SZEMPONT
A Rovatból

Magyarok jövője Ukrajnában: „Lesz fájó seb, ebben biztos vagyok, mert van már most is"

Józan hangú beszélgetés a múltról, jelenről és a jövőről egy fiatalemberrel, aki majdnem egyidős a szuverén Ukrajnával. Kárpátaljai születésű, Bucsában és Kijevben él.


Még mindig mérgezi az orosz propaganda a magyar közvéleményt, de azon keresztül kihat a kárpátaljai magyarokra is. Emiatt érdekelt engem az, hogy milyen helyzetben élnek most magyarok Ukrajnában, hogyan látják a helyzetüket, tartanak-e attól, hogy magyar mivoltuk kompromittálja őket az ukrán többség szemében. Így találtam rá egy rendkívül tisztán gondolkodó fiatalemberre, Christianra. 1992-ben született, már a szuverén Ukrajnában. Identitását tekintve magyar is és ukrán is. Családjával Bucsában élt a háború kitöréséig. Az oroszok elől még időben el tudott menekülni, a napokban tért vissza bucsai házába. Vele beszélgettem Bucsáról, Ukrajnáról, a háborúról, az oroszokról és a magyarokról is.

– Azt írja a Facebook-bejegyzésében, hogy sérüléseket szenvedett a lakása. Milyen állapotban van?

– Amellett, ami rombolás ebben a városban történt, tulajdonképpen semmi. Egy aknából egy szilánk rongálta meg az ablakomat és a mennyezetemet. De erre nem helyeznék hangsúlyt, mert amellett az erőszak és gyilkosságok mellett, melyek az itt maradt békés lakossággal történtek, ez eltörpül. Bármilyen ukrán szimbólumot találtak az embereknél, vagy hadra fogható férfiakra akadtak, azokat az embereket kivégezték. A nőket, tinédzsereket megerőszakolták. Én most humanitárius céllal jöttem vissza Bucsába, ahol február 24-ig éltem a családommal. A testvéremmel közös alapítványunk által felajánlott mentőautót szállítottam, némi gyógyszerkészlettel a városba.

Christian kérdése Orbán Viktorhoz

– Ön mikor tudott elmenekülni Bucsából?

– A testvéremmel együtt az utolsók között hagytam el a várost, jó egy hónappal ezelőtt, amikor még arra lehetőség volt. Most három napja jöttem vissza.

– Hogyan lehet most ott megélni?

– Ami az infrastruktúrát illeti, százalékos arányt mondani nem tudok. De könnyebb megrongált épületet, utat, vezetéket találni, mint épet. A szolgáltatások jelenleg újjászervezés alatt állnak. Tűzszerészek dolgoztak mindenütt az első napokban, aknákat, robbanóeszközöket kerestek és hatástalanítottak. Most kezd az egészségügy újra működni. Pontos arányt itt sem tudok mondani, de nagyjából a cégek húsz százaléka kezdett újra működni.

Az általam ismert boltokat vagy kirabolták, vagy felgyújtották, azok nem működnek.

Azok a lakosok, akik már visszajöttek, az önkéntesek, akik segítenek kitakarítani Bucsát, azok humanitárius központból kapják az élelmiszert. Egyelőre élelmiszert konkrét címekre szállítanak ki.

A mentőautó, amit Christianék alapítványa Bucsának adományozott

– Ezek szerint ön is önkéntesként dolgozik?

– Igen, én is önkéntesként dolgoztam. Korábban a hadseregnek szállítottam tartós élelmiszert észak-Ukrajnába, majd itt segítettem be az élelmiszerek kiszállításába.

– Vannak-e személyes veszteségei ismerősök, barátok körében?

– Vannak megdöbbentő történetek, nagyon nem akarok ebbe belemélyedni. Szerencsére a szomszédaim közül mindenki él. De vannak ismerőseim, akik életüket vesztették menekülés közben. Irpinyben halt meg egy ismerősöm. Irpiny és Gosztomel össze van épülve teljesen, Gosztomelben voltak az első deszantos akciók a repülőtér ellen, még február 24-én. Egy idős asszony menekülés közben szívrohamot kapott a stressztől, amit elszenvedett. Ő is meghalt, sajnos. Én Bucsába annyira nem voltam integrálódva, Kijevben élek és dolgozom, ami innen 35-40 kilométer, ezért sok közeli ismerősöm itt nincsen. Családomat szerencsére néhány nappal a háború előtt kiszállítottam Kárpátaljára.

– Ott vannak most is, Kárpátalján?

– Nem, már továbbmentek Prágába. Az utóbbi időben ott is egyre több a légiriadó. Bár a técsői járásban, ahonnan a feleségem származik, nyugalom van, de azért szerettem volna, hogy a gyermekem nyugalomban tölthesse az éjszakáit, és ne arra ébredjen, hogy megint a pincébe kell lemenni légiriadó miatt.

– A családból ezek szerint csak ön maradt Ukrajnában?

– Rajtam kívül még az édestestvérem, aki agysebész, és jelenleg gyógyszerek beszerzésével és szállításával segít a hadseregnek. Ő most Ungváron van.

– Hogyan lehet ezt félelem nélkül kibírni? Illetve hogyan lehet a félelmet kibírni, mert félni biztos fél mindenki.

– A félelmet az ukrán nép többször átélte 2014 óta, amikor elkezdődött először a krími agresszió. Aztán a Donyeck és Luhanszk környéki háború. Ez ugyanaz a háború, illetve azok voltak az első szakaszai, ahogyan Putyin eltervezte. Már akkor nagyon nagy volt az összetartás az ukrán népben. Amikor most februárban megszaporodtak megint az egyértelmű jelek, mire készülnek az oroszok, az ukrán nép nem ijedt meg. Láttam, mennyien jelentkeztek már akkor a területvédelmi egységekbe (itt zajlik a gyorsított kiképzés, melynek végén az önkénteseket elhelyezik az ukrán hadseregbe). Nemcsak férfiak, nők is jelentkeztek. Egyértelmű volt, mindenki elszánt, hogy nem adjuk meg magunkat.

A politikai vezetőktől az állampolgárokig egységesek vagyunk. Ez az elszántság és felkészülés már nyolc éve tart. Ezt Oroszország sajnos nem értette meg. Ha értette volna, talán nem indítja el a mostani támadást.

Akkor nem lett volna ennyi ártatlan áldozat.

– Milyen kimenetelt tart reálisnak ebben a konfliktusban most?

– Nem vagyok elemző, csak arról tudok beszélni, amit én láttam, hallottam. Több forgatókönyv van. Azt látjuk, hogy az orosz hadseregben a morál nagyon alacsony. Az is látszik, hogy ez az idővel csak még jobban csökken. Putyinnak valami kisebb győzelemre viszont szüksége van, mert az egyértelmű, hogy nagy győzelmet már nem arathat, sőt az már látszik, hogy a modern orosz hadtörténelem legnagyobb veresége az, amit az orosz hadsereg itt elszenvedett. A húszezres veszteség nagyjából egy valós szám. Látszik, hogy Észak-Ukrajna továbbra is cél, továbbra is vonják össze a haderőt a térségben, de az ukrán nép kilencvenöt százaléka és a kormány is azt mondja, hogy ellent fogunk állni. Az biztos, hogy szimbolikus jelentőségű lenne, ha bármilyen kisebb győzelmet tudna aratni május kilencedikéig, ami a posztszovjet térségben a második világháború végének az emléknapja (Európában május nyolcadika). Az, hogy meddig jut addig, illetve egy kibontakozó ukrán ellentámadás hogyan hiúsítja ezt meg, még nem tudom.

– Ahogy látom, végzetesen összeomlott Oroszország tekintélye. Ahogy a második világháború után Németországnak hosszú idő kellett, hogy ismét bizalommal tekintsenek rá, Oroszországnak is eljön Putyin után egy ilyen zéró nap. Hogyan lehet majd egyszer jó szomszédként tekinteni Oroszországra? Az emberek hogyan fognak újra normális kapcsolatokat kialakítani?

– Ukrajna orosz nyelvű része is mára megértette, hogy ezek után nem lehet testvéri népekről beszélni. Ugyanakkor a propaganda átmosta az oroszországi emberek agyát. Nem hisznek még saját családtagjaiknak sem.

Amikor itt él egy testvér, és a másik meg Oroszországban, hiába mondja az Ukrajnában élő, hogy bizony itt bombáznak, bizony itt ártatlan emberek halnak meg, egyszerűen nem hiszi el. A testvérének sem hiszi el, aki itt van.

Éveken keresztül sulykolták, például azt, hogy Ukrajna egy náci ország. Közben sok orosz katona döbbent meg itt a fogságban, hogy miért is háborúznak. Hiszen, akik ellen háborúznak, sok esetben ugyanúgy oroszul beszélnek. Normális családjuk van. De ez is változik most a háború miatt. Orosz anyanyelvű harminc-negyven éves emberek inkább használják az ukrán nyelvet úgy, hogy eddig nem használták, és nem is kellett használják.

– Mi a helyzet a magyarokkal? Ők hogy élik meg mindezt? Mennyire fertőzte meg őket a Magyarországról áramló oroszpárti propaganda, amitől még most sem határolódott el kellő eréllyel a hivatalos Magyarország? És ez hogy hat ki a magyar kisebbség ukrajnai megítélésére?

– Úgy érzékelem, hogy a kárpátaljai magyarságnak talán a fele szimpatizálhat ezekkel az üzenetekkel, nyílt oroszbarátságról most már nincs szó, viszont kicsit többen lehetnek, akik egyértelműen Ukrajna oldalán állnak. Sajnos a propaganda működik. Ahogy Magyarországon, itt is.

Elsősorban azok fogékonyak erre, akiknek nem sikerült integrálódnia az ukrán társadalomba.

Azt megértem, hogy az embernek van egy nyelve, egy kultúrája. Magam is hat éves koromig csak magyarul beszéltem, sem ukránul, sem oroszul nem tudtam. Viszont a független Ukrajnába születtem. Az, ahogy Kárpátalja Ukrajnához került, számomra történelem. Viszont, ha ebben az országban élek, szeretném beszélni ezt a nyelvet, integrálódni a társadalomba. Goethe gondolatával egyetértve: ahány nyelvet beszélek, annyi ember vagyok. Kárpátalján a magyarság egy része azt gondolja, hogy bármi, ami ukrán nyelven zajlik, az a jogaikat sérti.

Az oktatási törvény sokan sérelmesnek tartják, nekem mondjuk, nem számít, mert én beszélem az ukrán nyelvet, Kijevben jártam egyetemre. De biztos vagyok benne, hogy ez a törvény változni fog.

Amikor eljön az ideje, hogy tudjunk a kultúrával foglalkozni, biztosan elfogadhatóbbá teszik ezt a törvényt. De azt, hogy valaki ne tanulja meg a nemzeti nyelvet, az sem elfogadható.

Vannak, akik a háború kapcsán is azt a reményt táplálják magukban, hogy Magyarországhoz csatlakozzanak inkább. Ennek részben gazdasági okai vannak: Ukrajnában élni mindig is nehéz volt. A másik kulturális természetű, ez főleg a beregszászi járásra igaz. A beregszásziaknak mindig kevés a magyarság, többet akarnak. Ráadásul, a kulturális központ, az emlékhelyek ellen történő provokációk is felzaklatták a magyarokat. Bár egyértelműen kiderült, hogy ezek provokációk voltak és az elkövetőket el is ítélték, de sok magyar mind a mai napig úgy tekint erre, hogy ez a hivatalos Ukrajna jóváhagyásával történt.

Holott erről szó sem volt. Ukrajna demokratikus ország, biztos vagyok benne, hogy a jövőben sokat tesznek majd azért, hogy a magyarok jól érezzék itt magukat.

Szélsőséges nacionalisták vannak, mint mindenhol. Semmi bizonyíték arra, hogy a merényleteket ők követték el. Az pedig, hogy felvonulnak, tüntetnek, joguk van hozzá egy demokráciában. Másrészt ugyanezek a fiúk most felvették a fegyvert, és Észak-Ukrajnában harcolnak az oroszok ellen.

Most az életük árán védik nemcsak az ukránokat, de a kárpátaljai magyarokat is, hogy odáig ne jusson el az a szörnyűség, ami ott folyik.

– Van-e annak reális veszélye, hogy a magyarok ellen forduljon az ukrajnai közvélemény?

– Az, hogy lesz fájó seb, abban biztos vagyok, mert van már most is. Nekem például szegedi rokonommal volt hosszas vitám. Küldte nekem az egyértelműen oroszbarát cikkeket. De azért remélem, hogy túl leszünk ezen. Ez attól is függ, mennyire ébrednek rá az emberek a valóságra, és haladják meg a propagandát. De Ukrajna és Magyarország viszonya leginkább Kárpátalján konfrontálódik. Ott találkozik Ukrajna modern történelme, a magyaroknak meg a régi történelmi múlt. Nekem, bennem meg mind a kettő. Én abban reménykedem, hogy amikor vége lesz a háborúnak, meg tudom hívni az összes rokonomat, ismerősömet és együtt tudunk ünnepelni majd a Vereckei-hágón. Ez az én reményem. Meg az, hogy a magyarokra nem fog tartósan annyira hatni az orosz propaganda, mint jelenleg sajnos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk