prcikk: "Kihívás a javából" – magyar lányok mesélnek arról, hogy milyen külföldi fiúval járni | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Kihívás a javából" – magyar lányok mesélnek arról, hogy milyen külföldi fiúval járni

Öten vallanak arról, hogyan alakítható ki jól működő vegyes kultúrájú kapcsolat, és mik a buktatói.


Ha az ember külföldre megy, könnyen előfordulhat, hogy előbb utóbb belebotlik valakibe, aki fenekestül felforgatja az életét. És nem csak a megszokott értelemben, ahogy egy szerelem általában teszi. A vegyes kapcsolatokban többször fordulnak elő olyan nehéz döntések, kompromisszumok, a megszokottól eltérő körülmények, amelyekkel szembe kell nézni, és amelyekkel meg kell küzdeni, mint a "hagyományos" kapcsolatokban. Öt magyar lány elmondja, hogyan sikerült, illetve nem sikerült tartós, szilárd kapcsolatot kialakítania teljesen más kultúrából származó férfival.

A közös kultúra hiánya

A vegyes párkapcsolatban élőknek egyszerre kell szembenézniük a nyelvi és a kulturális különbségekkel. Mivel nem azonosak az alapjaik, ezért biztosan lesz, amit sosem fognak tudni megosztani egymással. Amíg egy magyarral tudtok nosztalgiázni a Vukon, addig külföldi szerelmeteknek nem jelent majd semmit az, hogy "fürge róka lábak".

Laza és spontán magyarok

Orsi és Philip egy nemzetközi ifjúsági jótékonysági szervezeten keresztül ismerkedett meg egymással. Orsi azóta már ki is költözött a párjához, együtt élnek Zürichben. Elmondása szerint a legtöbb kompromisszumot amiatt kellett hozniuk, mert a svájciak rendkívül szervezettek, míg ő egy kicsit lazábban kezeli a dolgokat, rugalmasabb a mindennapokban.

Az eltérő kulturális háttér a legtöbb esetben náluk nem konfliktushoz vezet, szerintük sokkal érdekesebbé teszi a kapcsolatukat. "Össze tudjuk hasonlítani a szokásainkat, és többet tanulunk akár a saját kultúránkról is. Én például eddig nem vettem észre, hogy ennyire lazák és spontánok vagyunk, a svájciakkal összehasonlítva viszont nagyon is" mondja Orsi.

Orsi_Philip

Orsi és Philip Budapesten

Szandra au pair volt Hollandiában, amikor egy internetes csoporton keresztül megismerkedett a kedvesével, Maartennel. Szandra azt mondja, egyáltalán nem nehéz kifejezniük legbelsőbb gondolataikat egymásnak, hiszen mindketten jól beszélnek angolul. Elmondása szerint az egyetlen negatívum, hogy a magyar szóvicceket képtelenség a fiúnak lefordítani.

Erika a munkahelyén ismerkedett meg lett származású párjával. Az életükben is Szandráékhoz hasonló a helyzet: "Kicsit zavaró, hogy nem tudjuk megosztani a kulcsfontosságú nemzeti nyelvű filmeket, rajzfilmeket a másikkal, amelyeken felnőttünk. Még ha a nyelvet értenénk is, a közeget már egyáltalán nem biztos, és emiatt az egész dolog értékét vesztené."

Erikaek

Erikáék

"Néha Google-fordítót használunk"

Áginak és indiai párjának hollandul kell beszélnie egymással, de a nyelvet Ági csak 1-2 éve kezdte el tanulni, így számukra ez is nagy kihívást jelent a mindennapokban. "Nagyon nehéz. Sokszor van ebből vita, mert nem értjük meg egymást, amikor olyan témában mélyedünk el, amely sok ember számára az anyanyelvén, a saját kultúrájában is tabunak tart."

"Gyakran nehéz megértetni magam, vagy éppen kifejezni, amit érzek, vagy amit gondolok, esetleg a párom nem tudja nekem rendesen elmagyarázni, mert van pár szó, amit nem értek. De a végén mindig tudunk kompromisszumot kötni. Nevetségesen hangzik, de néha Google-fordítót használunk. Nem szégyellem, mert ha ez kell ahhoz, hogy zökkenőmentesen haladjon a kapcsolatunk, akkor akár mindennap fordítózom.”

A családok

Nyelvi akadályokba ütközhet a másik fél családjával folyó kommunikáció is. A közös pont a legtöbb helyen az angol lenne, ám az idősebb generáció, a szülők esetén gyakran előfordul, hogy nem beszélnek jól idegen nyelveket, így nehezebben megy a másik családjába való beilleszkedés, mint egyébként.

Agiek

Ágiék

"Maarten szülei alig beszélnek angolul, így nekem kell a holland nyelvvel próbálkoznom, ha kommunikálni szeretnék velük. A család fiatalabb tagjai, illetve barátok mind jól beszélnek angolul, de amikor összejövetelre kerül a sor sok résztvevővel, nem várható el, hogy csak miattam mindenki angolra váltson. Maartenre ugyanez vonatkozik, neki is problémát jelent a kommunikáció a családommal és barátaimmal, amikor Magyarországra látogatunk" mondja Szandra.

Hasonló a helyzet Erikáéknál, ahol sem az ő, sem lett párjának családja, és a barátok nagy része sem beszéli annyira az angol nyelvet, hogy igazán jól megismerhessék egymást. "Kihívás a javából" mondja Erika, majd hozzáteszi: "de megoldható, türelemmel és sok-sok fordítással."

Ági még nem találkozott indiai barátja családjával, de mint mondja, ha a párja barátaival vannak, ők gyakran beszélnek anyanyelvükön. "Egy két barátja néha szól nekem, hogy ne haragudjak, mindjárt visszaváltanak hollandra, de ezért én soha nem haragszom, ugyanis amikor magyarok között vagyok, és ott van a párom is, én is magyarul beszélek. Szerintem ez teljesen természetes dolog."

szerelem

A család és barátok részéről egyébként senkinek sem volt probléma a szokatlan párválasztás. "A családom meg sem lepődött, hogy holland fiúm lett, hiszen én voltam az, aki Hollandiába költözött, tehát ez többé-kevésbé várható volt. Amíg rendes, szerethető emberről van szó, addig nekik mindegy, hogy milyen nemzetiségű. Maarten részéről természetesen meglepődtek, amiért holland helyett pont egy magyar lánnyal jött össze, de soha nem voltak ellenszenvesek, és mióta kezdenek jobban megismerni, a kapcsolat egyre jobbá válik. Családi eseményeken mindig ott a helyem, a barátokkal pedig kijövök" állítja Szandra.

Tetszik nekik a történelmünk

A magyar szokásokhoz, történelemhez a legtöbb fiú érdeklődéssel áll, alapvetően kellemes benyomásaik vannak Magyarországról. Orsi svájci barátja például szereti, hogy a magyarok nyitottak és spontának, hiszen elmondása szerint a svájciak nagyon megfontoltak, képesek hónapokkal korábban megszervezni egy baráti vacsorát, míg a magyarok sokkal rugalmasabbak ezen a téren.

"Ezen kívül tetszik neki a történelmünk, hogy sokkal több minden történt velünk, mint velük, valaha nagy ország voltunk stb. A kaját is nagyon szereti, több nemzeti kajánk is van, mint nekik. Szerinte közelebb állnak hozzánk a tradícióink, sokkal nagyobb szerepet játszanak a mindennapjainkban (például sokszor eszünk magyaros kaját), mint a svájciakhoz a saját szokásaik. Szerinte emiatt sokszor lehetnénk ezekre büszkébbek. Nekik nincs ilyen sok nemzeti ételük, de amijük van, arra nagyon büszkék. Nekik a fondü különleges, úgy állnak hozzá, hogy hurrá, ma fondüt eszünk, nekünk pedig egyértelmű, hogy anyu megint pörköltet csinált ebédre."

libazuza-porkolt400

Persze ellenpélda is akad. Sandy muszlim fiúval jött össze. Eleinte úgy tűnt működhet a dolog, ám végül ők nem tudták átugrani a két kultúra közötti szakadékot, így az elválás mellett döntöttek. "Ő muszlim és ez nagy kulturális különbségeket jelent. Mi alkoholt iszunk, sertéshúst eszünk. A magyar lányok felszabadultak, ő pedig sokkal visszafogottabb világban nőtt fel, ahol az asszony otthon várja a férjét, mos, főz, takarít, neveli a gyerekeket. Én teljesen más felfogású vagyok. Megvannak a női - mondjuk úgy - kötelezettségek, de attól én még nem vagyok otthonülő háziasszony, szóval neki ez is furcsa volt... Mindketten teljesen máshogy képzeltük el az életet."

Ettől függetlenül, míg együtt voltak, úgy tűnt, muszlim párja nagyon fogékony a magyar nyelv iránt. "Megtanulta a szeretlek, hiányzol, szívem szavakat. A "szeretlek"-et nagyon nehezen ejtette ki, és nehezen jegyezte meg. Ha tovább tartott volna a kapcsolatunk, biztos kérdezősködött volna, mert látszólag érdekelte a nyelv, amúgy is hét nyelven beszélt, abból négyen nagyon jól, három másik nyelven társalgási szinten. Azt mondta, a magyar nagyon nehéz, főleg a kiejtése. Véleménye szerint gyorsan beszélünk, és a szavakat sem lehet kivenni, amikor beszélgetünk, mert hadarunk, és olyan egyformának hangzanak a szavak."

Szandi is főleg a fenti az alapkifejezéseket tanította meg holland párjának, de emellett kicsit viccesre vette a figurát, és megkínozta szegény fiút. Megtanítottam neki a hupikék törpikéket, amit hukikék tőpikék hangzással sajátított el.”

"Oké, hogy a kínai nehéz, de az olyan messze van"

Orsi svájci barátja, Philip már sokkal komolyabban veszi a dolgot: "szeptember óta hetente egyszer jár magyar órára itt Zürichben. Persze a magyar nyelv nagyon bonyolult számára, a szavak és a nyelv logikája különbözik azoktól a nyelvektől, amelyeket eddig tanult. Egy kicsit meg is van valahogy azon lepődve, hogyan lehet egy európai nyelv ennyire bonyolult. Mert oké, hogy a kínai olyan nehéz, de az olyan messze van, Magyarország itt van Európa szívében, mégis teljesen más a nyelvünk."

konyv

Orsi azt is elmondta barátja kedvenc szava Magyarország, mert erről sosem gondolná egy turista, hogy mit jelent.

A legfurább szó számára a gyógyszertár. A "gy" hang kiejtése még mindig problémát jelent számára. Amikor szavakat tanul, mindig azt mondja, hogy olyan, mintha egy betűkombinációt tanulna, nem egy szót. Számára a magyar nyelv tanulása nagyon hálás dolog, mert senki nem várja el tőle, hogy beszélje a nyelvet, de ha már pár mondatot el tud mondani, akkor mindenki rögtön nagyon kedves lesz hozzá, értékelik, hogy tud egy kicsit magyarul.

Erika lett párja udvarias, barátságos, keményen dolgozó embereknek ismerte meg a magyarokat. Előzetes tudása a jó borokra, és a nem túl jó focira korlátozódott. "Maarten néha azt, hogy házias, keményen dolgozó, apró dolgokat értékelni tudó személy vagyok, a magyarságomnak tudja be" - árulja el Szandi, miközben az is kiderült, Maarten legkevésbé a magyar utakat szereti.

Lakhely, nyelv

A későbbiekben a házasság utáni közös életet a legtöbben nem Magyarországon képzelik el. Legfőképpen azért, mert nem szeretnék rákényszeríteni párjukat, hogy újra egy új életritmust vegyenek fel, illetve, hogy újrakezdjenek még egyszer egy életet. Nyelvi kérdésekben már megosztottabbak voltak a lányok.

Ági szeretné, ha a gyerek elsősorban azt a nyelvet beszélné, ahol élnek, és csak utána a magyart, illetve párja nyelvét. A többiek számára fontosabb, hogy a gyerekek elsősorban a szülők anyanyelvén tanuljanak meg.

Orsi úgy tervezi, a gyerekekkel két nyelven beszélnének, Philip svájci német, a lány magyar nyelven, konzekvensen, hogy a gyerekek ne keverjék össze a két nyelvet, és tudják, hogy az egyik anyuhoz tartozik, a másik meg apuhoz.

szerelmesek

A vegyes pároknak általában sokkal toleránsabbnak kell lenniük egymással, hiszen tudják, hogy nem ugyanabban a világban nőttek fel. Tisztában kell lenniük azzal, hogy néhány esetleges félreértés hátterében nem a személyiségi jegyek állnak, sokkal inkább az eltérő kulturális háttér.

Abban viszont mindannyian egyetértettek, ha szerelem van, akkor bármilyen eléjük gördülő nehézség legyőzhető, hiszen tudják, csak az működik, amit az ember szeretne, hogy működjön.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk