Mostantól figyelmeztetés nélkül tüzet nyithatnak bárkire a rendfenntartó erők Kazahsztánban, hogy leverjék az erőszakos tüntetéseket - írja a CNN Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentése alapján. A kazah elnök péntek délelőtti beszédében kijelentette, hogy a hétfőn kezdődött zavargások hátterében külföldön kiképzett terroristák állnak.
Tokajev szerint Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban "stabilizálódott" a helyzet, és a "vészhelyzet bevezetése meghozta az eredményeket". Ugyanakkor megjegyezte, hogy
"a terroristák továbbra is károsítják az állami és magántulajdont, valamint fegyvereket használnak az állampolgárok ellen". Ezért vált szükségessé szerinte, hogy a rendfenntartó erők és a hadsereg tagjai a jövőben "figyelmeztetés nélkül tüzet nyithassanak és ölhessenek".
A lap azt írja, hogy Tokajev beszéde megpróbálta aláásni azt a narratívát, mely szerint a hétfőn kirobbant zavargások hátterében a nép elégedetlensége áll. A nemzetközi médiának nyilatkozó tüntetők szerint az elnök szavaiból azonban egy szó sem igaz.
"Sem gengszterek, sem terroristák nem vagyunk. Az egyetlen dolog, ami itt virágzik, az a korrupció"
- mondta egy nő.
Egy másik tüntető szerint "a kormány gazdag", de az utcára vonuló embereknek kölcsöneik vannak, amit fizetni kell. A hétfőtől duplájára emelkedő üzemanyagár pedig csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami a korrupció, az alacsony életszínvonal, a munkanélküliség és a szegénység miatt telt meg.
A kazah média jelentése szerint Almatiban a tüntetők csütörtökön megrohamozták a repülőteret, behatoltak a kormányzati épületekbe, és felgyújtották a város polgármesteri hivatalát. Országos internetkimaradásról és más nagyvárosokban keletkezett károkról is érkeztek jelentések, bár Tokajev szerint az internet fokozatosan helyreáll, ahogy a helyzet stabilizálódik.
A hatóságok korábban országos szükségállapotot hirdettek, január 19-ig kijárási tilalmat és utazási korlátozásokat vezettek be a helyi sajtó szerint.
Az állami média pénteki jelentése szerint a tüntetések eddig 18 rendfenntartó és 26 "fegyveres bűnöző" életét követelték.
A kazah elnök beszédének egy részletét angol felirattal itt lehet megnézni:
Mostantól figyelmeztetés nélkül tüzet nyithatnak bárkire a rendfenntartó erők Kazahsztánban, hogy leverjék az erőszakos tüntetéseket - írja a CNN Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentése alapján. A kazah elnök péntek délelőtti beszédében kijelentette, hogy a hétfőn kezdődött zavargások hátterében külföldön kiképzett terroristák állnak.
Tokajev szerint Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban "stabilizálódott" a helyzet, és a "vészhelyzet bevezetése meghozta az eredményeket". Ugyanakkor megjegyezte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.
A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.
A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.
A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít
Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három külügyminiszter keményen üzent Putyinnak: Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része
A német, a francia és a lengyel külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt közös cikket az invázió évfordulóján. Ebben az orosz elnök kudarcát elemzik, háborús bűnökkel vádolják, és további légvédelmi támogatást ígérnek Ukrajnának.
Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.
A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.
„Putyin terve nem sikerült. Sőt látványosan kudarcot vallott” – szögezik le, kiemelve, hogy az orosz hadsereg veszteségei hatalmasak. A cikk szerint az orosz katonai veszteségek – a halottak, sebesültek és eltűntek együttesen – már meghaladják az 1,2 millió főt, miközben 2025-ben az orosz csapatok Ukrajna területének alig egy százalékát tudták elfoglalni.
A stratégiai kudarcot szerintük nemcsak a harctéri veszteségek, hanem a politikai átrendeződés is alátámasztja: a NATO egységesebb és erősebb, mint valaha. A szövetség Finnországgal és Svédországgal bővült, utóbbi ezzel kétszáz évnyi katonai semlegességet adott fel.
A miniszterek szerint Oroszország erre felőrlő stratégiával válaszol: a téli időszakban tudatosan a polgári energetikai infrastruktúrát támadja, hogy tömeges áramszüneteket idézzen elő. Ezeket a támadásokat háborús bűncselekménynek minősítik, amelyek célja az ukrán lakosság megtörése.
"A Kreml nem hagy semmi kétséget afelől, mi is végeredményben a szándéka. Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része. Erről van szó ebben a brutális hódító háborúban. És éppen ezért folytatjuk összehangolt támogatásunkat" - írja a három miniszter.
Válaszul a nyugati szövetségesek összehangolt lépésekkel felelnek. Ezek között szerepel további légvédelmi rendszerek biztosítása, segítség az energetikai hálózat védelméhez és helyreállításához, valamint egy 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag. Emellett fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, a befagyasztott orosz vagyonelemeket, és követelik egy különleges törvényszék felállítását a háborús bűnösök felelősségre vonásáért.
"Putyinnak ugyanis egy dologgal tisztában kell lennie: stratégiailag vesztésre áll Ukrajna ellen. Ukrajna nem fog letérni az európai reformok általa megkezdett útjáról. Az ország intézményileg már most szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint korábban valaha. Mi, európaiak pedig világosan látjuk magunk előtt a célt: tartós és igazságos békét kell elérnünk. Ukrajna csak az erő pozíciójából érheti el ezt a békét.
Ezért megingathatatlan a támogatásunk. Ezért maradnak befagyasztva a milliárdos értékű orosz vagyonelemek. És ezért fokozzuk egyre inkább a nyomást Oroszországra" - írják.
Az orosz kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg el nem éri céljait, a konfliktus elhúzódásával pedig a Nyugatot vádolja. Az Európai Unión belül is zajlanak viták, a 90 milliárd eurós támogatási hitel elfogadása politikai egyeztetéseket igényel. A miniszterek szerint azonban a háború nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát megváltoztatta. „Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”
Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.
A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja Orbánékat az Európai Bizottság olajügyben, élesen szembemegy a magyar kormánnyal Brüsszel
Az Európai Bizottság szerint orosz csapás okozta a Barátság kőolajvezeték január 27-i leállását. A magyar kormány válaszul leállította a dízelszállítást Ukrajnába, és a 20. szankciós csomagot is blokkolja.
Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn jelentette be: a kormány addig akadályoz minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést, amíg Kijev nem engedi át az orosz kőolajat. Ennek jegyében Magyarország vétót emel a 90 milliárdos uniós hitel és a 20. szankciós csomag ellen is. Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig azzal fenyegetett, hogy leállítja az ukránoknak szállított áramot.
Ezzel szemben az Európai Bizottság szerint a leállás oka az infrastruktúrát ért orosz támadás és a helyreállítás nehézsége. A Portfolio beszámolója szerint Anna-Kaisa Itkonen szóvivő a keddi sajtótájékoztatón közölte, a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik.
Az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, például az Odessza–Brodi vezetéken keresztül, amelyen azonban nem orosz eredetű kőolaj érkezne.
A politikai vita árnyékában mindkét ország lépéseket tett az ellátásbiztonságért. Magyarország 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből a MOL számára, és megkezdte a nem orosz olaj beszerzését tengeri úton, a horvát JANAF-vezetéken át. Szlovákia szintén a stratégiai készleteihez nyúlt, a Slovnaft finomítója pedig az export helyett a belföldi piacot látja el.
A Barátság-vezeték tatárföldi, Kalejkino térségében lévő szivattyúállomását ért dróntámadás tovább árnyalja a képet. Míg az orosz fél drónroncsokból eredő, lokalizált tűzről beszélt, ukrán források célzott titkosszolgálati akciót említettek. A következő hetekben dől el, hogy a műszaki helyreállítás és az alternatív szállítási útvonalak kiépítése képes-e feloldani a politikai feszültséget, amely mára az Európai Unió legfelsőbb döntéshozatali szintjét is elérte.
Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
