HÍREK
A Rovatból

„Jól van, megérdemeltem” – Eva Rezešová Friderikusz műsorában kért bocsánatot áldozatai családtagjaitól

Az M3-ason 2012-ben halálos balesetet okozó szlovák milliomos mélyinterjújában mesélt börtönéveiről és élete korábbi szakaszáról.


Interjút adott Friderikusz Sándor podcast adásában Eva Rezešová, aki 2012-ben ittasan, a megengedett sebességhatárt túllépve okozott balesetet az M3-as autópályán, amelyben a vétlen autó négy utasa meghalt. A per hosszú ideig tartott, a szlovákiai magyar milliomosnő egy ideig házi őrizetben, egy Duna parti luxuslakásban töltötte büntetését, amit sokan túlzottan enyhe ítéletnek éreztek. Rezešovát végül 2014 szeptemberében 9 évre ítélték. A börtönben mintarabként tartották számon, végül 2018 augusztusában szabadulhatott. Az elhunytak családjának 4 millió forint kártérítést fizetett.

Eva Rezešová az interjú elején tisztázta, hogy hivatalosan még mindig volt férje nevét használja, így csak a sajtóban szerepel leánykori nevén, valójában hivatalosan Eva Varholíková. Friderikusz az indentitásáról is kérdezte , amire elmondta, hogy magyarnak vallja magát, hisz mindkét szülője magyar (bár édesapja Alexander Rezesként született), és neki is az volt az anyanyelve. „Én úgy veszem, hogy magyarul is tudok, magyar vagyok, félmagyar, szlovák” – fogalmazott.

Rezešová arról is vall, hogy a szabadulása óta nem volt Magyarországon, és ha Friderikusz nem hívta volna meg, most sem jött volna, mert nehezére esik visszatérni az országba. „Azelőtt, amikor börtönben voltam, négy év után jó magaviselet miatt kijárós tudtam lenni. Hétvégente volt időpont, hogy mikor mehetek ki, s mikorra kell visszamenni. Édesanyám bérelt lakást, ott találkoztam a gyerekekkel” – meséli, majd hozzáteszi:

„Ennyi év után annyira fura volt, hogy úristen én szabad vagyok. Nem kell az adott órára visszamenni a börtönbe”.

Az interjú egy pontján a milliomosnő a kamerába nézve kért bocsánatot áldozatai hozzátartozóitól. Kifejtette: nem keres és nem kér felmentést a történtekért, de azt hozzáteszi, hogy a helyzete rosszabb volt, mint amennyi kívülről látszott belőle.

„Az emberek annyit láttak, hogy kihoznak a börtönből, négy óra tárgyalás, aztán vége. De ez nem így van. Engem ötkor kivettek a zárkából, aztán elvittek a csurmába” – mondja, majd megmagyarázza, „az egy kétszer két méteres, hideg helyiség. Olyan ott a véce, hogy arra nem ül az ember. Oda viszik az összes nőt, akinek aznap van tárgyalása. Reggeltől estig ott vagyunk. Akinek aztán adott órára van tárgyalása, kiveszik onnan. Én már hattól ott voltam, de csak tízkor kezdődött a tárgyalás. Akkor kivittek. Kettőkör aztán visszahoztak a csurmába, s ott vártunk.

Este kilenc-tíz volt mire visszakerültem a zárkába. Másnap aztán kezdődött mindez elölről. Az emberek ezt nem látják. Jól van, megérdemeltem”

– vallja Eva Rezešová.

Friderikusz Sándor arra is rákérdez, hogy vajon mi állhatott annak hátterében, hogy a sajtóban az ilyenkor szokásosnál is nagyobb ellenszenvvel viseltettek a baleset okozójával szemben. A műsorvezető rákérdez, hogy ennek vajon szlovákiai származása vagy inkább dúsgazdag felmenői lehetnek okai. Rezešová szerint:

„Talán az, hogy gazdag családból származok. Más szemmel néztek rám. Gondolták, hogy van pénzem, a szabadságot ezzel meg tudom vásárolni.”

Őszintén vall arról, hogy nagyon elkényeztetett gyerek volt, és arról is, hogy tudta, nem fogja megúszni a börtönt. „Ezt nem tudom már megváltoztatni, meg kellett tanulnom ezzel élni. Élni tovább az életet. Ez a hat év mássá formált. Az egyik oldalon keményebb vagyok, a másikon pedig óvatosabb és érzékenyebb” – mondja el büntetéséről.

Friderikusz Sándor teljes interjúja Eva Rezešovával

(via Új Szó)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk