„Illett volna megkérdezni” – Megdöbbent egy ismert zenész, amiért az ő számukat is lejátszották Magyar Péter tüntetésén
A Bikini egyik tagja, egyben az Artisjus elnöke szerint ugyan nem tilos az ismert dalok lejátszása tömegrendezvényen, de illendő volna megkérdezni, hogy hozzájárulásukat adják-e a zene felhasználásához.
Magyar Péter szombati, egyes források szerint több százezres tüntetésén gyakran csendültek fel ismert magyar dalok. Nagy Ervin a színpadról az LGTNeked írom a dalt című slágerét énekeltette a közönséggel, de a várakozás perceiben szólt Bikini, Dés-Geszti szerzemény és Demjén Ferenc-dal is.
A Blikk megkérdezte Németh Alajost, a Bikini együttes tagját és az Artisjus elnökét: mit szól ahhoz, hogy számuk elhangzott a politikai rendezvényen. Mint kiderült, Magyar Péter nem kérdezte meg, lejátszhatják-e a Közeli helyeken című számot a Kossuth téren.
Németh a lapnak elmondta: „Magam is csak utólag értesültem arról, hogy a mi dalunk is felcsendült a rendezvényen, hiszen bárki vásárolhat jogokat egy zeneszámhoz, ezt nem lehet részletesen nyomon követni. A történtekkel kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy nem akarok politikai állást foglalni, hiszen nem tisztem eldönteni, kinek van igaza,
de úgy gondolom, hogy egy ekkora politikai rendezvény esetében illett volna megkérdezni tőlünk, hogy hozzájárulunk-e ahhoz, hogy a mi dalunkat is lejátsszák”.
Azaz kiderült: nem tilos lejátszani zenészek és együttesek számait akár politikai rendezvényen, de az Artisjus-vezér szerint legalább megkérdezni illik erről az érintetteket. A helyzet azért is pikáns némileg, mert a számok között volt olyan, amelyik kifejezetten a mai kormányzathoz közeli szereplők szellemi terméke. Külön érdekesség lehet az István, a király egyik dala, amelynek szerzőpárosa Szörényi Levente és Bródy János. Akik közül előbbi vállaltan a Fidesz-kormány elkötelezett támogatója, míg utóbbi nemcsak dalt írt néhány napja a NER ellen, de szombaton kinn is volt Magyar Péter tüntetésén.
Magyar Péter szombati, egyes források szerint több százezres tüntetésén gyakran csendültek fel ismert magyar dalok. Nagy Ervin a színpadról az LGTNeked írom a dalt című slágerét énekeltette a közönséggel, de a várakozás perceiben szólt Bikini, Dés-Geszti szerzemény és Demjén Ferenc-dal is.
A Blikk megkérdezte Németh Alajost, a Bikini együttes tagját és az Artisjus elnökét: mit szól ahhoz, hogy számuk elhangzott a politikai rendezvényen. Mint kiderült, Magyar Péter nem kérdezte meg, lejátszhatják-e a Közeli helyeken című számot a Kossuth téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:
a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint
az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.
A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.
Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”
A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:
„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”
A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.
A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.
Orbán mindig kampányol
A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”
A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.
Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”
A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”
Háborús hangulat Európában?
A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”
A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.
A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”
A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.
Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat
A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:
„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”
A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.
A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”
„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”
A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.
A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.
Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.
A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.
A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.
Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.
A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!