Harmadik oltásra is szükség lehet a delta variáns miatt a Pfizer egyik vezetője szerint
Mikael Dolsten szerint a vakcina hatékony az indiai mutánssal szemben, de a harmadik oltás fokozhatja a védelmet. Úgy véli, főleg az idősek esetében nagyon fontos a harmadik dózis beadása.
Harmadik oltásra is szükség lehet, mert ez fokozhatja a védelmet a delta-variánsa ellen
- közölte a Pfizer tudományos vezetője. Bejelentette, hogy emiatt tárgyalást kezdtek az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatóságaival a szer vészhelyzeti alkalmazásáról. A cég már korábban jelezte, hogy 6-12 hónappal a második oltás után - vélhetőleg - szükség lehet egy újabb oltásra a védettség fenntartása érdekében. Szakemberek közül többen is említették, lehetséges, hogy évente szükséges lesz az újraoltás.
Mikael Dolsten elmondta, hogy
a kutatások alapján az oltottak antitestszintje a harmadik adag után ötszörösére-tízszeresére ugrik, a hónapokkal korábban megkapott második dózis által kiváltott védettséggel szemben
Az Izraelben növekvő megbetegedésekre reagálva azt közölte, hogy a vakcina hatékony az indiai mutánssal szemben, és az új fertőzötteknél azért okozhat megbetegedést, mert őket az év elején oltották be, így az antitestek száma ennyi idő alatt lecsökkent.
Ugyanakkor az izraeli és brit adatok alapján megállapítható, hogy a csökkent antitestszám ellenére is 95 százalékos hatékonysággal megelőzi a súlyos tünetek kialakulását a Pfizer-oltás.
A szakember beszámolt arról is, hogy több ország, köztük európaiak is, már jelentkeztek a cégnél a harmadik oltás miatt. Úgy véli, hogy főleg az idősek esetében nagyon fontos a harmadik dózis beadása.
A gyár arra törekszik, hogy növelje a gyártási kapacitását, egyrészt a harmadik dózis miatt, másrészt mert a világban még sok helyen nincsenek az emberek beoltva, így nő az igény a vakcinára. Idén 3, jövőre 4 milliárd adagot szeretnének legyártani.
A Pfizer bejelentését követően az amerikai egészségügyi hivatal közleményt adott ki, eszerint a teljesen beoltott amerikaiaknak még nincs szükségük emlékeztető oltásra. Ugyanakkor vizsgálatokat végeznek az újraoltás szükségességéről.
Harmadik oltásra is szükség lehet, mert ez fokozhatja a védelmet a delta-variánsa ellen
- közölte a Pfizer tudományos vezetője. Bejelentette, hogy emiatt tárgyalást kezdtek az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatóságaival a szer vészhelyzeti alkalmazásáról. A cég már korábban jelezte, hogy 6-12 hónappal a második oltás után - vélhetőleg - szükség lehet egy újabb oltásra a védettség fenntartása érdekében. Szakemberek közül többen is említették, lehetséges, hogy évente szükséges lesz az újraoltás.
Mikael Dolsten elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Áll a bál a Nobel-békedíj körül: kiszivároghatott a győztes neve, az utolsó órákban rengetegen fogadtak Machadóra
A Polymarketen Machado esélye 3,75%-ról két órán belül 72,8%-ra emelkedett, majd ő kapta a díjat. A norvég lapok szokatlan piaci mozgásokról írtak, a bizottság szerint korai biztosan szivárgásról beszélni.
A norvég hatóságok vizsgálatot indítottak amiatt, hogy gyanús fogadások jelentek meg az idei Nobel-békedíj körül. A feltételezés szerint a döntéshozó testületből információk juthattak ki, ami befolyásolhatta az online piacokat, írja a The Guardian.
A Polymarket felületén csütörtökön, norvég idő szerint éjfél után nem sokkal hirtelen megugrottak a fogadások María Corina Machado győzelmére. A Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken a Bloombergnek azt mondta: „Úgy tűnik, bűncselekmény áldozatai lettünk – valaki a birtokunkban lévő információval pénzt akart keresni.”
Néhány órával később kihirdették, hogy Machado kapta a 2025-ös Nobel-békedíjat demokratikus aktivizmusáért az autoriter Venezuelában, ezzel ő lett az első venezuelai díjazott. A bejelentésről norvég idő szerint 10:50-kor értesítette őt Kristian Berg Harpviken.
A norvég Aftenposten és a Finansavisen a hivatalos közlés előtt szokatlan mozgásokat azonosított az online fogadási piacokon. Addig a Polymarketen Julija Navalnaja számított a legesélyesebbnek.
Éjfél után nem sokkal Machado díjazásának valószínűségét 3,75%-ra tették, így Navalnaja és Donald Trump mögött szerepelt, majd két órán belül 72,8%-ra ugrott.
Volt fogadó, aki több mint 65 ezer amerikai dollárt nyert Machado sikerével, és akadt olyan nyertes profil is, amelyet azon a napon hoztak létre, amikor a tétet feltették. A Nobel-bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes úgy fogalmazott: a testület „általában nagyon jól megőrzi a titkokat”, és évtizedek óta zárt folyamat szerint dolgozik. Hozzátette, még korai biztosan kijelenteni, történt-e szivárgás, de arra számít, hogy hivatalos vizsgálat indul.
A norvég hatóságok vizsgálatot indítottak amiatt, hogy gyanús fogadások jelentek meg az idei Nobel-békedíj körül. A feltételezés szerint a döntéshozó testületből információk juthattak ki, ami befolyásolhatta az online piacokat, írja a The Guardian.
A Polymarket felületén csütörtökön, norvég idő szerint éjfél után nem sokkal hirtelen megugrottak a fogadások María Corina Machado győzelmére. A Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken a Bloombergnek azt mondta: „Úgy tűnik, bűncselekmény áldozatai lettünk – valaki a birtokunkban lévő információval pénzt akart keresni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Levélben közölte a Ganz–Mavag, hogy fizetésképtelen
Szeptember 30-án a cégvezetés tájékoztatta partnereit, hogy a Dunakeszi Járműjavítóhoz kapcsolódó tartozásokat sem tudja egyelőre rendezni. A reorganizációs terv határideje november 5., a folyamatért Nagy Márton felel.
A Szabad Európa cikke szerint a Ganz–Mavag levelet küldött üzleti partnereinek, amelyben arról tájékoztat, hogy jelenleg fizetésképtelen. A közlésben az is szerepel, hogy a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos tartozásokat egyelőre nem tudják kiegyenlíteni.
A levelet szeptember 30-án postázták a szerződéses partnereknek, Törő Csaba vezérigazgató és Lóránd Tamás pénzügyi igazgató aláírásával. A lap úgy tudja, a vállalatnak november 5-ig kell elkészítenie a reorganizációs tervét.
A társaság rendezésére Nagy Márton gazdasági miniszter kapott feladatot – írja a Szabad Európa. A cikk szerint
ez jelentős állami forrást igényelhet, és felmerül a részleges vagy teljes állami tulajdon visszaállítása is.
A tulajdonosi háttérről a portál azt írja: a Ganz–Mavag International Kft. 2022 júliusa óta fele-fele arányban a Magyar Vagon Befektetési Zrt. és a CATO Investment Kft. kezében van. A beszámoló szerint a CATO Tombor Andráshoz köthető, míg a Mavag Bf. Zrt. mögött álló Solva II. Magántőkealap a Molhoz és Hernádi Zsolthoz kapcsolódik.
A cég pénzügyi eredményei az elmúlt években hullámzóak voltak. 2021-ben 15,8 milliárd forint adózott nyereséget értek el 105 milliárdos árbevétel mellett, 2022-ben viszont már 15 milliárd forint veszteséget mutattak ki. 2023-ban a bevétel 47 milliárd forintra emelkedett, a veszteség 4,5 milliárd lett, tavaly pedig 54,9 milliárdos árbevétel mellett 9 milliárd forintos mínuszt könyveltek el.
A Szabad Európa cikke szerint a Ganz–Mavag levelet küldött üzleti partnereinek, amelyben arról tájékoztat, hogy jelenleg fizetésképtelen. A közlésben az is szerepel, hogy a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos tartozásokat egyelőre nem tudják kiegyenlíteni.
A levelet szeptember 30-án postázták a szerződéses partnereknek, Törő Csaba vezérigazgató és Lóránd Tamás pénzügyi igazgató aláírásával. A lap úgy tudja, a vállalatnak november 5-ig kell elkészítenie a reorganizációs tervét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: „Az ellopott pénzből semmi nem lett meg” – Letöltendő börtönt és vagyonelkobzást kért az ügyészség a „félmilliárdos trágyadomb” ügyében
Hadházy Ákos idézte fel bócsai ügyet, aminek évekkel ezelőtt járt utána. Állítása szerint „az ellopott pénzből semmi nem lett meg, bár az ügyészség vagyonelkobzásokat kezdeményezett.”
Hadházy Ákos szerint letöltendő börtönt kért az ügyészség a „félmilliárdos trágyadomb” ügyében – írta szombat délelőtti Facebook-bejegyzésében a független képviselő. A politikus felidézte, hogy a Bócsa melletti pusztában egy „kis trágyadomb melletti táblára” az volt kiírva, hogy ott
„egy több, mint fél milliárdból épített hipermodern, tudományos, géntechnológiás (?!) trágyagyártó üzemnek kellett volna állnia.”
Hadházy bejegyzése szerint a Kecsup utánajárt, mi lett a szétlopott "kutatás-fejlesztés" elkövetőinek sorsa, és állítása szerint „meglepő módon az ügy szép lassan, 3 év alatt eljutott a vádemelésig.” A politikus úgy fogalmaz:
„Az ügyészség szerint is az történt, ami a trágyadomb láttán sejthető volt: fiktív számlákkal papírozták le a fél milliárdot…”
Helyi visszajelzésekre hivatkozva Hadházy azt írja, „az elkövetőknek jó politikai kapcsolatai voltak”, sőt „többen jelezték nekem, hogy a helyi fideszes képviselő áll a dolog mögött”, szerinte pedig „ekkor támogatást nemigen lehetett kapni fideszes hátszél nélkül.” Hozzáteszi:
„ugyanezen elkövetők ellen MÁR A TÁMOGATÁS MEGÍTÉLÉSEKOR BÜNTETŐELJÁRÁS FOLYT egy másik, 6 milliárdos (!), mezőgazdasági támogatásokat érintő költségvetési csalás ügyében.”
A képviselő értékelése szerint „mégsem voltak eléggé bekötve a Fideszhez, vagy csak a kecskeméti ügyészség tökösebb a többinél.” Felveti azt is, hogy „simán lehet, hogy csak a botrány hatására indult nyomozás, a feljelentést a Pénzügyminisztérium tette, miután bemutattam a trágyadombot.” Bejegyzése alapján az ügyészség „letöltendő börtönt és vagyonelkobzást kért az elkövetőkre.”
Hadházy ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy
„miként a Rogán-Völner-Schadl ügyben is kimentették a nagyhalakat, itt is ez történt.”
Azt is kiemeli: „az ellopott pénzből semmi nem lett meg, bár az ügyészség vagyonelkobzásokat kezdeményezett.” Saját ügyeinek összképéről így ír: „az általam bemutatott több száz pofátlan csalás közül ez az eset mindössze a harmadik, ahol bíróság elé kerülnek az elkövetők és az első, ahol letöltendő börtönt kértek.”
A poszt végén a kecskeméti ügyészség korábbi ügyeit is megemlíti: „emlékezzünk meg róla: a kecskeméti ügyészségnek köszönhetjük Simonka és Boldog István bukását is.” Ugyanakkor felidézi: „a korábbi főügyészt , Nánási Lászlót furcsa körülmények között ki is rúgta Polt, és aztán könyvtárosként követett el öngyilkosságot. A bócsai nyomozás már a tragikus halála után történt.”
Hadházy Ákos szerint letöltendő börtönt kért az ügyészség a „félmilliárdos trágyadomb” ügyében – írta szombat délelőtti Facebook-bejegyzésében a független képviselő. A politikus felidézte, hogy a Bócsa melletti pusztában egy „kis trágyadomb melletti táblára” az volt kiírva, hogy ott
„egy több, mint fél milliárdból épített hipermodern, tudományos, géntechnológiás (?!) trágyagyártó üzemnek kellett volna állnia.”
Hadházy bejegyzése szerint a Kecsup utánajárt, mi lett a szétlopott "kutatás-fejlesztés" elkövetőinek sorsa, és állítása szerint „meglepő módon az ügy szép lassan, 3 év alatt eljutott a vádemelésig.” A politikus úgy fogalmaz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin-videóval reagált Trump arra, hogy nem ő kapta a Nobel-békedíjat
Az amerikai elnök egy videót rakott ki, amelyben az orosz vezető elismerően beszél az erőfeszítéseiről. Idén azonban nem ő vitte a díjat, hanem María Corina Machado.
Donald Trump saját közösségi felületén reagált arra, hogy nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, vette észre a hvg.hu. Bejegyzésében egy videót osztott meg Vlagyimir Putyin dusanbéi nyilatkozatáról.
A felvételen az orosz elnök arról beszél, hogy szerinte az amerikai elnök komolyan próbál kezelni régóta húzódó válságokat. „Hogy a mostani amerikai elnök megérdemli-e a békedíjat, azt nem tudom. Az azonban igaz, hogy őszintén törekszik a bonyolult, évek, akár évtizedek óta húzódó válságok megoldására” – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times szerint. Hozzátette, a Nobel-bizottság döntései szerinte rontották a díj hírnevét: „Úgy vélem, hogy ezek a döntések hatalmas kárt okoztak a díj reputációjának.”
Az idei Nobel-békedíjat María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta. A döntés több, a MAGA-táborhoz sorolt szereplőből elégedetlenséget váltott ki, köztük Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója is megszólalt.
Trump korábban több alkalommal jelezte, hogy pályázik az elismerésre. Szeptember végén, a teljes amerikai katonai vezetés előtt mondott beszédében úgy fogalmazott, nagy sértés lenne az Egyesült Államokra nézve, ha nem ő kapná meg.
Donald Trump saját közösségi felületén reagált arra, hogy nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, vette észre a hvg.hu. Bejegyzésében egy videót osztott meg Vlagyimir Putyin dusanbéi nyilatkozatáról.
A felvételen az orosz elnök arról beszél, hogy szerinte az amerikai elnök komolyan próbál kezelni régóta húzódó válságokat. „Hogy a mostani amerikai elnök megérdemli-e a békedíjat, azt nem tudom. Az azonban igaz, hogy őszintén törekszik a bonyolult, évek, akár évtizedek óta húzódó válságok megoldására” – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times szerint. Hozzátette, a Nobel-bizottság döntései szerinte rontották a díj hírnevét: „Úgy vélem, hogy ezek a döntések hatalmas kárt okoztak a díj reputációjának.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
