KULT
A Rovatból

Ha anno rappeltek volna a Pilvaxban...

...és a Facebookon hívták volna az embereket a forradalomra, akkor az valahogy így nézett volna ki.


A nemrégiben átadott megújult Erkel Színházban 1848 néző várta izgatottan, az 1848 forintért vásárolt jegyét szorongatva, hogy elkezdődjön a Red Bull Pilvaker idei nagy durranása. Igen, a durranás megvolt: fantasztikus fénytechnika és ötletes diavetítés kísérte végig a műsort, amit Madárnak köszönhetünk.

Aztán jött Kautzky Armand a Nemzeti Dallal, de a rapperek hamar lekeverték őt az új Talpra Magyarral. Merthogy az est lényege ez lett volna: a ’48-as hős, Petőfi Sándor verseit újraértelmezték a 2014-es év előadóművészei. (Ajjajj, megfertőztek tegnap, elkezdtem én is rímekben írni… Ígérem, abbahagyom!)

DSC_9370

DSC_9378

DSC_9403

DSC_9423

Az est ékköve volt a Négy nap dörgött az ágyú c. vers, és az előtte-alatta-utána szóló hegedűszóló, amiben a régi népdal, A csitári hegyek alatt hangzott el. Borsóztunk. De volt még egy libabőrös rész, mégpedig a vége, amikor minden résztvevő a Szózatot szavalta el. Hallottátok már úgy Vörösmarty művét, hogy nincs alatta az ének?

Szóval A csitári hegyek alatt-os emelkedett pillanat után lépett a színpadra a humorista Kiss Ádám, aki maga sem találta először a szavakat. Aztán belejött, és dőltünk a röhögéstől: Petőfiék ma tuti a Starbucksban, és nem a Pilvaxban gyűlnének össze, a forradalomra Facebook-eseményt szerveznének, a végén pedig egy-egy selfie-t lőnének. Ugye?

Földes Eszter monológjainak csak részben tudtunk örülni, mert igen, meg kell említeni azokat a nőket is, akik a ’48-as eseményekből kivették a részüket: Szendrey Júlia divatot teremtett a kokárdával, Kossuth Zsuzsa ápolónő volt a harcokban, Bányai Júlia pedig kémkedett. A végére viszont a „Magyarország, szeretlek!” szlogen és a műsorvezetői kézmozdulat nagyon erőltetett volt, s bár egyetértünk vele (igen, mi is szeretjük Magyarországot), az ingyen reklám igazán kimaradhatott volna.

DSC_9434

DSC_9460

moszcsaj

DSC_9469

DSC_9512

Szervét Tibor szavalata, Sub Bass Monster előadása hibátlan volt. R'Nold és Gerysson is otthagyták a védjegyüket, felpörgették a klasszikust, és beleszkreccseltek a komoly zenébe. Sena hangját sosem lehet megunni, de hallgassátok meg ti is a tegnapit!

Wolfie és Sena: Füstbe ment terv

Deviszont. Nagyon hiányoztak a slam poetry hazai nagyágyúi. Aki nem tudná, annak mondjuk, hogy 11 slammer is benne lett volna a műsorban, ám ők a próbák megkezdése után nem sokkal visszamondták azt. „Már a közös munka kezdeti fázisában világossá vált, hogy a Szervezők, a rendezvény műsorszolgáltatói és a Mi elképzeléseink korántsem egyeznek azzal kapcsolatban, hogy mit jelent ma, Magyarországon, 2014 márciusában 1848 márciusának, a Nemzeti dalnak vagy a 12 pontnak az öröksége, és hogy mi is pontosan ezeknek az aktualitása” – írták a sajtóközleményükben a művészek. Ám legnagyobb meglepetésünkre Süveg Márk ’Saiid’ mégis csak fellépett tegnap, vagy ahogy a közönség soraiból visszahallottuk, „eladta a lelkét a Red Bullnak”.

Összességében azt kell hogy mondjuk, bátorság volt egy ilyen jellegű műsorral előállni március 15-én, hiszen magunkat ismerve (igen, most a magyarokra gondolunk), nehezen fogadjuk el elsőre az újat, viszolygunk a változtatásoktól, ragaszkodunk a hagyományainkhoz. Utóbbival nincs is gond, mert valóban őriznünk kell a múltat, de most, a jelenben, 2014-ben élünk. „Nincs azzal baj, ha 166 év alatt abból, hogy ej mi a kő, az lesz, hogy hé, mi a szitu” – nyilatkozta Szente Vajk, s mi ezzel egyet is értünk. A költészet ugyanis örökéletű.

DSC_9518

DSC_9564

DSC_9311

Ott lennél jövőre? Nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk