Ha anno rappeltek volna a Pilvaxban...
A nemrégiben átadott megújult Erkel Színházban 1848 néző várta izgatottan, az 1848 forintért vásárolt jegyét szorongatva, hogy elkezdődjön a Red Bull Pilvaker idei nagy durranása. Igen, a durranás megvolt: fantasztikus fénytechnika és ötletes diavetítés kísérte végig a műsort, amit Madárnak köszönhetünk.
Aztán jött Kautzky Armand a Nemzeti Dallal, de a rapperek hamar lekeverték őt az új Talpra Magyarral. Merthogy az est lényege ez lett volna: a ’48-as hős, Petőfi Sándor verseit újraértelmezték a 2014-es év előadóművészei. (Ajjajj, megfertőztek tegnap, elkezdtem én is rímekben írni… Ígérem, abbahagyom!)
Az est ékköve volt a Négy nap dörgött az ágyú c. vers, és az előtte-alatta-utána szóló hegedűszóló, amiben a régi népdal, A csitári hegyek alatt hangzott el. Borsóztunk. De volt még egy libabőrös rész, mégpedig a vége, amikor minden résztvevő a Szózatot szavalta el. Hallottátok már úgy Vörösmarty művét, hogy nincs alatta az ének?
Szóval A csitári hegyek alatt-os emelkedett pillanat után lépett a színpadra a humorista Kiss Ádám, aki maga sem találta először a szavakat. Aztán belejött, és dőltünk a röhögéstől: Petőfiék ma tuti a Starbucksban, és nem a Pilvaxban gyűlnének össze, a forradalomra Facebook-eseményt szerveznének, a végén pedig egy-egy selfie-t lőnének. Ugye?
Földes Eszter monológjainak csak részben tudtunk örülni, mert igen, meg kell említeni azokat a nőket is, akik a ’48-as eseményekből kivették a részüket: Szendrey Júlia divatot teremtett a kokárdával, Kossuth Zsuzsa ápolónő volt a harcokban, Bányai Júlia pedig kémkedett. A végére viszont a „Magyarország, szeretlek!” szlogen és a műsorvezetői kézmozdulat nagyon erőltetett volt, s bár egyetértünk vele (igen, mi is szeretjük Magyarországot), az ingyen reklám igazán kimaradhatott volna.
Szervét Tibor szavalata, Sub Bass Monster előadása hibátlan volt. R'Nold és Gerysson is otthagyták a védjegyüket, felpörgették a klasszikust, és beleszkreccseltek a komoly zenébe. Sena hangját sosem lehet megunni, de hallgassátok meg ti is a tegnapit!
Wolfie és Sena: Füstbe ment terv
Deviszont. Nagyon hiányoztak a slam poetry hazai nagyágyúi. Aki nem tudná, annak mondjuk, hogy 11 slammer is benne lett volna a műsorban, ám ők a próbák megkezdése után nem sokkal visszamondták azt. „Már a közös munka kezdeti fázisában világossá vált, hogy a Szervezők, a rendezvény műsorszolgáltatói és a Mi elképzeléseink korántsem egyeznek azzal kapcsolatban, hogy mit jelent ma, Magyarországon, 2014 márciusában 1848 márciusának, a Nemzeti dalnak vagy a 12 pontnak az öröksége, és hogy mi is pontosan ezeknek az aktualitása” – írták a sajtóközleményükben a művészek. Ám legnagyobb meglepetésünkre Süveg Márk ’Saiid’ mégis csak fellépett tegnap, vagy ahogy a közönség soraiból visszahallottuk, „eladta a lelkét a Red Bullnak”.
Összességében azt kell hogy mondjuk, bátorság volt egy ilyen jellegű műsorral előállni március 15-én, hiszen magunkat ismerve (igen, most a magyarokra gondolunk), nehezen fogadjuk el elsőre az újat, viszolygunk a változtatásoktól, ragaszkodunk a hagyományainkhoz. Utóbbival nincs is gond, mert valóban őriznünk kell a múltat, de most, a jelenben, 2014-ben élünk. „Nincs azzal baj, ha 166 év alatt abból, hogy ej mi a kő, az lesz, hogy hé, mi a szitu” – nyilatkozta Szente Vajk, s mi ezzel egyet is értünk. A költészet ugyanis örökéletű.
Ott lennél jövőre? Nyomj egy lájkot!
