HÍREK
A Rovatból

Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt

Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”


A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.

Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.

A nemzeti identitás meghatározása is változott.

1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.

A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.

A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.

Ezzel párhuzamosan

nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.

A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.

A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.

A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos bíróságra viszi a hatvanpusztai autós incidenst: Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon
A volt országgyűlési képviselő pótmagánvádas eljárást indított a hatvanpusztai birtok biztonsági őre ellen. A bíróságtól várja a felelősségre vonást, miután a hatóságok lezárták a nyomozást.


Hadházy Ákos Facebook-posztban közölte, hogy pótmagánvádlóként bíróság elé viszi a tavalyi hatvanpusztai autós incidens ügyét. „Miután a »rendőrség« szerint véletlen baleset történt, két dolog miatt indítottam magánvádlóként a pert” – írta a volt országgyűlési képviselő.

Az egyik indoka, hogy felelősségre vonják az elkövetőt.

„Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon. Legalább kapjon egy felfüggesztett börtönt és vegyék el a jogosítványát.”

A másik ok, amiért a per mellett döntött, hogy így talán a háttérre is fény derülhet. A volt képviselő szerint a perrel „lehetne egy kis esély arra, hogy megtudjuk, ki volt a felbujtó.”

A 2025 augusztusában Hatvanpusztán történt ütközés ügyében a bicskei rendőrség tavaly novemberben megszüntette a büntetőeljárást, az esetet „véletlen balesetnek” minősítve. Miután Hadházy panaszát az ügyészség elutasította, a birtok biztonsági őrét 2026 januárjában közlekedési szabálysértés miatt 80 ezer forintra bírságolták, és három hónapra eltiltották a járművezetéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Két ember öngyilkos lett a választás utáni vegzálás miatt
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint két korábbi segítőjük is öngyilkosságot követett el a választások utáni gyalázkodások miatt. Havasi Bertalan közleménye szerint a hatóságok vizsgálják az ügyeket, a párt Védvonal hálózata pedig már több mint 60 bejelentést kapott.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Hosszú közleményt adott ki szerdán Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a párt által két hete létrehozott Védvonalról. Ebben arról írt, hogy két hét alatt már több mint 60 bejelentés érkezett.

„Politikai zaklatásokkal összefüggésbe hozható tragédiákról is kaptunk információkat: két esetben a választások után nem szűnő gyalázkodás és vegzálás miatt korábbi segítőink öngyilkosságot követtek el, ezen ügyeket a hatóságok vizsgálják; kegyeleti okokból egyéb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – áll a közleményben.

Havasi sorra veszi, hogy milyen beszólásokat és sértegetéseket „kell elszenvedniük” a Fidesz képviselőinek és híveiknek, és szóvá teszi a kormányzati, közigazgatási elbocsátásokat is. A beérkezett bejelentések jelentős része internetes uszításról, sértegetésről és fenyegetésről szól. A közlemény szerint

kirúgott kormánytisztviselők, valamint kistelepülési polgármesterek és képviselők is fordultak segítségért a Védvonalhoz az őket érő vádaskodások miatt.

A Védvonal nevű hálózatot Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezésére hozták létre, ezt május 22-én jelentették be. A párt szerint azért van szükség a hálózatra, mert a választásokat követően felerősödtek a jobboldali szimpatizánsokat érő zaklatások és atrocitások. Célja a bejelentések dokumentálása és a jogi lépések előkészítése. A szervezet országos vezetésével a volt oktatási államtitkárt, Czunyiné Bertalan Juditot bízták meg.

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged vagy rokonodért, ismerősödért aggódsz, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot, vagy látogass el ERRE AZ OLDALRA, ahol többféle segítséget kaphatsz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem fogom tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban” – Beiktatták az új országos rendőrfőkapitányt
Mecser Tamás dandártábornok ünnepélyes keretek között átvette az Országos Rendőr-főkapitányság irányítását. Beiktatási beszédében egy olyan testület felépítését ígérte, amelynek presztízse van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket.


A Rendőrségi Igazgatási Központban tartott ünnepélyes állománygyűlésen vette át munkáltatói okmányát Mecser Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetője Pósfai Gábor belügyminisztertől – írja a police.hu.

Beiktatását követően az új főkapitány arról beszélt, milyen elvek mentén kívánja vezetni a testületet.

„Rajtunk múlik, hogyan alakítjuk mindennapjainkat. Ebben számomra zsinórmértékként három dolog szolgál: tisztesség, emberség és a jogszabály által adott keretek betartása” – fogalmazott Mecser Tamás.

Hangsúlyozta, olyan rendőrséget szeretne, amelynek presztízse és státusza van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket, mert vonzó a hivatás.

Az új vezető egy svájci órához hasonlította a rendőrség szervezetét, ahol minden egyes elemnek tökéletesen kell működnie, mert ha egy alkatrész meghibásodik, az egész gépezet leállhat. Ezzel érzékeltette, hogy a járőrtől a főkapitányig mindenki munkája egyformán létfontosságú.

A főkapitány azt is megígérte, hogy nem fogja „tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban”, ezzel a terepközeli, gyakorlatias vezetésre utalt.

A rendezvényen Pósfai Gábor belügyminiszter is felszólalt, aki „ízig-vérig nyomozónak” nevezte Mecser Tamást.

A miniszter kijelentette, hogy minden támogatást megad a következő időszak rendőrségi reformjához, és feladatként szabta meg a rendőri állomány megbecsülésének visszaállítását, a munkafeltételek javítását, az elvándorlás megállítását, valamint az alulról jövő kezdeményezések támogatását.

Hétfőn lépett hatályba az új országos rendőrfőkapitány megbízása, miután a miniszterelnök – a belügyminiszter előterjesztésére – Mecser Tamást nevezte ki az Országos Rendőr-főkapitányság élére. A hivatalos döntést megelőzően, múlt szerdán több lap is megírta a korábbi vezető, Balogh János felmentését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szabó Bence elindította a visszaszerelését, újra hivatásos rendőr szeretne lenni
A volt rendőrszázados egy Instagram-posztban közölte, hogy elindította a hivatásos állományba való visszatérését. Azt már korábban jelezte, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



„Lehetek még Százados úr?” – kérdezte egy Instagram-posztban Szabó Bence, amelyben bejelentette:

elindította a visszaszerelését, mert újra rendőr szeretne lenni.

„Szeretném újra hivatásosként szolgálni a hazámat”

– írta. Jelezte azonban azt is, hogy még továbbra is húzódik a távozásával kapcsolatos jogvita, ami azután alakult ki, hogy márciusban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség.

A volt rendőrszázados azután vált országosan ismertté, hogy a választási kampány idején a Telexnek adott interjújában arcát és nevét is vállalva beszélt annak a nyomozásnak a részleteiről, amelyről a Direkt36 számolt be. Az oknyomozó cikk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felhasználva, a nyomozókat gyermekpornográfia gyanújával lényegében ráküldték két olyan informatikusra, akik a Tisza Pártnak dolgoztak.

A volt százados korábban maga is beszélt arról, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel, különösen a vagyonvisszaszerzés területén, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Viszket a tenyerem, hogy csinálhassam végre ezt a munkát”.

Pósfai Gábor belügyminiszter jelezte, a pályát korábban elhagyó rendőrök részére biztosítani kell a hivatásos állományba való visszatérés lehetőségét. Szabó szerint ezt a lehetőséget az előző vezetés korlátozta. A posztjából az is kiderül, hogy a szolgálati jogviszonya megszüntetése miatt indított munkaügyi pert a rendőrség ellen, és ez az eljárás továbbra is folyamatban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk