Mérsékelt erejű földrengés rázta meg csütörtök reggel Románia délkeleti részét, amely a romániai Országos Földtani Intézet (INFP) szerint 5,3-as erősségű volt.
A rengés Bukaresttől 126 kilométerre északra, Brassótól 76 kilométerre keletre a Kárpátok kanyarulatának külső részén, a moldvai Buzau és Vrancea megye határtérségében, helyi idő szerint 6 óra 50 perckor történt, 147 kilométeres mélységben
- közölte a honlapján az INFP.
Az amerikai földtani intézet (USGS) gyorsjelentése szerint a romániai földmozgás 5,1-es erősségű volt, 148 kilométeres mélységben történt, a Vrancea megyei Plostina település közelében.
A földmozgás Bukarestben és az ország délkeleti részén mindenütt érezhető volt, az országos katasztrófavédelmi felügyelőség szerint azonban a 112-es segélyhívón nem érkezett áldozatokról vagy anyagi károkról szóló bejelentés.
Az INFP igazgatója, Constantin Ionescu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: ez volt az utóbbi két év legerősebb földmozgása Romániában, és normálisnak számít az úgynevezett Vrancea szeizmikus térségben.
A román hatóságok szerint szeizmológiai szempontból Bukarest számít Európa legveszélyeztetettebb fővárosának.
A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. A legutóbbi, 1977-es 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg, és több mint 11 ezer ember megsérült.
Mérsékelt erejű földrengés rázta meg csütörtök reggel Románia délkeleti részét, amely a romániai Országos Földtani Intézet (INFP) szerint 5,3-as erősségű volt.
A rengés Bukaresttől 126 kilométerre északra, Brassótól 76 kilométerre keletre a Kárpátok kanyarulatának külső részén, a moldvai Buzau és Vrancea megye határtérségében, helyi idő szerint 6 óra 50 perckor történt, 147 kilométeres mélységben
- közölte a honlapján az INFP.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozott Sulyok Tamás hivatalának kommunikációs igazgatója, aki poloskával illusztrálva nevezte selejtnek a Telexet
Szántó Georginát szeptember 3-án mentették fel a munkavégzés alól. Az elbocsátott kommunikációs vezető korábban szintén a mostani államfő mellett dolgozott, az Alkotmánybíróság kommunikációs igazgatója volt.
Szántó Georgina szeptember 3-án közös megegyezéssel távozott a köztársasági elnök hivatalából – derült ki a Sándor-palota közérdekű adatigénylésre adott válaszából, amiről a Telex számolt be.
A dokumentum szerint a felmondási idejére felmentették a munkavégzés alól.
Szántó korábban évekig az Alkotmánybíróság kommunikációs igazgatójaként dolgozott, majd követte főnökét, Sulyok Tamást, amikor őt köztársasági elnökké választották.
A helyzet pikantériája, hogy a sajtóban úgy jelent meg a korábbi kommunikációs igazgató, hogy idén márciusban egy Facebook-bejegyzésében egy poloskát ábrázoló fotóval illusztrálva a Telexet „Telex-selejtnek” nevezte, ugyanakkor nem válaszolt egyenesen azokra a kérdésekre, amik az államfő nyilvános posztjaira és megszólalásaira vonatkoztak.
Szántó Georgina szeptember 3-án közös megegyezéssel távozott a köztársasági elnök hivatalából – derült ki a Sándor-palota közérdekű adatigénylésre adott válaszából, amiről a Telex számolt be.
A dokumentum szerint a felmondási idejére felmentették a munkavégzés alól.
Szántó korábban évekig az Alkotmánybíróság kommunikációs igazgatójaként dolgozott, majd követte főnökét, Sulyok Tamást, amikor őt köztársasági elnökké választották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jeszenszky Zsolt: Gulyás Márton nem egy rosszindulatú ember, csak szerintem túl sokat veri a farkát, és a sátán, a démonok már megszállták őt egy ideje
A HírTV műsorában több ellenzéki szereplőt is név szerint említett a műsorvezető. Nem sokkal Magyar Péter és mások is reagáltak a kijelentésekre.
A HírTV Komment című műsorában Jeszenszky Zsolt a Charlie Kirk elleni merényletről beszélt, miközben több ismert közéleti szereplőt is megemlített. A jobboldali influenszer szerint, ha Molnár Áron, Puzsér Róbert vagy Gulyás Márton meghalna, sokan a jobboldalon nem lennének szomorúak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kívánják senki halálát.
Jeszenszky a műsorban azt mondta:
„Mondjuk a Molnár Áron, aki a legnagyobb kretén, a Puzsér, aki a legagresszívabb, vagy a Gulyás Marci, aki a legkártékonyabb. Bár, megjegyzem, hogy ő nem egy rosszindulatú ember, csak túl sokat veri a farkát, és ezért a démonok megszállták egy ideje. (…) Ezek közül ha valaki meghalna, valószínűleg egy csomóan nem lennének szomorúak a jobboldalon. De nem kívánjuk a halálukat.”
A műsorban a gyilkosságot megelőzően Charlie Kirk amerikai jobboldali influenszer haláláról volt szó. Jeszenszky szerint a baloldalon sokan örültek a hírnek, amit szerinte „balliberális gyűlölet és kárörvendés” övezett a közösségi médiában. Úgy fogalmazott: „Mi ilyeneket nem csinálunk, és az ellenfeleinket sem akarjuk megölni. Biztos van egy csomó ember a másik oldalon, akit nem szeretünk. Tudnék is mondani ilyet, majd ezt jól ki lehet forgatni.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán reagált a történtekre. Azt írta, hogy
„a műsorban öten ültek és az adás ment tovább, mintha semmi nem történt volna”. Szerinte Jeszenszky Zsoltnak haladéktalanul távoznia kellene a közéletből, a HírTV vezetőinek pedig „csak szimplán szégyellniük” kellene magukat.
Magyar a bejegyzésében arra is kitért, hogy szerinte a kormánypárti politikusok az elmúlt napokban megpróbálták összekötni a Charlie Kirk elleni merényletet a Tisza Párttal. Példaként Orbán Viktor kijelentését említette, aki szerint „akik merényletet imitálnak a színpadon és újságírókat lökdösnek, azok a Charlie Kirk halálához vezető gyűlöletpolitika írmagjait vetik el”.
A Tisza Párt elnöke felidézett egy korábbi miniszterelnöki kijelentést is, amelyben Orbán Viktor így fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.” Magyar ezzel kapcsolatban azt írta: „A miniszterelnök korábban eltaposandó rovarnak nevezte a honfitársait, ahogy a ruandai diktátor is tette a honfitársaival az egymillió halottat követelő népirtás előtt.”
Hozzátette:
„Orbán janicsárjai korábban autóval hajtottak a TISZA önkénteseinek pultjába, megpofoztak egy idős hölgyet, egy másikat pedig rovarirtóval arcon fújtak. Elég volt! Orbán Viktor kérjen bocsánatot a korábbi kijelentéséért és állítsa le a fideszes aggresszorokat!”
Az elmúlt napokban több fideszes politikus is reagált Charlie Kirk halálára. Kocsis Máté azt írta, hogy itthon is jobb lenne, ha Magyar Péter és propagandája felhagyna a hergeléssel. Szentkirályi Alexandra pedig szintén Magyart támadta a történtek kapcsán. Lázár János is megszólalt, miután egy aszfaltrajzon valaki párhuzamot vont közte és Charlie Kirk között. A miniszter ezt írta: „Akasztás, fejbelövés, kivégzés. Már nálunk is! A tiszások és haverjuk, Márki-Zay vágya, »műve«.” Majd így zárta bejegyzését: „Tiszások! Ilyen a ti szeretetetek!? Ilyen országot akartok? Mi biztosan nem!”
A HírTV Komment című műsorában Jeszenszky Zsolt a Charlie Kirk elleni merényletről beszélt, miközben több ismert közéleti szereplőt is megemlített. A jobboldali influenszer szerint, ha Molnár Áron, Puzsér Róbert vagy Gulyás Márton meghalna, sokan a jobboldalon nem lennének szomorúak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kívánják senki halálát.
Jeszenszky a műsorban azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közzétette a 2024 nyarán történt ludas állomási vonatbaleset vizsgálati jegyzőkönyvét Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint
a szerelvényt „házilag sufnituningolt futóművel engedték ki”, amely végül kisiklott. Bejegyzésében azt is írta: „Egy ilyen jelentés esetén minden normális országban lemondana a miniszter. Persze ott felelős miniszterek vannak, nem cinikus batidai bárók.”
A vizsgálati dokumentum szerint a balesetet az okozta, hogy a jármű karbantartásához nem álltak rendelkezésre a szükséges alkatrészek. A MÁV alkatrészellátó rendszere nem tudta biztosítani a szükséges elemeket, ezért a karbantartók ideiglenes megoldásokkal helyettesítették azokat. A jelentésben az áll:
a két motorkocsi tengelyhajtóműveiről hiányzott az eredeti nyomatéktám, és a pótlásként alkalmazott szerkezet az egyik motorkocsin leszakadt, ez vezetett a kisikláshoz.
A baleset 2024. június 24-én történt 21 óra után néhány perccel a Heves vármegyei Ludas állomáson. A két motorkocsiból és három mellékkocsiból álló, utasokat nem szállító szerelvény éppen Szolnokra tartott felújításra. A kisiklás következtében a vonat szétszakadt, mintegy 500 méter hosszan megrongálta a vasúti pályát és a biztosítóberendezést. A károk mértéke elérte a 46 millió forintot.
A vizsgálat megállapította, hogy a jármű futási engedélyét úgy adták ki, hogy az nem rendelkezett megfelelő futásbiztonsági feltételekkel. A járműreszortos úgy engedélyezte a vonat közlekedését, hogy tudta, a nyomatéktám nem felel meg az üzemszerű kialakításnak. A jelentés szerint
„mivel az üzemszerű kialakításnak megfelelő alkatrész nem állt rendelkezésre, elfogadta, hogy attól eltérő műszaki megoldással közlekedik a jármű.” A döntés mögött az a szándék állt, hogy a járművet mindenképpen eljuttassák a felújítás helyszínére.
A jelentés alapján a karbantartási rendszer anyagellátása nem biztosította a szakszerű javításhoz szükséges feltételeket. A karbantartó műhely igényelte a hiányzó nyomatéktámokat, de azok nem voltak raktáron. A megrendelés csak 2024. július 9-én történt meg, az elkészült alkatrészek érkezését pedig 2025 elejére jelezték.
A MÁV-nál egy újabb kisiklás is történt nemrég:
szeptember 13-án reggel a Vácról Balassagyarmatra induló S750-es járat több tengellyel letért a sínről Magyarkút megállóhelyen. Az egyik kocsi félig az árokba dőlt. A balesetben két MÁV-dolgozó könnyebben megsérült.
A vasúttársaság vezérigazgatója, Hegyi Zsolt azonnali vizsgálatot rendelt el.
Közzétette a 2024 nyarán történt ludas állomási vonatbaleset vizsgálati jegyzőkönyvét Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint
a szerelvényt „házilag sufnituningolt futóművel engedték ki”, amely végül kisiklott. Bejegyzésében azt is írta: „Egy ilyen jelentés esetén minden normális országban lemondana a miniszter. Persze ott felelős miniszterek vannak, nem cinikus batidai bárók.”
A vizsgálati dokumentum szerint a balesetet az okozta, hogy a jármű karbantartásához nem álltak rendelkezésre a szükséges alkatrészek. A MÁV alkatrészellátó rendszere nem tudta biztosítani a szükséges elemeket, ezért a karbantartók ideiglenes megoldásokkal helyettesítették azokat. A jelentésben az áll:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A MÁV péntek éjszaka egy 150 tonna teherbírású vasúti darut küldött Magyarkútra, hogy segítsen visszaemelni a sínekről lekerült motorkocsit. Lapunk is beszámolt róla korábban, hogy a segélyszerelvény, amely a helyszínre tartott, szintén kisiklott. A Totalcar egyik olvasója fotókkal is igazolta, hogy a daru kerekei valóban elhagyták a síneket. A lap szerint emiatt elhúzódhat a műszaki mentés, mivel egy újabb járműre is szükség lehet, amely visszaemeli a segélyszerelvényt a sínpályára.
A MÁV közleményben reagált az értesülésekre. A vasúttársaság szerint nem történt újabb kisiklás:
„a daru siklásáról szó sincs: a jármű rendben megérkezett a helyszínre, majd a munka végeztével ugyanígy »saját lábán« távozott.”
Azt is hozzátették, hogy
„a daru első tengelyének kerekei a sérült Bz emelése közben rövid időre leugrottak a sínről, de ez nem okozott semmilyen fennakadást vagy veszélyhelyzetet, hiszen a jármű képes visszaemelni magát a pályára, ebben az esetben is ez történt.”
A MÁV hangsúlyozta: „a daruval végzett mentés teljesen rendben zajlott.”
A baleset péntek délelőtt történt Verőce közelében, Magyarkútnál. Egy több mint 40 éves motorvonat közlekedett a megengedett 50 helyett 38 km/órás sebességgel, amikor az első két kocsijának kerekei teljesen lekerültek a sínekről. A balesetben két vasúti dolgozó – egy jegyvizsgáló és egy pénztáros – könnyebben megsérült.
A történtek után Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója bocsánatot kért, és belső vizsgálatot rendelt el.
A mentést több ütemben végzik. Először a három, kisiklásban nem érintett járművet távolították el, így szabaddá vált a vasúti átjáró, és könnyebbé vált a hozzáférés a helyszínhez. Ezt követően vasúton érkező segélyszerelvénnyel és hidraulikus emelőkkel próbálják visszaemelni a mellékkocsit.
A MÁV péntek éjszaka egy 150 tonna teherbírású vasúti darut küldött Magyarkútra, hogy segítsen visszaemelni a sínekről lekerült motorkocsit. Lapunk is beszámolt róla korábban, hogy a segélyszerelvény, amely a helyszínre tartott, szintén kisiklott. A Totalcar egyik olvasója fotókkal is igazolta, hogy a daru kerekei valóban elhagyták a síneket. A lap szerint emiatt elhúzódhat a műszaki mentés, mivel egy újabb járműre is szükség lehet, amely visszaemeli a segélyszerelvényt a sínpályára.
A MÁV közleményben reagált az értesülésekre. A vasúttársaság szerint nem történt újabb kisiklás:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
