SZEMPONT
A Rovatból

Fleck Zoltán: Közkeletű feltételezés az Orbán-rezsimről, hogy nem kívánja könnyedén átadni a hatalmat, még akkor sem, ha elveszíti a választást

Munkahelyét felszólították a kirúgására, és feljelentették Fleck Zoltánt a köztársasági elnökkel kapcsolatos mondatai miatt. A jogász szerint azonban nem mondott semmi büntetendőt. Csak arról beszélt, mi történhet, ha Orbán Viktor nem adja át a hatalmat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. augusztus 07.



Gulyás Gergely szerint az ELTE-nek ki kellene rúgnia Fleck Zoltánt, miután a Tisza Sziget egyik júniusi kerekasztalán egy kérdésre válaszolva arról beszélt, szerinte „fenyegetni, zsarolni” kellene a köztársasági elnököt, amennyiben akkor is Orbán Viktornak adja a kormányalakítási megbízást, ha a Tisza nyer. A jogász-szociológus szerint fel kell készülni arra a lehetőségre, mi történik, ha megpróbálják bojkottálni az eredményeket, amit megtehetnek, mivel az összes választással kapcsolatos intézmény a hatalom kezében van.

„Mit szeretne, Fleck kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” - így válaszolt a köztársasági elnök. Sulyok Tamás szerint minden politikai erőnek távol kell tartania magát az ilyen erőszakos, súlyosan alkotmánysértő nézetektől. Lánczi Tamás, a Szuveneritásvédelmi Hivatal elnöke szerint Fleck kijelentései akár az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének is minősülhetnek, ezért feljelentést tett. Az ELTE pedig közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják a magánvélemény szabadságát, de elutasítják, hogy politikai eszközként közjogi méltóságok „zsarolását” vagy „fenyegetését” javasolják, különösen egyetemi oktatók. Fleck Zoltánnal arról beszélgettünk, pontosan mire is gondolt a Tisza rendezvényén, és mi a véleménye a reakciókról.

– Számított rá, hogy ennyire heves indulatokat vált ki ez a néhány mondata?

– Nem, erre az ott jelenlévők sem kapták fel a fejüket, pedig a közönségben jogászok is bőven voltak, mégsem volt semmilyen reakció. Senki nem kérdezte meg tőlem, hogy pontosan mire gondoltam, és nem értették félre, amit mondtam, kontextusban értelmezték.

Ha valaki csak egy rövid részletet lát a videóból, mondjuk két-három mondatot, az ominózus félmondat környezetét, akkor is nagyon nagy rosszindulat kell hozzá, hogy jogellenességet vagy akár büntetőjogi határfeszegetést feltételezzen.

Teljesen világos, hogy semmilyen büntetőjogi tényállás nem sérült, sem közvetlenül, sem közvetve. A kérdés inkább az, miért érzékeny erre a NER vagy a jobboldal. Minden megszólaló – beleértve a köztársasági elnököt is, a NER szerves része. Azt hiszem, sokan nehezményezték, hogy nyilvánossá tettem annak lehetőségét, hogy előfordulhat, nem akarják majd elfogadni a választási eredményeket.

– Ön szerint van ilyen opció?

– Közkeletű feltételezés az Orbán-rezsimről, hogy nem kívánja könnyedén átadni a hatalmat, még akkor sem, ha elveszíti a választást. Hiszen Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok azért is kerültek pozícióba, hogy biztosítsák a hatalom megtartását. Ebből kiindulva lehet feltételezni az autokratikus rendszer rosszindulatát. Miért feltételezne bárki mást? Ha valaki ezt nyilvánosan kimondja, és hozzáteszi, hogy bizonyos ponton túl nincsenek jogi eszközök, például ha a köztársasági elnök nem a jogállami és demokratikus elveknek megfelelően jár el, akkor politikai eszközökhöz kell nyúlni.

A politikai értelemben vett „zsarolás” vagy fenyegetés ebben a helyzetben azt jelenti: világossá kell tenni a köztársasági elnök számára, hogy társadalmi nyomásgyakorlás lesz egy ilyen helyzetben, és ő lesz a felelős, amiért nem tartotta be a demokratikus, íratlan szabályokat.

Ezért érzékenyek rá a NER részéről: nem szeretnek arról beszélni, mi fog történni. A köztársasági elnöknek pedig egyetlen reakciója lehetett volna: kijelenti, hogy be fogja tartani a demokratikus szabályokat, és aszerint fog eljárni, ahogy a nép választ, de ezt nem mondta, és azóta sem mondta senki.

– Bálványoson, és minden politikustól megkérdeztem, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén átadják-e a hatalmat? Mindenki azt mondta, hogy a Fidesz demokratikus párt, tiszteletben tartja a demokráciát, el fogja ismerni a választás eredményét

– Ezek politikusok. A politikus sok mindent mondhat, ígérhet, hazudhat is, ahogy hazudtak 15 éven át. Mondhatja, hogy mindent meg fog tenni, de a hatáskör egyedül a köztársasági elnöké.

– A Tiszának még akkor sem lenne egyszerű a helyezete, ha elismernék az esetleges győzelmét. Megmaradnának a bebetonozott intézmények. Létező lehetőség például párhuzamos intézmények felállítása, jogkörök átcsoportosítása az átmeneti időszakban?

– Ahogy a rendezvényen is mondtam, az autokrácia lebontása sokkal bonyolultabb, mint a felépítése. Ha valaki vissza akar térni a jogállami, demokratikus működéshez, számolnia kell azzal, hogy az autokrácia szándékosan csapdákat helyezett el. Nem tudjuk, hogyan ér majd véget a folyamat, de ritka eset az, amikor társadalmi békével és a választási eredmények elismerésével zárul.

– Tehát a ’89-es modell egyszeri és megismételhetetlen?

– Akkor a külpolitikai tényezők teremtették meg az egyetlen lehetséges forgatókönyvet, és a kerekasztal-tárgyalásokon a hatalom egyik birtokosa megegyezett az átadásról. Ma el tudjuk képzelni, hogy az Orbán-rendszer leül tárgyalni, és közli: szeretné átadni a hatalmat? Fel kell készülni a nehéz ügyekre, amelyeket remélhetőleg minél inkább jogilag lehet rendezni, de lesznek olyanok, amelyekre csak politikai megoldás létezik. A párhuzamos intézmények felállítása kockázatos, legitimációjuk nehezen tartható fenn, de lehet, hogy szükség lesz rájuk. Bárándy Péter is mondta: az államapparátus, a bűnüldöző szervek, a rendőrség, az ügyészség nagy része érdekelt a jogállam helyreállításában. Ha akadály lesz, az a legfelsőbb szinteken jelentkezik, és akkor ott kell valamit tenni.

– Magyar Péter Nagykanizsán beszélt a közpénz-visszaszerzési hivatalról, számomra ez például párhuzamos intézménynek tűnik, amivel meg lehet kerülni az ügyészséget, vagy más intézményeket.

– Sok mindent lehet csinálni, de az alkotmányos korlátok, főként az Alaptörvény, jelentősek. Ez olyan elemeket is tartalmaz, amelyek kifejezetten akadályozhatják, hogy ilyenfajta párhuzamos intézmények létrejöjjenek. Persze létre lehet hozni őket, de érdemes elgondolkodni: nem egyszerűbb-e az ügyészség problémáját más módon kezelni? Lehet, hogy nem is maga az ügyészség a probléma, hanem a legfőbb ügyész személye, sőt az sem kizárt, hogy egy kormányváltás után a legfőbb ügyész szakmai alapon fog eljárni. Ezt nem zártam ki a köztársasági elnök esetében sem.

De az elmúlt 15 év tapasztalatait és a magyar politikai kultúrát ismerve fel kell készülni arra is, mi történik, ha nem így lesz?

Ha obstrukció lesz, egy demokratikusan megválasztott új kormány nem mondhatja, hogy „bocs, nem tudok kormányozni, visszaadom a megbízatást”. Valamit kezdeni kell, és ha nincsenek jogi eszközök, politikai eszközöket kell kitalálni. Ugyanez a helyzet a párhuzamos intézményekkel is. Feltételezem, Magyar Péter is arra gondolt, hogy a meglévő intézmények nem akarnak jogállami módon működni, ezért egy új politikai erő kénytelen lehet ilyeneket létrehozni. Ez hatásköri villongásokhoz és más következményekhez vezet, ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás. De értem, hogy ő is azon gondolkodik: milyen opciók maradnak, ha destruktív hatalommal kerül szembe.

– Ahhoz, hogy az az ellenzék részéről az ön által említett nyomásgyakorlás működjön, fenn kell tartaniuk a társadalmi aktivitást. Nem lehet, hogy a társadalom kifárad, és nem lesz meg ez a tömegesség a nyomásgyakorláshoz?

– A nyomásgyakorlás és a „zsarolás” kifejezetten arra a helyzetre utal, amikor ott áll egy demokratikus többség, amely leváltotta a kormányt, de azt tapasztalja: hiába szavazott, hiába fejezte ki akaratát egy többé-kevésbé szabad választáson, annak ellenére, hogy lejtett a pálya, az autokratikus vezetés különböző közjogi, legalista eszközökkel, köztük a köztársasági elnökkel akadályozza a társadalmi akarat érvényesülését. A kérdés az, hogy a társadalom elfogadja-e ezt? Tehát én nem azt mondom, hogy a társadalmat fel kell hívni a rendszer elsöprésére. A Tisza-gyűlésen is azt mondtam: ha a demokratikus többség nem akarja elfogadni, hogy az akarata semmit nem ér, annak következményei lesznek.

– Tanulhatnak valamit a lengyel példából, ahol évek óta zajlik a folyamat, és még mindig nem értek el áttörést?

– Igen. Például azt, hogy tényleges veszélyt jelenthet a köztársasági elnök hatásköre. Bár formálisan gyenge a köztársasági elnöki rendszer, bizonyos pontokon meg tudja akadályozni a törvényhozást is. Ha úgy látja el a feladatát, hogy továbbra is a NER érdekeit szolgálja, akár egyetlen törvényt sem lehet elfogadni, hiszen szerepe van a jogalkotásban.

Kiemeltem a választásokkal kapcsolatos hatáskörét, de ha következetesen él a többi jogosítványával is, és ebben partnere az Alkotmánybíróság, lényegében megbéníthatja a kormányzást.

Ez új választáshoz vagy kormányozhatatlan állapothoz vezethet, és ez a valódi veszély. A lengyel példa mutatja: ha az elnök konzekvensen a régi hatalom érdekeit szolgálja, hónapok alatt csökken a kormány népszerűsége, mert a választó azt látja, hogy nem elég hatékony, nem kezeli a problémát.

– Ez nálunk is megtörténhet?

– Abszolút. Előállhat kormányozhatatlansági helyzet, amiben a közvélemény akár visszakozhat is: „ha úgyis minden az övé, akkor inkább kormányozzon ő, bármilyen katasztrófába vezeti is az országot, de legalább működik valahogy az állam”. Így nagyon könnyű előidézni katasztrófahelyzetet, amelynek egyik főszereplője a köztársasági elnök lehet.

– A hosszú mandátumú, bebetonozott tisztségek, például a legfőbb ügyész vagy más fontos pozíciók kétharmaddal felülírhatók-e? Hiszen a demokratikus felfogás szerint ezek az intézmények függetlenek, kinevezés után nem hívhatók vissza onnan tisztségviselők.

– Ez az a csapdarendszer, amit a szakirodalom és a közbeszéd is egyre inkább legalista autokráciának nevez. Közjogi és jogi eszközökkel betonozta be a hatalmát a rendszer, hogy azt ne lehessen megváltoztatni akkor sem, ha elveszti a választást. Így is megőrizheti tényleges hatalmát. Ennek nincs jogi megoldása. Én csupán nyilvánosságra hoztam ezeket a veszélyeket.

A hatalom hisztérikusan reagált, és én értem miért, de ettől még szembe kell nézni a ténnyel: ez olyan, mintha a robbanóanyagot körbebetonoznák. Az pedig előbb-utóbb szétfeszíti a falakat, és ez nem jó.

Fontos lenne elérni, hogy a közjogi szereplők a tényleges funkciójuknak megfelelően járjanak el, ne azt hajtsák végre, amit eddigi parancsnokuk elvár. Lehet, hogy rosszindulatúnak tűnik, ha feltételezem, hogy a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az ombudsman, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész azért van ott, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor hatalmát, még akkor is, ha elvesztette a választást. De ezek a tényezők valóban képesek lehetnek megbénítani a következő kormány működését, ráadásul nagyon gyorsan.

– Tehát ön szerint könnyen robbanásveszélyessé válhat a helyzet.

– Ha ezt a kockázatot vállalják, és minden eszközük megvan hozzá, olyasmi történhet, amit egyikünk sem kíván, és amivel egyikünk sem akar fenyegetni. De látni kell:

ez egy olyan csapdarendszer, amelyben a döntés joga azok kezében van, akiket Orbán Viktor nevezett ki kifejezetten a hatalma biztosítására. Ha tartják magukat ehhez a szerephez, katasztrófát idéznek elő.

Ez az a mondat, amivel politikai értelemben „nyomást” lehet gyakorolni a köztársasági elnökre: bármi történik, ön lesz a felelős.

– Azaz „zsarolni”...

– Igen. De azért lássuk be: a büntető törvénykönyvben használt kategóriáknak van egy köznapi jelentésük is. Amikor barátok, házastársak vagy családtagok között mondjuk azt: „ne zsarolj már azzal, hogy…”, annak is van értelme, de nem büntetőjogi értelemben.

– A ELTE elhatárolódott az ön szavaitól. Kívánja ezt kommentálni?

– Értem az egyetemet. Beszorított helyzetben van. Egy állami egyetem fenntartója állami kézben van, és ha a politikai hatalom ráugrik valamire, retorziókat követelve, az egyetem természetes reakciója az elhatárolódás. Nem akarja rontani a saját helyzetét. Lánczi most azzal fenyegeti ezeket az intézményeket, az Akadémiát is, hogy felelősek. Szerinte a Tisza-szigetnek is fel kellett volna jelenteni engem. Ez is mutatja, mennyire politikai természetű a nyomásgyakorlás, amelynek egyik eszköze maga a büntetőjog. Az egyetem ilyenkor elhatárolódik, ami helyes: ezek az én mondataim, nem az övék. Ez a szólásszabadság körébe tartozik, én pedig senkit nem fenyegettem közvetlen erőszakkal.

– Szerdán Lánczi Tamás bejelentette, hogy feljelenti önt.

– Erről beszélünk: jogilag teljesen abszurd, alapvető büntetőjogi ismeretek hiányáról árulkodik. Ettől függetlenül, ha a miniszter, a minisztérium és a köztársasági elnök is ezt kívánja, valószínűleg meg fog történni a gyanúsítás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Az egyik legnagyobb NER-titok nyomában: 5000 milliárdot rejtettek el, de az állam most visszaszerezheti
Több ezermilliárd forint van magántőkealapokban, aminek egy jó része állami pénz. Csakhogy a tulajdonosok személyét homály fedi. Bódis András újságíró évek óta kutatja a rejtett pénz útját, és szerinte az új kormány hatékonyan felléphet, akárcsak a vagyonkezelő alapítványoknál.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 21.



Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton, Szalay-Borbovniczky Kristóf, Habony Árpád vagy épp Rogán Antal környezetében egyformán talált magántőkealapokat a Válasz Online újságírója, Bódis András, aki évek óta kutatja, hogyan halmozódik fel ezekben a NER leggazdagabbjainak vagyona, és hogyan keveredik az állami százmilliárdokkal. A Tiborcz-szállodák látványos fejlesztéseinek egy részét vagy épp a földből kinövő új kormányzati negyedeket egyaránt ilyen forrásokból finanszírozták. Közben azonban mindenki csak sejtheti, de senki sem tudhatja biztosan, kik állnak ezek mögött a magántőkealapok mögött, a tulajdonosok kiléte ugyanis a NER egyik leginkább őrzött titka. Csakhogy most lehullhat a lepel.

Hogyan derülhet ki a valódi tulajdonosok személye? Visszaszerezhetőek-e a magántőkealapokba és vagyonkezelő alapítványokba átpumpált állami százmilliárdok? Erről beszélgettünk Bódis Andrással.

— A magántőkealapok szinte a semmiből bukkantak fel. Hogyan jelentek meg, és mi volt a hivatalos indoklás a létezésükre? Nem verték nagy dobra a bevezetésüket.

— Nem, mert ez egy létező, a nemzetközi cégjogban private equity néven ismert forma, csak Magyarországon nem nagyon használták. Az első ilyen alapot 2015-ben hozták létre, de a forma igazán 2020 környékén indult be. Most már 200 fölött van a számuk. A NER felső köre kezdte el használni ezt a formát, a 200 alap körülbelül háromnegyede tisztán köthető az alapkezelőkön keresztül a NER tetejéhez. Amikor alapkezelőknél dolgozó szakemberekkel beszéltem, megkérdeztem, hogy az adóelőny miatt csinálják-e. Azt mondták, hogy egyértelműen a valós tulajdonosok eltitkolása a cél. Ez egyfajta offshore újratöltve.

— Egy olyan offshore, amihez ki sem kell menni az országból.

— Igen, bár a normál offshore-hoz sem feltétlenül, ha van kint egy ügyvéd. De ide aztán abszolút nem kell. A dolog még annyival is érdekesebb, hogy az ügyvédnek sem kell tudnia, kit képvisel. Tegyük fel, hogy van egy zártkörű részvénytársaságod, amelyik a magántőkealap befektetési jegyeinek a tulajdonosa. Ha ebben a Zrt.-ben te egy olyan mikrotulajdonos vagy, aki felé egy osztalékelsőbbségi részvénnyel elterelik a profit 99%-át, akkor maga az ügyvéd, aki a magántőkealapos felépítményben közreműködik, még ő sem tudja, hogy a végén te vagy a valós tulajdonos. Ő csak annyit lát, hogy van egy Zrt., aminek a látszólagos többségi tulajdonosa megbízza őt a közreműködéssel. Ez egy nagyon okos cégforma. Míg egy offshore céghez kell egy ciprusi vagy Seychelle-szigeteki ügyvéd, akit megbízol, itt egy ügyes felépítéssel még a közreműködő ügyvéd sem tudja, ki a valós haszonhúzó.

— A magántőkealapokba rengeteg állami pénz is áramlott. Ez tehát teljesen törvényes?

— Nem, a magyar Alaptörvénybe maga a Fidesz írta bele, hogy átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú szervezetekkel állami pénzből nem lehet szerződést kötni. Ehhez képest a Nagy Márton által felügyelt Nemzeti Tőkeholding elismerte a Válasz Online-nak, hogy bőven 2000 milliárd forint van valamilyen alapban, aminek a nagy része magántőkealap.

Az állam tehát olyan alapokba rakott ki pénzt, amilyeneket az Alaptörvény tilt.

— Akkor a legegyszerűbb út az, ha kimondják, hogy ezek alaptörvény-ellenesek?

— Szerintem rapid törvényhozás kell. Két iskola van a jogászok között, de szerintem az első a járhatóbb út. Bele kell írni a jogszabályba, hogy meghatározó állami tőkével működő magántőkealapot csak állami tulajdonú alapkezelő kezelhet.

Ettől kezdve minden olyan üzletben, amelyikhez magántőkealapon keresztül vettek igénybe állami tőkét, hirtelen az állam rálát mindenre. Aztán eldöntheti, hogy részt akar-e venni benne tovább, vagy kivonja a tőkét.

Ez az egyszerűbb út, és csak egy sor egy jogszabályban. Mások, például alkotmányjogászok azt mondják, hogy mivel a helyzet ordítóan alaptörvény-ellenes, a kormány felhatalmazhatja magát a szerződésektől való elállásra, és visszaveheti a saját tőkéjét. Szerintem ez a vitathatóbb út. Az elsővel viszont nem törhet bele egy új kormányzat bicskája, mert itt nem arról van szó, hogy elloptak egy pénzmennyiséget, hanem arról, hogy 2000 milliárd forintnyi tőkét helyeztek ki magánhasználatra. Az állam feladata csak annyi, hogy a saját jogaiba visszahelyezze magát.

— Ezekben az alapokban nem csak állami pénz van. Mi a helyzet a betett magántőkével?

— A baj a magántőkealapokkal az, hogy nem látjuk őket, nem transzparensek. Amíg ez így van, addig különösen nehéz bármit tenni. Az alaplépés az lenne, ha az új kormányzat kimondaná, hogy az értékpapírok – a magántőkealapok befektetési jegyei és a részvények is – csak elektronikus, dematerializált formában létezhetnek. Jelenleg lehetsz úgy részvényes, hogy papíron ki van nyomtatva a részvény, és akinél a páncélszekrényben van, az a tulajdonos. Ha nem vezetik be a részvénykönyvbe, akkor a neved sem szerepel sehol. A részvénykönyvet pedig egy földi halandó nem látja.

A cégnyilvánosság megteremtése a nulladik lépés.

Ha minden értékpapír elektronikusan létezik, onnantól a Nemzeti Bank felügyelete alatt az egész transzparens lesz, legalábbis a hatóságok számára. Ez a nulladik pont. Utána lehet arról beszélni, milyen pénzek vannak ezekben az alapokban. A tapasztalatom szerint a leggyakoribb konstrukció az, hogy az állam 50-70% közötti tőkét tesz bele, a maradékot pedig a magánszereplők. De az is kérdés, hogy az micsoda. Nagy Márton körül találtam olyan alapot, ahol 70% az állami tőke, a maradék 30-at pedig az MBH Banktól felvett hitelből biztosították magánoldalon. Tehát nem sokat kockáztattak.

— Van-e arra jogállami mód, hogy ne csak az állami részt találják meg, hanem az is kiderüljön, kik a valódi tulajdonosok?

— Elvileg ennek már most is így kellene lennie, de a Fidesz-kormányzat ezt elodázta. Július 1-től elvileg jön egyfajta nyilvánosság, látnunk kellene a tényleges haszonhúzókat. De ahogy az elején mondtam, ha a haszonhúzó mögött egy olyan Zrt. van, ahol egy osztalékelsőbbségi részvénnyel egy mikrotulajdonos viszi el a profitot, akkor lehet, hogy Kovács Józsefeket fogunk látni haszonhúzóként, de valójában nem ő az. Itt azonban lehet lépni, van mozgástér a cégjogban, lehet módosítani a szabályokat, például megtiltani az osztalékelsőbbségi részvényeket. Ha van akarat, egy új kormányzat láthatja, kinek mije van az országban.

— A pénteki cikkedben Tordai Csaba egy gondolatára reagálsz, miszerint ha nincs gyors lépés, ezek az elrejtett pénzek és gazdasági struktúrák annyira megszilárdulnak, hogy sokkal nagyobb hatalmi problémát jelentenek. Lehet jogállami módon gyorsan intézkedni?

— Kétharmaddal sokkal könnyebb gyorsnak lenni. Egy kormányzatnak van mozgástere, hogy a pénz- és tőkepiacok működésébe beavatkozzon, új szabályokat hozzon, vagy a meglévők alkotmányosságát biztosítsa. Az Orbán-kormányzat a magánnyugdíjpénztárakhoz is hozzányúlt, annál sokkal kisebb beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy átláthatóvá tegyük, ami eddig rejtve volt. Nem gondolom, hogy itt bármi el tud akadni.

Ha van akarat, lesz átláthatóság, ha nincs, akkor nem.

— Tegyük fel, hogy van akarat. Mikorra lehet ebből törvény és valós intézkedés, például vagyon-visszavétel?

— Az előző kormányzat megmutatta, hogyan lehet gyorsan jogszabályokat hozni, akár egy éjszaka alatt. Nem gondolom, hogy ehhez sok idő kell, szerintem nyárig minden megtörténhet. A magántőkealapoknál eleve van egy július 1-jei határidő, amit az EU nyomására a Fidesznek is be kellett volna tartania. Ezt lehet gyorsítani, el tudom képzelni, hogy már június elejétől beáll az új rend. Gyorsan lehet haladni, és viszonylag hamar vissza lehet helyezni az államot a saját jogaiba.

— A másik nagy terület a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k. Úgy tűnik, ezeket még egyszerűbb átalakítani.

— Szerintem az a legegyszerűbb. Úgy jöttek létre, hogy a jogszabályba beleírták: az alapítói jogokat a továbbiakban nem az állam, hanem a meglévő kuratórium gyakorolja. Így például Lázár János a saját családtagjaira is átörökíthette volna a saját kekvája irányítását. Ahogy ezt beleírták a törvénybe, úgy bele lehet írni azt is, hogy mostantól a KEKVA-k alapítói jogait a magyar állam vagy egy kijelölt szerve gyakorolja.

Ezt egyetlen sorral vissza lehet venni.

A radikálisabbak szerint az egész KEKVA-törvényt hatályon kívül kell helyezni, de szerintem a kuratóriumok lecserélése a jobb út. Ha a magyar állam visszaszerzi az alapítói jogokat, onnantól az ő akarata érvényesül, nem a fideszes politikusoké. Ez nagyon gyors tud lenni, és itt 2-3 ezer milliárd forintnyi állami vagyonról beszélünk.

— Milyen célt szolgáltak ezek az alapítványok?

— Az állam kiszervezési modelljének részei voltak. A maguk szempontjából volt benne ráció. Például az MCC sorsát összekötötték a Mol és a Richter sorsával. A két legnagyobb tőzsdei cég egykori állami tulajdonrészének profitjából biztosították az MCC finanszírozását a költségvetéstől függetlenül. Úgy gondolták, a Mol és a Richter profitja mindig el fogja tartani az MCC-t.

— Akkor ez két lépcsőben is működhet? Először az állam átveszi a KEKVA-k irányítását, aztán akár meg is szüntetheti őket.

— Ha van egy új kuratórium, amit az állam nevez ki, az onnantól az állam jogait gyakorolja. Mondhatja azt, hogy azonnal visszaszolgáltatja a teljes vagyont az alapítónak, a magyar államnak. Ha az állam visszaszerzi az alapítói jogokat, onnantól például a Molban lévő tulajdonrész ismét állami tulajdon. A többi már csak technikai kérdés.

— A magántőkealapok és a KEKVA-k révén mekkora vagyon szállhat vissza állami tulajdonba?

— Ez a kettő együtt 4-5 ezer milliárd forintnyi vagyont jelent. Ez szerintem nem csekély. Első lépésnek és a közérzet javítására biztosan jó. Hogy utána a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket hogyan lehet érvényteleníteni, vagy adóoldalon beszedni a pénzt, azt már a politika fantáziájára bízom. Az elmúlt időszak megmutatta, hogy kétharmaddal lehet extrém, unortodox dolgokat csinálni. A kérdés, hogy a társadalom elbírja-e, ha unortodox módon szedik vissza az ellopott pénzt. Feltételezem, hogy egy jól belátható ideig igen.

— Magyar Péter jogállami eszközökről beszél. Másrészt ez a 4-5 ezer milliárd forint nagyon jól kommunikálható, hiszen ebből többszörösen lehetne finanszírozni például az egészségügy éves plusz forrásigényét.

— Ez nem készpénz. A KEKVA-kban lévő vagyon, ha visszakerül, az állami vagyon visszaszáll az államra. A magántőkealapokba kihelyezett tőkénél viszont lehet pénzt felszabadítani. De ott is meg kell nézni minden esetet külön. Lehet olyan üzlet, amiben az államnak érdemes benne maradnia. Például a Tiborcz István-féle luxusszállodák finanszírozásába nem biztos, hogy állami pénzt kell tenni, az megoldható magánúton.

De lehet olyan közcélt is érintő beruházás, ahol megéri benne hagyni az állami pénzt.

Vagy ha már felépítették a 4iG nevű tőzsdei céget, nem biztos, hogy szét kell rohasztani, inkább legyen az állami tulajdonrész a meghatározó. A lényeg, hogy az állam cselekvőképes legyen a saját vagyonát illetően. Ezt pedig gyorsan meg lehet csinálni.

— Tehát szeptemberre már láthatók lennének az eredmények?

— Az a legkésőbbi időpont szerintem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal” – Jámbor András is beszállt a Pankotai–Magyar-csörtébe
Jámbor András egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a leendő oktatási miniszter kiválasztásáról. Szerinte a politikai végrehajtók személyéről nem, csak a programról kell egyeztetni a szakmával.


Jámbor András arra reagált a Facebookon, hogy Pankotai Lili kifogásolta Magyar Péter számonkérését a 17 elitgimnázium igazgatójával szemben, akik korábban nem álltak ki a tüntetők mellett.

Jámbor úgy véli, Magyar Pétert lehet és kell is bírálni, de szerinte érdemes figyelembe venni, mekkora utat tett meg az elmúlt két évben, mekkora szolgálatot tett az országnak, és hogy a kormány még meg sem alakult, miközben az említett igazgatók egy része valóban nem állt ki a tanárok és diákok mellett.

A politikus finoman megkérdőjelezi az általa tisztelt Pankotai Lili kiállásának időszerűségét.

Az oktatás témájára rátérve Jámbor egy radikálisnak tűnő kéréssel fordul Magyar Péterhez: „Én arra kérem Magyar Pétert, ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal.”

A tételmondatot kifejti, hogy ha mégis konzultálna, akkor azt ne csak a tanárokkal, hanem a szülőkkel és a gyerekekkel is tegye meg. Ezzel szemben a programról, a tervekről és a jogszabályokról már szükségesnek tartja az egyeztetést mindhárom csoporttal. Álláspontja szerint a minisztert a politikai közösség bizalma alapján kell kinevezni.

„Politikai végrehajtónak, miniszternek pedig nevezze ki azt, akiben a soha nem látott felhatalmazással megválasztott politikai közössége a legjobban megbízik.”

Jámbor szerint az oktatásban és az egészségügyben is sok konfliktus várható, mert lesznek olyan reformok, amelyek sérthetik az ott dolgozók érdekeit, de a gyerekeknek, a betegeknek vagy a jövő nemzedékének kedveznek.

Úgy látja, ezek az ágazatok már 2010 előtt is romlásnak indultak, és a rendszert működtetők számára kényelmes, de rosszul funkcionáló, évtizedes berögződéseket kell átírni. Megjegyzi, hogy bár tiszteli az oktatásban és egészségügyben dolgozók munkáját, neki sem volt mindig jó tapasztalata velük.

Véleménye szerint a rosszul működő rendszert a politikai felhatalmazás és a nép érdeke írhatja át, akár a szakmával szemben is.

Állítja, Orbán Viktor azért nem nyúlt ezekhez a szektorokhoz, mert félt a konfliktusoktól, és a hatalma fontosabb volt neki, mint a haza sorsa. Jámbor ezért megismétli kérését: „ne, kedves Magyar Péter, a program végrehajtójáról nem kell konzultálni a szakma szervezeteivel.”

Szerinte a programról kell egyeztetni, és azt végig kell vinni, a szakmai és politikai vita csak ezután következhet. Hozzáteszi, baloldaliként biztosan lesznek majd kritikái, de sok sikert kíván a munkához, mert az oktatási rendszer megjavítása közös érdek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Kapu Tibor megtámadása szektás vakság” - mondja Ferencz Orsolya, aki szerint fogy az idő, a Fidesz-vereség okozóinak el kell tűnniük
A fideszes miniszteri biztos szerint a tragikusan rossz kampány csak a következménye volt az elmúlt évek hibáinak. Ha a felelősök nem vonják le a következtetéseket, le kell vonni helyettük. Amennyiben a szekta-vaksággal nem számolnak le, a jobboldal a saját sírját ássa meg.


A Fidesz vereségének okairól, a kampányról és az elmúlt napok eseményeiről beszélgetett a Patriota Extra Ferencz Orsolya miniszteri biztossal. A politikus szerint a vereséghez nagyon sok minden vezetett, de alapvetően nem a kampány volt a történet lényege. Úgy látja, az, hogy a kampány tragikus és rossz lett, már csak a következménye volt annak a hibaláncolatnak és hibahalmozódásnak, ami a Fideszben és a kormányzó oldalon az elmúlt években feltorlódott.

Ferencz Orsolya példaként említette, hogy a kommunikációnak nemcsak felülről lefelé, hanem alulról felfelé is működnie kell.

„Tehát amikor nem tudunk visszajelezni, amikor nem lehet valamit elmondani úgy, hogy azt fent is hallják az irányítótoronyban, akkor az probléma” – fogalmazott.

A vereség mértékének érzékeltetésére számokat is idézett, kiemelve, hogy a TISZA Pártra belföldön leadott 3,34 millió listás szavazattal szemben a Fideszre csak 2,175 millió érkezett. „Ezt az elején kell tisztázni, mert ezt érteni kell. Tehát itt ez egy óriási különbség, ez közel 1,2 millió szavazatkülönbség” – hangsúlyozta.

Hozzátette, megítélése szerint a TISZA Pártra szavazók között akár 800 ezer olyan ember is lehetett, aki nem teljes meggyőződésből, hanem jobb híján, a kormányzás hibáit és bűneit súlyosabbnak tartva tette le a voksát.

A politikus megerősítette korábbi, karcos véleményét, miszerint a jobboldal megújulásához elengedhetetlen a felelősök távozása, akik a vereséget okozták, azoknak el kell tűnniük a jobboldalról. „Ki kell vágnunk a nemzeti oldal testéből azt a beteg részt, amelyiknek a következtében előállt ez a helyzet.”

Most azt is hozzátette, hogy ha ezt a problémát csak „kenegetik” és nem néznek vele szembe, az akár életveszélyes helyzetet is jelenthet. Ferencz Orsolya szerint van névsora is, de méltányosságból egyelőre vár, hogy az érintettek levonják a következtetéseket.

„Ha nem vonják le, akkor nyilván le kell majd vonni helyettük. Meg annál nehezebb, minél több idő telik el, ugye valahol volt egy ilyen mondás, hogy fogy az idő, fogy a becsület” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy Orbán Viktor az első pillanattól magára vállalta a teljes felelősséget, de ő ezzel nem ért egyet. „Én azt gondolom, hogy ez egy ennél sokkal szofisztikáltabb, sokkal komplexebb kérdés, és nem egy ember felelős” – mondta, etikátlannak nevezve a többi felelős hallgatását.

A vereség okai között említette a luxizást, a korrupciós vádakat és a Matolcsy család körüli ügyeket. Állítása szerint a felelősség komplex, abban politikusok, gazdasági körök, a választói várakozásokat félrevezető közvélemény-kutatók és a média is érintett.

Ferencz Orsolya a Fidesz 16 éves kormányzását komoly nemzetépítő programnak nevezte, elvitathatatlan eredményekkel, ugyanakkor sok hibával. Szerinte a jobboldali szavazók azért nem fogalmaztak meg élesebb kritikát, mert a baloldali pártokat annyira vállalhatatlannak tartották, hogy féltek a kormányzóképesség elvesztésétől. „A Fidesz KDNP-t támogató több millió ember folyamatosan úgy érezte, hogy óriási veszély rejlik abban, ha bírálatokkal elkezdik gyengíteni a keresztény-konzervatív patrióta jobboldalt.”

Úgy véli, el kellene hagyni a „nemzeti oldal” kifejezést, mert „a nemzet, a magyar nemzet, az 15 millió emberből áll.”

Hozzátette, a másik oldalon is „rengeteg tiszta szívű, jó szándékú, tehetséges és jó ember van, akiknek fontos ennek a hazának a sorsa. Ez az egyik olyan árok vagy törésvonal, amin egyszer végre át kell lépni.”

Szerinte a 16 év alatt a hatalom és a pénz vonzereje miatt egyre több karrierista, opportunista telepedett rá a jobboldalra. „És nekem ez egy fájó problémám volt, hogy lecsúszunk-e úgy közösségileg a morális alapvetésekről” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az újraépítés egyik legfontosabb feladata a morális talapzat megerősítése lesz.

A fiatalok megszólításával kapcsolatban a hitelesség hiányát nevezte meg fő problémának. „Nem lehet Jézus Krisztusról és a kereszténységről beszélni, úgy, hogy az ember a saját közösségében ezeket nem kéri számon, ezeket az elveket. Gyümölcseiről ismeritek meg a fát” – jelentette ki.

Az interjúban szóba került Kapu Tibor űrhajós esete is, aki a választás éjszakáján arról posztolt, hogy a „demokratikus Magyarország győzött”. Ferencz Orsolya egyetértett a kijelentéssel, mondván, Gulyás Gergely is ugyanezt mondta, a közel 80 százalékos részvétel pedig a demokrácia győzelme.

A saját oldaláról érkező, Kapu Tibort támadó reakciókat „szekta-vakságnak” és „durva verbális agressziónak” nevezte.

„Ez a fajta szektás vakság az, amit hogy ha nem tudunk befejezni, akkor megástuk saját magunk sírját” – mondta, mérhetetlenül igazságtalannak tartva, hogy egy nemzeti hőst olyasmiért büntetnek, ami szerinte nem is politikai állásfoglalás volt.

A jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott, a történelem nem ért véget. „Fukuyamának ebben se volt igaza, a történelemnek nincs vége” – állította.

Szerinte a vereség egy nagyszerű lehetőség arra, hogy valamit sokkal jobban csináljanak. Idézte a miniszterelnök gondolatát, miszerint „a győzelem sohasem végleges, és a veresség pedig sohasem végletes”. A jobboldal újraépítéséhez szerinte fel kell használni a meglévő elveket, eredményeket és embereket, de újakat is be kell vonni. „Kicsit hátradőltünk a 16 év alatt, hogy a mű forog, az alkotó pihen. Hát most a mű egy picit megállt, úgyhogy most az alkotó szedje össze magát és kezdje el egy picit dolgozni.”

Az új, TISZA-kormány felé a legfontosabb elvárásának a méltányosságot nevezte. Szerinte el kell ismerniük a jobboldal történelmi vereségét és a saját győzelmüket. „Azt kérem a túloldaltól, hogy vigyázzanak a közös hazánkra és vigyázzanak a közös nemzetünkre” – mondta. Arra kérte őket, legyenek mértéktartóak és józanok, és fegyelmezzék meg a „militáns szélsőbaloldali hangorkánt”.

„Azok, akik felelősek és bűnösek, vagy bármilyen valódi vád megáll, ott természetesen a jog eszközével kell élni, hogy ezek az ügyek legyenek tisztázva, de akik ártatlanok, azokat ne hurcolják meg”

– kérte, hozzátéve: a többmilliós jobboldali tábor él és élni is fog, és azt kéri, hogy ha ez a tábor újjászerveződik, hallgassák meg a hangját.

A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az ország megtörhetetlen gerince” – így reagáltak a kommentelők arra, hogy Ruff Bálint kancelláriaminiszter lesz
Nem örültek még úgy miniszternek, mint Ruff Bálintnak. A Partizán Vétójából ismert médiaszemélyiség, egykori tanácsadó Gulyás Gergelyt váltja a poszton, a Miniszterelnökséget fogja vezetni a Tisza-kormányban.


Magyar Péter bejelentette, hogy a Partizán Vétó című músorából ismert Ruff Bálintot kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Mint írta, Ruff Bálintot a nyilvánosság főként közéleti szerepvállalásai miatt ismeri, de számára a közigazgatási tapasztalata is kiemelten fontos. Úgy véli, Ruff bizonyította rátermettségét az elmúlt években.

„Az elmúlt években közéleti megszólalásaival nemcsak széles látókörűségét, hanem kérlelhetetlenségét és felelősségtudatát is bizonyította. Magyarországnak pedig hatalmas szüksége van erre”

– véli Magyar Péter.

Mutatjuk, hogy hogyan reagáltak a hírre a leendő miniszterelnök támogatói:

„Ruff Bálint az ország megtörhetetlen gerince. Kiváló választás!”

„Ruff Bálint nekem a biztosíték, hogy jó irányba fogunk menni.”

„Wow, Ruff Bálint miniszter lesz, ez egyszerűen csodálatos! A legjobb embert választotta ki a Miniszterelnökség élére, hogy felügyelje, hogy a valódi rendszerváltáltás tényleg megtörténjen! Bálint nem csak okos, tisztánlátó és egyenes, de érzékeny, csupaszív ember is: a kormány lelkiismereteként fog működni!”

„Gratulálok Bálint, így egy kicsit kevésbé fáj a Vétó megszűnése.”

„Better Call Ruff!”

„Pont most délelőtt hallgattam az utolsó Vétó adást, leülök a géphez, erre ez fogad...”

„És akkor ez most ilyen lesz, hogy kompetens személyek töltenek be pozíciókat? Kell idő mire megszokjuk.”

„Best crossover ever."

„Én most sírva fakadtam a boldogságtól, dr. Ruff Bálint miniszter.

Gratulálok Neki és dr. Lőrinc Viktóriának is! Köszönjük.”

„Ruff Bálint. Már egy hete nem sírtam, úgyis ideje volt.”

„Azt a mindenit! Nagyon-nagyon örülök, hogy Bálint ekkora szerepet kap a kormányban. Hajrá, Bálint, veled vagyunk!”


Link másolása
KÖVESS MINKET: