KULT
A Rovatból

Fekete Giorgio: Az öncenzúrázásnál jobban semmitől nem viszolygok

Az ötödik születésnapját ünneplő Carson Coma frontemberét az MVM Dome buliról, a felnőtté válással kapcsolatos útkeresésről, a kiégés veszélyéről és a politikai utalásokat tartalmazó szövegeikről is kérdeztük.


Az MVM Dome-ban tartja 5. születésnapi koncertjét a Carson Coma: ígéretük szerint április 6-án olyan show-val készülnek, amit még soha nem láthatott tőlük a közönség, és jó néhány rég nem játszott daluk is előkerül.

A csapat frontemberével, Fekete Giorgióval arról beszélgettünk, van-e még miért izgulniuk több telt házas Budapest Park-buli és a Sziget nagyszínpada után, helyez-e nyomást rájuk, hogy sokan elkönyvelték őket politizáló zenekarnak, illetve éreznek-e kiégést a turnézással járó állandó pörgés miatt.

– Az új generációs elsővonalas előadók közül egyedül ti játszotok gitárzenét. Mi lehet az oka annak, hogy mások nem tudtak áttörni ebben a műfajban?

– Ez egy nagyon jó kérdés, szerintem senkinek nincsen rá igazán konkrét válasza. A nemzetközi popzenében is észrevehető ez a trend, Magyarországon viszont talán még jobban kicsúcsosodik: ahogy mondod, az új generációban gyakorlatilag nincsenek olyan produkciók, ahol a gitár lenne a középpontban. Ugyanakkor több olyan előadó is átcsúszott mostanában a mainstream közelébe, akik gitáralapú zenét játszanak (például az Elefánt), ők viszont inkább a magyar-alter vonalat erősítik.

Biztosan számít a hazai klubok helyzete, ahogy az is, hogy az elején sokkal költségesebb egy zenekart működtetni, mint egy szóló jellegű popprojektet, hiszen az utóbbihoz nem kell próbaterem és sok cucc. Az is belejátszik, hogy a mainstream médiában, rádiókban nagyon kis teret kap a minőségi kultúra, sokkal inkább rágógumi szól, ami nyilván hatással van a keresletre.

– Nemrég adtatok ki közös dalt Beton.Hofival, te pedig korábban Krúbi egyik számában is vendégszerepeltél. Ezek szerint láttok átjárást a műfajok között?

– Persze, nekünk sokkal izgalmasabb egy kifejezetten más műfajban utazó előadóval közösködni, mint valaki olyannal, akivel azonos a zenei világunk. Ez rengeteg kaput és távlatot nyitott meg azzal kapcsolatban, hogyan dolgoznak mások.

A legfontosabb viszont az emberi kapcsolat: szerintem azonnal lerí, ha valaki csak a nézettségért és hallgatottságért csinál meg egy feat-et, nem azért, mert művészetileg valóban egy hullámhosszon van a felkért előadóval.

– Tavaly két bulitok is volt a Budapest Parkban, az egyik teltház, a másik közel teltház előtt, valamint a Sziget nagyszínpadán is felléptetek. Mekkora ugrás ehhez képest az MVM Dome, van még miért izgulni?

– Ó, abszolút van! A legfontosabb, hogy míg az említett helyszíneken egy kész színpadot próbáltunk a magunk képére formálni, most az egész koncepciót mi találjuk ki a nulladik ponttól. Ez olyan fokú művészi szabadságra ad lehetőséget, ami egy fesztiválon, vagy a Budapest Parkban kizárt lenne.

Szerintem a mostani lesz az első alkalom, amikor tényleg egy igazi show-t készítünk elő, nem csak eljátsszuk a dalokat legjobb tudásunk szerint. Szóval abszolút izgulunk, már csak ezért is. Újszerű élmény lesz, de a karrierünk ívét nézve pont a legjobbkor jött a lehetőség.

– Egyébként honnan számoljátok az 5 évet? A Kikeltetőn még 2018 őszén léptetek fel, és tudtommal azelőtt is létezett már a zenekar.

– 2019 áprilisában adtuk ki az első lemezünket, vagyis annak tényleg most lesz az ötödik születésnapja. Végül is mondhatjuk, hogy ezzel váltunk igazi zenekarrá az első szárnypróbálgatások után. A setlist pedig ennek megfelelően nem csak az aktuálisan turnéztatott dalokból fog állni, hanem jobban átfogja majd ennek az öt évnek a termését.

– A Covid a lehető legrosszabbkor, épp az igazi áttörés kapujában jött nektek, utólag mégis látszik, hogy a végén úgy folytattátok, mintha mi se történt volna. Közben voltak azért kétségek bennetek, hogy talán épp most tört ketté végleg a karrieretek?

– Nem igazán, ami szerintem a fiatalos, talán túlzott magabiztosság számlájára írható. Arra koncentráltunk, hogy minél több tartalmat hozzunk létre, illetve dalokat írjunk. A második lemezünket 2020 nyarán vettük fel, ami rendes viszonyok között, a fesztiválszezon közepén elképzelhetetlen lett volna. Nyilván nem örültünk a történteknek, de akkor még az 500 fős létszámkorlát se jelentett akkora problémát, mintha most lenne egy hasonló szabály. Nagy könnyebbség volt az is, hogy mivel még a karrierünk elején voltunk, senki nem ebből élt, így nem kellett elmennünk például ételfutárnak, mint oly sok más zenésznek. Fókuszálhattunk a zenélésre, illetve az online oktatásra az egyetemeken.

Fotó: Szabó R. János

– A Feldobom a követ megjelenésekor, illetve úgy általában a negyedik lemezetek (IV) után csomó olyan véleményt lehetett hallani, hogy ezzel nőttetek fel tulajdonképpen. Ti éreztetek ilyen változást magatokon? Volt ebben szándékosság?

– Igen, éreztük, bár nem előzte meg olyan beszélgetés, hogy srácok, akkor most írjunk egy olyan lemezt, amivel felnövünk. Valójában már a harmadik album kiadása utáni nyáron is érezhető volt, hogy mindannyiunk életében most következett be egyfajta váltás, ami utólag visszahallgatva egyértelműen benne van a dalokban. Ez az új helyzet kicsit egyfajta útkeresést idézett elő bennünk, és szerintem a most készülő dalokkal találtuk meg igazán a válaszokat az akkor felmerült kérdésekre.

– Helyez-e külön nyomást rátok az, hogy csomóan elkönyveltek benneteket politizáló zenekarnak, akik időről időre beszólnak a hatalomnak akár egy dalszöveggel, akár egy olyan gesztussal, mint a Szigeten viselt pólód volt?

– Azt hiszem, erre nincs igazán ráhatásunk.

Az öncenzúrázásnál jobban semmitől nem viszolygok, és az egész zenekarról elmondható, hogy nem fogunk csak azért másmilyen dalszövegeket írni, vagy másképp felkonferálni egy számot, mert akkor a hallgatóság egy rétege ilyennek vagy olyannak gondol majd bennünket.

Ha folyamatosan ilyesmiket tartanánk a szemünk előtt, sosem lennénk igazán szabadok. Egyébként nem ez az egyetlen beskatulyázás velünk kapcsolatban: mások meg azt könyvelték el még a legelején, hogy kizárólag tinédzserekhez szólunk, ami azóta rengeteget változott, szélesedett a közönség Szerintem ezzel nincs is baj, nekünk viszont a zenéléssel kell foglalkoznunk, nem azzal, ki milyennek lát bennünket.

Fotó: Komróczki Dia

– Éreztek kiégést a turnézással járó állandó pörgés miatt?

– Nem, de ebben nagyon sokat segít az, hogy már nem bulizunk féktelenül. A koncertezés során egyre jobban észben tartjuk, hogy ez nem egy hollywoodi film, és ahhoz, hogy élvezni tudjuk, nincs szükségünk rá, hogy minden este leigyuk magunkat. Ez nagyon megkönnyíti a másnap délutáni elindulást is a következő helyszínre. Mindazonáltal az elmúlt hónapokban tettenérhető volt rajtunk egyfajta fáradtság, emiatt nem erőltettük viszonylag sokáig a dalírást. Sokat beszélgettünk erről és foglalkoztunk egymással, hogy helyre kerüljünk fejben, innentől pedig elkezdett újra organikusan működni a dolog.

– Rengeteg fiatal akar külföldre menni. Mennyire érzed a generációd helyzetét tarthatatlannak itthon? Van-e esély változásra, mi kellene ehhez?

– Nem tisztem egy egész generáció nevében beszélni, ám ettől függetlenül tény, hogy a személyes környezetemből is rengetegen mennek külföldre.

A kérdés másik felével kapcsolatban pedig igazán nagyképűség lenne azt mondani, hogy tudom rá a választ. Szerintem jobb, ha erről olyanok beszélnek, akik ténylegesen elmélyültek problémában, nem zenészként kérdezik meg őket róla egy interjúban.

– Első lemezetek, a Corduroy Club nemrég jelent meg vinylen, a dalait viszont a koncerteken régóta hanyagoljátok. Lesz újrajátszó buli valamikor ehhez is?

– Külön buli egyelőre nincs tervben, de előbb-utóbb szeretnénk megcsinálni. Ami viszont biztos, hogy az MVM Dome-ban, erről meglepő mennyiségű dalt veszünk majd elő, főleg ahhoz képest, hogy az utóbbi időben mennyit játszottunk róla.

– Nemrég Palántaprogramot hirdettetek, aminek a győztese lemezfelvételi lehetőséget kapott tőletek. Milyen volt a mezőny, láttok valakiben potenciált arra, hogy akár a tiétekhez hasonló népszerűséget érjen el?

– Sokkal szakértőbbnek hazudnám magam annál, amilyen vagyok, ha egy 18-19 évesekből álló zenekarról meg tudnám jósolni, hogy később megtöltik majd mondjuk a Budapest Parkot. Az viszont biztos, hogy volt jó néhány ígéretes produkció, akik közül végül a Teleholdat választottuk ki győztesnek. Náluk éreztük azt, hogy a zenei és szövegi komplexitáson túl a hozzáállásuk is előremutató, és a zenéjük elemeiben a rengeteg megevett, megrágott és kiköpött magyaralter-hatás köszön vissza. Egyébként pedig hiszek abban, hogy a tehetség előbb vagy utóbb mindenképp megtalálja a helyét: akiben benne van a potenciál, annak nem egy meg nem nyert Palántaprogramon fog múlni az áttörés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: