KULT

„Ez egy gyomros A besúgónak” – alkotókat kérdeztünk az HBO-ügy kapcsán

Thuróczy Szabolcs legjobban A besúgót sajnálja, Mátyássy Áron rendezőnek az a fajta közszolgálati szemlélet fog hiányozni, amit az HBO tartalmai képviseltek a magyar médiapiacon.

Link másolása

Ahogy mi is megírtuk, az HBO egy központi döntés következtében felhagy a közép-európai tartalomgyártással. Az is meglepett sokakat, hogy június 29-én minden előzmény nélkül nélkül lekerült az HBO Max kínálatából a magyar gyártású A besúgó című sorozat, ahogy az Aranyélet harmadik évada, és más európai gyártású sorozatok is.

Balsai Móni így reagált Facebook oldalán:

Megkérdeztünk néhány további alkotót, hogyan érintette őket az HBO döntése.

Thuróczy Szabolcs megkeresésünkre elmondta, hogy ő is csak egy nappal a hivatalos bejelentés előtt értesült az HBO döntéséről:

– A producerünk hívott egy nappal korábban, hogy nyilvánosságra került volna az HBO döntése. De így is váratlanul ért.

Arra ugyan számítottunk, hogy bizonyos későbbi projektek így meghiúsulhatnak, de arra nem, hogy szinte retorziószerűen letörölnek minden korábbi tartalmat is a felületükről.

Tudni kell ehhez az is, hogy ez a döntés egész Kelet-Közép-Európát, Skandináviát is érintette. Nagyon kis pontok vagyunk mi ebben a dologban, fogalmunk sincs, hogy mi lehet ott a háttérben. Dollármilliárdokról van szó, nem forintokról, amit gyakorlatilag lehúztak a vécén.

– Úgy érzem, téged nagyon szíven ütött a dolog.

– Bevallom, csak később gondoltam bele, miután olyan sokan kérdezték. Addig ez nem volt annyira megrázó. De végiggondoltam, milyen sok mindent köszönhetek az HBO-nak az elmúlt 10-12 évben. Az ember persze bizakodik, hogy vissza lehet ezeket a tartalmakat valahol másképpen csempészni, hogy az emberek láthassák.

– Mit jelentett a szakmának az HBO?

– Európai hangulat volt. Kimagaslóan szervezett, világszínvonalú magyar stáb. Megbízhatóságot adott, nyugalmat, nem volt kapkodás, nem volt vergődés, nem volt hiszti. Nem kellett megfelelni, alkalmazkodni, ami óriási szabadságot adott az alkotóknak.

Amit legjobban sajnálok, hogy így A besúgó jövője is kétségessé vált, hiszen jött volna a második évad.

Öt évet ugrott volna a történet, 1990-be. Reméljük, hogy nem töri le a szárnyát Szentgyörgyi Bálintnak ez a gyomros. De ő annyira ügyes és tehetséges, hogy meg fogja találni a módját, hol lehetne folytatni.

– Én is csak a sajtóból értesültem róla. De én olyan régen voltam kapcsolatban az HBO-val személyesen, hogy ez nem feltétlenül meglepő – mondta megkeresésünkre Simon Kornél.

– Persze ettől függetlenül megdöbbentett. Történt már ilyen, hogy az HBO kivonult a magyar tartalomgyártásból. Ezzel együtt, a mostani döntésnek vannak olyan aspektusai, amelyek számomra is érthetetlenek.

A besúgó például még egyáltalán nem futotta ki a formáját. Egy ilyen tartalomszolgáltató esetében joggal számíthat arra a forgalmazó, hogy egy ilyen új alkotás, különösen az elmúlt hónapok hírverését látva, még bevonzhat új előfizetőket.

Nem értem, miért kell ezt ilyen hipp-hopp, ráadásul bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megszüntetni.

– Téged nem csak színészként érint, hiszen a Zuniverzum is az HBO-n futott.

– Így van, de az is egy lezárt történet. Született egy szerződés, megkaptuk az ellenértéket, és azóta saját életet él a film.

– Egy ilyen döntés hogy érint alkotóként? Rosszul esik, vagy ezek számodra már lezárt történetek, továbbléptél?

– Abban a tekintetben mindenképp rosszul esik, hogy az HBO egyet jelentett a minőségi tartalomkészítéssel Magyarországon is. Ráadásul független tartalomkészítésről beszélünk, nem kellett egyik politikai oldallal sem jóban lenni. Ami jó ötletnek tűnt, az lehetőséget kapott.

Maga a gyártás leállítása egyébként nem annyira meglepő, mert már A besúgó előtt is tartalomgyártási moratórium volt. Hozzáteszem, a történetet én is csak a „zuhanyhíradóból” ismerem, de állítólag amikor feltűnt A besúgó forgatókönyve, akkor az HBO fejesei – azt nem tudom, hogy a régióban, vagy felsőbb szinten – úgy döntöttek, hogy ezt mindenképp meg kell csinálni Magyarországon, magyar szereplőkkel, ezért gyakorlatilag felfüggesztették ezt a moratóriumot.

Ez persze reményt adott nekünk, a többi alkotónak is, hogy ha előállunk valami igazán jó ötlettel, akkor azért az HBO-hoz lehet fordulni vele.

Azt gondolom, hogy ezzel a döntéssel nem csak az alkotók, hanem a nézők is szegényebbek lettek, hiszen nagyon sok minőségi tartalomtól fosztották meg őket.

Mátyássy Áron, az Aranyélet és a Besúgó rendezője elmondta, hogy az HBO döntésének részleteiről és hátteréről nem beszélhet, mivel titoktartási szerződés köti. Arról viszont szívesen mesélt, mit jelentett az HBO-val dolgozni.

– Nagyon jó körülmények között, jó csapattal dolgozhattam az HBO-nál. Szerettem, hogy fogaskerék vagyok egy gépezetben, nem pedig valami magányos ronin, ahogy néha egyéb forgatásokon tudja magát érezni egy rendező.

Mindenki a lehető legjobb végeredményt akarta létrehozni. Sok mindent ki lehetett próbálni, nagyon jó anyagi körülmények között alkothattunk.

Amit leginkább becsültem az HBO-ban, hogy közszolgálati munkát végeztek.

Olyan tartalmakat készítettek, amelyek a magyar közelmúltra vagy akár jelenre reflektáltak, vitát generáltak, elgondolkoztattak, de közben szórakoztattak is.

Ezek a tartalmak jellemzően kicsit háttérbe szorultak a magyar médiapiacon az elmúlt években. Jó érzés volt olyan sorozatokat készíteni, amelyek relevánsak, hatásuk van a közönségre.

És ez nem csak az Aranyéletre, vagy A besúgóra igaz, hanem a Terápiára, a Társas játékra, és a remek HBO-s dokumentumfilmekre is. Társadalmilag karcosabb témákat is megpiszkáltak, nem riadtak vissza ezektől piaci óvatosság miatt.

Nekem ez az aspektusa fog nagyon hiányozni a HBO saját gyártású tartalmainak, de bízom benne, hogy ez a fajta hozzáállás, gondolkodásmód valamilyen formában azért még teret kap a jövőben is Magyarországon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: