„Elkezdődött a kizsákmányoló szexuális kapcsolat köztünk” – bevallotta, mit tett tanítványaival az irodalomtörténész
Egy Facebook-posztban vallott korábbi tetteiről Vári György irodalomtörténész, aki - mikor egy budapesti gimnáziumban tanított - visszaélt a diáklányok bizalmával.
A bejegyzését így kezdi:
"Amiről szó van: 15 éve, 20-as éveim közepén, kezdő magyartanárként, hatalmammal, helyzetemmel visszaélve kihasználtam 17-18 éves tanítványaim rajongását, megkörnyékeztem, egy alkalommal erőszakoskodva fogdostam, zaklattam egyiküket, akivel később, évek után, egyszer lefeküdtem. Másikukkal közvetlenül azután jöttem össze, hogy formálisan megszűnt köztünk a tanári–tanítványi viszony, az első igazi kapcsolatát remélő lányt minden szempontból, minden módon, érzelmileg, szexuálisan egyaránt kihasználtam a végletesen kizsákmányoló viszony pár hónapos fennállása alatt, amelyet azután megszakítottam, hosszú évek alatt sem kiheverhető, súlyos érzelmi károkat, nehezen feldolgozható traumát hagyva magam után. Éveken át elhúzódó párkapcsolati, szexuális, érzelmi bizonytalanságokat, válságokat, rengeteg, nagyon lassan mérséklődő fájdalmat okoztam."
A történteket évekkel ezelőtt az Üvegplafon is megírta, név nélkül. A cikkben több áldozata is megszólalt. Ők súlyosabbnak érezték Vári tettét, mint ahogy azt akkor zaklatójuk gondolta. Most Vári is beismerte tette súlyosságát. Mint írja, bocsánatot kér mindazért, amit elkövetett:
"Bocsánatot szeretnék kérni, illúziók nélkül, elmondani, hogy ha nem is segít már semmit, mennyire sajnálom mindazt, amit elkövettem, mindazt a fájdalmat, amelyet okoztam".
Az esetek idején már 25 éves volt, ám most azzal is szembenézett, hogy milyen út vezetett odáig:
"... mindazt, ami ide vezetett, közegünk egy része bocsánatos bűnnek, esetleg jópofaságnak tekinti. Egyik kedvenc regényem főszereplője egy romantikus pillanatban bevallja elrévedve, hogy középiskolás kamaszként kicsit letapizta az osztálytársát. Kamaszkoromban én is úgy gondoltam, hogy vicces rácsapni a lányok fenekére, illetlen kicsit meg tapintatlan, de vagány. Ahogy a kedves őrültről, a Füttyös Gyuriról mesélték kedélyesen, hogy újságpapírral csapkodta a Körúton a lányok fenekét. Legyintő megbocsátással. Nem ügy.
Mindaz, amit frusztrált, testileg, szexuálisan zavart kamaszkoromtól fogva csináltam, ahogy „közeledni próbáltam” lányokhoz, nőkhöz, bizonyára többször is a határát súrolta a szexuális zaklatásnak, vagy sokszor jócskán túl is lépett rajta. A szociális normák végtelen képlékenysége, amely például azt sugallta, hogy a lányok fenekét csapkodni még belefér, mindezt „lehetővé tette”.
Elhúzódó, a húszon bőven túl is masszívan frusztrált későkamaszkorom még tartott, amikor tanár lettem egy iskolában, nem egészen 24 évesen."
A tanár-diák kapcsolatról úgy vélte:
"Egyszerre igaz és hazugság, ha azt mondom, nem tudtam, mit teszek, amikor egyre bizalmasabb, egyre kevésbé formális viszonyba kerültem a második fakultációs osztályomba járó lány diákok némelyikével, amikor együtt tanultunk külön, tanításon kívül, beszélgettünk az élet fontos dolgairól. Bizonyos kérdésekben a bizalmukba avattak. Tudtam és nem bántam, hanem hízelgett is sértett hiúságomnak, hogy ennek a viszonynak van fiú–lány dimenziója. Tudtam, azt hiszem, hogy a felém irányuló érdeklődés jórészt épp a státuszomnak szól, annak az izgalomnak, hogy tanár vagyok és mégis figyelek rájuk. Azt hittem, a rájuk irányuló figyelmem valódi és őszinte érdeklődés, hogy méltán avatnak a bizalmukba, tényleg a barátjuk vagyok. Hogy amikor „őszintén” beszélek velük, megértem a problémáikat, úgymond, akkor partnerek vagyunk. "
A helyzetét is elemezte, hogyan tudott olyan szituációt teremteni, amiben a diákokat manipulálni tudta:
"Úgy éreztem, laza és nagyvonalú dolog nem tanárként viselkedni, közvetlennek lenni, barátkozni. A határok elmosása azonban nem szüntette meg az aszimmetriát a kamaszok és köztem, inkább veszélyesebbé tette attól, hogy látszólag eltüntette azt.
Kitüntetett, hatalmi helyzetből teremtett bizalmat, és aztán visszaéltem vele a nárcisztikus személyiség működésmódja szerint, amely mindenki más személyét neki alárendeltnek, sérelmei jóvátételének jelenti,
és csak hatalmi helyzetből kontrollált kapcsolatokat létesítettem, manipuláltam és használtam ki".
A hosszú posztban leírta azt is, hogy milyen módon használta ki a lányok bizalmát. Volt aki visszautasította, de volt olyan, aki "rajongott" érte, és bár tudta, hogy érzelmileg kötődik hozzá a lány, ő mégis egy idő után véget vetett a kapcsolatnak úgy, hogy áldozata éveken át szenvedett miatta.
Lapozz a továbbiakért:
