Molnár Áron nyílt levélben üzent a filmjét betiltó kispesti iskolaigazgatónak
Újabb fejezethez érkezett a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban betiltott film ügye: Molnár Áron nyílt levélben bírálta az iskola igazgatójának döntését, cenzúrát emlegetve és a diákok szabadságára hivatkozva. Az intézményvezető ezzel szemben a diákok védelmével és szakmai felelősséggel indokolja, miért halasztotta el az Itt érzem magam otthon című film vetítését.
Tömpe László, a gimnázium igazgatója a Telexnek írt levelében védte meg a döntését. Ebben úgy fogalmazott: „Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat, különösen egy ilyen felfokozott időszakban. Ezért kértem a filmklub vezetőjét, hogy ebben az időszakban ne vetítse le a filmet, természetesen ezt később pótolhatja.” Hozzátette, a külső reakciók megerősítették abban, hogy helyesen cselekedett. „Látva és tapasztalva az iskolán kívüli szereplők gyűlölködő reakcióját, jó döntést hoztam” – írta.
Erre a levélre reagált Molnár Áron a közösségi oldalán reagált, nem rejtve véka alá a véleményét. A színész szerint az igazgató úgy tiltotta be a filmet, hogy nem is látta, csupán a kritikákra hagyatkozott.
– fogalmazott Molnár. A színész az igazgatónak címezve többek között azt a kérdést is feltette: „Melyikünk lázít az oroszok által megtámadott Ukrajna ellen? Melyikünk hívja a vele egyet nem értőket poloskáknak? Melyikünk mérgezi háborús pszichózissal a gyerekeket?” Molnár szerint az igazgató döntése pártpolitikai érdekeket szolgál, míg a filmjük a művészet szabadságát képviseli. Levelét azzal zárta:
A konfliktus azzal kezdődött, hogy a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon című film vetítését az iskolában. A filmet a rendező, Holtai Gábor mutatta volna be a saját laptopjáról, amit egy közös elemzés követett volna. A tiltás hírére a film főszereplői, Molnár Áron és Lovas Rozi egy videóban „szégyennek” nevezték a döntést, és egy általuk szervezett privát vetítésre hívták meg a diákokat. Molnár a nyílt levelében azt is megemlítette, hogy az alkotást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tananyaggá tették.