Donald Tusk: Orbán és Szijjártó már rég elhagyták Európát
A lengyel miniszterelnök azután tette közzé véleményét az X-en, hogy újabb hangfelvételek jelentek meg Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről. A kiszivárgott anyagok szerint a magyar külügyminiszter segítséget ígért orosz szereplők uniós szankciós listáról való levételéhez.
„Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. Orbán Viktor és külügyminisztere azonban már régen elhagyták Európát”
– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.
A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.
Szijjártó Péter és a kormányoldal politikailag motivált beavatkozásnak és álhírnek minősítette a vádakat. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy az ilyen egyeztetés a diplomácia része. A kormány emellett vizsgálatot helyezett kilátásba a lehallgatás miatt, amely mögött külföldi titkosszolgálati szerepet sejtenek.
A kiszivárgott hangfelvételek miatt a DK Szijjártó Péter azonnali lemondását követeli. A nemzetközi visszhang is jelentős, Tusk mellett több más európai politikus is aggasztónak nevezte a magyar–orosz külügyi kapcsolatok most feltárt jellegét. A bírálatok elsősorban az uniós szankciós politika megkerülésének gyanújára összpontosítanak.
A Washington Post egy tényfeltáró cikkben arról írt a múlt héten, hogy magyar kormányzati szereplők rendszeresen osztottak meg érzékeny uniós információkat Moszkvával. Bár a külügyminiszter ezt akkor szintén álhírnek nevezte, két nappal később Brüsszelben elismerte, hogy rendszeresen hívta Lavrovot az uniós miniszteri találkozók szüneteiben.
„Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. Orbán Viktor és külügyminisztere azonban már régen elhagyták Európát”
– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.
A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés
A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.
Magyar Péter szerda reggel arról írt a Facebookon, hogy a 21 Kutatóközpontnál az eddigi legnagyobb különbséget mérték a pártja javára.
„Elérkezett az a bizonyos megbillenés. A magyar vidék fellázadt Orbánék korrupt és embertelen hatalma ellen”
– jelentette ki a politikus.
Emlékeztetett, hogy 11 nap van hátra a sorsdöntő választásig, ezért arra kért mindenkit, hogy használják ki a hátralévő napokat és pillanatokat, jussanak el mindenkihez és beszélgessenek minél többekkel.
„Most jön a kampány legfontosabb időszaka. Tudom, hogy sokan fáradtok, de ilyenkor minden segítség duplán számít!” – írta Magyar, aki posztját azzal zárta, hogy „Munka, derű, békesség és egy nagy adag hazaszeretet.” Megköszönte a segítséget, és úgy fogalmazott: „Fel, győzelemre!”
A 21 Kutatóközpont szerda reggel megjelent, március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.
A Magyar Péter által is hivatkozott friss felmérésről ebben a cikkben írtunk:
Jeszenszky Géza: Olyan szervilis hangnem Szijjártó és Lavrov között, amit még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas, hetvenes években használtak
A volt külügyminiszter a VSquare által nyilvánosságra hozott hangfelvételekre reagált, amelyeken Szijjártó Péter orosz kérésekre ígér közbenjárást.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Az ügyre a politikai élet szereplői is hevesen reagáltak. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint Magyarország gyakorlatilag szövetségest váltott. Úgy fogalmazott, a magyar és a szlovák kormány „olyan szervilis hangnemben” lobbizik az orosz érdekekért, „amit szerintem még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas–hetvenes években használtak”.
Szijjártó Péter nem tagadta a beszélgetés létét, de a lehallgatást és annak nyilvánosságra hozását botránynak tartja. „Óriásbotrány. Egy nagyon durva óriásbotrány, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan lehallgatták a telefonhívásaimat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a felvétel választások előtti kiszivárogtatása „minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba”. A miniszter azzal védekezett, hogy Iszmailovának jogalap nélkül kellett volna a listán maradnia, és szerinte a diplomácia lényege éppen a párbeszéd fenntartása.
A Demokratikus Koalíció szerint a külügyminiszternek azonnal le kell mondania. Rónai Sándor, a párt politikusa azt mondta: „végre bizonyíték is van rá, hogy Szijjártó Péter hazaárulást követett el”, és szerinte bebizonyosodott, hogy Vlagyimir Putyin utasításait követte, miközben „közvetlenül az orosz külügyminiszter rángatta őt dróton”.
Arató László brüsszeli újságíró szerint a magyar kormány azért lehetett sikeres az orosz személyek érdekében folytatott lobbiban, mert az EU-nak sokszor fontosabb volt egy-egy szankciós csomag elfogadása, mint néhány név miatt megakasztani a folyamatot.
A nemzetközi oknyomozó cikkből az is kiderül, hogy Szijjártó nemcsak Lavrovval, hanem az orosz energiaügyi miniszterrel is rendszeresen egyeztetett, sőt, esetenként kérés nélkül is felajánlotta a segítségét szankciókkal fenyegetett orosz bankok ügyében. Az ügynek pedig Panyi Szabolcs szerint várhatóan lesz még folytatása.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: már 900 ezerrel több szavazója van a Tiszának, mint a Fidesznek
A 21 Kutatóközpont március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.
A Tisza Párt még sosem állt ennyivel a Fidesz előtt: a 21 Kutatóközpont március végi, országos felmérése szerint a pártválasztók között 16, a biztos pártválasztók között 19 százalékponttal vezet – ez nagyjából 900 ezerrel több belföldi szavazót jelent.
A kutatóintézet szerda reggel közzétett adatai szerint
a teljes mintában 12 százalékpontos a különbség a két párt között, ami az eddigi legnagyobb mért eltérés. A Mi Hazánk továbbra is a parlamenti küszöb felett áll, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 1–1 százalékos.
A 24.hu számításai alapján egy mostani választáson a Tisza Párt 129, a Fidesz a nemzetiségi képviselővel együtt 64, a Mi Hazánk pedig 6 mandátumra számíthatna. Ez az eredmény a lap szerint
„nagyon magabiztos, de még nem kétharmados” győzelmet jelentene Magyar Péter pártjának.
A mostani elmozdulás egyértelmű tendenciát mutat: a Tisza Párt január óta 48-ról 54 százalékra növelte táborát a pártválasztók között. Az adatokból az is látszik, hogy nem a Fidesz támogatottsága esett vissza jelentősen – az hibahatáron belül ingadozik –, hanem a Tiszáé nőtt, vélhetően a kispártok és a korábban pártnélküli szavazók rovására.
A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1500 fő megkérdezésével zajlott március 23. és 28. között. Az online kérdőívet SMS-ben küldték ki, a 65 év felettieket pedig telefonon keresték. A teljes mintára vonatkozó hibahatár plusz/mínusz 2,5 százalékpont, de az intézet hangsúlyozza, hogy a részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek, és a biztos szavazói alminta hibahatára is valamivel nagyobb.
A 24.hu megjegyzi, hogy a mostani adatok
egyértelmű növekedést mutatnak a hónap elejéhez képest.
A 21 Kutatóközpont március 2. és 6. között készült mérése még 10 százalékpontos különbséget mutatott a pártválasztók, és 14 százalékpontosat a biztos szavazók körében a Tisza Párt javára.
A Tisza Párt még sosem állt ennyivel a Fidesz előtt: a 21 Kutatóközpont március végi, országos felmérése szerint a pártválasztók között 16, a biztos pártválasztók között 19 százalékponttal vezet – ez nagyjából 900 ezerrel több belföldi szavazót jelent.
A kutatóintézet szerda reggel közzétett adatai szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb 35 milliárdot tett az állam Tiborczék magántőkealapjába
A Gránit Alapkezelő által kezelt Andezit Magántőkealap kapta a befektetést a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből. A pénzmozgás részletei egy bírósági eljárás után derültek ki.
Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.
A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.
Az első fokon megnyert per tárgyalásán ismertették, hogy az Andezit Magántőkealap a program Zöld Alapok alprogramja keretében kapta meg a 35 milliárdos állami tőkeinjekciót.
A befektetéshez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett, amit a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. biztosított 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással. Az Andezit Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban vette nyilvántartásba.
A bíróságon bemutatott dokumentumok szerint a befektetésről az MFB csoport igazgatósága 2023. november 29-én hozhatott döntést.
A döntéshozók között volt Benczédi Balázs is, aki 2023 februárjáig a később Gránit nevet felvevő Diófa Alapkezelő vezérigazgatója volt, 2023 májusától tavaly májusig pedig az MFB Zrt. igazgatóságában töltött be pozíciót.
A jelenlegi magyarországi szabályozás nem korlátozza az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt, hogy valaki a magánszférából szinte azonnal átüljön egy olyan állami döntéshozói székbe, ahol korábbi munkaadójának kedvezhet.
A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program hivatalos leírása szerint célja „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.” Míg a program elején 164 milliárd forintot nyílt pályázaton osztottak ki, a később létrehozott Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő pillérek esetében már nem hirdettek pályázatot, és a kedvezményezettek listáját, valamint a befektetések feltételeit is titkolták – írta a 24.hu.
A Transparency International korábbi, Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport által magántőkealapokba fektetett mintegy 740 milliárd forintból 2024 végéig 146 milliárd forint a Gránit Alapkezelő által menedzselt alapokhoz került.
Az összes hozzájárulás mintegy ötödét egyetlen, a miniszterelnök vejének tulajdonában álló alapkezelő kapta, amihez most az Andezit Magántőkealap 35 milliárdos befektetése is hozzáadódott.
Nem nyilvános, hogy az állam milyen hozamelvárások és kockázatmegosztási feltételek mellett szállt be az alapba, és az sem ismert, hogy az MFB belső eljárásrendje alapján Benczédi Balázs részt vett-e a döntésben, vagy kizárta-e magát az eljárásból.
Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.
A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
