„Elkezdődött a kizsákmányoló szexuális kapcsolat köztünk” – bevallotta, mit tett tanítványaival az irodalomtörténész
Mikor az iskolából elment, felajánlotta, hogy megkereshetik őt volt tanítványai.
"Az egyik lány, aki „rajongott” az érdekes és laza kezdőtanárért, akinek látott engem, el is jött, és ott végképp kiszolgáltatva érezte magát nekem,
a kezdeményezésemnek és irántam érzett, félreértett vonzalmától vezetve engedett nekem, és elkezdődött a kizsákmányoló szexuális kapcsolat közöttünk, amelynek alapja az érzelmi függés kihasználása volt.
Kapcsolat volt, azt mondtam neki, járunk, de nem volt benne semmi kölcsönösség, csak használat és manipuláció. Egy darabig kihasználtam az érzelmi függést, aztán véget vetettem a dolognak, ő viszont még hosszú éveken át küzdött ennek a „viszonynak” a traumáival" - írta le a történeteket Vári.
A korábban megjelent írásról is vallott mostani posztjában, azt állítja, hogy akkor szinte feljelentette magát, de nem tudta, hogy mit is tett valójában.
"Hogy mennyire messze jártam még az igazságtól, azt az anonimizált cikk is kirajzolja. Az áldozatok visszaemlékezése mutatta meg számomra a történetemet teljes valójában. Hogy mi volt nekik „vonzalom”, „felszabadulás”, „kölcsönösség”."
A cikk után sok idő telt el, mire elfogadta, hogy az írás róla szól, és amit tett, az súlyos dolog. Végül visszavonult a közéleti tevékenységtől és rabbiképzőbe jár.
Arról, hogy mit gondol új életpályájáról, ezt írta:
"Két éve beiratkoztam a Rabbiképzőre, rabbihallgatóként. Meg kell válaszolnom a kérdést, hogy kérhetek mindezek után újra hatalmas bizalmat másoktól, hogy gondolhatom, hogy épp én lennék méltó és hivatott ilyesmire, illetve azt is, hogy rabbinak lenni nem éppen olyan típusú hatalmi helyzet-e, mint amilyennel visszaéltem és hogy gondolhatom, hogy még egyszer megkísérelek épp ilyen hatalmi helyzetet teremteni.
Rabbiként nem hatalmat szeretnék gyakorolni, és ha valóban azzá válok, nem erkölcsi iránytű és útmutató bölcs szeretnék lenni. Figyelni szeretnék, kérdezni, és azokkal, akik megtisztelnek a bizalmukkal, együttérezni és együtt gondolkodni, vagy hallgatni egy alulról építkező közösségben, amelynek alkalmazottja, patetikusabban szólva a szolgája vagyok. Annak tudatában, ki vagyok én, mikor mit tettem. Ez a közösség, ha létrejön, teljes, mindenkire kiterjedő egyenlőségen alapul majd, természetesen a nők és a férfiak a hazai zsidó közegben még mindig szokatlan egyenlőségét is beleértve"
A mostani posztjáról tájékoztatta az áldozatokat:
"Most tájékoztattam őket arról, hogy az ő személyüket minden módon óvni igyekezve elmondom magamról ezt a történetet, – a szöveg megjelenésével nem értettek egyet, de olvasták, látták megjelenés előtt, az események leírására vonatkozó pontosításaikat beleírtam a szövegbe".
Címlapkép: illusztráció
