EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Életemben nem féltem ennyire” – koronavírus-fertőzöttek rémálmai és a magyarázatuk

Gyakori a menekülés valami elől, és gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint az agy így reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre.


Az álmokat régen az istenek és a halottak üzeneteinek tartották, egyfajta jövendőmondásnak, ma inkább azt mondják, arról szólnak, hogy milyenek vagyunk, mitől szenvedünk és mire vágyunk. A valósághoz képest sokszor értelmezhetetlennek tűnő események, szereplők vizsgálatával sokan próbálkoznak, mi maradunk a megfigyelésnél.

Az alvás közben, amikor a szem ide-oda mozog, azt hívjuk REM fázisnak (Rapid Eye Movement REM), leginkább ilyenkor álmodunk pár másodpercig vagy akár fél óráig. Egy alvás alatt 7 álmunk is lehet, de a legtöbbre nem emlékszünk.

A koronavírus járvány idején sokan igyekeznek a jó dolgokat látni, de alapvetően sok a stressz.

Az egyedülélő a csendtől, a nagycsaládos a zajtól sikít. Van, akinek az elvesztett munka, másnak a túl sok munka okoz lelki nyomást. A társra vágyó és a társtól elszakadni akaró is börtönben van. A mozgás, a szórakozás, az utazás hiánya és/vagy a betegség, sőt a halál veszélye is negatív képekkel tölti az agyat. Éjszaka pedig a tudattalan állapotban jön a feldolgozás.

Sokan kezdtek azzal foglalkozni, mit álmodnak az emberek járvány idején. A Londoni Múzeum arra készül, hogy kis interjúkkal mutatja be hamarosan a brit fővárosban élők álmait a koronavírus idején.

Az amerikai Dreaming folyóirat már írt is az első hullámban indított felmérésekről. Röviden az derült ki, hogy a nagy válságokhoz, például egy természeti csapáshoz vagy egy terrorista támadáshoz hasonlóan a világjárvány is több negatív érzelmet visz az álmokba.

Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta is ezt érezte, amikor elkapta a koronavírust.

„Október végén estem át a betegségen. Nem voltak súlyos tüneteim, és a hangulatom is pozitív volt, de

az álmaim megváltoztak, ijesztőek lettek, halálfélelmem volt.

Korábban az életem fontos szereplőiről, hézköznapi feszültségekről álmodtam.”

Kíváncsi lett, hogy van ez másoknál.

Kőszeg Sára azóta gyűjti a betegség idején átélt álmokat. A Facebookon, (Covid megbetegedés alatti álmok gyűjtése) privát üzenetben kéri az álmokat és csak azt hozza nyilvánosságra, amire engedélyt kap.

Eddig 45 álombeszámoló gyűlt össze.

„Nehéz összehasonlítani őket, mert az a kérdés, hogy mikkel hasonlítjuk össze, az álmodó más álmaival, vagy a nem covidosok álmaival? Módszertanilag nehéz. De azt többen írták, hogy nagyon élénk álmaik voltak.

Általános tapasztalat, hogy a nehezebb élethelyzetekben több a depresszió, a szorongás, ennek meg kell mutatkozni az álmokban is. A pandémia biztosan ilyen időszak önmagában is, feltételezésem szerint a megbetegedés ezt fokozza"

– mondja a pszichoterapeuta.

Nézzünk pár álmot!

Egy idősotthonban dolgozó a munkahelyi félelmeit élte meg álmában. Miután sokan bekerültek kórházba, ő maga is megbetegedett.

„Egyik álmomban nem tudom eldönteni, szabad-e aludnom, vagy éppen itatni kell az öregeket. A következő álmomban szomorúan konstatáltam, hogy ott vagyok köztük, nincs maszkom, és el fogom kapni tőlük a fertőzést. Amire konkrétan emlékszem, az a bezártság volt,

két betegágy között vagyok az otthonban, és nem tudok kimenni. Nincs rajtam maszk, nem tudom miért, félek is emiatt.

Keresgélem, tapogatom a kifelé vezető utat, de akadály van előttem, képtelen vagyok kijutni. Egy megpendülő gitár, aminek nekiütköztem döbbentett rá a valóságra, hogy otthon vagyok, a saját ágyamban, szobámban. Másnap jelentkeztek az első tüneteim.”

Kőszeg Sára szerint a betegség alatt a psziché alacsonyabb szinten működik, ezért üldöztetéses tartalmakra, halálfélelemre számított. Küldtek is ilyeneket. Íme az egyik példa, amikor valaki azt álmodta, hogy bemagoltattak vele húsz összeadást és kivonást, mindet matematikailag helytelen eredménnyel, így iszonyú nehéz volt megjegyezni a számokat.

„Ha a jó eredményt mondtam, azt nem fogadták el. Ez így nagyon nagy kínlódás volt, és egész éjszakán át tartó küzdelem.

Ha sikerült volna az összes értelmetlen műveletet memorizálni, a jutalom az lett volna, hogy nem leszek beteg. Ez életem egyik legkínzóbb álma volt”

Más valaki a tünetek megjelenése előtti éjjel álmodott arról, hogy üldözik.

“Egy nagy kastélyban bolyongtam és ismeretlen emberekkel találkoztam, akikkel egy szót sem váltottunk és már ez nyugtalansággal töltött el. Sötét volt, nyirkos és hideg. Majd egyik alkalommal kinyitottam egy ajtót és egy ember állt a túloldalán, majd ahogy hozzászóltam,

az arca teljesen átváltozott: az orra eltűnt, óriási, éles fogai lettek és szörnyű üvöltés közben belemart a kezembe és letépte az alkarom.

Megrázó volt, soha nem volt rémálmom ezelőtt.”

Gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint valószínűleg az agy reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre:

“Tengerben vagyok, de inkább úgy néz ki, mint egy animációs filmben a tenger, körbenézek, mindenhol cápák vannak, nincs hová menekülnöm.

Aztán rájövök, ha jó mélyre lebukok a víz alá, elkerülhetem őket. Jó ötletnek tűnik, majd leesik, hogy így meg fogok fulladni.

Zihálva ébredek.”

Valaki veszélyes állatok között szorongott:

“Egy szörfdeszkán eveztem a part felé kézzel, de nagyon messze volt még. A vízben mindenféle medúzák lebegtek körülöttem és alattam, lila, fehér és narancs színekben. Óvatosan eveztem tovább, a kezem alig mártva a vízbe.”

Másvalaki több álmot küldött, az utolsó az volt, amikor megmenekül. Ekkor gyógyult meg:

“Azt álmodtam, hogy derékig érő víz van a lakás azon részeiben, ahol leggyakrabban megfordulok - nappali, konyha, fürdő. A kamrában például pár centis volt csak. Szerencsere az ébresztőóra csörgése előtt még láttam távozni a vizet - a kamra közepén lévő összefolyó felé tereltem én is seprűvel, és szépen távozott. Pici foltok csillogtak csak, mint felmosás után.”

A halott családtagok visszatérése a koronavírusos álmokban is jellemző.

“A férjem 4 éve halt meg, a betegséget egyedül csináltam végig, nem volt itt velem senki, a család persze bevásárolt. Egyik éjjel arra “ébredtem”, hogy a férjem fekszik mellettem, iszonyatosan rettegtem, meg se tudtam szólalni, ő nem szólt, nem volt fenyegető, csak ott feküdt mellettem ... életemben nem féltem ennyire.”

Valaki azt álmodta, amikor már javulni kezdett az állapota, hogy a járvány végén az emberek nem akartak többé egyedül lenni, ezért a plázák felső szintjeit átépítették lakásokká és beköltöztek oda.

„Nekünk is lett egy lakásunk, de még nem mentem be megnézni, hanem megkerestem a volt férjemet, a gyerekeim apukáját, hogy elmeséljem, hogy itt vagyunk, és meg akartam neki mutatni, hogy milyen klassz lakásunk lett. Nagyon nagy tömeg volt mindenhol, egy bárban találtam meg, sörözött a pultnál. Nagyon örültem, meg büszke voltam, hogy ideköltöztünk. Nagyon hosszan és bonyolultan magyaráztam el, hogy melyik emeleten van a lakás, és hogyan jut el oda. Nem szólt semmit, csak mosolyogva hallgatott.

A valóságban meghalt egy éve.”

A legdöbbenetesebb, legnyomasztóbb álmokat egy lélegeztetett beteg küldte. Csak egy részlet hosszú, bonyolult álmaiból:

„Átkerültem egy jobban felszerelt iráni kórházba. Itt polgárháború dúlt a falakon kívül, öcsém fegyverrel próbál megvédeni, majd kivégzi a helyi milícia. Mivel rengeteg beteg van a kórházban és idegen vagyok, a személyzet megpróbál megölni, kínoznak gyógyszerekkel, drogokkal, alacsony oxigénszinttel.

Fulladozás közben megjelenik egy vörös fekete kép, ahol egy hosszúhajú nő sikít, kitátja a száját, a nyelve olyan, mint egy gumiabroncs futófelülete, és berepülök a szájába. Majd magamhoz és térek, tovább fulladozok.”

Ezek az álmok speciálisak, mert ahogy a pszichoterapeuta mondja: „erősen befolyással van a szervezetre a mesterséges lélegeztetés, illetve ilyenkor a szorongás, halálfélelem is sokkal erősebb lehet, ami még intenzívebb félelmeket hozhat be az álomba.”

Vágyálmok is bekerültek a gyűjtésbe:

“Több olyan álmom volt, ahol régebbi szerelmeim egyszerre voltak jelen. Nem volt semmi különösebb történés, de egyszerre voltak ott. Néztem őket és mindegyiküket szépnek láttam. Egyikük az egyik pillanatban felém fordult és adott egy puszit. Közben minden nagyon szép volt és nyugodt.”

Ezek az álmok kordokumentumai lehetnek ennek a furcsa időszaknak, amit most élünk meg. De lehet belőlük könyv vagy művészeti célra is felhasználhatják őket. Kőszeg Sára azt mondja, nem tervez előre, egyelőre szeretne minél több álmot látni.

„Egyelőre úgy gondolok rá, hogy egy soha vissza nem térő alkalom egy furcsa korszak tudattalan lenyomatára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három gyerek, egy cukrászda és egy diagnózis: Ildikó élete lupusszal
Ha eddig csak a Dr. House-ból ismerted a lupusz szót, ideje valódi arcot társítani hozzá. A Diagnózis podcast új epizódja egy fiatal anyuka személyes történetén és egy szakértő segítségével mutatja meg, mit is jelent ezzel a betegséggel élni.


Ha te is csak annyit tudsz a lupuszról, hogy Dr. House sokat emlegette abban a bizonyos tévésorozatban, akkor most mindenképpen érdemes tovább olvasnod. Már csak azért is, mert egy olyan inspiráló történeten keresztül mutatjuk be magát a betegséget, ami akkor is megérinthet, ha egyébként úgy gondolod, neked aztán semmi közöd az egészhez.

A Diagnózis podcast legfrissebb adásában a lupusszal diagnosztizált Antal-Béládi Ildikó és dr. Kiss Zsófia belgyógyász-immunológus voltak a vendégek, Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető kérdései nyomán segítettek tisztázni, hogy miért is van helyzet, ha kiderül valakinél, hogy lupusz betegsége van.

Hogyan fedezte fel Ildikó magán, hogy baj van?

Ildikó huszonéves volt, épp külföldön próbált szerencsét, amikor furcsa tüneteket tapasztalt magán: mélyvénás trombózisa volt, majd erős ízületi fájdalmai alakultak ki. Hazatérve Magyarországra reumatológust keresett fel. Vérkép, mandulaműtét, mindenféle egyéb kivizsgálás várt rá, hogy kiderüljön, autoimmun betegségről van-e szó. Pár hónappal később jött a bizonyosság: igen, ez most tényleg lupusz.

 

Dr. Kiss Zsófia kiemeli, hogy nagyon fontos a kezdeti alapos kivizsgálás, hogy egyértelműen kizárható legyen bármilyen más betegség: „A fertőzések például gyakran tudják ’maszkolni’ az autoimmun tüneteket. Egy ízületi fájdalom, láz vagy gyulladásos laborértékek nagyon sokféle fertőzés jelei is lehetnek, ezért ezeket végig kell gondolni. Nem mindegy, hogy valakit elindítunk egy olyan úton, amiről később kiderül, hogy nem is az övé.”

Merthogy ez egy hosszú út, nem lehet néhány kezeléstől teljesen helyrejönni.

Folyamatos odafigyelést, életmódbeli változtatást, és persze orvosi felügyeletet, gyógyszeres kezelést igényel a lupusz kordában tartása.

Ildikó már beépítette ezt a mindennapjaiba, még ha néha nehéz is megbarátkoznia azzal, hogy ha sportolásra adja a fejét, hamarabb lesz fáradt, mint szeretné, vagy hogy gyakran tapasztal testhőmérséklet-változást.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Mi is történik egy lupuszos beteg testében tulajdonképpen?

A beteg immunrendszere a saját sejtjeit idegenként ismeri fel. „Ez minden autoimmun betegség közös jellemzője, és különböző típusú támadásokat indít a saját sejtek ellen. Attól függően, hogy milyen sejttípus érintett, más-más autoimmun betegség alakul ki – az egyik leggyakoribb a lupusz."

„A lupuszra jellemző, hogy szinte mindenféle sejttel szemben képes ellenanyagot termelni, vagy valamilyen immunológiai támadást indítani – különböző mechanizmusokon keresztül”

– összegzi dr. Kiss Zsófia.

A doktornő minden esetre azzal biztatta Ildikót és a podcastepizód nézőit is, hogy a tudomány gyorsan fejlődik, és már most is elég jó kezelések érhetők el, amelyekkel a lupusz okozta tünetek enyhíthetők. Persze mint minden súlyos betegségnél, a lupusznál is kulcskérdés az időben történő felismerés.

Milyen korlátokat jelent a lupusz az érintetteknek?

Nem szabad például napra menniük – említi az elsők között Ildikó, és mindenképpen fényvédő krémet kell használniuk. Ő maga azt is tapasztalta, hogy az étrendjén való változtatás segített a tünetei mérséklésében, ezért teljesen átalakította étkezési szokásait, száműzte a tejet, a glutént.

Így foglalkozott egyre többet mentes sütemények készítésével, amit annyira megszeretett, hogy végül hivatásául választotta: mostanra saját, mentes süteményekre specializálódott cukrászdája van.

És nem ez az egyetlen dolog, ami egy lupusz miatti kényszerű váltás miatt mégis pozitív fordulatot hozott az életében: amikor már férjével családalapításban gondolkodtak, az orvosok még türelemre intették őket. Ildikóék úgy gondolták, hogy kiszámíthatatlan mikor kapnak zöld jelzést, és kapnak-e egyáltalán, ezért az örökbefogadás mellett döntöttek. Három gyermeket nevelnek párjával, és abszolút úgy érzik, így lett teljes a családjuk.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd,

... hogyan lehet együtt élni a lupusszal?

... kiket érint leginkább a betegség?

... mi a kezelési módja?

... mikor gyanakodjunk lupuszra és hova forduljunk kivizsgálásért?

A podcastepizódot itt tudod megtekinteni:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!

Kapcsolat, nemkívánatos esemény bejelentése: itt

Felhasználási feltételek: itt

Adatvédelem: itt

HU-10504

Lezárás Dátuma: 2025.05.05.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.


Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.


A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.

Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.

Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Diagnózis podcast: A meddőség lelki hullámvasútja – lombik, donorpetesejt, önismereti út
Ági és Norbi útja a szülőségig nem volt egyszerű: hogy miért volt szükség önismeretre is a különféle orvosi beavatkozások mellett, arról a Diagnózis egészségpodcast új adásában mesélnek.


Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.

A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.

"Túlgondolják az emberek már a nulladik lépésnél a baba-kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy egy gyermek megérkezzen"

– mondja Soponyai-Nagy Krisztina, rávilágítva arra, hogy sokan már az elején túlzott elvárásokkal és félelmekkel indulnak neki a gyermekvállalásnak.

A meddőség nemcsak egy orvosi diagnózis, hanem egy érzelmi hullámvasút

A meddőséggel küzdő párok gyakran hosszú éveken át próbálkoznak, újabb és újabb megoldásokat keresve. Ági és Norbi számára sem volt egyszerű ez az út: több sikertelen lombik után végül donorpetesejt segítségével született meg gyermekük.

Norbi így emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor megtudták, hogy a második lombik sem járhat sikerrel:

„Kell lelkierő ahhoz, amikor valamikor a covid-járvány közepén az ember a klinika liftjében állva, két emelet között megtudja, hogy bocs, a tüszők üresek, nincs egy petesejt sem, irány Brno.”

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A sorozatos kudarcok és veszteségek komoly lelki megterhelést jelentenek. Soponyai-Nagy Krisztina szerint

„Ebben az időszakban olyan mély hangulati állapotba kerülhetnek az érintettek, mint egy rákos betegség, vagy egy szív- és érrendszeri betegség esetén.”

Ez a párkapcsolatokra is hatással van: van, akiket megerősít, másokat pedig eltávolít egymástól.

Mikor jön el a pont, hogy elengedjük?

A meddőségi kezelések sokszor nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is kimerítik az érintetteket. Ági számára az áttörést az hozta meg, amikor rájött, hogy nem akarja tovább hajszolni a saját petesejttel való próbálkozást:

„Volt az a pont, amikor azt mondtam, hogy már több mindent nem tudok kipróbálni. Több természetgyógyászhoz vagy biorezonancia vizsgálatra nem tudok elmenni, több vitamint nem tudok beszedni, életmódot már ennél jobban nem tudom csiszolni, akkor jött el az a pont, hogy oké, elengedem, hogy saját petesejttel próbálkozzunk tovább.”

Miről van még szó a beszélgetésben?

  • Milyen hatása van a meddőségnek a párkapcsolatra?
  • Hogyan tudja a környezet jól támogatni az érintetteket?
  • Milyen mondatok segítenek, és melyek lehetnek akár fájdalmasak is?
  • Mi történik egy pár lelkében, amikor évek óta várják a gyermekáldást?
  • Hogyan lehet egy férj támogató társa a lombikprogram alatt?
  • Milyen pszichés hatása van annak, ha végül a donorpetesejt az egyetlen megoldás?

A teljes beszélgetést megnézheted itt:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!

 


Link másolása
KÖVESS MINKET: