SZEMPONT
A Rovatból

Egymilliárd forintos génterápia segíthet a 6 éves Márkón – szülei gyűjtésbe kezdtek

Pénzes Márk Duchenne szindrómával küzd. Ez egy ritka betegség, ami az izmok lassú, de biztos leépülését okozza. Egy génterápia segítségével viszont esélye nyílna egy jobb és hosszabb életre.


Pénzes Márk hatéves. Imádja az állatokat, a szerepjátékokat, tele van kedvességgel, huncutsággal és, ahogy az édesapja mondja, egy igazi csavargó. A kisfiú ugyanakkor Duchenne szindrómával küzd. Ez egy ritka betegség, ami az izmok lassú, de biztos leépülését okozza. Márkó nehezen tud járni, gyakran elesik, futni pedig sosem tudott igazán. Egy génterápia segítségével viszont esélye nyílna egy jobb és hosszabb életre. A kezelés ugyanakkor egyelőre csak külföldön elérhető, és több mint 1 milliárd forintba kerül. Szülei gyűjtést indítottak, hogy a kisfiú megkaphassa a génterápiát.

Pénzes Csaba és felesége, Judit már egészen hamar, tizenévesen egymásra talált. Az első nagy szerelem volt ez mindkettejük számára, azt mondják, két nagy céljuk volt a kezdetektől fogva: egy kis kertes ház és három gyermek.

Sokáig minden úgy történt az életükben, ahogy az a nagy könyvben meg van írva: 2017-ben megszületett az első gyermekük, Csabi. Aztán hamarosan beköltöztek a kertes házukba, 2019-ben pedig megérkezett a második kisfiuk, Márk. Ekkor még nem sejtették, hogy bármi gond lenne, ám amikor Márkó egyre nagyobb lett, észrevették, hogy nem úgy fejlődik, ahogy azt az első gyermeküknél már megtapasztalták.

„A terhesség alatt minden rendben volt. Megcsináltattunk minden vizsgálatot és szűrést, bár Duchenne szindrómát egyébként semmi sem mutatja ki, amíg a baba a pocakban van.

Amikor Márkó megszületett, ugyanolyan volt, mint bármelyik újszülött. Féléves kora körül kezdtük sejteni, hogy valami nincs rendben. Egyáltalán nem mozgott, olyan volt, mint egy darab kavics. Még a kezét is alig mozdította meg, nem kezdett el kúszni-mászni sem. Éreztük, hogy valami nem oké.

Elvittük orvoshoz, védőnőhöz, hívtunk Dévényes tornászt, próbáltunk utánamenni, hogy mi ez. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi, és, hogy minden gyerek másképp fejlődik. Kvázi mindenhonnan lepattantunk” - mesélte az édesapa.

A szülők számára végül az adta az utolsó löketet, amikor a gyerekorvosuk az egyéves státuszon 100 százalékot adott Márkónak. Nem értették, hogyan lehet, hogy az orvos szerint minden rendben van a fiukkal, amikor ők is látták, hogy ez nincs így. Ezután kerestek fel egy neurológust egy magánklinikán. Csaba szerint az orvos már az első vizsgálat után látta, hogy ez nem hipotónia vagy izomgyengeség, és hogy valószínűleg Márkónál a Duchenne szindróma áll fenn. Több vizsgálatra is elküldték őket, és amikor visszaérkezett a kisfiú véreredménye, már a szülők is sejtették, mi lehet a probléma.

„Az ember ilyenkor mindenre rákeres a neten, mi is így voltunk vele, így már tudtuk, hogy mit fogunk hallani. Mégis egy szülő mindaddig reménykedik, ameddig csak lehet, mi is azzal nyugtattuk egymást, hogy mi van, ha mégsem.

Aztán visszahívtak minket, és az orvos közölte velünk, hogy Markó DMD-s. Teljesen sokkban voltunk, én konkrétan nem emlékszem az ezt követő 2 órára sem”

- mondja Csaba.



Mi az a Duchenne szindróma?


A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) egy ritka, örökletes betegség, a testünkben jelenlévő disztorfin nevű fehérje hiányából, hibájából ered. Ez a fehérje szükséges ugyanis az izom regenerálódásához és az izmok normális szerkezetének kialakításához. Ha ez a fehérje nincs vagy megsérül, az izomrostok elhalásához, idővel pedig az egész vázizomzat gyengeségéhez és mozgáskorlátozottsághoz vezet. A DMD-s gyerekek tízéves koruk körül többnyire kerekesszékbe, később ágyba kényszerülnek, végül állandó légzéstámogatásra szorulnak, és a húszas éveikben a betegség végzetes szív- vagy légzési elégtelenséghez vezet. A DMD elsősorban a fiúkat érinti, ugyanis az X-kromoszómához kötötten öröklődik. A lányok tünetmentes hordozók maradhatnak. A Duchenne szindróma jelenleg nem gyógyítható, ugyanakkor kezelésekkel, egyénre szabott terápiával jelentősen javítható az életminőség és az élettartam.

A Pénzes család élete gyökeresen megváltozott azóta, hogy megkapták a diagnózist. Márkó most hatéves, néhány éve folyamatosan szteroidokat kap, rendszeresen tornáztatják, és heti hét fejlesztésre jár. Logopédus és gyógypedagógus is foglalkozik vele, hiszen fontos a szellemi fejlődése is. Úszni is járnak, igaz csak nyáron, mert télen könnyen megfázik, a betegségekből pedig nagyon nehezen épül fel. Az étkezésére is figyelni kell, hiszen a szteroidok miatt könnyen elhízhat. Az egyrészt a szervezetét, az izmait is még jobban terhelné, másrészt pedig sokszor előfordul, hogy emelni, vagy vinni kell, így az édesapjának el kell bírni.

A kisfiú még tud járni, de gyakran elesik, és a lépcsők például akadályt jelentenek számára. Futni vagy ugrani viszont sosem tudott igazán. Ugyanakkor egy tündéri, huncut kisfiú, aki óvodába jár, játszik, imádja az állatokat, és a szerepjátékokat. Ráadásul az apukája szerint nagy csavargó is. Bár van néhány program, amin nem tud résztvenni a társaival. Az oviban például járnak korcsolyázni. Márkót is elvitték a szülei, hogy megtapasztalhassa az élményt, de ő ezeket a dolgokat csak úgy próbálhatja ki, hogy közben fogják. Hiszen, ha elesik, egy csonttörés például végzetes lehet számára.

Márkónak most leginkább időre lenne szüksége. Az eddig elveszített izomzatot ugyan már nem kaphatja vissza, de nyáron felcsillant a remény, hogy egy speciális génterápiának köszönhetően egy jobb, hosszabb életet élhet.

„A génterápia során egy speciális vírust juttatnak be a szervezetbe infúzión keresztül. Tehát tulajdonképpen egy infúzió az egész, ami fél óra alatt lecsepeg. Ez a vírus pedig átalakítja az izomzatát úgy, hogy tudjon fehérjét termelni. Igaz, neki soha nem lesz olyan erős az izomzata, mint egy egészséges embernek, de arra elég lenne, hogy önálló életet tudjon élni, hogy ne kerüljön kerekesszékbe.

Ugyanakkor fontos lenne, hogy mielőbb megkaphassa, hiszen minél nagyobb, annál kevésbé lesz hatékony. Ráadásul a gyártó azt ígéri, hogy ezzel azt állapotot tudják megtartani, amiben a kezelés idején van” - meséli Csaba.

A génterápia tehát megoldás lehetne a kisfiúnak, ugyanakkor a kezelés nagyon drága és jelenleg csak külföldön elérhető, az Európai Unióban ugyanis még nem engedélyezték, így Magyarországon sem. Emiatt pedig anyagi támogatás sincs hozzá.

„A génterápiát az Egyesült Államokban engedélyezték először, azóta pedig már a Közel-Keleten is elérhető. Jelenleg egy dubaji magánklinikán a legolcsóbb, 3 millió dollár, vagyis valamivel több, mint 1 milliárd forint.

Ez nem csak az infúziót fedezi. A gyerek utána 2 hónapon keresztül Dubajban van, folyamatos orvosi megfigyelés alatt áll, hiszen máshogy kell szteroidozni és közben különböző támogató kezeléseket is kap” - mondja Márkó édesapja.

A család augusztusban elindított egy alapítványt és gyűjtésbe kezdtek, hiszen csak így lehet esélyük arra, hogy ezt a hatalmas összeget ki tudják fizetni. Jelenleg 106 millió forintnál tartanak.

Az alapítványhoz befolyt összeg teljes egészét a génterápiára szeretnék költeni, tehát minden egyéb költséget, fejlesztést, gyógyszert saját zsebből fizetnek.

Csaba azt mondja, elképesztő összefogás alakult ki körülöttük, rengetegen próbálnak segíteni nekik. Van, aki hastáncestet szervez,

február 24-én pedig egy jótékonysági koncertet is tartanak Márkóért Óbudán.

Az eseményen fellépnek a Budapesti Filharmóniai Társaság művészei, és a család is jelen lesz (pontos program ITT). A koncert ingyenes, támogatásokra a helyszínen is lesz lehetőség. De utalással az alapítványon keresztül bárki, bármikor hozzájárulhat Márkó kezeléséhez.

Ha te is segítenél:

Utalni az Együtt Pénzes Márk gyógyulásáért Alapítvány nevére belföldről az alábbi OTP-s bankszámlaszámra lehetséges:
11742513-21458903

Az alapítvány adószáma: 19395287-2-13

De adód egy százalékával is segíthetsz. Igaz, az alapítvány még nem tudja ezeket fogadni, ugyanakkor a Gyógyítjuk a Gyermekeket Alapítvány bevállalta, hogy a hozzájuk érkezett felajánlások után minden 1 százalék 75 százalékát Márkónak ajánlják fel.

Csaba azt mondja, nagyon nehéz volt számukra segítséget kérni, sokáig gondolkodtak rajta, hogy mitévők legyenek, hiszen az embernek nem egyszerű kiállnia egy ilyen problémával a nagyvilág elé.

„Markó is sokszor rákérdez, amikor az utcán meglátja magát egy-egy plakáton, hogy miért van ott a fényképe. Erre én mindig csak azt szoktam neki mondani, hogy azért, mert olyan szép” - meséli mosolyogva az édesapa.

A kampányok miatt sokan fel is ismerik a kisfiút a lakóhelyük környékén, ha meglátják, gyakran megkérdezik tőle, hogy van. Igaz, Markó még nem teljesen tudja, mi zajlik körülötte, Csaba azt mondja, az egyik legnagyobb félelme, hogy egyszer majd mindenbe be kell avatniuk a kisfiút is.

„Márkó annyit tud, hogy neki gyengébbek a lábai. De egyelőre még nem tudom, mi lesz abban a pillanatban, amikor rájön, hogy mi történik vele. Annyira félek, hogy ezt elmondani nem tudom. Gyomorgörcsöm van, ha csak rágondolok. Hál' Istennek még csak nagyon lightos kérdései voltak.

Tavaly nyáron például éppen kirándultunk, és volt egy hosszú lépcső, aminél fel kellett vinnem. Márkó pedig megkérdezte: »apa, ha nagy leszek, fel fogok tudni menni a lépcsőn?« Én azt válaszoltam, hogy most is fel tudna, csak nem tesz neki jót.

Tehát vagy kibújok a kérdés alól, vagy, ha kénytelen vagyok, akkor válaszolok. Úgyhogy ez baromi nehéz” - mondja Csaba, aki hozzátette, már kértek segítséget szakembertől, hogy megfelelően felkészüljenek arra a pillanatra, amikor hosszabban kell majd beszélgetni a Márkóval a témáról.

Most azonban egyetlen fontos cél lebeg a szemük előtt, hogy Márkó megkaphassa a génterápiát, aminek a segítségével egy teljesebb, hosszabb életet élhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata
A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.



Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori  nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk