Előbb két személyautó ütközött össze az M3-as autópályán Nyíregyháza felé, a 27-es km-nél, majd több jármű karambolozott Bag térségében, a 37-es km-nél, írta péntek délelőtti összefoglalójában a Magyar Közút. A 27-es km-nél korábban két személyautó ütközött össze.
Gödöllő és Hatvan között, a korábbi balesetek és a rendkívül erős forgalom miatt tart még mindig a szakaszos torlódás.
Ugyancsak az M3-as autópályán, Nyíregyháza felé, Kál térségében a 102-es km-nél két személyautó ütközött össze, a sérült járművek a külső sávot foglalják el, 7-8 km-es a torlódás. Hajdúnánás térségében a 193-as km-nél egy személyautó átszakította a külső szalagkorlátot. A forgalom a belső sávon halad.
Az M5-ös autópályán, Röszke irányába, Kiskunfélegyháza térségében öt személyautó ütközött össze. A 99-es km-nél lezárták a belső sávot, 2-3 km-es a torlódás.
Délelőtt sokan haladtak az M7-es autópályán a főváros felől a Balaton irányába is, az Útinform délután 3-kor kiadott jelentése szerint ott most nincs különösebb torlódás vagy baleset.
Arról is írnak, hogy élénk a nyugatról keletre tartó tranzit forgalom az M1-es autópályán. A főváros felé Győrtől Bicskéig szakaszos torlódások lassítják az előrejutást.
A kamionstop is a megszokottól eltérően alakul a hosszú hétvégén: ma este 22 óráig van érvényben, majd szombaton este 10-től vasárnap este 10 óráig tiltja a rendelet a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek közlekedését. Ezt követően 8 órás időablakot nyitottak a kamionosoknak. Húsvéthétfőn reggel 6 órától este 10 óráig újra kamiontilalom lesz érvényben a hazai utakon.
Előbb két személyautó ütközött össze az M3-as autópályán Nyíregyháza felé, a 27-es km-nél, majd több jármű karambolozott Bag térségében, a 37-es km-nél, írta péntek délelőtti összefoglalójában a Magyar Közút. A 27-es km-nél korábban két személyautó ütközött össze.
Gödöllő és Hatvan között, a korábbi balesetek és a rendkívül erős forgalom miatt tart még mindig a szakaszos torlódás.
Ugyancsak az M3-as autópályán, Nyíregyháza felé, Kál térségében a 102-es km-nél két személyautó ütközött össze, a sérült járművek a külső sávot foglalják el, 7-8 km-es a torlódás. Hajdúnánás térségében a 193-as km-nél egy személyautó átszakította a külső szalagkorlátot. A forgalom a belső sávon halad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
400 ezer forintot követel a minisztérium egy 300 fős falutól, ahol vakolattal foltozzák az utat
Egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában találtak szabálytalanságot. Mencshely jegyzője szerint abszurd, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
A falu anyagi helyzetét jól érzékelteti a polgármester:
„Oda jutottunk, hogy Lacival ketten itt a szomszédban levertük a vakolatot, hogy jó lesz az szétteríteni az úton. Nem úgy van itt, hogy a polgármester nem dolgozik, ugyanúgy fölül a fűnyíró traktorra, megfogja a fűkaszát, mint a többi”
– mondta Szabó Zoltán.
Mencshely 2017-ben nyert kevesebb mint 20 millió forintot a többfunkciós községháza helyreállítására, mert az épület északnyugati sarka megsüllyedt, és a tető, a nyílászárók cseréje, valamint a hőszigetelés is időszerűvé vált.
A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló előző polgármester, Rauch Csaba vezetése alatt azonban nem tudták időben befejezni a felújítást, ezért a támogatásból már 2019-ben vissza kellett fizetniük közel négymillió forintot az akkor illetékes Belügyminisztériumnak.
Az önkormányzati ügyek később kerültek át a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz.
A falu jegyzője, Weller-Jakus Tamás abszurdnak tartja, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást. „A törvény szerint öt év az általános elévülési határidő. Ha valaki ennyi idő alatt nem tud lezárni egy pályázatot, az öt év után ne jöjjön ide, hogy, bocsi, de fizessél még ennyit” – érvelt a jegyző.
A követelés a legkisebb önkormányzatokat sújtó filléres gondok sorába illeszkedik. Mencshely éves költségvetése kevesebb mint 50 millió forint, ennek legnagyobb része a működésre és a kötelező feladatokra megy el, a falunak gyakorlatilag nincs pénzügyi mozgástere. A község hiába pályázik, negyedszerre sem kapott támogatást útfelújításra. A polgármester szerint nem egyedi esetről van szó.
„Nem mi vagyunk az egyetlenek, máshonnan is megy ez a pénzbehajtás. Iszonyatos rossz gazdasági helyzetben van az ország, felvették a kínai hiteleket, mert az EU-ból nem jön a pénz, és most rajtunk verik le, hogy az állam működőképessége fennmaradjon”
– vélekedik Szabó Zoltán.
A település annyira kicsi, hogy önálló hivatala nincs is, a nagyvázsonyi közös önkormányzati hivatal alá tartozik. A falu központjában évek óta bezárt a kocsma és a bolt, miközben az ingatlanárak elszálltak: egy 180 négyzetméteres házat 84 millióért kínálnak, és nem kiugró az egymillió forint fölötti négyzetméterár sem. Az elnéptelenedés is nagy probléma: a fiatalokat elszívja Veszprém, a házakat megvásárlók pedig többnyire nem laknak a faluban.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt írta, a méltányos és arányos eljárásokat fontosnak tartják, főleg a kisebb, forráshiánnyal küzdő települések esetében. Hozzátették azonban, hogy a hatályos jogszabályok és a pályázati feltételek betartása ennél is fontosabb. Ezért ha az ellenőrzések közben szabálytalanságot találnak, a jogszabályban meghatározott módon járnak el, ami a támogatások részleges vagy teljes visszakövetelését is jelentheti.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kaáli Nagy Géza szívesen megkérdezné Semjén Zsolttól, hogy egyeztettek-e az egyházzal az anonim petesejt-beültetésről
A korábbi Kaáli Intézet alapítója szerint az erről szóló törvénymódosítási javaslat időzítése nem véletlen: úgy véli, a kormány hajlandó szembemenni az egyház tanításaival is, hogy megnyerje a több mint félmilliósra tehető érintett választói réteg szimpátiáját.
A kormány nemrégiben előállt egy törvényjavaslattal, amely januártól lehetővé tenné a fizetett petesejt-donációt Magyarországon, a donorok a tervek szerint a minimálbér kétszeresét kaphatnák. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén beszélt a javaslatról. Az államtitkár szerint a lépés célja, hogy a magyar nőknek ne kelljen külföldre, például Csehországba vagy Szlovákiába utazniuk ezért a beavatkozásért.
„Ha a törvényjavaslatomat elfogadják, többé nem kell a magyar hölgyeknek Brnóba menni donorpetesejtért”
– fogalmazott Takács.
A kormány a meddőségkezelés 2020-as államosítását sikertörténetként kommunikálja. Az államtitkár azt állította, azóta két és félszer annyi kezelési ciklus indult, és a megszületett babák száma több mint a duplájára nőtt. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint míg az államosítás előtt évente 1500 lombikbébi született, 2024-re ez a szám elérte a 3000-et.
A meddőségi magánklinikák államosítását a kormány korábban azzal indokolta, hogy a magánintézetekben sok a szabálytalanság, és nem lehet tudni, mi lesz a be nem ültetett embriókkal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 2017-es nyilatkozatában arról beszélt, az államosítással azt akarják megakadályozni, hogy „a magzati korukat élő magyar emberekkel kísérletezzenek, legyilkolják őket, lefagyasszák, kidobják őket, és a szöveteiket felhasználják ipari célra (…) A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni ezeket az eljárásokat”.
Kaáli Nagy Géza professzor, a korábbi Kaáli Intézet alapítója a Népszavának azt mondta, a megszületett babák számának növekedése nem az államosításnak, hanem a 2020 óta elérhető bőkezűbb finanszírozásnak köszönhető. A szakember szerint a jelenlegi hazai meddőségi kezelés hatékonysága messze nem ad okot a dicsekvésre.
A minisztérium által is megerősített adatok szerint a 3000 újszülött 20 ezer beavatkozás eredménye, ami mindössze 15 százalékos hatékonyságot jelent. Ezzel szemben a magántulajdonú Kaáli Intézetben ez az arány 30 százalék körül mozgott, ami megfelelt az európai átlagnak.
Kaáli szerint a rossz mutató oka, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe a biológiai törvényeket: bár a kezeléseket 45 éves korig finanszírozzák, 40 év felett a nőknek már donorpetesejtre lenne szükségük a sikerhez. A saját petesejtes eljárás esélye ebben a korban jó esetben is csak egy százalék, míg anonim donorpetesejttel már az első beavatkozásnál 70 százalékos eredményességet lehet elérni.
A petesejt-donáció eddigi tiltása mögött Kaáli Nagy Géza a kormány és a katolikus egyház viszonyát sejti, mivel az egyház elutasítja a lombikprogramot, különösen az idegen petesejt beültetését.
A professzor azt mondta, szívesen megkérdezné Semjén Zsoltot, hogy vajon volt-e a törvénymódosításról egyeztetés az egyházzal, s vajon kér-e az egyház azért cserébe valamit, hogy ezúttal elhallgatja elutasító álláspontját az ügyben.
Kaáli szerint a mostani törvénymódosítási javaslat időzítése nem véletlen: a kormány a választásokhoz közeledve próbálja sikeresnek beállítani a meddőség elleni küzdelmet, és ezért hajlandó szembemenni az egyház tanításaival is, hogy megnyerje a több mint félmilliósra tehető érintett választói réteg szimpátiáját.
A jogszabályváltozás önmagában azonban kevés, mivel a meddőségi centrumok súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Kaáli Nagy Géza felidézte, hogy Takács Péter maga is elismerte egy korábbi nyilatkozatában:
„a rendszer jelenleg feleannyi humán erőforrással és infrastruktúrával rendelkezik, mint amennyi a termékenységi zavarral küzdő párok ellátásához szükséges lenne”. Ebben a helyzetben évi 20 ezer beültetést elvégezni emberfeletti feladat, a továbblépéshez pedig meg kellene duplázni az ellátókapacitást.
A pontos adatokhoz való hozzáférés egyébként nehézkes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis nem gyűjt vagy nem tesz közzé nyilvános adatokat a lombikbébik születéséről, ellentétben az Európai Unió legtöbb tagállamával.
A kormány nemrégiben előállt egy törvényjavaslattal, amely januártól lehetővé tenné a fizetett petesejt-donációt Magyarországon, a donorok a tervek szerint a minimálbér kétszeresét kaphatnák. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén beszélt a javaslatról. Az államtitkár szerint a lépés célja, hogy a magyar nőknek ne kelljen külföldre, például Csehországba vagy Szlovákiába utazniuk ezért a beavatkozásért.
„Ha a törvényjavaslatomat elfogadják, többé nem kell a magyar hölgyeknek Brnóba menni donorpetesejtért”
– fogalmazott Takács.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megduplázza a bankadót a kormány, és nagyobb lesz a hiány Nagy Márton szerint
A választási ígéretekhez nem nyúlnak, ezért 2026-ban is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány. A cechet a bankok fizetik, akiktől dupla annyi pénzt szednének be.
A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.
Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Nagy Márton szerint „emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”.
A módosított makrogazdasági pálya azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén, 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővül, jövőre, 2026-ban pedig 3,1 százalékos növekedés várható. Az infláció idén 4,6, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. A pénzforgalmi hiány idén 3948 milliárd, jövőre 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forint lehet. Az államadósság a tervek szerint a GDP 73,5 százalékán stagnálna a következő években.
Az 5 százalékos hiány a miniszter szerint éppen az a legmagasabb szint, amivel még elkerülhető a túlzottdeficit-eljárás.
A finanszírozáshoz az államnak jövő év első felében devizakötvényt kell kibocsátania. Ennek mennyiségét befolyásolja, hogy Magyarország megkapja-e az uniós SAFE forrásból igényelt 16,2 milliárd euró 15 százalékos előlegét. Ha ez a pénz megérkezik, kevesebb piaci forrásra lesz szükség. Nagy Márton szerint a bankok magas, 18-19 százalékos tőkearányos nyeresége indokolja a magasabb adóztatást. A miniszter elismerte, hogy a bankokkal nem egyeztettek a javaslatról.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni”
– foglalta össze a miniszter.
A bejelentés hátterében a romló gazdasági kilátások és a választások előtti költekezés áll. A hitelminősítők már korábban jelezték a kockázatokat: az S&P a magas hiány és infláció miatt figyelmeztetett, míg a Fitch a gyenge növekedést és a tartósan magas hiányt emelte ki. Az IMF és az OECD szintén a fenntarthatósági aggályokra hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a jelenlegi intézkedésekkel a hiánycélok nehezen tarthatók. A most bejelentett 5 százalékos hiány a Moody's várakozásainak nagyjából megfelel, a Fitch számára azonban kellemetlen meglepetés lehet. Kockázatot jelent, ha a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, vagy ha újabb kormányzati osztogatási ötletek merülnek fel. Pozitív meglepetést az MNB esetleges kamatcsökkentése hozhatna 2026-ban, amivel a kormány egyelőre nem számol.
A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.
Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat, a csőd felé robog az ország
A TISZA Párt elnöke szerint a miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Gyurcsány a 2006-os választás előtt. Úgy véli, a kormánynak az a célja, hogy „elhazudják a magyarok elől a valóságot”.
Újabb Facebook-posztban bírálta a kormány amerikai megállapodását Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor „hollywoodira maszkírozott amerikai meséjéről pár nap alatt kiderült, hogy egy valódi rémálom”. Úgy véli, a kormány a hazudozás után pár nappal már el is ismeri, hogy a miniszterelnök egy mentőcsomagért utazott Washingtonba.
„Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat.
A szuverenitást éjjel-nappal harsogó hatalom most maga ismerte el, hogy szüksége van egy amerikai nagybácsira, aki megmenti, miután 15 év alatt mintegy 20 ezer milliárd forintot loptak el a magyar emberektől” – írja a politikus.
Magyar Péter szerint Orbán Viktort nem érdeklik a következmények.
„Nem érdekli, hogy az unokáinkat is eladósítja, nem érdekli, hogy haldoklik a gazdaság, nem érdekli, hogy folyamatosan rekordot dönt a költségvetési hiány (tavaly 3948 milliárd, jövőre 5445 milliárd forint). Ugyanazt teszi, mint Gyurcsány a 2006-os választás előtt. Mindent meghamisítanak, minden adatot eltagadnak, miközben a csőd felé robog az ország”
– fogalmazott bejegyzésében.
A TISZA Párt vezetője szerint a kormány Patyomkin-falut épít, és a világ pénzét költi propagandára és szatellitpártokra, hogy „elhazudja a valóságot a magyarok elől”. Posztját azzal zárta: „Nem fog sikerülni. Vége van, elvtársak.”
A vita alapját Orbán Viktor november 7-i washingtoni látogatása adja, ahol Donald Trumppal tárgyalt. A miniszterelnök ezt követően jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal egy „pénzügyi védőpajzsban” állapodtak meg, amelynek részleteit a Fehér Ház egyelőre nem közölte. A magyar kormány a kommunikációjában hangsúlyozza, hogy a konstrukció nem mentőcsomag, hanem egy válsághelyzetben aktiválható védelem. A megállapodás kézzelfogható eleme, hogy Magyarország egy évre felmentést kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alól, amiért cserébe több amerikai LNG vásárlását vállalta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter később arról beszélt, hogy a védőpajzs egy dollár–forint swap-vonalból (az MNB és az amerikai fél közötti devizacsere-lehetőség), valamint különböző hitelkeretekből állhat. A miniszter úgy fogalmazott, „Magyarországnak is kell egy big brother, ha ez nem Brüsszel, akkor legyen Washington”, utalva arra, hogy a lépés a visszatartott uniós források pótlását és a spekulációs kockázatok kivédését is szolgálja. A TISZA Párt az egyeztetések átláthatatlanságát és az MNB függetlenségének lehetséges sérelmét kifogásolta.
A kormány időközben frissítette a költségvetési hiánycélokat: a korábbi 3,7 százalék helyett 2024 és 2026 között nagyjából 5 százalékos deficittel számolnak. Ez nominálisan 2025-ben 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A kabinet szerint az amerikai megállapodás a finanszírozási kockázatokat mérsékli egy olyan helyzetben, amikor az uniós források egy része továbbra is zárolva van.
Újabb Facebook-posztban bírálta a kormány amerikai megállapodását Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor „hollywoodira maszkírozott amerikai meséjéről pár nap alatt kiderült, hogy egy valódi rémálom”. Úgy véli, a kormány a hazudozás után pár nappal már el is ismeri, hogy a miniszterelnök egy mentőcsomagért utazott Washingtonba.
„Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat.
A szuverenitást éjjel-nappal harsogó hatalom most maga ismerte el, hogy szüksége van egy amerikai nagybácsira, aki megmenti, miután 15 év alatt mintegy 20 ezer milliárd forintot loptak el a magyar emberektől” – írja a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
