Kaáli Nagy Géza szívesen megkérdezné Semjén Zsolttól, hogy egyeztettek-e az egyházzal az anonim petesejt-beültetésről
A kormány nemrégiben előállt egy törvényjavaslattal, amely januártól lehetővé tenné a fizetett petesejt-donációt Magyarországon, a donorok a tervek szerint a minimálbér kétszeresét kaphatnák. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén beszélt a javaslatról. Az államtitkár szerint a lépés célja, hogy a magyar nőknek ne kelljen külföldre, például Csehországba vagy Szlovákiába utazniuk ezért a beavatkozásért.
– fogalmazott Takács.
A kormány a meddőségkezelés 2020-as államosítását sikertörténetként kommunikálja. Az államtitkár azt állította, azóta két és félszer annyi kezelési ciklus indult, és a megszületett babák száma több mint a duplájára nőtt. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint míg az államosítás előtt évente 1500 lombikbébi született, 2024-re ez a szám elérte a 3000-et.
A meddőségi magánklinikák államosítását a kormány korábban azzal indokolta, hogy a magánintézetekben sok a szabálytalanság, és nem lehet tudni, mi lesz a be nem ültetett embriókkal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 2017-es nyilatkozatában arról beszélt, az államosítással azt akarják megakadályozni, hogy „a magzati korukat élő magyar emberekkel kísérletezzenek, legyilkolják őket, lefagyasszák, kidobják őket, és a szöveteiket felhasználják ipari célra (…) A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni ezeket az eljárásokat”.
Kaáli Nagy Géza professzor, a korábbi Kaáli Intézet alapítója a Népszavának azt mondta, a megszületett babák számának növekedése nem az államosításnak, hanem a 2020 óta elérhető bőkezűbb finanszírozásnak köszönhető. A szakember szerint a jelenlegi hazai meddőségi kezelés hatékonysága messze nem ad okot a dicsekvésre.
Kaáli szerint a rossz mutató oka, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe a biológiai törvényeket: bár a kezeléseket 45 éves korig finanszírozzák, 40 év felett a nőknek már donorpetesejtre lenne szükségük a sikerhez. A saját petesejtes eljárás esélye ebben a korban jó esetben is csak egy százalék, míg anonim donorpetesejttel már az első beavatkozásnál 70 százalékos eredményességet lehet elérni.
A petesejt-donáció eddigi tiltása mögött Kaáli Nagy Géza a kormány és a katolikus egyház viszonyát sejti, mivel az egyház elutasítja a lombikprogramot, különösen az idegen petesejt beültetését.
Kaáli szerint a mostani törvénymódosítási javaslat időzítése nem véletlen: a kormány a választásokhoz közeledve próbálja sikeresnek beállítani a meddőség elleni küzdelmet, és ezért hajlandó szembemenni az egyház tanításaival is, hogy megnyerje a több mint félmilliósra tehető érintett választói réteg szimpátiáját.
A jogszabályváltozás önmagában azonban kevés, mivel a meddőségi centrumok súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Kaáli Nagy Géza felidézte, hogy Takács Péter maga is elismerte egy korábbi nyilatkozatában:
A pontos adatokhoz való hozzáférés egyébként nehézkes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis nem gyűjt vagy nem tesz közzé nyilvános adatokat a lombikbébik születéséről, ellentétben az Európai Unió legtöbb tagállamával.
