KULT
A Rovatból

Egy titkos kémegységről forgattak Magyarországon

A II. világháborúban játszódó X Company már a 3. évadnál tart. Belestünk a kulisszák mögé.


A X Company tényleg létezett, a titkos kanadai egység tagjait veszélyes európai bevetésekre küldték a második világháború alatt. Több küldetésnél Magyarország volt a célpont, olyan is előfordult, hogy az egyik elkapott kanadai-magyar kém bravúros módon szökött meg a zugligeti börtönből.

A CBC sorozatának nálunk forgatott, harmadik évadában nincsenek magyar szálak, de az egész kémthriller itt készült, rengeteg magyar közreműködővel. Az elmúlt évadokban forgattak már Budapesten, Fóton, a filmgyárban, illetve a gyermekotthonban, a szentendrei Skanzenben és a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban is.

A sztori főhőse négy férfi és egy nő, akik újabb és újabb küldetéseket kapnak. A sorozat harmadik, utolsó évadát tavaly, június 25-től november 3-ig forgatták le, és Kanadán kívül Dél-Amerika több országában mutatják be.

Baranyi Katalinnal, a film casting directorával és Sütő Andrással, az egyik magyar szereplővel beszélgettünk a forgatás kulisszatitkairól.

vidikazi

Casting helyett küldj egy videót!

Az első - vagy inkább a nulladik - lépés egy szereplő esetében egy filmforgatásnál a casting. Az X Companynál azoknak, akik nem tudtak részt venni a személyes szereplőválogatáson egy úgynevezett self auditiont kellett készíteni. Ez azt jelentette, hogy András kapott egy jelenetet a szerepből, amire a casting director kiszemelte. A szerep egyébként egy 19 éves zsidó fiú figurája volt, aki végül mártírhalált hal. András otthon a kiválasztott jelenetet eljátszotta, a barátnője pedig felvette a telefonjával. Az így elkészült videót küldte be.

Bár ő úgy érezte, jól sikerült a videó, nem kapta meg a szerepet,

azt egy, a valóságban is 19 éves fiúnak adták. Ugyan Katalin hozzátette, hogy annyira tetszett az anyag, hogy egy másik szerepben szinte biztosan számítanak rá a jövőben, de nem nagyon hitte el. "Ez itthon egy olyan duma, amit udvariasságból sütnek el, de valójában azt jelenti hogy nem kellesz a filmbe" - magyarázza András.

Amikor két hét múlva Katalin felhívta azzal, hogy a korábban beküldött videója alapján szerepelni fog a filmben, nem akart hinni a fülének.

Ráadásul - bár ez is epizódszerep - az előzőnél azért lényegesen nagyobb volt.

Sütő András foglalkozása színművész, 27 évesen számos színházi és filmszerepen van túl, és jelenleg öt színdarabban játszik. Nevét többek közt a Viharsarok című filmből, illetve korábbi interjúnkból ismerhetitek. Néhány hónapja azonban - számára is váratlanul - bekerült az X Company című tévésorozatba, amit a kanadai CBC megbízásából forgatnak Magyarországon.
katonaciv1

A fotók a forgatás közben készültek

Azt forgatják nálunk, amit Kanadában lehetetlen

De miért éppen Magyarországra jön forgatni egy kanadai tévésorozat stábja? "Mivel egy II. világháborús filmről van szó, a francia, lengyel és berlini helyszíneken játszódó jeleneteket Kanadában egyszerűen lehetetlen leforgatni. Ott hiányoznak hozzá a korhű épületek" - avat be a részletekbe Baranyi Katalin, casting director, aki a film hazai munkálatait koordináló Pioneer Pictures munkatársaként, Kemény Ildikó co-producerrel együtt bábáskodott az X Company forgatása felett. A másik ok, amiért Magyarország népszerű helyszín a külföldi filmkészítők számára, hogy a filmtörvény alapján jelentős kedvezmények, illetve támogatások igényelhetők.

Egy ilyen forgatáson általában jóval több a pénz, és ebből következően a paripa és a fegyver is. "Az X Company például két kamerával forog, míg egy magyar forgatáson sokszor annak is örülnek, ha egy kamerára futja. Ez persze semmiféle minősítést nem jelent, sőt: kevesebb pénzből kihozni ugyanazt a színvonalat éppen hogy nagyobb teljesítmény" - magyarázza Katalin. De azért mindenre a pénz sem jelent megoldást.

"
A filmgyártás mindig a problémamegoldásról szól.

A külföldi filmesek alapállása az, hogy minden úgy működik majd, ahogyan otthon megszokták. Kanadában például, ha kinéznek egy nyilvános forgatási helyszínt, mondjuk egy irodaházat vagy egy közteret, 2 napon belül megkapják a forgatási engedélyt.

"
Ők azt hiszik, ez Magyarországon is ilyen egyszerű.

Itthon azonban - mondjuk egy utca vagy egy tér esetében - számtalan hatósággal kell egyeztetni, a főpolgármesteri hivataltól a kerületi polgármesteri hivatalon át a rendőrségig. A kihívás az, hogy ennek ellenére minden a olajozottan menjen, a végeredmény pedig pontosan olyan legyen, mintha otthon dolgoznának."

autosuti_plakat

Sütő András (a jobb oldalon) és Florian Ghimpu román filmszínész

Összkomfortos lakókocsi, személyi kísérő, halálosan nyugodt rendező

A sikeres casting után először jelmezpróbára hívták be Andrást. "Ahhoz vagyok szokva, hogy akár a forgatásra, akár a különböző próbákra magam kell, hogy eljussak. Itt viszont mindig kocsit küldenek értem - filmes argóval: transzportom van. Nem is akármilyet: egy full extrás Mercedes várt rám, és vitt ki az Origo filmstúdiójába, hogy levegyék a méreteimet."

A forgatás első napján azután az autó elvitte Fótra, a gyermekotthonba, ahol a film jeleneteinek egy részét forgatják.

"
Ahogy kiszálltam az autóból, egy hölgy várt rám, aki elkísért a lakókocsimig. Neki az a dolga, hogy engem kísérjen, a lakókocsiból a fodrászatba meg a sminkbe, onnan a forgatási helyszínre, illetve az autóhoz. Ugyanis mindegy, hogy 200 méterre van a következő helyszín, vagy két kilométerre, mindenképpen autóval visznek. Nem mintha nem tudnék gyalog menni: ez inkább azért van, hogy teljes egészében a feladatomra tudjak összpontosítani."

Az asszisztens rendszeresen megkérdi Andrástól, hogy szomjas-e vagy szüksége van-e valamire.

Közvetlenül a felvétel előtt a fodrászok veszik kezelésbe a szereplőt. Fontos, hogy a frizurája, bajsza, szakálla vagy borostája éppen olyan állapotban legyen, mint az ezt megelőző jelenetben. Ezután a sminkesek következnek, akik a jelenetnek megfelelő "állapotba hozzák" a karaktert. Ez András esetében például azt jelentette, hogy "koszfoltokat" festettek az arcára. Ezután az autó elviszi a felvétel helyszínére.

A lakókocsi egyébként összkomfortos. Kívül egy táblán a színész filmben megszemélyesített karakterének a neve szerepel - ez András esetében "Tomek". A lakókocsiban van íróasztal, tükör, ággyá alakítható kanapé, hűtő, WC és fürdőszoba zuhannyal, és egy tévé is.

suti1

Sütő András "Tomek" a lakókocsija előtt - Fotó: Sütő András / Instagram

suti2

Lengyel felkelő, talpig "koszban" - Fotó: Sütő András / Instagram

Sütő András (balról) lőni tanul (Ha a videó valamiért nem akar elindulni, frissítsd az oldalt!)

A forgatás során biztosított körülményekre jó példa, hogy Andrást megtanították azzal a pisztollyal bánni, amit a filmben felkelőként használt. Az egyik napja csak erről szólt: elvitték egy lőtérre, ahol egy szakember kiképezte arra, hogyan tartsa a fegyvert, hogyan bánjon vele - és persze megtanították használni is.

"
Nagyon meglepődtem, hogy teljes napidíjat számoltak el erre a napra is. Gyakorlatilag megtanítottak lőni, teljes gázsiért. Ezek a körülmények első hallásra talán túlzónak tűnnek, mintha az egész világ csak körülöttünk forogna, de valójában egyetlen célja és eredménye van: mindenki 100%-ban a saját feladatára tud koncentrálni, és 100%-osan képes teljesíteni."

Egy forgatáson nagy nyomás nehezedik az egész stábra, hiszen a felvételnél mindennek flottul kell mennie. Itt viszont András szerint az egész stáb rendkívül nyugodtan és nagyon profin dolgozik, az asszisztensektől az operatőrökön át a színészekig és a rendezőig. Az operatőr nem pisszeg, a rendező nem jön ki a sodrából és nem kiabál, még akkor sem, ha valami hiba csúszik be, és emiatt újra kell venni valamit. "Ilyen légkörben nagyon jó dolgozni" - mondja.

Mission (im)possible: magyarként angolul, lengyel akcentussal beszélő felkelőt alakítani

Persze egy forgatás nem csak arról szól, hogy mit biztosítanak a stáb tagjainak, hanem arról is, hogy nekik mit kell nyújtaniuk. Andrásnak is magasra tették a lécet.

"
"Az én szerződésemben például benne volt, hogy a lehető legjobb fizikai és mentális állapotban kell megjelennem a forgatási napokon. Tehát például nem bulizhattam előző este, nem lehettem másnapos, fáradt, kialvatlan."

András dolgát nem könnyítette meg, hogy a szöveget angolul kapta, amit azután angolul, lengyel akcentussal kellett eljátszania. Bár németül anyanyelvi szinten beszél, angolul "csak" társalgási szinten. A szöveget a barátnője segített magyarra fordítani, hiszen tökéletesen értenie kellett a szerepét.

csoport

Partizánok a lengyel táborban

suti

Sütő András, Tomek szerepében

"

Engem bizonyos szempontból jóval nagyobb kihívás elé állított a szerepem, mint egy kanadai vagy brit színészt: magyar az anyanyelvem, alapvetően magyarul gondolkodom, és magyarul is játszom. Azonban a filmben tökéletes angolsággal kellett megszólalnom, ráadásul lengyel akcentussal. Ezért is kellett betéve tudnom a szöveget, mert forgatás közben nem gondolkozhatok azon, hogy mit is kell mondani, hogyan is kell ejteni. Akkor játszanom kell. Úgyhogy az volt a taktikám, hogy hetekkel előre bemagoltam az egészet, hibátlan kiejtéssel, hogy ha álmomból felköltenek, akkor is tudjam.

A forgatás napján, a jelenet előtt aztán jön a coach, egy nyelvtanár, akinek a lengyel akcentus a szakterülete. Vele szóról szóra átrágták még egyszer az egészet. Így, mikor a kamera elé állt, már tökéletesen és folyékonyan vissza tudta adni egy fiatal lengyel felkelő figuráját. Anélkül, hogy a mögötte lévő háttérmunka, összpontosítás látszana - így a figura teljesen életszerű maradt. De ehhez az kellett, hogy a forgatás napjára tényleg betéve tudja a szöveget.

"Egyből bevesznek a csapatba"

Az, hogy pénz, infrastruktúra és eszközök tekintetében nem szűkölködik a produkció, fontos dolog, de csak az egyik oldala az éremnek - legalább ilyen fontos a jó atmoszféra. András erről is beszélt:

"Bár hajszálnyira sem térhetsz el a forgatókönyvtől, ez nem jelenti azt, hogy a saját ötleteid nem építheted be a jelenetbe. Ha például én úgy látom, hogy jobb lenne, ha a jelenetbeli beszélgetés végén felállnék, ezt minden további nélkül javasolhatom a rendezőnek, aki komolyan fontolóra veszi, és ha úgy látja, simán rábólint a javaslatomra. Szóval ez az egész nem csak arról szól, hogy technikában, eszközökben és a tárgyi feltételek tekintetében maximumot nyújtanak. Emberileg is a maximumot kapod, egyenrangú alkotótársként kezelnek".

csoklivia

Livia Matthes Sabine szerepében

kamerasokkal

Evelyne Brochu (Aurora) és Jack Laskey (Alfred) az operatőrökkel

megyafelvetel

Aszalós Botond és Bradley Crosbie a kamerák mögött

"Már az első forgatási napon bevettek a csapatba. Délután kettőkor tartottak ebédszünetet. Egy nagy sátorban válogatott finomságok várták a stábtagokat.

"
Az ebéddel leültem egy asztalhoz, egyedül, hiszen ez volt az első napom, senkit sem ismertem a stábban. Aztán jött a rendező, és miután magához vette a tányérját, leült mellém, mintha ez lett volna a világ legtermészetesebb dolga. Aznap találkoztunk először, és ő mégis az én asztalomhoz ült le, hogy ebéd közben beszélgessünk, és egy kicsit jobban megismerjük egymást."

"Imádják a magyar színészeket"

Az X Company stábja nagyon szeret magyarokkal forgatni - és ez általában is igaz a külföldi filmesekre Baranyi Katalin szerint, aki 25 éve menedzsel ehhez hasonló produkciókat, tehát nem a levegőbe beszél.

"
Minden külföldi úgy megy haza tőlünk, hogy ilyen jó stábbal még sosem forgattak. Két éve például ugyanennek a sorozatnak a második évadát vettük fel. Esős idő volt, és hihetetlen sárban dagonyázva folyt a munka. A forgatás végén a producer azt mondta, hogy Kanadában ezt nem lehetett volna megcsinálni. Ott a stáb egyszerűen bele sem fogott volna ilyen körülmények között - vagy az első nap után összecsomagol."direktor

Grant Harvey rendező Torben Liebrechttel értekezik - Fotó: Kende Tamás

A magyar színészeket egyébként is imádják. A kanadaiak például teljesen odavannak attól, hogy híres, magyar viszonylatban sztárszínészek eljönnek egy- vagy néhány napos epizódszerepekre. És azt mondják, hogy nagyon sokat tanulnak is tőlük.

"
Andrist is nagyon szeretik: többek közt azért, amiért általában a magyar színészeket: mert alázatos, szorgalmas és nagyon készségesen együttműködik, amikor instruálják."

Magánemberként a mottójuk az lehetne, hogy "Szeretlek, Magyarország!"

A külföldi filmeseknek azonban nem csak szakmailag jön be ez az ország - Baranyi Katalin ezt konkrétumokkal is alátámasztja.

"
Azt kell mondjam, a stáb minden tagja, a technikai asszisztenstől a rendezőig és a producerig teljesen rá van kattanva Magyarországra. Imádják Budapestet, a kultúrát és az embereket. Amíg itt voltak, bringát vettek, kirándultak, szabadidejükben csavarogtak, felfedezőutakra indultak. Nem túlzás azt mondani, hogy ők jobban sajnálták, hogy ennek a sorozatnak ez az utolsó évada, mint a nézők. Annyira szerettek nálunk forgatni, hogy már szinte mindenki bejelentkezett: ha lesz a jövőben itt forgó másik produkció, feltétlen jönnének.csoport

Livia Matthes (Sabine), Torben Liebrecht (Faber), Evelyne Brochu (Aurora), Jack Laskey (Alfred), Dustin Milligan (Tom), Warren Brown (Neil), Sara Garcia (Miri) és Connor Price (Harry)

zaro

Van, hogy a vonzalom konkrétabb: több külföldi stábtagnak van már magyar barátja vagy barátnője, komoly szerelmek szövődtek, tartós kapcsolatok alakultak ki. Egy kanadai producer, aki egy másik filmet forgatott nálunk korábban, Katalinnak elmesélte, hogy az abban szereplő amerikai színészek kezdetben fenntartásokkal fogadták a helyszínt. Bár nem sokat tudtak Magyarországról, mégis eléggé fanyalogtak, hogy itt kell majd forgatniuk. De két hét sem kellett, és az egész a visszájára fordult: annyira "rágyógyultak" az országra, annyira bejött nekik, hogy szinte depresszióba estek, mikor vége lett a munkának, és haza kellett utazniuk. Így utólag már nem is értették, hogy érezhettek mást az elején...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk