prcikk: Direkt36: Szijjártó régi barátjának cége is dolgozott a BMW-gyár építésén | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Direkt36: Szijjártó régi barátjának cége is dolgozott a BMW-gyár építésén

A kormány hatalmas összegű támogatásokkal segítette a debreceni gyárépítést. A beruházás kormányzati arca a kezdetektől Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt.


A Direkt36 kiderítette, hogy a munkálatokban részt vett egy olyan cég is, amely pár éve került a külügyminiszter régi barátja és korábbi munkatársa, Benkő Szilárd tulajdonába.

Szijjártó Péter 2018-ban jelentette be, hogy a BMW Debrecen mellett fogja felépíteni új gyárát. A miniszter elmondta, hogy a döntést 14 hónapnyi tárgyalássorozat előzte meg, és ő személyesen is több alkalommal tárgyalt az autógyár igazgatóságának tagjaival.

A kormánynak már a kezdetektől különösen fontos volt ez a beruházás, jelentős vállalásokat tettek annak érdekében, hogy a német cégóriásnak megérje Magyarországra jönni. Az autógyár építéséhez 12,3 milliárd forintot, a BMW-t kiszolgáló akkumulátorgyárra pedig további 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a magyar költségvetés. Ezen túl a környék infrastruktúrájának fejlesztésekre is százmilliárdos nagyságrendben költött a kormány.

A beruházásból a legismertebb kormányközeli üzletemberek cégei profitáltak: Garancsi István Market Zrt. nevű cége 22 milliárd forintért kapott tereprendezési és vízelvezetési munkálatokat, Szijj László vállalata, a Duna Aszfalt Zrt. 8,6 milliárdos útépítési részfeladatot kapott, Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt. nevű cége pedig több vasútépítési projektet nyert el az államtól.

A Szijjártó Péterhez szorosan kötődő üzletember, Benkő Szilárd Verbau Kft. nevű cége a gyár építésében és egy ahhoz kapcsolódó vasútfejlesztési projektben is részt vett.

A vállalat a közösségi médiában jelentette be, hogy egy 95 ezer négyzetméteres betonozási feladattal részt vesznek a Debrecen és Füzesabony közötti vasútvonal fejlesztésében, és azt is itt adták hírül, hogy a cég 36 ezer négyzetméternyi ipari padlót készít az épülő BMW-gyárhoz.

Ezeknek a feladatoknak a részletei nem érhetőek el nyilvános közbeszerzési adatbázisokból, de a Direkt36-nak egy név nélkül nyilatkozó, a piaci árakat ismerő forrás szerint egy ekkora vasútfejlesztési projekt piaci áron nagyjából 1,4-1,5 milliárd forintba, míg az ipari padlózási projekt hozzávetőlegesen 700-800 millió forintba kerül.

Benkő Szilárd 2022-ben azután vásárolta meg a Verbau Kft-t, hogy a cég elnyert egy milliárdos állami támogatással épülő, kecskeméti gyárépítési megbízást.

A Verbau éves árbevétele már Benkő érkezése előtt is stabilan 5 milliárd körül volt. Ez a szám viszont jelentősen, meredeken emelkedett az elmúlt években. 2022-ben a 13 milliárdot, 2023-ban pedig már a 22 milliárd forintot is meghaladta.

Benkő 2015 előtt a Miniszterelnökségen majd a külügyi tárcánál dolgozott, mindkét helyen Szijjártó munkatársaként, majd az üzleti életbe távozott, de ahogyan azt a Direkt36 több cikkben is feltárta, kapcsolata nem szakadt meg sem a miniszterrel, sem pedig a külüggyel. Egyik cége 2020-ban közel 300 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményétől, ugyanabban az évben, amikor Benkő együtt utazott Szijjártó miniszterrel a Lady MRD nevű luxusyachton.

A Direkt36 megkérdezte Benkőt a BMW-gyárhoz kapcsolódó munkálatokról és kérdéseket küldtek a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint a BMW-nek is. Egyedül a BMW reagált, ők is csak annyit, hogy nem adhatnak információt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A frakcióvezető is visszalépett a Jobbikban, Lukács László György sem indul a választáson
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a karcagi választókerületben indult volna az áprilisi választáson. Döntésével tovább csökkent a párt egyéni jelöltjeinek száma, miután országos listát sem tudtak állítani.


Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.

A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.

Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.

A Jobbik eredetileg 104 választókerületben kezdte meg az ajánlások gyűjtését, és 84 helyen le is adta az íveket a márciusi határidőre. Nem sokkal később azonban a párt közleményben tudatta, hogy nem sikerült 71 körzetben elegendő ajánlást összegyűjteniük, így húsz év után először nem tudnak országos listát állítani.

A párt a listaállítás kudarca után azt közölte, továbbra is támogatja azokat a jelöltjeit, akik versenyben maradtak. „A Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel támogatja azon képviselőjelöltjeit, akik a listaállítás elmaradása ellenére is tovább dolgoznak azért, hogy megnyerjék a helyi választók támogatását” – írták. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg 47 jobbikos egyéni jelölt van még versenyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: