DiCaprio már hat filmet készített Scorsesével, az Oscart mégsem sikerült kisajtolnia az idős rendezőből

Egy VIII. kerületi ereszcsatornára ragasztott üzenet mélyen megindította a friss irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, aki hivatalos oldalán reagált a gesztusra:

A 24.hu írta meg, hogy a Nobel-díjas íróhoz is eljutott annak az ereszcsatornára ragasztott gratulációnak a híre, amelyet olvasói helyeztek ki a Dankó utcában. A papírlapon az író arcképe mellett ez a szöveg állt:

Az eseményről az író hivatalos oldalán számoltak be, ahol a köszöntésről készült fotót és a rá adott választ is közzétették.

„Krasznahorkai Lászlót mélyen megindította a ma délelőtt kiragasztott s alább látható köszöntés. Drága magányos, fáradt, érzékeny olvasók a Dankó utcában! Isten tartson meg titeket sokáig a kegyeiben! KL” – írták a bejegyzésben.

A Svéd Akadémia október 9-én ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus rettegés közepette is a művészet erejét hirdeti.” A nemzetközi sajtóban a díj kapcsán leggyakrabban a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája és a Báró Wenckheim hazatér című műveit, valamint a Tarr Bélával közös munkáit emelték ki.

Krasznahorkai nemrég egy másik Nobel-díjas honfitársával, Karikó Katalinnal is találkozott a budapesti Svéd Nagykövetség vacsoráján. A nagykövetség beszámolója szerint „az este egyben a két Nobel-díjas első, különleges személyes találkozásának is színtere lett.”

A Nobel-hét programja szerint az író december 7-én tart előadást a Svéd Akadémián, a díjátadó ünnepséget pedig december 10-én tartják Stockholmban. A beszédet a Magvető Kiadó könyv formájában is megjelenteti.

78 éves korában elhunyt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára - közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: »a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést«” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony szerint Kenedi a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta Karácsony.

Kenedi János szervezője volt a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori tanácskozásnak, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban tartott illegális konferenciának. 1979-ben, Bibó István temetésén Illyés Gyula mellett ő mondott beszédet. Előkészítette Bibó összes munkáinak kiadását is. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, valamint a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársaként dolgozott.

2007 és 2010 között ő vezette azt a bizottságot, amely az állambiztonsági iratok levéltári átadását vizsgálta, és amelyet a köznyelv Kenedi-bizottságként ismert. A testület 2008-ban egy több mint 400 oldalas jelentést adott át a kormánynak, amelyben számos jogszabályi változtatást sürgettek a múltfeltárás érdekében. A bizottság megbízatása 2010 decemberében szűnt meg. Karácsony Gergely szerint Kenedi a rendszerváltás után azért küzdött, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta a főpolgármester.

(via Telex)

Az ötödik évad érkezése előtt hetek óta izzott a levegő, a premier napján pedig szó szerint „elszállt” a Netflix: hajnali kettőkor 5-10 percre még elérhetetlenné is vált az oldal. Nem véletlenül. A streamingóriás minden eddiginél nagyobb összeget pumpált a Stranger Things fináléjába.

Ekkora összeg már önmagában is magasra teszi a lécet, és szerencsére az évadnyitó részek alapján úgy tűnik, nem hiába kockáztattak.

A széria mindig is mestere volt a lassú, atmoszférateremtő építkezésnek, és ez most sincs másként. A kezdés megfontolt, szinte komótos tempóban bontakozik ki, mintha az alkotópáros, Duffer testvérek direkt időt adnának a nézőnek, hogy visszazökkenjen Hawkins különös világába. A történet szerint nagyjából másfél esztendő telt el a legutóbbi események óta.

Hawkinst pedig elkülönítették és vesztegzár alá vonták. A központot Dr. Kay, vagyis Linda Hamilton karaktere vezeti, aki kitartóan és rejtélyes indokkal kutat Eleven (Millie Bobby Brown) után. Hogy miért, arról egyelőre csak találgatni lehet, de a sejtelmesség jól működik: új feszültséggócot ad a cselekménynek.

Eközben a jól ismert csapat is teljes létszámban visszatér és szerencsére egyikük sem válik olyan idegesítő mellékalakká, mint korábban egy-kettő újonnan érkező… rád gondolok kedves Argyle a negyedik évadból.

Most először érezni igazán, mennyire egységesen működnek együtt, mintha végre összeért volna az a hosszú karakterépítés, amelyet a sorozat éveken át gondosan építgetett.

A kritikusabb hangok szerint a cselekmény lassú, de ez a vád alighanem a negyedik évad grandiózus fináléjának árnyékából fakad. Nem szabad elfelejteni: a Stranger Things kezdő epizódjai mindig óvatosabban haladtak előre.

A forgatókönyv tökéletesen adagolja az információkat, eközben pedig ügyesen tereli a néző figyelmét a felszín és az árnyék között. Hőseink ugyan elszántan kutatják Vecnát az alvilág sötét bugyraiban, de lehet, hogy jobban kellett volna a fenti világukra figyelniük? Bárhogyan is lesz, ez a kettősség jó eséllyel a szezon egyik fő konfliktusává nő majd.

Ami a látványvilágot illeti, minden porcikáján látszik a gigászi költségvetés. A produkciós design olyan részletességű, mintha minden epizód önálló mozifilm lenne. A díszletek, az effektek és az Upside Down baljós atmoszférája most még mocskosabb, még sötétebb árnyalatokat kapott. A technikai megvalósítás nemcsak hibátlan, hanem lélegzetelállító sok esetben. A zenék gondosan válogatott ’80-as évekbeli nosztalgiabombák.

Nehéz nem elismerően bólintani, amikor a sorozat újra és újra bizonyítja, miért vált az elmúlt évtized egyik kultikus produkciójává. Nem véletlenül szereti ezt ennyi ember. Itt mindenkinek valami, amihez tud kapcsolódni: humor, nosztalgia, horror, kis Stephen King még egy kis H.P. Lovecraft is.

Összefoglalva, a szezon első fele hatásos és látványos, amit egy érzelmileg is megrázó fináléval koronáz meg, mely tökéletesen előkészíti a karácsonyra ígért három részt (december 25). Bár egyelőre nem teljesen világos, merre tart majd a történet, mégis erős a bizalmam, a Duffer testvérek eddig sosem tértek le a helyes útról.

Ott akadt egy gyengébb történetszál, ami sajnos megmaradt az emberek emlékezetében. Egy érdekesség az új szezonról, hogy a harmadik részt nem más, mint Frank Darabont rendezte. Neki köszönhetjük A remény rabjait, A zöld mérföldet és a 2007-es A ködöt is. Itt is megmutatja a veterán Stephen King-rendező, hogy mit tud!

Ha a folytatás tartja ezt a szintet, akkor valóban méltó lezárást kaphat a Stranger Things. Én, bevallom, aggódtam egy kicsit, a Trónok harcából tanulva próbáltam kerülni a hype vonatot, de itt úgy érzem, pozitívan fogok csalódni. Csak a szinkront ne használjátok, ha egy negatívumot ki lehet emelnem, az a szinkron minősége, az eredeti hangokhoz viszonyítva gyalázatos.

Én pontosan tudom, hogy mit fogok nézni karácsony másnapján, míg mások töltött káposztát falatoznak. A válasz aligha kérdéses. Ti mit fogtok?

Van néhány olyan régészeti felfedezés a világon, amelyet akkor is ismerünk, ha soha nem láttuk élőben. A több mint nyolcezer fős kínai terrakotta-hadsereg pontosan ilyen: kétezer éve őrzi az első kínai császár álmát. Amikor megtudtam, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz eredeti agyagkatonát és az első császári dinasztia korát bemutató, több mint százötven ókori műtárgyat állít ki, tudtam, hogy ezt nem lehet kihagyni. Hiszen nem mindennap adódik alkalom arra, hogy néhány lépésre álljunk a történelem egyik legnagyobb régészeti csodájától.

Ez a kiállítás nemcsak vitrinekben sorakozó cserépedényekből áll. Grandiózus installációk, látványos fényjátékok és egész teremnyi történetek várnak, amelyek egyszerre repítenek vissza az időben és engedik átélni a császársír titokzatos világát. Mutatom, mi vár rád.

Kína első császára, Csin Si Huang-ti, 13 évesen, az i. e. 3. században került az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára. Hódításai révén néhány évtized múlva már egy hatalmas birodalom felett uralkodott.

A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót városnyi méretű sírkertjében temették el. Építésén 33 éven át több százezer ember dolgozott. A kiállítótérben elhelyezett vetített makett jól érzékelteti, milyen hatalmas területről van szó.

A császársír központi része máig feltáratlan, de a sírkertben számos sírt kiástak már a régészek az elmúlt 50 évben.

A sírkomplexum legértékesebb leletei közé tartoznak a császári díszmenet kocsijainak kicsinyített másai. A leletegyüttesre rászakadt a föld, így a kocsik apró darabokra törtek. Ez a nagyon aprólékos helyreállítás nyolc évig tartott. Később az eredeti császári kocsik pontos másolatait is elkészítették. Ezek láthatók a kiállításon.

1974-ben földet ásó földművesek bukkantak rá a sírkertet őrző agyagkatonákra. A több ezer életnagyságú szobor mindegyike egyedileg mintázott: arcvonások, hajviselet, páncélok, fegyverek mind eltérnek.

A budapesti kiállításra tíz eredeti terrakottakatona érkezett a Senhszi tartomány múzeumaiból, amelyeket egy emelvényről felülnézetből is megcsodálhatunk.

A katonák eredetileg élénk, színes viseletet hordtak, de a festék nyomai mára alig látszanak. A kiállítás egyik legizgalmasabb része egy terem, ahol

Nekem ez az installáció adta át igazán, milyen lenyűgöző lehetett eredetileg a sorba rendezett hadsereg.

A Szépművészeti kiállításon nyomon követhetjük a Csin-dinasztia több évszázados felemelkedését, az adott kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit.

Az első kínai császár halálával dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait. A rákövetkező Han-dinasztia kibontakozását, s a császári hatalom megszilárdulását a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling-mauzóleum (i. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyaga mutatja be, amely a kiállítás záróegységében kapott helyet.

A Han-kori sírok az elhunyt földi életét mintázták meg: épületek, őrtornyok, udvarok makettjei, szolgálók és zenészek agyagfigurái, háziállatok, használati tárgyak kicsinyített másai kerültek melléjük. Egyes sírok akár több tízezer tárgyat is rejthettek. E sírkerámiák mérete központilag szabályozva volt.

A tárlat a Szépművészeti Múzeum szervezésében, a Senhszi Tartományi Kulturális Örökség Központtal és az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumával együttműködve valósult meg.

Az Öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című tárlatot 2026. május 25-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.