Csökkenthetné a brutális hazai áramárat az Ukrajnából importált áram, de Magyarország nem kér belőle
Az ukránok még júliusban jelentkeztek be eladóként, de augusztusra teljesen elakadtak a tárgyalások, mert a magyar fél teljesen elzárkózott. Politikai okok lehetnek a döntés hátterében.
Júliusban jelentkezett Ukrajna, hogy a magyar piacra is adna el áramot, de augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások - írja hétfői cikkében a 444.
A cikkben emlékeztetnek, hogy a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en vasárnap már 803 euróért lehetett 1 MWh áramot vásárolni, ami minden eddiginél magasabb ár. Az áramtőzsdén jellemzően nagyfogyasztó vállalatok vásárolnak, ez tehát közvetlenül nem érinti a rezsit. Azonban általában a magyar gazdaságot igen, hiszen a termelési költségek növekedése áremelkedéshez, így inflációhoz vezet, vagy rosszabb esetben a termelés visszafogásához, ami munkanélküliséget és az adóbevételek csökkenését vonja maga után.
A 444 elemzése szerint, a rendszer működése miatt
minél szélesebb a kínálat az áramtőzsdén, annál lassabban kúszik felfelé az ár, így logikusnak tűnik minden lehetséges eladót felsorakoztatni.
Júliusban Ukrajna jelentkezett is új eladóként, az importot felügyelő Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét. A lap úgy tudja, augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások az ukrán hálózatot irányító Ukrenergóval a magyar fél elzárkózása miatt.
Az üggyel kapcsolatban a MAVIR nem válaszolt a 444 kérdéseire, így csak találgatni lehet az elutasítás okairól.
Több egymástól független iparági forrás szerint politikai döntés lehet a háttérben: a magyar kormány nem akarja pénzhez juttatni az ukrán államot,
főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról.
Egy másik magyarázat szerint a MAVIR 2023-ra vár, amikor új elszámolási rend lesz már életben az EU-s tagállamok és Ukrajna között a határkapacitásért felszámított díj elosztásában, és a MAVIR akkortól már közvetlenül is kereshetne az üzleten. A lap szerint azonban ez az érvelés sántít, hiszen a magyar céget most sem érné veszteség, és a későbbi bevételeit sem veszélyeztetné, viszont a hazai fogyasztók és általában a magyar gazdaság jól járna, ha több áram lenne a piacon.
Ukrajnából három országba megy olyan vezeték, amin exportálni lehet: Szlovákiába, Magyarországra és Romániába. A két szomszédos ország élt is lehetőséggel, maximálisan kihasználva az ukrán kapacitásokat.
Bár nem közvetlenül, de Lengyelország is vásárol ukrán áramot, ők június óta elkezdték kiépíteni a közvetlen kapcsolatot is, és a terv szerint 2023 elejére el is készülnek a munkával.
Júliusban jelentkezett Ukrajna, hogy a magyar piacra is adna el áramot, de augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások - írja hétfői cikkében a 444.
A cikkben emlékeztetnek, hogy a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en vasárnap már 803 euróért lehetett 1 MWh áramot vásárolni, ami minden eddiginél magasabb ár. Az áramtőzsdén jellemzően nagyfogyasztó vállalatok vásárolnak, ez tehát közvetlenül nem érinti a rezsit. Azonban általában a magyar gazdaságot igen, hiszen a termelési költségek növekedése áremelkedéshez, így inflációhoz vezet, vagy rosszabb esetben a termelés visszafogásához, ami munkanélküliséget és az adóbevételek csökkenését vonja maga után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politico: Trump szankciói miatt Magyarországon és Szlovákiában is leállhat az orosz olajszállítás
Az amerikai pénzügyminisztérium „lehetséges” szankciókat helyezett kilátásba az orosz cégekkel együttműködő országoknak. Az Európai Bizottság eközben a Lukoil elleni tranzakciós tilalmat fontolgatja.
Donald Trump amerikai elnök váratlanul szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen. A döntés Európában is éreztetheti a hatását, Magyarországot közvetlenül érintheti.
Az Egyesült Államok olyan vállalatokat céloz, amelyek még mindig fontos szereplők az uniós energiapiacon. A Lukoil több száz benzinkutat működtet az EU-ban, nagy finomítókat tart fenn Romániában és Bulgáriában, és 45 százalékos részesedéssel bír egy holland üzemanyag-feldolgozóban.
A cég olajat szállít Magyarországnak és Szlovákiának is. A két ország továbbra is 86–100 százalékban az orosz importra támaszkodik.
A Politico szerint a mostani lépés akár a szállítások teljes leállásához vezethet. A lap felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia a korábbi uniós mentességre hivatkozva eddig sem mondott le a moszkvai szállításokról, de most változás jöhet.
Az amerikai pénzügyminisztérium közölte:
„lehetséges” szankciókat vet ki minden országra, amelyek együttműködnek az orosz cégekkel.
Csütörtökön az Európai Bizottság jelezte, hogy fontolóra veszi a Lukoil elleni tranzakciós tilalmat. A Politico úgy fogalmazott, Donald Trump döntése főként Magyarországon és Szlovákiában keltett aggodalmat, mert fennáll a kockázat, hogy az olajszállítások leállnak.
Ha a szankciók érvényesülnek, „az az import leállításához vezetne” – mondta egy szlovák tisztviselő, hozzátéve, hogy a kormány „valószínűleg” mentességet fog kérni Washingtontól.
Donald Trump amerikai elnök váratlanul szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen. A döntés Európában is éreztetheti a hatását, Magyarországot közvetlenül érintheti.
Az Egyesült Államok olyan vállalatokat céloz, amelyek még mindig fontos szereplők az uniós energiapiacon. A Lukoil több száz benzinkutat működtet az EU-ban, nagy finomítókat tart fenn Romániában és Bulgáriában, és 45 százalékos részesedéssel bír egy holland üzemanyag-feldolgozóban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerintem semmi ilyen nem fér bele” – Szabó Zsófi a Magyar Péterről készült, MI által manipulált fotóról, amit a propaganda terjesztett
A fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapok összehangoltan közölték az MI-val készült képet. A Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló, gyűlöletkeltő és dehumanizáló lejáratókampányt folytat ellene.
Szabó Zsófi keményen elhatárolódott attól az MI-vel manipulált képtől, amelyen Magyar Péter négykézláb, Manfred Weber pórázán látható, ukrán zászlók sorával mögötte, miközben a miniszterelnök kissé slankítva, magyar zászlós tömeg előtt szerepel.
„Szerintem semmi ilyen nem fér bele. Bármilyen is a politika, ilyen nem fér bele”
– mondta a TV2 műsorvezetője egy, a Békemeneten készült online interjúban.
A műsorvezető azt is elmondta, hogy nem tudja, ki csinálta a szerkesztett fotót. A beszélgetés közben Orbán Viktor-os pulcsit viselt.
A fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapok összehangoltan közölték az MI-vel készült képet. A Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló, gyűlöletkeltő és dehumanizáló lejáratókampányt folytat ellene.
Szabó Zsófi keményen elhatárolódott attól az MI-vel manipulált képtől, amelyen Magyar Péter négykézláb, Manfred Weber pórázán látható, ukrán zászlók sorával mögötte, miközben a miniszterelnök kissé slankítva, magyar zászlós tömeg előtt szerepel.
„Szerintem semmi ilyen nem fér bele. Bármilyen is a politika, ilyen nem fér bele”
– mondta a TV2 műsorvezetője egy, a Békemeneten készült online interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ezzel posztolt egy képet: Tavaly ti erre a fotóra azt hazudtátok, hogy 40 ezer ember
A Tisza Párt vezetője szerint Orbánék a valaha volt legnagyobb Békemenetről beszélnek, ennek ellenére mégsem hoztak nyilvánosságra olyan fotót az október 23-ai rendezvényről, amin az egész tér látható.
Magyar Péter közösségi média oldalán tett közzé egy fotót, amely a Tisza Párt tavaly április 6-ai eseménye látható a a Kossuth téren. A politikus posztjában azt írja:
„Íme a tavaly április 6-i Kossuth téri rendezvényünk. Ekkor még se pártunk nem volt, se valódi önkéntes hálózatunk.
Most Orbánék a valaha volt legnagyobb Békemenetről hadoválnak a Kossuth téren, de nem mernek egy valódi fotót sem lehozni a tegnapi rendezvényükről, amin az egész tér látszik.
Annyit tudunk, hogy a fél teret beépítették egy gigantomán színpaddal, hogy ne legyen óriási lebőgés az országos falubusz-találkozó….”
Forrás: Magyar Péter/Facebook
A Tisza Párt vezetője megjegyezte bejegyzésében azt is, hogy „állítólag Kubatov Gábor Fidesz alelnök széke inog, mert totális kudarc volt az állampárt mozgósítása és Orbán rájött, hogy még annál is rosszabbul áll, mint ahogy gondolta.”
Magyar posztját rövid kérdéssel zárta: „Szóval, hol van a tegnapi Kossuth téri fotó, Elvtársak?
ui.: Hol vannak a híres drónfotók, megafonos szakértők?” Majd hozzátette:
„Tavaly ti erre a fotóra azt hazudtátok, hogy 40 ezer ember.”
Magyar Péter közösségi média oldalán tett közzé egy fotót, amely a Tisza Párt tavaly április 6-ai eseménye látható a a Kossuth téren. A politikus posztjában azt írja:
„Íme a tavaly április 6-i Kossuth téri rendezvényünk. Ekkor még se pártunk nem volt, se valódi önkéntes hálózatunk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A horvát parlament elfogadta pénteken a védelmi törvény módosításait, amelyekkel visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot - írja az MTI a horvát sajtó jelentése alapján.
A jogszabályt 84 képviselő támogatta, 30 tartózkodott, 11 pedig ellene szavazott a 151 tagú törvényhozásban. A katonai alapkiképzés - a kötelező sorkatonai szolgálat részeként - két hónapig tart majd, és 2026 januárjában indul a knini, a slunji és a pozsegai laktanyákban. Évente öt turnus kiképzését tervezik, turnusonként mintegy 800 sorkatonával.
Minden 18. életévét betöltött férfi még az év végéig behívót kap, és abban a naptári évben vonul be kiképzésre, amelyben betölti 19. életévét. A bevonulás előtt kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálaton esnek át. A szolgálatra 19 és 30 éves kor között önkéntesen is lehet jelentkezni, nőknek is.
A lelkiismereti okokra hivatkozó sorkötelesek polgári szolgálatot teljesíthetnek a belügyminisztérium polgári védelmi szervezeteiben vagy a lakóhelyük szerinti önkormányzatnál. A polgári védelemnél a szolgálat három hónapig tart folyamatos munkarendben, míg a helyi tűz- és polgári védelem, környezet- és településgazdálkodás, illetve útfenntartás területén négyhónapos szolgálat teljesítendő, heti ötnapos, napi nyolcórás munkarendben.
A kiképzés - akár katonai, akár polgári - hallgatói jogviszony esetén 29 éves korig, élsportolók számára világ- és Európa-bajnokságon való részvétel idejére egy évig halasztható el.
A sorkatonák havi 1100 euró (mintegy 450 ezer forint) illetményt kapnak, és a szolgálat idejére munkajogi védelem illeti meg őket. A kéthónapos kiképzés beleszámít a szolgálati időbe, és előnyt jelent az állami vagy más közszolgálati állásokra való pályázáskor. A polgári szolgálat díjazása kisebb lesz a katonainál, pontos összegéről kormányrendelet rendelkezik majd.
Felmentést kaphatnak a szolgálat alól azok, akiket alkalmatlannak minősítenek, akik legalább két évig a védelmi minisztériummal kötött szerződés alapján kadétnak tanultak, a kettős állampolgárok, akik külföldön már teljesítették a katonai szolgálatot, továbbá a rendészeti akadémia hallgatói, a büntetés-végrehajtási szolgálat tagjai, illetve felszentelt papok vagy szerzetesek.
A behívó figyelmen kívül hagyása esetén rendőri előállítás is elrendelhető, emellett 250 és 1320 euró közötti pénzbírság szabható ki azokra, akik nem jelennek meg a kiképzésen vagy a polgári szolgálaton, illetve azt igazolatlanul megszakítják.
A parlamenti vitában a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és koalíciós partnere, a Haza Mozgalom (DP) képviselői szükségesnek nevezték a sorkatonai kiképzés visszaállítását és a tartalékos állomány feltöltését. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) arra figyelmeztetett, hogy a törvény különbséget tesz a polgári szolgálatot választók és a katonai szolgálatot teljesítők között.
A parlament a fegyveres erőknél való szolgálatról szóló törvényt is módosította, és ezentúl lakhatási támogatást ír elő azon hivatásos katonák számára, akik szolgálati helyükön nem rendelkeznek lakhatással és 45 év alattiak.
Emellett elfogadták a HDZ képviselőcsoportjának azon módosító indítványát is, amely lehetővé teszi, hogy alapfokú végzettséggel is felvegyenek valakit katonai vagy tengerész szolgálatra azzal a feltétellel, hogy az illető az első határozott idejű szerződése lejártáig - a védelmi minisztérium támogatásával - befejezi középfokú tanulmányait.
A horvát parlament elfogadta pénteken a védelmi törvény módosításait, amelyekkel visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot - írja az MTI a horvát sajtó jelentése alapján.
A jogszabályt 84 képviselő támogatta, 30 tartózkodott, 11 pedig ellene szavazott a 151 tagú törvényhozásban. A katonai alapkiképzés - a kötelező sorkatonai szolgálat részeként - két hónapig tart majd, és 2026 januárjában indul a knini, a slunji és a pozsegai laktanyákban. Évente öt turnus kiképzését tervezik, turnusonként mintegy 800 sorkatonával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
