HÍREK
A Rovatból

Csökkenthetik azoknak a tanároknak a fizetését, akik rosszul szerepelnek majd a teljesítményértékelésen

A Belügyminisztérium példát is hozott arra, mik lehetnek az elvárások a pedagógusokkal és az igazgatókkal szemben.


Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák – írja a Népszava egy birtokába került belügyminisztériumi dokumentum alapján.

A pedagógusok munkáját eddig jellemzően külső értékeléssel ellenőrizték (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel), de ezentúl nagyobb hangsúlyt kapna a belső ellenőrzés, amit az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.

A tervek szerint az új belső értékelés folyamata a “személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődik majd: az intézményvezetőnek a tanévet megelőzően, augusztusban, a pedagógusoknak minden tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Ezt követően tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján – írja a lap.

Az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor akik átlag alatt teljesítenek, azoknak akár csökkenthetik is illetményeiket

– derül ki a tervezetből.

A pedagógusoknak tanév elején három teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk, ezekre példát is hoztak a tervezet készítői:

  • egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen
  • a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának
  • vagy legalább öt, a „magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt
  • tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken
  • az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.

Az intézményvezetők elvárás lehet, hogy

  • a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben
  • a 9-11. évfolyamos tanulóik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája.

A koncepció megfogalmazza azt is, hogy mi az „ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői hozzáállás. A tanárok esetében egyebek mellett az, hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja „a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Illetve, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”.

A jó igazgató pedig szerintük az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.

Ezen kívül a tanároknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen kell majd megfelelniük:

A tanároknál ezek:

  • eredményesség és hatékonyság
  • terhelhetőség
  • pedagógiai és szakmai minőség
  • gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése
  • munkafegyelem, határidők betartása
  • kommunikáció, szakmai együttműködés
  • tehetséggondozás, felzárkóztatás
  • kapcsolat a szülőkkel, családokkal
  • motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás;
  • valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnak az értékelés során. A tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el (ők kaphatnak plusz anyagi elismerést), az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattinak értékelnék – azaz ők azok, akiktől akár pénzt is elvonhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kreml: Oroszország folytatja a háborút, pedig kész lenne a békére
Dmitrij Peszkov szerint Moszkva a diplomácia híve, de nem lát más megoldást. Szerinte a nyugati támogatás miatt nem születik megállapodás.


Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.

„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”

– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.

A Kreml szóvivője szerint ez nem változtat azon, hogy Oroszország elkötelezett saját céljai mellett.

„Akár így, akár úgy, Oroszország meg fogja védeni az érdekeit, és eléri a céljait”

– mondta.

Moszkva szerint a céljuk az, hogy Európa minden országának biztonsága egyenlő és oszthatatlan legyen. Peszkov azonban úgy látja, a kijevi vezetés – a Nyugat támogatásával – az, amelyik rendszeresen újabb kifogásokat keres, és elutasítja a tisztességes megállapodás lehetőségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk