SPORT
A Rovatból

Cseh László: Lelki terrorban éltünk a Kőbánya SC-ben, ez nem kérdés

A tokiói olimpia után visszavonult úszó elmondta, milyen kemények voltak az edzések Turi György irányítása alatt, és ez milyen hatással volt rá.


A nyári tokiói olimpia után visszavonult Cseh László a 24.hu-nak adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy milyen fizikai és lelki nehézségeket élt meg úszókarrierje során, hogyan emlékezik vissza a Michael Phelpsszel való versengésére, és milyen az élete azóta, hogy már nem a medencében éli élete nagy részét.

Először arról beszélt, hogy most nem olyan szervezettséggel működik az élete, mint az elmúlt harminc év alatt szinte minden nap, de élvezi a szabadságot.

Az uszodától most próbál távolabb lépni, hogy könnyebb legyen az elválás, de már érzi, hogy idővel biztosan eljár majd úszni.

Most azonban, hogy nem edz rendszeresen, felszaladt rá pár kiló, de állítása szerint ez már aktív sportolói időszakában is gyakran előfordult vele, főleg az év végi ünnepekkor. Azt is elmondta, hogy már huszonéves kora óta őszül, ami inkább a genetikának köszönhető, mint a korának, csak ezt eddig azért nem láthattuk, mert kopaszra nyírta a fejét.

A sportoló arról is beszélt, hogy annak idején, amikor tovább kellett tanulnia, nem tudna még igazán, hogy mi akar lenni. Elkezdte ugyan egyetemi tanulmányait a Műszaki Egyetemen, de az úszás miatt rendre halasztott, többször passziváltatta az évet, hosszabb kimaradások után pedig többször újrafelvételizett. Közben szakot is váltott, de azt sem végezte még el.

Reméli, hogy esetleg még lesz lehetősége folytatni a tanulmányait ott, ahol abbahagyta, de most sem száz százalékig biztos abban, hogy műszaki menedzser lenne, így elképzelhető, hogy valami újat keres, ami jobban érdekli.

Szóba került korábbi edzője, Turi György is, aki több mint egy évtizeden át irányította az úszó felkészülését a versenyekre. Cseh Laci azt mondta, összességében úgy vélte, hogy az edző hozzáállása nem volt a legmodernebb. Amikor 2014-ben kiment két hétre Amerikába, ott is azt tapasztalta, hogy az edzéseken "kicsit" másképp működnek a dolgok, mint itthon, villámcsapásként nyilallt belé a felismerés, hogy váltania kell.

Amikor otthagyta Turi Györgyöt, Törökbálintra került "egy remek uszodába és közösségbe", ahol kiütköztek azok a traumák, amiket a hosszú évek alatt elszenvedett és benne ragadtak, mert magába zárta. Mint mondta, letörve járt edzésre, mert a korábbi klubjában megszokta, hogy az edzés "az valami olyan dolog, amit nem feltétlenül lehet maradéktalanul végrehajtani".

"A Kőbánya SC-ben az egész edzés arról szólt, hogy talán, éppenhogy meg tudjuk csinálni azt, amit előírtak, amit a medence partjáról elvártak tőlünk. Kimondott célként fogalmazódott meg az, hogy meg kell törni a versenyzőt. Ez többször el is hangzott az edző szájából. 29 évesen Plagányi Zsoltnál tanultam meg, hogy előfordul, hogy nem úgy megy egy edzés, ahogy azt eltervezzük, de attól még nem dől össze a világ, az nem tragédia"

- emlékezett vissza.

Arról is őszintén beszélt, hogy hogyan hajtották és büntették az úszókat az edzők, ha nem úgy teljesítettek, ahogy ők elvárták.

"Akkor jött az ordibálás, a büntetés. Gumikötelezés közben koki a farúddal. Ha nem úszod meg a szintidőt, akkor ugyanez a vízben. Képzeld el, amikor becsapsz 186-192-es pulzussal és puff a fejedre. De ennél is rosszabb a lelki terror. Mert abban éltünk, ez nem kérdés. Emlékszem, rengetegszer ültünk úgy a padon a délutáni edzés előtt, hogy már előre feladtuk lélekben. Mert reggel annyira kihajtottuk magunkat, hogy délután már semmi esélyünk nem maradt az elvártak szerint teljesíteni a penzumot. Tök idegben ültünk a vízparton és azt találgattuk, vajon mit fogunk úszni, és hogy fogjuk azt túlélni? Kőbányán annyira tönkrevágtak minket, hogy nem telt el úgy edzés, hogy valaki ne sírt volna a medencében. Ha nem lett volna cél, hogy az edző megtörjön minket, miért csinálta volna?"

- részletezte.

Elmondása szerint Turi György - aki szerinte egy alternatív világban él - azt a szemléletet vallotta, hogy ha sikerül megtörni a versenyzőt, onnantól kezdve nem lesz önálló gondolata, és gondolkodás nélkül csak azt csinálja, amit ő mond neki. "Ha megtörik, teljesen átadja magát, és csak így lehet a maximális teljesítményt kihozni belőle, így lehet biztosan eredményt elérni." Cseh Laci viszont úgy véli, hogy normál esetben nem kellene félni az edzőtől, hiszen annak együttműködő partnere kellene lennie a sportolónak.

Mint mondta, el kellett telnie egy kis időnek, mire "lelkileg átírta magában a régi beidegződéseket, programokat, amik mélyen belé égtek", és rájött, hogy ott senki "nem akarja a halálát", nem akarja azt, hogy sírva fakadjon a medencében.

Természetesen Michael Phelps is szóba került, hiszen ő volt Cseh Laci példaképe, a motivátora, hiszen mindig őt akarta legyőzni, ő sarkallta folyamatosan arra, hogy még jobb legyen. Ugyanakkor azt mondta, hogy sokáig inkább az olimpiai aranyérmet kergette, nem is amerikai ellenfelét, mert az élt benne, hogy "az az igazi, a minden, aki olimpiai bajnok". Pár évvel ezelőttig még fájlalta, hogy neki ezt végül nem sikerült elérni, most azonban már másképp vélekedik erről.

"2019-ben kezdtem rájönni, olimpiai aranyérem nélkül is van élet a Földön. Persze, érmeket osztunk, amelyek rangsorolnak végső soron. De az, hogy valaki olimpiai bajnok, az nem jelenti azt, hogy sokkal többet tett a sikerért, mint a 16. Az első és a 16. között szemernyi különbség sincs felkészülés tekintetében. Rengetegen járják végig ugyanazt az utat, csak van, aki egy kicsit tehetségesebb, van, akinek jókor és jobban jön ki a lépés, van akinek rossz napja, pechje van, a másik meg éppen aznap szerencsésebb"

- magyarázta.

Azt is hozzátette, hogy nem cserélné el négy ezüst- és két olimpiai bronzérmét egyetlen aranyra, mert szerinte ettől nem változna meg az élete. Azt mondta, régen sem cserélte volna el, csak a korábbi énje úgy gondolta, egy olimpiai arany mindenképp szükséges ahhoz, hogy normálisan tudjon élni.

"Az olimpián odajött hozzám pár ember. Az olimpiai bajnok kínai srác nyilvánosan meghajolt előttem. Úgy könyvelnek el, mint minden idők legsikeresebb nem olimpiai bajnok úszóját. Nagyon jó érzés mindez, és segít abban, hogy el tudjam magam helyezni az úszás terében. Hogy kicsit jobban értékeljem azt a rengeteg eredményt, amit elértem"

- mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Felháborító és botrányos” – Szijjártó Péter fogadta a magyar teniszezőt, akivel nem akart kezet fogni az ukrán ellenfele
Bondár Anna a háború kitörése után elutazott Oroszországba egy versenyre, ezért nem volt hajlandó kezet fogni vele Olekszandra Olijnikova a kolozsvári WTA-tornán. A külügyminiszter szerint a magyar sportoló lejáratására tett kísérlet és „a náci párhuzamok” emlegetése az ukrán teniszezőt minősíti.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta Bondár Anna teniszeszőt, miután ukrán ellenfele megtagadta vele a kézfogást – írta a Nemzeti Sport.

A magyar teniszező február 3-án, a kolozsvári WTA-torna második fordulójában kapott ki Olekszandra Olijnikovától, aki a találkozó előtti fotózást és az azt követő kézfogást is megtagadta. Az ukrán sportoló ezt azzal indokolta, hogy Bondár még 2022-ben – már az orosz–ukrán háború kirobbanása után – részt vett egy szentpétervári tornán.

Szijjártó Péter felháborítónak és botrányosnak nevezte, ahogyan Olijnikova bánt Bondár Annával. „Ha a sportot rosszindulatú emberek összekeverik a geopolitikával, abból mindig baj lesz és méltatlan helyzetek állnak elő. Egyetlen normális ember sem hiheti a világon, hogy a sportolók felelősek lennének a politikusok döntéseiért.

A Bondár Anna lejáratására tett kísérlet és náci párhuzamok emlegetése leginkább az ukrán »sportolót« minősíti”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, reméli, hogy Bondár a következő időszakban kiváló eredményekkel szerez majd örömet a magyaroknak, köztük új egyesülete, a Honvéd szurkolóinak is.

Olijnikova a tettét azzal indokolta, hogy Bondár oroszországi részvétele a Gazprom által szponzorált tornán „morálisan ugyanaz”, mintha „1941-ben a náci Németországban játszana és az auschwitzi és treblinkai haláltáborok áldozataitól elrabolt ékszerekkel fizetséget kapna”.

Az ukrán játékos szerint csak akkor lenne hajlandó kezet fogni a jövőben, ha Bondár nyilvánosan bocsánatot kérne az ukrán néptől és egyértelműen elítélné Oroszország agresszióját.

Bondár Anna higgadtan kezelte a helyzetet.

„Készültem rá, hogy ez lesz… ez az ő döntése, amit el kell fogadjak”

– nyilatkozta a magyar játékos.

A nemzetközi sajtó is felkapta az esetet, kiemelve, hogy az ukrán sportolók eddig jellemzően csak orosz és fehérorosz ellenfeleikkel szemben tagadták meg a sportszerű gesztusokat. Több magyar sportoló is kiállt Bondár mellett, a fair play szellemiségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk