KULT
A Rovatból

17 előadó dolgozta fel Bródy János egy-egy slágerét – így készült a születésnapi meglepetésalbum

A földön járj című lemezt Kirschner Péter álmodta meg, olyan nagy neveket kért fel a közreműködésre, mint Palya Bea, a Junkies, Másik János, vagy a Vad Fruttik.


Nem mindennapi ajándékot kapott Bródy János a 76. születésnapjára: zenekarának vezetője és gitárosa lepte meg egy feldolgozáslemezzel, amelyen nem kevesebb, mint 17 előadó értelmezte újra a slágereit. Az albumon olyan legendás dalok szerepelnek, mint a Földvár felé félúton, a Mit tehetnék érted, Az Utcán, a Mr. Alkohol, vagy a Miért hagytuk, hogy így legyen.

A rögzítésért, keverésért és a produceri teendőkért egyaránt felelő Kirschner Péter az alábbiakban dalról dalra mesél arról, kivel hogy zajlott a közös munka.

A teljes lemezt a Spotify-on IDE KATTINTVA lehet meghallgatni.

01. Palya Bea – Mama kérlek

Hosszasan, napokig chateltünk a dalról előzetesen, ki mit gondol róla, az alakult ki, hogy Bea – ahogyan már korábban is volt ez így – rám bízta, hogy készítsek egy zenei alapot, amit össze is raktam akusztikus gitárral, elektromos gitárral, ütőshangszerekkel. Bea aztán egy napos délutánon kijött hozzám és gyönyörűségesen felénekelte a dalt.

Nagyon szép szellemi együttlétben dolgoztunk néhány órát és kicsit mindketten elpityeredtünk rajta, annyira szép volt az egész, és annyira megéreztük a vers sorait. Egy másik alkalommal Szokolay Dongó Balázs jött el, furulyával feldíszítette az addigra már szépen letisztult hangszerelést és a pontot az i-re Kovács A Máté tette fel cajonnal és djembével. Külön érdekessége a felvételnek, hogy a Kaláka hőse, Radványi Balázs köcsögduda hangmintáját is használtam a végső mixben.

02. Kardos-Horváth János – A Földön járj

Kisbusszal jött az aranyos, a térdén tapsolt, gitáron kopogott, lábbal topogott a mikrofonba és kibújt belőle az indián is, amikor a vokálokat énekelte fel. Egy nagyon jó hangulatú nap volt ez. Elektromos gitárral egy rövid szóló erejéig, és kevéske akusztikus dobbal, hangmintákkal vokálokkal egészítettem ki a felvételt. Annyira megtetszett Janónak ez a közös munka, hogy a következő Kaukázus lemezen három dalt is rám bízott, hogy az első hangtól az utolsóig öltöztessem fel őket gitárral, síppal, dobbal nádihegedűvel. (Lucky Lakatok, Lazaegerszeg, Ellopott órák)

03. Dorogi Péter – Földvár felé félúton

Péter egy egész napot töltött nálam, főztem is, mindent feljátszott és felénekelt a tőle megszokott alapossággal, majd otthonról basszusokat és dobmintákat küldött, de úgy döntöttünk, hogy felkérjük Tóth Marcit, a Bródy János zenekar dobosát, hogy a dobgrooveokat játssza fel „analóg” és ez nagyon jól sikerült :)

04. Ricsárdgír – Mit tehetnék érted

Paál (Szintis) Laci és Márton Dani készítették el otthon a felvételt, amit aztán keverésre és maszterelésre küldtek el nekem. A legnagyobb kihívást az okozta, hogy az én analóg akusztikus mixekhez szokott agyam felvegye a tempót az abszolút digitális dadaista diszkóval, de végül sikerült, sőt...

05. Klasszik Lasszó – Mondd, hogy nem haragszol rám

A Vitáris Iván és Schoblocher Barbara által gründolt irodalmat zenével mixelő társulat egy hatalmas Fender zongorával állt elő – ezt a lehető legautentikusabban bedugtuk egy fender gitáralapba és bemikrofonoztuk. Sárkány Berci cajonja és Pénzes Máté moog játéka a létező legmagasabbra teszi a lécet. Vokálon nem kisebb személyiségek működtek közre, mint Kemény Zsófi és Czinki Ferenc.

06. Ónodi Eszter & the Open Pub – Tangó LeMondó

Eszterrel közös zenekarunk állandó repertoárjába is bekerült ez a feldolgozás. A stúdiófelvételen dobro fémtárcsás gitárt használtam, és ez Jason Szeifert Bálint (Mörk) bőgőjátékával együtt nagyon izgalmas hangzást ad a dalnak.

07. Herself+Szcuka Panka – Én várok még rád

A Bródy zenekar zongoristája, Bakos Zita készítette a feldolgozást, és az egészen elképesztő Szczuka Pankát kérték fel a női vokál eléneklésére. A digitális és akusztikus hangszereket is felvonultató zenekar a szintetikus alapokat az én stúdiómban egészítette ki analóg felvételekkel, elektromos gitár, dob, basszusgitár, vokálok. A dalhoz gyönyörű klip is készült.

08. Müller Péter Sziámi AndFriends – Miért hagytuk, hogy így legyen

A hangszerelést én készítettem, ahogyan a felvételeket és a mixet is, bár Sziámi Péter nagyon sok hangszerelési ötlettel járult hozzá a munkához. Nem mindenki tudja, de a jelenlegi Sziámi AndFriends tagságból négyen a Bródy zenekarban is tagok vagyunk.

09. Besh o droM – 1911

Pettik Ádám barátommal nagyon sokat beszélgettünk az albumról és az általuk választott dalról is , amit végül több országban külön tartózkodva vettek fel és küldtek nekem maszterelésre. Általában elmondható, hogy az album minden résztvevője a saját hangvételére formázta az eredeti Bródy dalt, de ez különösen igaz a Besh o droM-ra akik egy hihetetlenül lendületes felvételt küldtek be a közösbe.

10. Esti Kornél - Good bye London

Az Esti Kornél zenekar mindig is a szívem csücske volt, az Éjszaka van című lemezüket én vettem fel és még akkor szoktak rá a csirke currymre, amit most is főztem nekik. Kijöttek hozzám mindahányan és nagyon szeretetteljes hangulatban vettük fel a dalukat, az egész zenekar egy emberként vett részt a munkákban. Az Esti Kornél – féle Good bye London egészen különös melankóliát ad az egyébként egyáltalán nem szomorkás szövegnek – sosem gondoltam, hogy ezt a dalt lehet majd ennyire szomorkásan is értelmezni.

11. Vad Fruttik – Elmúlt az éjjel

Likó Marci régi barát és ő volt az első, aki igent mondott a felkérésre, talán ha 10 másodperc kellett neki hozzá és azonnal írta azt is, hogy melyik dalt szeretné. Sokat beszélgettünk ezután az egészről és végül egy egészen fantasztikus mixet küldött, amit már csak maszterelni kellett annak érdekében, hogy besimuljon a lemez egységes hangzásába. A dalt félig-meddig lofi körülmények között vették fel, a dobot például a konyhában és az éneket a laptop mikrofonjába, de talán éppen emiatt is lett a track annyira lenyűgöző.

12. Junkies – Jelbeszéd

A Junkies tagjai régi barátaim, személyesen mindenki, kevés kedvesebb embert ismerek az elvetemült punk külső mögött rejtőző Barbaró Attilánál, de Keresztes Viktor és az ő kétezer halálpontos ütés/másodperces dobolása sem semmi, nem beszélve Szekeres Andrisról, aki régi harcostárs, sok szépet és jót követtünk már el együtt és remélem, még fogunk is. A zenekar testületileg vonult fel a Lily Stúdióban és egy nagyon hangos egésznapos csörömpöléssel rögzítettük az dalt és azzal a lendülettel még két másik Junkies dal dobsávjait is. Andris törött lábú madárka volt éppen, mikor nálam jártak, derékig gipszben tolta a rokkot.

13. „Bródy Ladies” – Kárpátiék lánya

A nevet (menedzs)Mentler Krisztina jóváhagyásával kapta a Bródy zenekar három hölgytagja, Tóth Dóra Lilla, Baka Rebeka és Bakos Zita által alkotott formáció, akik mögött a Bródy zenekar többi tagjai állnak, teljes létszámban. A felvétel alapjai Bródy János 2021. október 23-i Kongresszusi Központban rendezett koncerten készültek, ahol a jelzett formáció a három lánnyal adta elő az általam újragondolt dalt, János pedig a függöny mögött szurkolt nekünk. Stúdióban aztán kicseréltünk néhány sávot és újragondoltuk a dal szerkezetét is. Így nyerte el végső formáját.

14. Másik János – Az Utcán

A világ legelső, egy zebegényi háztetőn írott magyarnyelvű beatdalát János dolgozta fel, a régi kolléga és barát. Mindketten 25+ évet húztunk le a szépemlékű Európa Kiadóban, de más formációkban is dolgoztunk együtt, manapság pedig János sűrűn megfordul a Sziámi AndFriends házatáján is, velünk tartott például a fantasztikusan sikerült Müpa Szimfonikus koncertünkön is. János balatonfelvidéki remetelakának mélyén vette fel a tracket, azután átküldte hozzám és én kevertem, masztereltem. Vettünk fel hozzá apróságokat nálam és egy délután alatt meg is voltunk az egésszel.

15. Csillagfröccs / Louisiana Double - Mr. Alkohol

Az akusztikus formáció a Balogh Eszter vezette Csillagkórus és a Rackajam tagjaiból (Pintér Zsolt és Apáti Ádám) állt össze kifejezetten erre az alkalomra. Ez a dal már a lemez megjelenése előtt kikerült a Youtube-ra, így megtudhattam róla az ünnepelt véleményét is, aki nagyon szerette a felvételt. Érdekesség, hogy ebben a dalban én magam dobolok a dobfelszerelésen.

16. Nunki Bay Starship – Virágok tengere

Az eredeti dal kifejezetten pszichedelikus jellegét még erősebben domborító feldolgozás felvételei teljes egészében nálam készültek. Tóth Dóra Lilla, aki a Bródy János zenekar hegedűse-vokalistája is egyben, egy nagyon finom, már-már éteri verziót készített.

17. Jávori Fegya és Szinetár Dóra - Hull az eső

Fegyát régóta csodálom és Dórit is nagyon szeretem, fantasztikus művésznek tartom őket. Fegya keze alatt a dal klezmeres hangulatot kapott és ennek a fejleménynek nagyon örültem, és abban bízom, a hallgatók is így lesznek ezzel.

A Fészek Klubban vettük fel a sávokat, kitelepültem kb. egy komplett stúdióval, 4 darab nagymembrános és 2 db kismembrános mikrofonnal vettem fel a zongorát illetve egy U67 csöves és egy egyszerű E 935 sennheiser dinamikus koncertmikrofonnal az éneksávot egy RME Babyface Pro-n keresztül. A dal szomorkás, de mégis kedves hangulata és az alkalmi duó nagyerejű előadása igazán méltóvá tették a felvételt, hogy ezzel a számmal zárjuk le a lemezt és engedjük el a hallgatót további kalandok felé.

Nehézségektől nem mentes, de nagyon örömteli munka volt a lemez elkészítése, az elmúlt évek egyik legnagyobb vállalkozása. Abban a reményben készült, hogy nemcsak János, de a Bródy rajongók, és a lemezen szereplő előadók törzsrajongói is szeretni és hallgatni fogják és így találkozhatnak ezek a világok egymással, az örökké Tini Mester és sok-sok korban alatta „szolgáló” korosztály zenei ízlése keveredhet, ismerkedhet és nyüzsöghet majd egymással...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk