SZEMPONT
A Rovatból

Bod Péter Ákos a kormány gazdaság-politikájáról: Nem kell kerülgetni, ennek semmi közgazdasági alapja nincs

A jegybank volt elnöke szerint a belengetett költségvetési költekezés, ahogy ő fogalmaz, a kormány „gyorsítási mániája” veszélyes és eladósítja az országot. A gyenge forint és a rekordinfláció mind ennek a következménye.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. március 06.



400 forint közelében áll az euró, tavaly 0,9 százalékkal csökkent a GDP, a kormány pedig közölte, hogy nem fogja tartani az idei költségvetési hiánycélt. Egyre több elemző gondolja úgy, hogy 2024-ben a vártnál magasabb lehet az infláció, és kisebb a gazdasági növekedés.

A rossz hírek okairól beszélgettünk a jegybank volt elnökével, Bod Péter Ákossal.

– Keddi hír, hogy a KSH szerint tavaly egyértelmű csökkent a GDP Magyarországon. Mennyire rossz a helyzet?

– Igen, a KSH kihozta a második becslését. Itt minden adat becslés, mert még lehetnek kiigazítások. Tavaly valóban recesszió volt. Ha csak egyszerűen megszámoljuk, akkor mínusz 0,9 százalék a csökkenés. Hogyha beleszámoljuk, hogy eltérő számú munkanap volt, akkor 0,7 százalék.

Bárhogy nézzük, ez mindenképpen visszaesés a 2022-es évhez képest, és azt is lehet tudni, hogy Európában talán három ország van, ahol ilyen adat született.

A többiek, bár nem nem túl nagy mértékben, de mégis pozitív szaldóval zárták 2023-at. Emellé társult tavaly egy Európa-rekorder infláció. Ebben fölényesen Magyarország hozta a legmagasabb számot az éves inflációt tekintve. És valóban, amint Varga Mihály úr bevallotta, noha már lehetett sejteni, és Nagy miniszter valahol egy rendezvényen már ezt nyilvánosságra is hozta, a tavalyi igen magas deficit után, ami a mostani tudásunk szerint 6,5 százalékos volt körülbelül,

idén nem fogják tudni, illetve nem akarják tartani az eredetileg vállalt hiánycélt.

Azért fogalmazok így, mert a gazdasági adatok óriási részére nincsen direkt ráhatása a kormánynak, az infláció több millió gazdasági szereplő egymásra hatásából adódik. A költségvetési egyenleg az egyetlen, amelyik politikai akarat kérdése. Hiszen a kiadásról elvileg törvény, de mindenképpen joganyag intézkedik. Nálunk alapvetően nem törvény, hanem a különböző rendkívüli állapotok miatt gyors kormányzati döntés, de mégiscsak jog van mögötte és politikai erő. Tehát, hogy mennyi egy országban a költségvetési egyenleg, legalábbis az elsődleges egyenleg, tehát a folyó bevételek, folyó kiadások, az politikai akarat kérdése. Láthatóan nincs arra politikai akarat Magyarországon most márciusban, hogy idén a tavaly ősszel megtervezett mértékű deficitet állítsák elő, várhatóan annál nagyobb lesz. Hát igen, ismét választási évben vagyunk.

– A Portfolióban megjelent elemzés szerint az, hogy végül is egyáltalán ilyen növekedési adatok születtek, nagyban befolyásolta az a szerencsés körülmény, hogy a tavalyelőtti aszályos év után tavaly jó éve volt a mezőgazdaságnak. Ha ez a mezőgazdasági többletteljesítmény nincs, akkor sokkal durvább lett volna ez a szám.

– Igen, két tényező mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy egy 4 százalék körüli visszaesés legyen. Ugyanis a recesszió csak annyit jelent, hogy az előző év alatt vannak a számok, de a visszaesés vagy a válság az ennél súlyosabb. Ez a 4 százalék valószínűleg nagyon nagy visszaesés lett volna, de szerencsére, amint mondta, a mezőgazdaságban nagyon jó termés volt a kellő csapadék miatt, és ez egybeesett a világpiaci árak igen magasra emelkedésével, ami persze kellemetlen ügy a fogyasztónak, de ha az ár magas, és a megtermelt mennyiség nagy, a kettő szorzata csodákat tud hozni.

60%-kal nőtt az előző évhez képest a mezőgazdaság termelése.

Ilyen egyébként nem szokott lenni, pláne egy fejlett gazdaságú országban, mert az output, a teljesítmény nem szokott ennyire ugrálni. Ez nem is biztos, hogy olyan jó hír. De tény, hogy ez az egyetlen tényező is rengeteget lendített. A másik tényező statisztikai, erről kevesebbet beszélnek, de elmondom. A GDP-nek, tehát a bruttó hazai terméknek a számításában benne van a nettó export. Amikor a külkereskedelmi mérleg pozitív, tehát több a kivitel, mint a behozatal, az hozzátesz ehhez a mutatóhoz, de amikor a behozatal dübörög, az csökkenti a GDP mutatót. A tavalyi év azért volt sajátos, mert az export nem dübörgött, de

az import is visszaesett 5%-kal, ami óriási visszaesés, hiszen ez azt is jelenti, hogy beruházásra, fogyasztásra, készletfeltöltésre ennyivel kevesebb jött be.

Úgyhogy paradox módon emiatt a nagyon gyengécske, recessziós gazdaság miatt állt elő ez a kiviteli pozíciójavulás. Tehát nem arról van szó, hogy a magyar gazdaság felpörgött, sőt, egész meglepő, de az ipar gyengécske volt 2023-ban, és nem nagyon látszik az első hetek alapján, hogy ez idén sokkal jobb lenne. Szóval, van két tényező, egy önmagában gyenge gazdaság és egy gyenge import, és akkor egy nagy importvisszaesés javít a mutatón. De azért rögtön hozzáteszem, hogy persze ez nem javít az életünkön, azaz ez elég speciális tényező, és remélhetőleg nem marad fenn sokáig, hiszen ha a beruházások mégiscsak magukhoz térnek, akkor annak lesz importtartalma. Szóval két speciális tényezőnek köszönhetjük, hogy csak 1 százalékot el nem érő szinten zsugorodott a gazdaság. Ez volt 2023.

– És akkor most itt vagyunk 2024-ben, ami választási év. Nagy Márton miniszter hosszasan beszélt tegnap a magas nyomású gazdaság előnyös hatásairól. Mit gondol erről?

– Korábban már bebizonyosodott, hogy ez nagyon veszélyes, kockázatos, nagyrészt előre kiszámíthatóan kellemetlen hatású gazdaságélénkítés, és

nem kell kerülgetni: ennek semmi közgazdasági alapja nincs a mai viszonyok között, kizárólag politikai indítékai vannak.

Fel akarja pörgetni a gazdaságot, a költekezést egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság pénzügyi helyzete amúgy is rozoga, amíg lehet, és amíg nem lódul neki az infláció. Nem csoda, hogy a jegybank elnöke, és a jegybank hivatalos megszólalásai megpróbálják megfékezni ezt a szándékot.

A költségvetési költekezés egy ennyire deficites időszakban még nagyobb deficitet fog eredményezni, és annak a finanszírozása egyre drágább lesz, ezt a költséget pedig a következő generáció fogja megörökölni.

De az is megeshet, és nem tudom, ez jó vagy rossz fordulat, de nem lehetetlen, hogy a tőkepiacok már az év során jeleznek, hogy nem bírják ezt a költekezést finanszírozni. És ha nagyon megnő a kamatteher, akkor talán valakiben megszólal a lelkiismeret, és feladja ezt a gyorsítási mániát. Uszkorenyie, mondta annak idején a Gorbacsov elvtárs, a glasznoszty és a peresztrojka mellett ez volt a harmadik, a gyorsítás. Na, az rögtön beleütközött a realitásba. Úgyhogy remélem, hogy még egyszer nem követik el ezt a hibát. Ugyanis

a korábbi úgynevezett nagynyomású gazdaságnak lett az a következménye, hogy 2023-ban Magyarországon volt a legnagyobb infláció, hogy a forint annyit romlott, miközben a cseh korona, vagy a zloty, de még a román lej is elég jól megtartotta az értékét. Nekünk itt van egy törékeny inflációs valuta, részben azért, mert mesterségesen próbálják meghajtani a magyar gazdaság motorját, de ha felforr a hűtővíz, egy idő múlva le is állhat ez a motor.

– Érdekes számomra az, hogy Matolcsy György, aki a magasnyomású gazdaság egyik atyja volt nálunk, milyen határozottan szembefordult ezzel a koncepcióval az elmúlt években.

– Valóban ezt a high pressure economyt, először ő forszírozta. Akkor némileg több remény volt arra, hogy nem lesz nagyon nagy baj belőle, mert az infláció még elég mélyen volt. Az emberek nem számítottak túl nagy inflációra, és még volt némi munkaerő-tartalék. Tehát rázúdíthatták az olcsó pénzt a vállalatokra, amíg lehetett abban reménykedni, hogy azok felveszik a munkanélkülieket, és az árak nem lódulnak neki.

De most itt van egy új generáció. A hallgatóim, a fiatalok nem láttak még kétszámjegyű inflációt, tehát most félnek tőle, ezért is óriási kockázat az inflációval való játék.

Talán ez is oka lehet annak, hogy Matolcsy elnök úr most a kritikusok közé csatlakozik. És talán az is, hogy lejár jövőre a mandátuma, és nincs újraválasztási lehetősége.

– Ki fogja mindennek az árát megfizetni?

– Azt látjuk, hogy a forintkamatok elég magasak, tehát ezt fizeti a magyar állam, és a magyar állam mögött ott áll az adófizető. És hogyha a külső piacokon, devizapiacokon veszik fel, az sem kerül kevesebbe. Januárban bocsátott ki több mint kétmilliárdos összegben kötvényt a magyar állam, ha jól emlékszem, dollárban öt-, talán héttized százalék volt a kamatszint, 12 éven keresztül. Tehát majdnem mindent meg lehet finanszíroztatni a pénztulajdonosokkal, de ez nincs ingyen. Ez a kötvény nagyon drága. És ez még a jobbik eset, mert ha Eximbank lép ki, azaz a magyar minisztérium egyik háttérszervezete, az még drágábban von be forrást. Ezek nagyon drága források, és ezek megterhelik a következő éveket.

Kamatfizetésre már most körülbelül annyit fizet ki a magyar költségvetés, mint egészségügyre.

Bár az egészségügyre sem valami sokat költ, de mindenesetre ez egy nagyon jelentős összeg, és ezek az összegek csak nőni fognak, ha tovább dagad az adósság. Ezért is van az, hogy ki milyen formában, de felemeli a hangját. Egyelőre, az Iparkamara hétfői rendezvénye alapján a döntéshozók nem figyelnek ezekre a hangokra. De hát én csak abben tudok reménykedni, hogy viszonylag hamar eljön a június kilencedike, a választás napja. És tizedikétől akár fel lehet fedezni a realitást is.

– Sikerült ezt felfedezni 2022-ben is.

– Igen, a megnyert választás után jött a KATA és egyéb, ezért is vagyok viszonylag könnyű jóslási helyzetben. Ha addig kibírja a dolog, valahogy elzötyög, akkor

utána jöhet egy korrekció.

Nekem ez a feltételezésem, és ez a jobbik eshetőség. Mert a rosszabbik az, hogy előbb történik valamilyen pénzügyi zavar, malőr, leminősítés, bármi. De ne fessük az ördögöt a falra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Győr lett az ország közepe: itt vannak a legjobb fotók Orbán Viktor és Magyar Péter rendezvényeiről
Szombaton az egész ország Győrre figyelt. Előbb Orbán Viktor beszélt a DPK országjárásán, majd délután Magyar Péterék töltötték meg a Bécsi kapu teret.


Először csapott össze a kampány utolsó hónapjaira ráfordulva Orbán Viktor és Magyar Péter. Mégha nem is találkozott egymással a két legnagyobb párt vezetője Győrben, a rendezvényeiket néhány órás eltéréssel tartották a városban.

Előbb Orbán Viktor és a Fidesz több vezető politikusa lépett színpadra a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásnak első állomásán, majd nem sokkal később Magyar Péter és a Tisza Párt tartott gyűlést a Bécsi kapu téren.

A miniszterelnök elsősorban a háború veszélyéről és migrációs kérdésekről osztotta meg véleményét az egybegyűltekkel. Magyar Péter beszéde jelentős részében a Fidesz-kormány elmúlt 15 évét szapulta, közben pedig azt is bejelentette, hogy ő lesz a pártja miniszterelnök-jelöltje.

A két gyűlésen mi is ott jártunk, ezek voltak a legjobb pillanatok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk