Betiltja a Facebookot a Salamon-szigetek kormánya – reagált a cég is
Az ellenzék szerint a kormány a kritikus hangokat akarja ezzel elhallgattatni, a hivatalos indoklás szerint az internetes zaklatás visszaszorítása és a nemzeti egység helyreállítása a cél.
A 650 ezer lakosú Salamon-szigetek kormánya ideiglenesen betiltja a Facebookot - írja a 444 az abcnews alapján.
A csendes-óceáni ország vezetése a hivatalos indoklás szerint azért szünteti meg a Facebookhoz való hozzáférést, mert az emberek gyakran internetes zaklatásnak voltak kitéve a közösségi oldalon, valamint aláássa a nemzeti egységet és az emberek békés együttélését.
Az intézkedés technikai kivitelezését egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a hírek szerint a héten tárgyalnak az internetszolgáltatók a kormánnyal erről.
A kormány terve éles kritikákat kapott, több, a kormánnyal szemben kritikus személy és csoport is bírálta. Többek szerint azért tiltaná be a Facebookot a kormány, hogy ezáltal elhallgattassa a kritikus hangokat, mert a közösségi oldalon szivárogtak ki olyan, a kormányra nézve kényes iratok a közelmúltban, amelyek a koronavírus elleni védekezésre szánt pénzek elköltését dokumentálták.
A 650 ezer lakosú Salamon-szigetek kormánya ideiglenesen betiltja a Facebookot - írja a 444 az abcnews alapján.
A csendes-óceáni ország vezetése a hivatalos indoklás szerint azért szünteti meg a Facebookhoz való hozzáférést, mert az emberek gyakran internetes zaklatásnak voltak kitéve a közösségi oldalon, valamint aláássa a nemzeti egységet és az emberek békés együttélését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális szakadék: a magyar megtakarítások 69 százaléka a felső tizednél – az alsó fele alig 7 százalékon osztozik
Tovább híznak a milliárdok a leggazdagabb magyarok számláján, miközben az emberek fele alig tud félretenni. A megtakarítások döntő része államkötvényekben landol.
Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.
A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.
2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.
A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.
A leggazdagabb tized kezében van a háztartások pénzügyi megtakarításainak 69%-a, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ezzel szemben a társadalom alsó 50%-a mindössze 7,4%-kal rendelkezik.
A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.
A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.
Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.
A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:
„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”
A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.
Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.
Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”
Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”
A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:
„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”
Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.
Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.
A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint
nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.
Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.
„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
