HÍREK
A Rovatból

Balog Zoltán a kegyelmi ügyről: „Nagyon súlyos hibát követtem el” – interjút adott a volt miniszter

A református lelkész a 777-nek beszélt arról is, hogy kereste a kegyelmi botrány kitörése után Novák Katalint, felajánlva segítségét, de a volt köztársasági elnök erre nem tartott igényt.


„Én kerestem meg Novák Katalint […] azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni” – ezt mondta Balog Zoltán a kegyelmi üggyel kapcsolatban a 777 keresztény hírpotálnak, amely miatt Novák Katalin februárban lemondani kényszerült a köztársasági elnöki posztról.

A református püspök többek között arról beszélt, hogyan került kapcsolatba K. Endrével, akit azért ítéltek el, mert bűnsegédje volt a bicskei nevelőotthon pedofil igazgatójának. K. Endre később elnöki kegyelmet kapott.

„Onnan ismertem K. Endrét, hogy a felesége megkeresett, hogy segítsek célba juttatni a kegyelmi kérvényét [….] Az a megkeresés, amelyben a férjéről beszélt, azok az anyagok, amiket elolvastam, ennek kapcsán arra indítottak, hogy találkozzak K. Endrével, és találkoztam is vele. Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelkivezetőként, ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni, és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni. Nagyon sok ilyen és más ehhez hasonló ügyben próbáltam az elmúlt 30-40 évben segíteni.”

Balog hangsúlyozta, hogy nem csak kegyelmi ügyekben, hanem máskor is próbálta figyelembe venni a „lelki szabályokat”, például meggyőződni annak az embernek a tisztességéről, aki kéri a kegyelmi kérvényt.

„A találkozás nem az ő otthonában volt, hanem az én hivatalomban, meghívtam egy beszélgetésre. Én nem tudom, hogy házi őrizetben volt-e, mert ezt a körülményt én nem vizsgáltam, erről nem volt tudomásom.”

Balog az ügy kiderülése után nem állt ki nyilvánosan, amivel sokak szerint nehéz helyzetbe hozta Novákot. A lekész úgy nyilatkozott, hogy ő a segítségét és a kiállását is felajánlotta a volt államfőnek, de ő ezt nem fogadta el.

„Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet és ezt vállaltam is. Azt, hogy ő ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közélettől azt a másik súlyos tehernek érzem ebben az ügyben.

Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel”

– fogalmazott Balog.

Reagált arra is, hogy ha Novák és a kegyelmi kérvényt aláíró Varga Judit is kénytelen volt távozni a közéletből, akkor ő miért maradhatott református püspök.

„Az egyik a politikai térben történik, és bizonyos szempontból a lelkészi elnökség is a közéletnek a terén zajlik, hiszen kifelé a Magyarországi Református Egyház egyes számú képviselője. A püspöki feladat az egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert. A mi eskünkben az a kitétel van, hogy mi nem a testületek fölött vagyunk, hanem azoknak alá vagyunk rendelve.”

Hozzátette, hogy az esküje úgy hangzik, hogy „egyedül egyházi főhatóságomnak, a kerületi közgyűlésnek – ami egy részzsinat – a rendelkezéseit hajtom végre és fogadom el egyházi ügyekben. Én ezt a rendelkezést megkértem – éppen az elmúlt napokban – és nekem azt kell végrehajtanom. Abban erősített meg a kerületi közgyűlésünk, hogy nekem kötelező ezt a munkát folytatnom.”

A 777 rákérdezett arra is, hogy Balog miért nem szólalt meg idáig, és hogy tudatosan várt-e a választások lebonyolításáig a megszólalásával:

„Van jelentősége annak, hogy a választások után, de ha a kérdés lényegi részére akarok válaszolni: ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás. Hihetetlen nyomásnak éreztem, hogy beszélni kell, meg kell szólalni azonnal, a híreknek a kirobbanása után még egy nap sem telt el, amikor már ott volt rajta mindenki, hogy most azonnal mondjak el mindent. (…)

Látszott, hogy olyan módon lesz a választási kampány része ez az ügy, hogy ebbe igazán jót nem lehet mondani.

Sokszor nehéz volt várni, hogy végre a saját hangomon meg tudjak szólalni, de úgy gondoltam, hogy jobb, ha nem ez a csatazaj köríti mindazt, amit mondani szeretnék, hanem talán valami lenyugvás, csend megérkezik kívülről is, nem csak az egyházon belülről.”

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárta a gödi akkugyárat Dúró Dóra, a rendőrök is a helyszínre mentek
A Mi Hazánk alelnöke szerint az üzem szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis pénzeli. A képviselők lemondtak mentelmi jogukról az eljárás miatt.


Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.

„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”

– állítja bejegyzésében.

Dúró Dóra szerint: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely fellép a magyarok egészségének védelmében, és nem áldozza fel a lakosság érdekeit a globális multik gazdagodásának oltárán.”

A politikus arról is írt, hogy a helyszínre kiérkeztek a rendőrök, akik igazoltatták őket.

„Ellenünk indítanak szabálysértési eljárást;

a mentelmi jogunkról természetesen lemondtunk, mint a Mi Hazánk képviselői minden esetben”

– fogalmazott. Dúró Dóra szerint egy normális országban ez a helyzet ki sem alakulhatott volna. Úgy véli, a gödi akkugyár szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis támogatja, miközben az állami erőszakszervezet velük szemben intézkedett. A képviselő posztja azzal zárul, hogy a láncra, amivel lezárták a bejáratot, láthatósági narancshéjakat helyeztek el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a gödi mérgezésről: Akkuipari szakhatóságot állítunk fel, kivizsgálunk minden visszaélést és nyilvánosságra hozzuk a titkos kormánydöntéseket
A TISZA Párt vezetője szerint a kormány a külföldi cégeknek való behódolás közben nem törődött az emberek egészségével. A politikus súlyos vádakat fogalmazott meg.


Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője hétfő délutáni Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2023 körül megpróbálta eltitkolni, hogy a gödi Samsung-gyárban embereket mérgeznek és súlyos természetkárosítás zajlik. A politikus szerint az ügyben minden megjelent, ami az Orbán-rendszer lényegét adja.

„Minden volt itt, ami az Orbán-rendszer lényege: korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás. Egy dologgal nem foglalkozott Orbán Viktor kormánya: a gyárban dolgozó és a környéken élő emberek egészségével”

– állítja Magyar.

Bejegyzésében

ígéretet tett arra, hogy egy leendő TISZA-kormány kivizsgálja az összes akkumulátoripari beruházással kapcsolatos visszaélést, és nyilvánosságra hozzák a titkos kormánydöntéseket.

Állítása szerint azt is kiderítik, kinek a felelőssége, hogy az emberi egészséget súlyosan károsító üzemek akár engedély hiányában is működhettek.

„A TISZA országos akkuipari szakhatóságot állít fel, minden üzem környezetvédelmi és működési engedélyét felülvizsgálja.

Az uniós és magyar egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat maradéktalanul betartatja. Amennyiben bármely üzem akár az ott dolgozók, akár a környéken élők egészségét veszélyezteti, úgy az érintett üzem működését haladéktalanul felfüggesztjük” – zárta posztját a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Terroristára” nevezte át a wifijét egy utas, vadászgépek kísérték a Wizz Air Tel-Avivba tartó járatát
A Londonból induló járatot az izraeli hatóságok a Ben Gurion repülőtér egy távoli állóhelyére irányították. Az ízléstelen vicc kiötlőjét egy életre eltiltotta a légitársaság.


Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.

Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját

– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:

„A fedélzeten észlelt, a repülés biztonságát potenciálisan érintő magatartást a személyzet a vonatkozó eljárás szerint jelezte az illetékes hatóságok felé.

Ennek következtében a repülőgépet rövid ideig nem engedték belépni az izraeli légtérbe, majd a leszállásig kíséret mellett folytatta útját.

A földet érés után a járat a termináloktól távoli állóhelyen állt meg, ahol az utasokat és csomagjaikat átvizsgálták. A hatósági ellenőrzés során robbanószerkezetet nem találtak” – közölte a Wizz Air.

A légitársaság elárulta, hogy a helyzetet előidéző utasokkal szemben a legszigorúbb intézkedést alkalmazzák: törlik minden jövőbeni foglalásukat, és végleg kizárják őket a Wizz Air járatain történő utazásból.

„A Wizz Air zéró toleranciát alkalmaz minden olyan magatartással szemben, amely akár közvetve is veszélyeztetheti a repülésbiztonságot vagy az utasok nyugalmát” – jelezték.

A W9 5301-es járat a Földközi-tenger felett várakozott, amíg a hatóságok felmérték a helyzetet. A leszállást követően rendőrök és kutyás egységek várták a gépet, az utasokat pedig egyenként ellenőrizték. Az Izraeli Repülőtéri Hatóság közleménye szerint az eljárásrendnek megfelelően jártak el, és megállapították, hogy „nem történt valós incidens.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: