KULT
A Rovatból

Az RTL új reality játékában áramot is vezettek a sztárokba – megnéztük a Pandora, a szelence átka első részét

A Pandora olyan, mint az Árulók némi népművelő küldetéssel megspékelve, de egyelőre szórakoztató.


Alig hevertük ki az Árulókat, máris itt a következő borzongatós realityműsor, a Pandora – a szelence átka. A játékot ugyanaz a holland csapat találta ki, mint az Árulókat, ami viszont érdekesség, hogy Magyarországon mutatják be először a formátumot.

A műsor már az első kockákkal megkezdi az érzelmi manipulációt, Hujber Ferit és Ulmann Mónikát láthatjuk a könnyeivel küszködni, de az okokra egyelőre nem derül fény.

A sorozatot Máltán forgatták 18 napon keresztül, ide költözött a 16 híresség a műsorvezetővel és persze a stábbal. A játék alapsztoriját Pandora története adja a görög mitológiából: Zeusz megajándékozta Pandorát egy szelencével, de kikötötte, hogy nem nyithatja ki. Pandora persze nem fogadott szót, kinyitotta a szelencét, és ezzel betegségeket és mindenféle egyéb kellemetlen dolgokat szabadított az emberiségre.

A történetet szokták a női kíváncsiság és engedetlenség metaforájának tartani, de ez marhaság, az emberiség 98,67 százaléka nem bírná ki, hogy ne nyissa ki azt a nyavalyás dobozt.

Arról nem is szólva, hogy nem nehéz belátni: ha Zeusz nem akart volna mindenféle ocsmányságot szabadítani az emberiségre, simán adhatott volna a nőnek egy gyémánt nyakéket, mint minden rendes, dúsgazdag nőcsábász.

A játék menete egyébként több ponton is emlékeztet az Árulókra. Például itt is egyfajta kiválasztási ceremóniával indul a móka. Igaz, itt nem "árulók", hanem "átkozottak" vannak, és nem a játékvezető jelöli ki őket, hanem a véletlen. A játékosoknak körbe kell ülniük egy asztalt, ahol minden szék előtt stílusosan egy pergamentekercs hever. A tekercsek többségén nincs semmi, kettőre viszont ráírták, hogy "átkozott vagy".

Az alvilág kapujának nevezett helyiségben található Pandora szelencéje. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem a szelence valami apró dobozka. Talán a tubákos szelence miatt. Itt nem erről van szó, Pandora szelencéje szép, nagy ládika, a politikusoknak tetszene, jó sok kenőpénzt lehetne belerakni. Ugyanitt található a szereplők mellszobra, ami egyébként nagyon menő, remekül illik az ógörög tematikához.

Miután kiválasztották az átkozottakat, a két játékos mellszobra belekerül Pandora szelencéjébe. Az a két játékos, aki a kör végén a ládában maradt, párbajozik, és a vesztest Pandora "lerántja az alvilágba", vagyis mehet haza. (Legalábbis remélem, ezt végül is nem mutatták meg.)

Az ókori palotába beköltöző hírességeket az Árulókhoz hasonlóan igyekeztek úgy összeválogatni, hogy minden fiktív nézői célcsoport találjon kedvére valót. Van fiatal és régebben fiatal, tévés, színész, sportoló, sőt gamer, nagyon ismert és kevésbé ismert (vagyis feláldozható). Hargitai Beát, Kabát Petit, Vadon Janit vagy Pataki Zitát rögtön felismertem, de például Bánki Gergelynek (színész) és Szőke Rebinek (gamer és DJ) utána kellett néznem.

Némileg meglepett Kabát Peti, azt gondoltam, a Kabát FC fiaskója után elengedik a kezét. Ezek szerint, ha műsorvezetőként nem is, játékosként látnak benne potenciált. Szegény Vásári Andrét elsőre Puskás Petinek néztem.

Úgy látszik, Köllő Babett is átpártolt az RTL-re, így a Sztárban sztár leszek zsűrijéből egyedül Tóth Gabi küzd még a NER kedvenc kereskedelmi csatornáján.

(Babett lesz amúgy a november 9-én startoló Csillag születik egyik zsűritagja is.)

A műsorvezető, Hevér Gábor remek színész, de egyelőre nem tartozik a legismertebb celebek közé. Láthattuk A mi kis falunkban, a Gólkirályságban és a Futni mentemben is, színpadi szerepei közül pedig talán Georges a legismertebb az Őrült nők ketrecéből. Meg persze mindenki ismeri az orgánumát is, leginkább mint Leonardo DiCaprio állandó szinkronhangja.

Az Árulókkal ellentétben a műsorvezető itt nem öltött fel semmilyen karaktert, ami kifejezetten üdvös. Pedig a készítők kísértésbe eshettek volna, hogy Hevér valamiféle égi hírnök legyen tógában, ehhez illő modoros szöveggel. Szerencsére "a kevesebb több" irányába mentek, Hevér bármiféle póz nélkül egyszerűen csak tájékoztatja a játékosokat arról, hogy mikor mi a helyzet.

További különbség az Árulókhoz képest, hogy az átkozottak, ha akarják, felfedhetik magukat. A játék végén ugyanis három játékosnak lehetősége lesz lemenni a szelencéhez, kinyitni azt, és kicserélni valamelyik mellszobrot. Ha egy átkozott jól taktikázik, elérheti, hogy kivegyék a ládikából.

A kiválasztás után el is indult a szervezkedés. Király Linda és Vásáry André lett az "átkozott". Kabát Peti valami különös, csak általa értett logika szerint kifejtette, hogy aki "átkozott", az nincs veszélyben.

Igaz, ő halál komolyan elgondolkozott azon is, mi van, ha valójában nincs egy átkozott sem. A többiek rámutattak, hogy úgy nem sok értelme lenne a játéknak.

Arra nagyon gyorsan rájött mindenki, hogy Király Linda az egyik átkozott. Wossala Rozina gasztroguru tett is egy javaslatot: a csajok alakítsák meg Aphrodité szektáját, vagyis fogadják meg: ha csaj kerül a ládába, és csaj mehet le nyitogatni, akkor megmentik egymást. Ahogy várható, ebbe elsőre mindenki beleegyezett, aztán persze jött az, hogy ki mit tekint hűségnek és árulásnak, ami az előzetesek alapján a későbbiekben nagy széthúzásokhoz vezet majd.

Következett a küldetés: a Sziszüphosz mítosz alapján egy kőgolyó játszotta a főszerepet, amivel egy stilizált templomot kellett ledönteni. A nyertes csapat négy tagja ezután egy logikai feladatban csapott össze, amiből – a többiek leplezetlen csodálkozása mellett – Gáspár Laci került ki győztesen. Így ő lett az, aki választhatott maga mellét még két embert, aki lemehetett Pandora szelencéjéhez.

Vicces volt látni, ahogy André és Linda is azonnal kavarni kezdett, hogy találjon valakit, aki elkíséri Lacihoz lobbizni, de az énekes semmit nem ígért, és végül Kabát Petit és Kozma Dominikot választotta maga mellé. A két sportoló azt javasolta, ne nyissák ki a ládát, és tartották is magukat ehhez, de Laci mást gondolt.

Persze ebben is van csavar: a három kiválasztott egyesével, egymás után mehettek le a "pincébe", de Laci nem lehetett az utolsó. Ebben az a fricska, hogy tud-e olyan két embert találni, aki tiszteletben tartja azt, amit ő szeretne, és ami még fontosabb: aki utána jön, az nem fogja-e éppen őt betenni a dobozba? Mert hogy a szabályok szerint az is lehetséges.

Ez egyébként a játék legbrutálisabb része és nem csak azért, mert valaki a végén kiesik. A többiek ugyanis a felszínen addig belekapaszkodnak egy kör alakban elhelyezett fém korlátba. Amikor egy játékos úgy dönt, kinyitja Pandora szelencéjét, két dolog történik: csökken a maximálisan megnyerhető 50 millió forintos nyereményalap, a játékostársakat pedig utoléri az istenek haragja.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy kapnak egy kis áramütést.

Nem tudom, pontosan mekkorát, de a reakciók alapján nem csak egy kis "levettem a pulcsit" szintű statikus elektromosságról beszélünk. Általános iskolában egy technikatanár egyszer áramot vezetett belénk, mondván, ha tudjuk, milyen, jobban fogunk ügyelni rá, hogy elkerüljük. Kevés dolog fájt annyira. (Bár igaza lett, azóta nagyon tartok az áramütéstől.)

Nem teljesen világos, hogy a szereplők mennyire voltak tisztában vele, mi következik, minden esetre senki nem háborodott fel rajta, pedig én ezen a ponton valószínűleg ott hagytam volna az egészet a fenébe. (Nyilván előre írásban beleegyeztek mindenbe is.)

Laci nem tudott ellenállni a csábításnak, és kinyitotta a szelencét, amit azzal magyarázott, hogy szeretett volna egy szövetségest szerezni magának a későbbiekre. Király Lindát Bánki Gergelyre cserélte. A színész nem is értette, amikor kiderült, hogy átkozottá vált belőle. Kinek árthatott?

Szegény annak köszönhette balsorsát, hogy Laci őt ismerte a legkevésbé, ezért őt áldozta be.

Így hát Vásáry André és Bánki Gergely csaphatott össze. A feladatuk az volt, hogy történeteket meséltek egymásnak, amiről ki kellett találni, igaz vagy hamis. A játékot André nyerte, így Gergely lett az első kieső. Itt még tartogat a műsor egy csavart: a következő kör elején André választhatja majd ki az egyik átkozottat. Laci izgulhat.

A műsor vitathatatlanul izgalmas, és ami nagy pozitívuma, hogy végig stílusban marad, minden apró játékelem illeszkedik a mitológiai tematikába. Külön erény, hogy a fontosabb feladatokat egy-egy mitológiai történethez kötik, így még egy kis népművelő jelleget is kap az egész. Ha csak néhány ember akad, aki itt találkozik először Pandora vagy Sziszüphosz történetével, már megérte. Szeretném külön kiemelni az animációkat, amelyek kicsit az animék világát idézik, ugyanakkor mégsem érzem idegennek őket, szórakoztató illusztrációként szolgálnak.

Az már látszik, hogy ez a formátum is alaposan megdolgozza a játékosok idegeit, de hogy mitől válik annyira brutálissá, hogy több játékos is könnyre fakad a későbbiekben, az ezen a ponton még nem látszik. Már csak ezért is érdemes követni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk