KULT
A Rovatból

Aki lemaradt a Yellowstone-ról, ezt sasolja! Megnéztük Az olajügynököt a SkyShowtime-on

Most épp szárparádéval támad Taylor Sheridan legújabb sorozata. Az Olajügynök páratlanul szórakoztató, így kell szerintünk egy modern Dallast csinálni!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. január 21.



Taylor Sheridan neve lassan garancia a sikerre. Ha nem is az anyagi sikerre, de hogy egy nagyon magas minőségű modern westernt kapunk, az szinte borítékolható. Sheridan színészként kezdte hollywoodi karrierjét, és stílusosan az első szerepe a Walker, a texasi kopóban volt. Az izmos testfelépítésű karakteres arcú színészt gyorsan felzabálta a TV-sorozatok világa. Szerepelt Pamela Anderson V.I.P. című remekművében is egy részben, a 2001-es simon bakeres Őrangyalban is felbukkant, de nem igazán sikerült kilépnie a rosszarcú színész kategóriából. Egészen a Kemény motorosokig, ahol a gyennyláda seriffhelyettest, David Hale-t alakította,.

Majd jött a nagy váltás, és átállt a kamera másik oldalára. Átnyergelt a forgatókönyvírásra: ő jegyzi például Sicario – A bérgyilkos szövegkönyvét, és még Oscarra is jelölték A préri uraiért.

Ezt követően a rendezésbe is belekezdett, és egy gagyi horrorfilm (Ampulla) után letette az asztalra 2017 egyik legjobb thrillerét, a Wind River – Gyilkos nyomont Jeremy Rennerrel és Elizabeth Olsennel. Ezt a filmet ő rendezte és írta is.

Nem lehetett Sheridant megállítani, 2018-ban megalkotta a Yellowstone-t, amely azóta több mint 52 epizódot és két spin-off sorozatot is megélt. Szinte saját western univerzumot épített a Dutton-család köré. A hihetetlen sikert remek stílusérzékének és ritmusérzékének köszönheti. A korrekt rendezéseit élő-lélegző karakterekkel tölti meg és hihető események történnek.

Kezei között még a legeltúlzottabb, hihetetlenebb helyzet is autentikus lesz. Western még sose volt ennyire sodró lendületű, mint amiket Sheridan alkot.

Még, ha nem is nevezhető minden műve westernnek, azért erősen építkezik a zsánerből. Az olajügynök is ilyen gyöngyszem. Itt együtt dolgozott Christian Wallace íróval, akinek Az olajügynök az első hollywoodi sorozata, de ez nem látszik a minőségen. Már az első pillanatában tudjuk, mit kapunk a pénzünkért. Egy újabb tökéletes kis fogaskereket a remek Sheridan-életműbe.

Tommy Norris (Billy Bob Thornton) egy olajügynök – angolul kicsit pontosabb a titulus, „Landman”. Ők biztosítják a nagy olajcégeknek a fúráshoz szükséges földeket, amiket csak lízingelnek pofátlanul magas összegért cserébe. Ezeken a földeken ezután a hatalmas vállalatok azt csinálhatják, amit szívük kíván.

Tommy nagyon jó a munkájában, ezt az első jelenetből megtudjuk. Mindig tudja kinek mit kell mondani ahhoz, hogy megtörténjen, amit szeretne.

Az első snittben például hátrakötözött kézzel, egy zsákkal a fején vesz rá egy drogkartellt vezető bűnözőt, hogy adja ki az olajcégnek a földjét kitermelésre. Az elképesztően feszült pillanatok alatt Tommy teljesen nyugodt tud maradni, míg mi izgulunk az életéért.

Ezután megismerjük Tommy életét és munkáját. A kis texasi Midland Odessában egy nyüzsgő kisváros, ami az olajból él. Itt mindenki mindent ennek a biznisznek köszönhet, rengeteg cég verseng a fekete aranyért. Megismerjük Tommy családját is, a túlszexualizált tini lányát, Ainsley-t (Michelle Randolph), a szinte elviselhetetlen stílusú, de szerető ex-feleségét, Angela-t (Ali Larter), akit még mindig szeret, és az önfejű, hatalmas tudással rendelkező, makacs fiát, Coopert (Jacob Lofland).

Ez a népes kompánia alakítja a kvázi, helyi Dallas-szerű Ewing-családot. Vagyis nem, mert Tommy igazából csak a Ewing-család ügyvezető igazgatója.

Főnöke a milliárdos Monty (Jon Hamm) a közelébe se megy a mocskos munkának. Minden apró-cseprő gond Tommyra marad. Mégpedig probléma akad egy ilyen veszélyes munkakörben. Monty a feleségével, (a friss Golden Globe nyertes Demi Moore-ral) és családjával a villájából igazgatja cégét, és ügyködik az újabb milliárdok termelésén. De találkozunk még a rendező egyik kedvenc színészével, James Jordannel is, aki szinte minden fontosabb Sheridan-műben szerepelt már. Itt is egy igazi közönség kedvenc lesz Dale.

Akkor a marhák után az új szerelem az olaj? Nekem egyértelműen igen! Ténylegesen rajongok Sharidan munkáiért, azok a típusú filmek/sorozatok, amik elé jó leülni, és azért a végén kapunk is valami pluszt, nem csak jól szórakoztunk. Az Olajügynök is szinte nézeti magát.

Nem viccelek, két nap alatt néztem végig az egész szériát. Nem tudtam abbahagyni, annyira jó hangulatú és feszes sorozat.

Még az egyértelmű butaságokat és felesleges szexuális részeket is figyelmen kívül tudtam hagyni. Mármint nem hagytam figyelmen kívül, de nem zavartak. Mondjuk ennyi szép ember között, ez valószínűleg nem meglepő. Azok, akik az olajfúrótornyokon dolgoznak, nem túl tetszetős emberek, de rajtuk kívül a városban mindenki szinte a szépségverseny-győztes kategóriába tehető. Néha csöcsökkel támad Sheridan, de nem zavaró módon. A cselekmény tökéletesen illik az éppen aktuális helyzetbe.

Az említett színészek mind-mind zseniálisak, szinte nincs, akit ne lehetne dicsérni. Billy Bob Thorntonból a képernyőn keresztül is érezzük a cigarettaszagot és a Dr. Pepper illatát. Szinte túlzásba viszi a vidéki tahóságát, de emellett egy intelligens, erős karakter tud maradni. Ali Lartert is jó végre újra látni a képernyőn. A 2000-es években a csapból is ő folyt, de mostanság jó dolgokban nem igazán láthattuk.

Demi Moore-nak nincs nagy szerepe, igazából csak a milliárdos szerető felesége, de ezt a szerepet hiba nélkül hozza.

Michelle Randolph pedig az 1923 naiv, ártatlan feleség szerepe után egy őrült, túlszexualizált 17 éves tinédzser képében brillírozik (úgy, hogy a való életben 27 éves). A karaktere szó szerint nem akar más dolgot csinálni, csak pénzt költeni és fiúkra mászni, sokat nem ad hozzá a sorozathoz, de férfiszemmel a szórakoztatáshoz mindenképpen plusz.

Nem csak szövegkönyvben erős Sheridan, de vizuálisan is ott van a szeren. Szinte minden felvétel az olajmezőkről megállná a helyét háttérképként is. Mellek, alkohol, cigaretta, drogok, fegyverek, bűnözők és tesztoszteron. Mi kell még? Egy szórakoztató sorozathoz semmi több, az biztos.

Nem kell meglepődni a viszonylag gyakori, erőszakos halálnemeken sem, hiszen az olajfúrótornyok nem éppen a legbiztonságosabb helyek ezen a földön, akár 18+-os sorozatnak is nevezném.

Remélem még sok-sok évadon keresztül tud majd minket szórakoztatni Tommy és kompániája. Így kell modern Dallast csinálni, brávó!

Az Olajügynök teljes első évadja megtekinthető a SkyShowtime streamingszolgáltató kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk