KULT
A Rovatból

„Aki Korda közé keveredik, megeszik a diszkók” – Hajós András ilyen szóviccekkel büntetett a Sztárban Sztár All Stars első adásában

Peter Srámek brillírozott, Oláh Ibolyát Hofivá maszkolták, Hevesi Tamás operát énekelt: a TV2 az elmúlt évek összes nagyágyúját beveti a nézettségi háborúban.


A TV2-n kicsit másképp alakul az ősz, mint ahogy a korábbi években megszokhattuk. Ilyenkor általában kezdődött a Sztárban Sztár Leszek, a TV2 csodafegyvere az X-Faktorral szemben. Aztán a zsűri fele – Majka és Pápai Joci – átigazolt a konkurenshez, a csatorna pedig úgy döntött, nem bíz semmit a véletlenre.

Meghirdették a Sztárban Sztár All Starst, amiben összeszedték a korábbi évadokban versenyző hírességek krémjét, hogy igazi sztárparádéval nehezítsék meg szombat és vasárnap esténként az RTL dolgát. A zsűrit is a korábbi évadokból válogatták össze.

Visszatért Hajós András, akinek a jelenléte kicsit mindig zavarba hoz. Még emlékezhetünk, hogy anno nemcsak a Heti hetes egyik visszatérő szereplője volt, de egy időben azt tervezte, hogy politikai pályára megy, méghozzá SZDSZ színekben.

Ezek után kicsit meglepő a NER kedvenc kereskedelmi csatornáján látni.

Itt van újra Liptai Claudia is, akit kicsit sajnálok, hogy ilyen műsorokban pazarolja az idejét, mivel kiváló színésznő. De sejtem, hogy a Sztárban sztár (és leágazásai) adásonként fizet neki annyit, mint amennyit egy színház egy egész évadra tud kínálni.

Igaz, a zsűri másik férfi tagjának, Stohl Andrásnak nem gond összeegyeztetni a színházi szerepeket a showbiznisszel. Buci volt már versenyző is, ezért pontosan tudja, min mennek át a versenyzők, ami segíthet az empatikus értékelésben.

Bár mindegyikük volt már többször zsűritag, Kiss Ramóna jelenti az állandóságot, aki 2022-óta ül az ítészi székben.

A műsorvezető a kirobbanthatatlan Till Attila. Érdekesség: bár úgy tűnhet, mindig is ő volt a Sztárban sztár műsorvezetője, valójában nincs így: 2013-ban az első évadban Friderikusz Sándor konferálta fel a versenyzőket.

A szabály továbbra sem túl bonyolult: a színpadra lépő sztárok párokba rendeződve párbajoztak egymással. A zsűri nem pontozhat, csak értékelhet. Miután egy páros mindkét tagja elénekelte a magáét, a nézők szavazata alapján az egyik tovább jut.

Azért a zsűri is kap lehetőséget: minden zsűritag megmenthet egy versenyzőt, aki vigaszágra (az úgy nevezett Reményzónába) jut. Az adás végén az így megmentett (összesen legfeljebb négy) vigaszágasból megint csak a nézők szavazati alapján ketten még tovább jutnak.

Az adás közös produkcióval indult, a Blondie Call Me című számát adták elő az est fellépői.

Az első párbajban Tóth Gabi és (egyik) exe, Trap kapitány küzdött meg. Gabi Anastaciát kapta feladtul, és egy valamit bebizonyított.

Bármennyire is kritikus vagyok vele viselt dolgai miatt, azt az egyet nem lehet elvitatni tőle, hogy bitang jó énekesnő.

A bevezető filmjében reményét fejtette ki, hogy a nézők ismét meglátják benne azt a 16 éves lányt, aki anno feltűnt a Megasztárban. De hát az a lány egy rocker volt, aki Guns’N Rosest és Pokolgépet énekelt, és innen sikerült eljutnia a kalocsai hímzéses népnemzeti giccshez. Most viszont kicsit tényleg visszahozott valamit abból az időből.

Trap kapitány is azok közé tartozik, akiről valószínűleg nem is tudnék, ha télen nem kell kritikát írnom a Sztárban sztárról. Örülök, hogy így történt, mert tényleg nagyon szórakoztató, sokoldalú előadót ismertem meg benne. De amilyen szenzációsan idézte meg tavaly Rátonyi Róbertet, Szécsi Pált most nem igazán sikerült hoznia.

A zsűri Gabit látta jobbnak, és a nézők is, de Tibi kapott egy szívecskét Ramónától.

Ezután Kiss Ernő Zsolt és Peter Schramek mérkőzött meg egymással. Ernő annak idején nem jutott túl messze a műsorban, ezért érthetően örült az új esélynek. George Baker nevét kétlem, hogy manapság sokan ismernék még, az Una Paloma Blancát is inkább Korda György előadásában ismerjük. Nekem leginkább azért maradt emlékezetes, mert a 80-as években keringett a gyerekek között egy átirat, amiből már csak annyi rémlik, hogy temetőről és csontvázakról szólt. Nem volt rossz, de a zsűri széttrollkodta az értékelést, és a korszakot cikizte.

A Rising Star is a kérészéletű tehetségkutatók közé tartozott, először és utoljára 2014-ben láthattuk. De volt egy tagadhatatlanul pozitív hozadéka: bemutatta nekünk az aranyos Peter Srameket, akit annak ellenére nagyon bírok, hogy Zámbó Jimmy a példaképe.

Sramek olyan Tóth Gabit varázsolt a színpadra, hogy mindenkinek leesett az álla. Ilyen produkcióval döntőt szokás nyerni, nem egy egyszerű párbajt. Stohl Andárs tátott szájjal nézte végig. Az egy dolog, hogy tökéletesen hozta a karaktert, és amennyire fizikailag lehetséges, a hangot is, de úgy valósította meg mindezt, hogy egy pillanatra sem tűnt paródiának.

A legjobb mondat Hajós Andrástól hangzott el Peter szájtartásáról:

„A Gabinak van egy ilyen szájtartása, hogy úristen, mindjárt megsértődik, sír és posztolni fog.”

Ernőnek esélye sem volt. Még szívecskét sem kapott.

Király Linda Oszvald Marikáként énekelte, hogy Kivilágos virradatig. Oszvald Marika a szubrettek királynője, egy cuki energiabomba. Táncol, cigánykereket hány, Speedy Gonzalesként cikázik. Linda derekas munkát végzett, de nem vitte túlzásba a mozgást, és az utánzás sem volt tökéletes, Peter Sramek után különösen visszaesésnek éltem meg. És hát lássuk be, tehetségkutatóban operettel lenyűgözni a nézőket ma már nagyon nehéz.

Hevesi Tamás Simándy Józsefként énekelte a Hazám hazámat, ami nagyon nagy falat. Nem is kezdte jól, hamiskás volt és a ritmust sem találta. Aztán némileg magára talált, de azért voltak bőven hibák. Igaz, az eredeti hangnemben énekelte, ami plusz nehezítés. Ezzel együtt annyira nem ájultam el, mint ahogy a zsűri. A két produkció közül megérdemelten jutott tovább. De Linda sem búcsúzott még, megkapta Hajós András szívét.

Zámbó Krisztián fura figura a hazai popszakmában.

Közel sem énekel úgy, mint az apukája, de százszor jobb fej.

Van humora, tud bolondozni, nem veszi komolyan magát, és ezért szerethető.

Korda Györgyöt és a Lady N-t kapta feladatul, amit olyan nagyon azért nem oldott meg. A zsűri is visszafogottan értékelt. Kordát látszólag könnyű utánozni jellegzetes hangja és mosolya miatt. Valójában azonban van egy olyan erős személyisége és színpadi jelenléte, amit kevesen tudnak visszaadni.

Hajós András ezen a ponton megajándékozott az est legbüntetőbb poénjával:

„Aki Korda közé keveredik, megeszik a diszkók.”

Én kérek elnézést.

Opitz Barbi Kovács Kativá lényegült át. Úgy szerette volna meghálálni, de a zsűri szerint nem sikerült. Liptai Claudia felemlegette Tóth Gabit is, aki anno tényleg emlékezetes előadást nyújtott Kovács Katiként. Én azonban megvédeném Barbit. Bár Tóth Gabi tényleg nagyot énekelt, de egyáltalán nem hozta Kovács Kati hangját. Barbinál ha nem is elejétől a végéig, de sokszor hallani lehetett az énekesnő hangját. A nézők mégis inkább Zámbót szavazták tovább a következő fordulóba.

Az nagyon igazságtalan szerkesztői döntés, hogy Gubik Petra és Oláh Ibolya között a műsornak már ebben a korai szakaszában választanunk kellett. Mindketten nagyon jók voltak a téli etapban, amit Petra megnyert, Ibi pedig harmadik helyen végzett.

Bár nagy rajongója vagyok, Gubik Petra Shania Twain performansza engem nem győzött meg. Szó se róla, jól énekelt, volt energia is, de kicsit egysíkúnak éreztem, nem építkezett. Láttunk már tőle sokkal jobbakat is.

Oláh Ibolya Hofi Gézaként érkezett, de ugyanezzel a maszkkal a következő adásban nyugodtan jöhetne Louis De Funesként, annak is tökéletes. Próbálta hozni Hofi hangját és gesztusait, de valahogy a Hofi érzés mégsem született meg.

Leginkább a maszkmesterek nyerték meg neki ezt a párbaj, de szerencsére Petrát sem küldte még haza a zsűri.

A műsor végére két nagyágyú maradt. Keresztes Ildikó olaszul énekelt fergetegeset. Csodálom, honnan veszi ezt a rengeteg energiát ráadásul úgy, hogy saját bevallása szerint beteg. A kiejtése is jónak tűnt, ő ezt annak tudta be, hogy tud románul, ezért könnyebben boldogult a másik latin nyelvvel. Ildikó is nagyszerű énekesnő, több rivaldafényt érdemelne.

Szabó Ádám Teddy Swimsként hatalmasat énekelt. Így utólag nem is értem, miért harmonikásként indult a Csillag Születikben. Azóta megjárta az X-Faktort is, és megnyerte a Sztárban sztár hetedik évadát. Most is megérdemelten jutott tovább, bár keresztes Ildikót sajnáltam, aki kénytelen volt beérni egy szívvel.

Nem maradt más hátra, mint dönteni a vigaszágasok sorsáról. Közülük Gubik Petrát és Király Lindát mentette meg a közönség. Keresztes Ildikót viszont sajnálom, jobb volt, mint Király Linda, sőt, szerintem még Hevesi Tamásnál is. De hát ez egy ilyen műsor. Várhatóan a továbbiakban is.

Vasárnap újabb sztárok érkeznek, hogy próbát tegyenek, többek Között Dallos Bogi, Puskás Peti, Sipos Tomi és Emilio érkezik a Sztárban Sztár All Stars színpadára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk