KULT
A Rovatból

„Aki Korda közé keveredik, megeszik a diszkók” – Hajós András ilyen szóviccekkel büntetett a Sztárban Sztár All Stars első adásában

Peter Srámek brillírozott, Oláh Ibolyát Hofivá maszkolták, Hevesi Tamás operát énekelt: a TV2 az elmúlt évek összes nagyágyúját beveti a nézettségi háborúban.


A TV2-n kicsit másképp alakul az ősz, mint ahogy a korábbi években megszokhattuk. Ilyenkor általában kezdődött a Sztárban Sztár Leszek, a TV2 csodafegyvere az X-Faktorral szemben. Aztán a zsűri fele – Majka és Pápai Joci – átigazolt a konkurenshez, a csatorna pedig úgy döntött, nem bíz semmit a véletlenre.

Meghirdették a Sztárban Sztár All Starst, amiben összeszedték a korábbi évadokban versenyző hírességek krémjét, hogy igazi sztárparádéval nehezítsék meg szombat és vasárnap esténként az RTL dolgát. A zsűrit is a korábbi évadokból válogatták össze.

Visszatért Hajós András, akinek a jelenléte kicsit mindig zavarba hoz. Még emlékezhetünk, hogy anno nemcsak a Heti hetes egyik visszatérő szereplője volt, de egy időben azt tervezte, hogy politikai pályára megy, méghozzá SZDSZ színekben.

Ezek után kicsit meglepő a NER kedvenc kereskedelmi csatornáján látni.

Itt van újra Liptai Claudia is, akit kicsit sajnálok, hogy ilyen műsorokban pazarolja az idejét, mivel kiváló színésznő. De sejtem, hogy a Sztárban sztár (és leágazásai) adásonként fizet neki annyit, mint amennyit egy színház egy egész évadra tud kínálni.

Igaz, a zsűri másik férfi tagjának, Stohl Andrásnak nem gond összeegyeztetni a színházi szerepeket a showbiznisszel. Buci volt már versenyző is, ezért pontosan tudja, min mennek át a versenyzők, ami segíthet az empatikus értékelésben.

Bár mindegyikük volt már többször zsűritag, Kiss Ramóna jelenti az állandóságot, aki 2022-óta ül az ítészi székben.

A műsorvezető a kirobbanthatatlan Till Attila. Érdekesség: bár úgy tűnhet, mindig is ő volt a Sztárban sztár műsorvezetője, valójában nincs így: 2013-ban az első évadban Friderikusz Sándor konferálta fel a versenyzőket.

A szabály továbbra sem túl bonyolult: a színpadra lépő sztárok párokba rendeződve párbajoztak egymással. A zsűri nem pontozhat, csak értékelhet. Miután egy páros mindkét tagja elénekelte a magáét, a nézők szavazata alapján az egyik tovább jut.

Azért a zsűri is kap lehetőséget: minden zsűritag megmenthet egy versenyzőt, aki vigaszágra (az úgy nevezett Reményzónába) jut. Az adás végén az így megmentett (összesen legfeljebb négy) vigaszágasból megint csak a nézők szavazati alapján ketten még tovább jutnak.

Az adás közös produkcióval indult, a Blondie Call Me című számát adták elő az est fellépői.

Az első párbajban Tóth Gabi és (egyik) exe, Trap kapitány küzdött meg. Gabi Anastaciát kapta feladtul, és egy valamit bebizonyított.

Bármennyire is kritikus vagyok vele viselt dolgai miatt, azt az egyet nem lehet elvitatni tőle, hogy bitang jó énekesnő.

A bevezető filmjében reményét fejtette ki, hogy a nézők ismét meglátják benne azt a 16 éves lányt, aki anno feltűnt a Megasztárban. De hát az a lány egy rocker volt, aki Guns’N Rosest és Pokolgépet énekelt, és innen sikerült eljutnia a kalocsai hímzéses népnemzeti giccshez. Most viszont kicsit tényleg visszahozott valamit abból az időből.

Trap kapitány is azok közé tartozik, akiről valószínűleg nem is tudnék, ha télen nem kell kritikát írnom a Sztárban sztárról. Örülök, hogy így történt, mert tényleg nagyon szórakoztató, sokoldalú előadót ismertem meg benne. De amilyen szenzációsan idézte meg tavaly Rátonyi Róbertet, Szécsi Pált most nem igazán sikerült hoznia.

A zsűri Gabit látta jobbnak, és a nézők is, de Tibi kapott egy szívecskét Ramónától.

Ezután Kiss Ernő Zsolt és Peter Schramek mérkőzött meg egymással. Ernő annak idején nem jutott túl messze a műsorban, ezért érthetően örült az új esélynek. George Baker nevét kétlem, hogy manapság sokan ismernék még, az Una Paloma Blancát is inkább Korda György előadásában ismerjük. Nekem leginkább azért maradt emlékezetes, mert a 80-as években keringett a gyerekek között egy átirat, amiből már csak annyi rémlik, hogy temetőről és csontvázakról szólt. Nem volt rossz, de a zsűri széttrollkodta az értékelést, és a korszakot cikizte.

A Rising Star is a kérészéletű tehetségkutatók közé tartozott, először és utoljára 2014-ben láthattuk. De volt egy tagadhatatlanul pozitív hozadéka: bemutatta nekünk az aranyos Peter Srameket, akit annak ellenére nagyon bírok, hogy Zámbó Jimmy a példaképe.

Sramek olyan Tóth Gabit varázsolt a színpadra, hogy mindenkinek leesett az álla. Ilyen produkcióval döntőt szokás nyerni, nem egy egyszerű párbajt. Stohl Andárs tátott szájjal nézte végig. Az egy dolog, hogy tökéletesen hozta a karaktert, és amennyire fizikailag lehetséges, a hangot is, de úgy valósította meg mindezt, hogy egy pillanatra sem tűnt paródiának.

A legjobb mondat Hajós Andrástól hangzott el Peter szájtartásáról:

„A Gabinak van egy ilyen szájtartása, hogy úristen, mindjárt megsértődik, sír és posztolni fog.”

Ernőnek esélye sem volt. Még szívecskét sem kapott.

Király Linda Oszvald Marikáként énekelte, hogy Kivilágos virradatig. Oszvald Marika a szubrettek királynője, egy cuki energiabomba. Táncol, cigánykereket hány, Speedy Gonzalesként cikázik. Linda derekas munkát végzett, de nem vitte túlzásba a mozgást, és az utánzás sem volt tökéletes, Peter Sramek után különösen visszaesésnek éltem meg. És hát lássuk be, tehetségkutatóban operettel lenyűgözni a nézőket ma már nagyon nehéz.

Hevesi Tamás Simándy Józsefként énekelte a Hazám hazámat, ami nagyon nagy falat. Nem is kezdte jól, hamiskás volt és a ritmust sem találta. Aztán némileg magára talált, de azért voltak bőven hibák. Igaz, az eredeti hangnemben énekelte, ami plusz nehezítés. Ezzel együtt annyira nem ájultam el, mint ahogy a zsűri. A két produkció közül megérdemelten jutott tovább. De Linda sem búcsúzott még, megkapta Hajós András szívét.

Zámbó Krisztián fura figura a hazai popszakmában.

Közel sem énekel úgy, mint az apukája, de százszor jobb fej.

Van humora, tud bolondozni, nem veszi komolyan magát, és ezért szerethető.

Korda Györgyöt és a Lady N-t kapta feladatul, amit olyan nagyon azért nem oldott meg. A zsűri is visszafogottan értékelt. Kordát látszólag könnyű utánozni jellegzetes hangja és mosolya miatt. Valójában azonban van egy olyan erős személyisége és színpadi jelenléte, amit kevesen tudnak visszaadni.

Hajós András ezen a ponton megajándékozott az est legbüntetőbb poénjával:

„Aki Korda közé keveredik, megeszik a diszkók.”

Én kérek elnézést.

Opitz Barbi Kovács Kativá lényegült át. Úgy szerette volna meghálálni, de a zsűri szerint nem sikerült. Liptai Claudia felemlegette Tóth Gabit is, aki anno tényleg emlékezetes előadást nyújtott Kovács Katiként. Én azonban megvédeném Barbit. Bár Tóth Gabi tényleg nagyot énekelt, de egyáltalán nem hozta Kovács Kati hangját. Barbinál ha nem is elejétől a végéig, de sokszor hallani lehetett az énekesnő hangját. A nézők mégis inkább Zámbót szavazták tovább a következő fordulóba.

Az nagyon igazságtalan szerkesztői döntés, hogy Gubik Petra és Oláh Ibolya között a műsornak már ebben a korai szakaszában választanunk kellett. Mindketten nagyon jók voltak a téli etapban, amit Petra megnyert, Ibi pedig harmadik helyen végzett.

Bár nagy rajongója vagyok, Gubik Petra Shania Twain performansza engem nem győzött meg. Szó se róla, jól énekelt, volt energia is, de kicsit egysíkúnak éreztem, nem építkezett. Láttunk már tőle sokkal jobbakat is.

Oláh Ibolya Hofi Gézaként érkezett, de ugyanezzel a maszkkal a következő adásban nyugodtan jöhetne Louis De Funesként, annak is tökéletes. Próbálta hozni Hofi hangját és gesztusait, de valahogy a Hofi érzés mégsem született meg.

Leginkább a maszkmesterek nyerték meg neki ezt a párbaj, de szerencsére Petrát sem küldte még haza a zsűri.

A műsor végére két nagyágyú maradt. Keresztes Ildikó olaszul énekelt fergetegeset. Csodálom, honnan veszi ezt a rengeteg energiát ráadásul úgy, hogy saját bevallása szerint beteg. A kiejtése is jónak tűnt, ő ezt annak tudta be, hogy tud románul, ezért könnyebben boldogult a másik latin nyelvvel. Ildikó is nagyszerű énekesnő, több rivaldafényt érdemelne.

Szabó Ádám Teddy Swimsként hatalmasat énekelt. Így utólag nem is értem, miért harmonikásként indult a Csillag Születikben. Azóta megjárta az X-Faktort is, és megnyerte a Sztárban sztár hetedik évadát. Most is megérdemelten jutott tovább, bár keresztes Ildikót sajnáltam, aki kénytelen volt beérni egy szívvel.

Nem maradt más hátra, mint dönteni a vigaszágasok sorsáról. Közülük Gubik Petrát és Király Lindát mentette meg a közönség. Keresztes Ildikót viszont sajnálom, jobb volt, mint Király Linda, sőt, szerintem még Hevesi Tamásnál is. De hát ez egy ilyen műsor. Várhatóan a továbbiakban is.

Vasárnap újabb sztárok érkeznek, hogy próbát tegyenek, többek Között Dallos Bogi, Puskás Peti, Sipos Tomi és Emilio érkezik a Sztárban Sztár All Stars színpadára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk