KULT
A Rovatból

A világ első számú akciósztárja, aki nagy komikus is lehetne – 61 éves lett Tom Cruise, akiről sokan nem tudják, milyen vicces

Cruise leginkább az utóbbi években mutatta meg humoros, önironikus oldalát, mi egy ilyen válogatással köszöntjük képzeletben július 3-i szülinapján.


Még messzebbre merészkedem: azt vajon tudta a kedves olvasó Hollywood egyik legszúrósabb tekintetű színészéről, hogy nemcsak hosszan tud szúrósan nézni, sőt, mint most mindjárt kiderül, vicces is tud lenni, de VALÓBAN fantasztikus színész is? Mert ezt kezdjük elfelejteni. Tom Cruise biztonsági játékos: mivel az utóbbi években az akciós-kasszasikerek jöttek be neki leginkább, ezekkel tolja tovább a saját ingerküszöbét – és a miénket is.

Életveszélyes, kaszkadőr nélküli sziklákról zuhanásai közben egészen biztosan nem gondol arra, hogy ugyanezt a szenzációs hatást egy komoly drámai alakítással is elérhetné. Inkább fizikailag kockáztat, mint lelkileg. Inkább ugrál, mint hogy mélyebbre ásson, ez az ő döntése. Végül is jó elnézegetni egy mindig egyel izgalmasabb Mission Impossible-stuntot is.

Viszont a színész szeret nevetni – sokak szerint vigyorogni –, és már magán is nevetni, sőt, nevettetni is. Elmesélése szerint gyerekkorában rövid vicces szkeccseket talált ki és másokat utánzott, hogy édesanyját és nővéreit nevetésre bírja. Lehet, hogy legalább akkora kapacitás van benne nevettetőként, mint akciósztárként?

Ben Stillerrel együtt röhögtette ki magát

Ez a szkeccs volt az egyik előjele, hogy Cruise tud nevetni magán. Az egyik Mission Impossible-forgatás promójába ugyanis beszállt Ben Stiller az MTV 2003-as díjátadójakor, aki eljátszotta, hogy ő egy mánikus Cruise-hasonmás, aki nem kopik le a sztárról. Stiller mindent bevetett, hogy a Cruise-filmek legendás jeleneteit a legröhejesebbé tegye: bénán dobálta a shakereket a saját Koktél-változatában , vagy ütközött az ajtónak a Kockázatos üzlet ikonikus táncjelenetében, amikor Cruise becsúszik a képb..

A legendás szőrös kezű, kopasz producer

Aki látta a Trópusi vihart – ami Ben Stiller rendezése –, az biztosan emlékszik Tom Cruise az egész castból kiemelkedő zseniális producer-alakítására Les Grossman szerepében – sőt talán arra a legjobban. Conannak elmesélte a színész, hogy ő maga találta ki a a szőrös, kövér kezű alakot, és a táncot is, ami csak úgy jött belőle,

...Stiller meg, miután először ledöbbent a maszkpróbán, meglátta benne a potenciált, és másnapra a felvétel alá is vágta a filmben is hallható zenét. Cruise hiphop-órákat is vett, hogy kifundálja, milyen mozgás illik a legjobban az egyébként ellenszenves figurához.

Virítom a lóvét

A Jerry Maguire – A nagy hátraarc egy remek, vígjátéki elemekkel is operáló dráma volt, melyben Cruise a sérülékenyebb oldalát is megmutatta, ebben a híres jelenetben pedig zseniálisan alájátszott kollégájának, Cuba Gooding Jr., miközben azt kellett a telefonba üvöltenie zsarolás hatására, hogy „Virítsd a lóvét!” (angolul: „Show me the money!”). A partnere meg is nyerte a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját.

Egy filmen rögzített bokatörés

Cruise remekül tud szórakozni a saját nyomorán is, amit mi sem mutat meg jobban, mint hogy az előző Mission Impossible-forgatásról mutatott nyersanyag-felvételen is jókat nevetett a Graham Norton Show-ban. Különösen azon a részen, velünk együtt, ami rendkívül fájdalmas volt neki: miután egy ház tetejéről a másikra átugrott, elszámolta magát, eltört a bokája, majd szerepben maradt, végigcsinálta a jelenetet, és törött lábbal kibicegett a képből. Hónapokra leállt a forgatás.

Nem bírta megállni röhögés nélkül a saját zsánerparódiáját

Jimmy Fallon egy időben azt játszotta híres színészekkel, és Cruise is remek partner volt ebben, hogy random kitalált hülye szavakat kellett komoly jelenetek párbeszédeibe olvasztaniuk. Itt ő és Cruise egy fiktív kémfilmjelenetben ülnek és próbálnak vérkomolyan elmondani olyan mondatokat, amivel a zsáner mesterkéltségét figurázzák ki, mint hogy valaki meghekkelte az elnök walkmenjét, hogy sportcipőkről szerezzen információkat.

James Cordennel ejtőernyőzött

A legkomfortosabb persze nyilván az Cruise-nak, amikor mást szívat. James Cordent felvitte több méter magasba, hogy aztán kidobja egy repülőből. Érdemes végignézni a szkeccst, remek vicces és őszintén kárörvendő pillanatokat tartalmaz.

A Magnólia mágikus őrültje

Cruise, akiről közismert, hogy a szcientológiai egyház tagja, volt olyan bátor, hogy Paul Thomas Anderson filmjében eljátsszon egy gyakorlatilag szektavezérhez hasonlóan működő figurát, aki a férfi önbizalom hímsoviniszta tuningolásával ér el hatalmas sikereket és népszerűséget. A figura olyan erős lett, hogy önmagában is egy karikatúra, sokan ekkor jegyezhették még, hogy a színészben több árnyalat van, mint amit meg mert mutatni magából. Azóta sem mert mindent, Kockázatos egy üzlet ez.

Simán kiütteti magát

Ilyen az, amikor az ember – egészen pontosan Cameron Diaz – Tom Cruise-zal készül fel egy akcióvígjáték forgatására és kicsit túl nagyot rúg. A Kéjjel-nappal egy egyszerű, de szórakoztató mozi lett, amiben van egy szupervicces repülőgépzuhanós jelenet, íme:

...amiben Cruise a legpontosabb időzítéssel akciózik és komédiázik egyszerre.

Égi kalandok 2

James Corden a Top Gun reklámhadjáratát sem úszhatta meg, ha már közelebbi kapcsolatba került Cruise-zal, aki megint felvitte az égbe, Corden megint nem örült, szokás szerint el akart menekülni, majd szokás szerint kikészült az égi kaland végére.

Már csak a musical hiányzott

Ez a legfrissebb fricska Cruise-tól és Cordentől saját magának: a showman elvitte Az oroszlánkirály című musical színpadi próbájára és előadására, végigdolgoztatta és totál hülyét csinált belőle, amit Cruise viccesen és alázattal viselt, ami a legjobb bosszú volt Corden részéről, ha már a prankeket valahogy meg kellett koronázni.

Karrier, viccesen a-tól, z-ig

Végezetül itt van Cruise és Corden, amint végigjátsszák a színész komoly filmográfiáját, nem éppen komolyan:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk