prcikk: „Beleégett az agyamba a kétéves, halott kislány képe” – fotósunk mesél ukrajnai munkájáról | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Beleégett az agyamba a kétéves, halott kislány képe” – fotósunk mesél ukrajnai munkájáról

Elek Krisztián a háború első napjától kint dolgozik. Azt mondja, az érzelmi teher a legnehezebb, és számára elképesztő, hogy vannak, akik azt hiszik, amit látnak, az megrendezett.


Elek Krisztián február 24-től járt Lvivben, Kijevben és környékén, Odessában, Mykolajivban és Harkivban. Még készül Zaporizsjába, mielőtt hazatér. Cikkeit, fotóit folyamatosan láthatták a Szeretlek Magyarország oldalán. Most a munkája részleteiről kérdeztük.

– Mit adhat vissza egy háborúból egy újságíró? Láthat és láttathat-e tökéletetes képet?

– Nincs az az ember, aki mindent meg tud tapasztalni és mutatni egy háborúból. Nem tud ott lenni mindenütt, és az sem biztos, hogy adott pillanatban jó helyen van. Nekem is volt olyan, hogy Lvivben voltam napokig, ahol nem volt támadás sokáig, aznap, amikor átmentem Odesszába, Lvivben volt robbantás. Nyilván, minél több időt vagyunk itt, annál többet tudunk mutatni. Egy-egy nagy cégnek könnyebb, mert ők lefedik az országot, csapatokat küldenek minden fontos helyszínre. A BBC, CNN, Washington Post, FOX News és a többiek még cserélgetik is az újságíróikat, nagyjából kipihent emberek tudnak dolgozni. Az olyan szabadúszók, mint én, folyamatosan szerveznek, utaznak, fotóznak. Állandóan harcban vagyunk az idővel, nem akarunk lemaradni semmiről, de próbálni kell anyagilag nem tönkremenni a munkában, ki kell találni, mikor milyen utazásra, helyi segítségre érdemes költeni. Ezért mi szabadúszó fotósok, operatőrök, újságírók összeállunk kisebb csoportokba. 2-3 embernek biztonságosabb az utazás, a munka, és megoszlanak a költségek.

Nagy cégek munkatársainak biztonsági védelme is van. Általában olyan ember például a sofőrük, akinek van háborús tapasztalata. Golyóálló terepjáróval járnak, és néha a helyi katonaság is ad biztonsági szolgálatot, ha kérnek. Mi viszont csak magunkra tudunk vigyázni, nincs babysitting!

Az idő is nagyon fontos. Rengeteg csapat jön ki 2-3 napra, az nyilván csak egy-egy helyszín, egy-egy történet. Az én két hónapom indult a menekültekkel a határon, majd Lvivben megmutattuk, hogyan nő a tömeg, utaztam velük vonaton, fotóztam fegyverkezelést tanuló vagy tankhálót és élelmiszercsomagot készítő önkénteseket, temetéseket, exhumálásokat, lerombolt falvakat. Szeretném, ha még sikerülne találkoznom Mariupolból menekültekkel.

– Milyen tulajdonságok fontosak egy ilyen úthoz? Bátornak kell lenni például?

– Nem gondolom, hogy feltétlenül bátornak kell lenni. Én például nem tartom magam annak. Azt gondolom, elhivatottnak és konoknak kell lenni, és olyannak, aki képes folyamatos nyomás alatt dolgozni. Fontos, hogy ki tudj lépni a komfortzónádból. Én hetekig egy ablak nélküli aprócska szobában éltem, minimális ruhám volt, enni meg azt ettem, amit találtam, és amire idő volt. Fontos a rugalmasság, mert itt folyamatosan változnak a tervek. Nekem például az első naptól így van. Február 24-én Londonból akartam Kijevbe utazni, a check in pultnál ellenőrizték az útlevelem, amikor jött az értesítés, hogy minden járatot töröltek Ukrajnába, mert Oroszország megtámadta. Kijev helyett Budapestre repültem, onnan kocsival és vonattal jöttem Ukrajnába. Az eredetileg 3 hétre tervezett utam a háború kitörésével meg is hosszabbodott, immár 2 hónapja itt vagyok.

Azt gondolom, kell a jó kondíció, mert a golyóálló mellény és a sisak együtt ad pár extra kilót, főleg egy fotósnak, akinek eleve van már pár extra kiló a nyakában. Körülbelül 10 kiló pluszt cipelünk akár napi 12 órában.

Öreg fotósok mondják, hogy a túléléshez hallgatni kell az ösztöneinkre, ha szarul érezzük magunkat, úgy tűnik, valami nem stimmel, akkor le kell lépni. Fontos szerintem együttműködőnek lenni a kollégákkal, az információcserék segítenének, főleg biztonsági szempontból, bár ez sokaknál nem működik, úgy tapasztaltam sokan versenynek tartják a kinti munkát. Sok női riporterrel is találkoztam itt, de úgy látom, a férfiak vannak túlsúlyban háborús tudósításban.

– Bárki mehet háborús övezetbe? Engedély kell?

– Tulajdonképpen mindenki, életemben először még katasztrófaturistával is találkoztam Lvivben. Ő nem volt újságíró, nem is fotózott, nem is írt, ő tényleg csak meg akarta nézni, milyen a háború. Úgy tervezte, megy a frontvonalba, de arról lebeszéltük, hogy védőfelszerelés és engedély nélkül nekivágjon.

Az országba bárki bejöhet, de vannak helyek, ahová nem mehet papírok nélkül.

Az adott ország védelmi minisztériumából kell igényelni akkreditációt. Békeidőben hosszabb a folyamat. A háború előtt 5 hetet vártam rá, az oroszok támadása után viszont egy hét alatt kiadták a legtöbb újságírónak, illetve nekem is, mert nekem is újat kellett kérni, háborúsat. Az első akkreditációmmal egy időben szerveztem a fixert. Ő a helyi segítő, aki ismeri a helyszínt, és anyanyelvén kívül beszél legalább egy idegen nyelvet. Van autója, illetve gyakran újságíró, fotós volt.  Általában 150-300 eurót kérnek egy napi munkáért, néha kicsit többet is, az adott helyzettől függ. Ezért segít eligazodni, leszervez interjúkat, bejuttat olyan helyekre, ahova átlagember sokszor nem tudna. Akkor is jól jönnek, amikor igazoltatnak minket a  katonák. Itt azért könnyedén letartóztathatják az embert, a legkisebb gyanú elég hozzá. Engem egyszer 40 percig tartottak fel, mert egyedül voltam, és oroszul mondtam egy taxisnak, hogy nem értem, ő meg rendőrt hívott rám. Jöttek mindenféle egyenruhások, tízen. Végül kihallgatás és az engedélyem ellenőrzése után elengedtek. Itt pont nem volt velem fixer, így nehezebb volt.

– Mi kell egy ilyen útra? A több vagy a kevesebb a jobb?

– Az eredeti terveim szerint a donyecki régióba mentem volna, ahol február végén -20 fokok vannak. Úgyhogy egy nagy hátizsákkal jöttem, abban sok meleg ruha és hálózsák is volt. Hoztam külső akkumulátort, mert áramhiánnyal is számolni kell. A tervek első borulásánál cuccaim egy részét egy barátomnál hagytam. Próbálok a legszükségesebbekre hagyatkozni. Alapvetően fontos, hogy tudjak dolgozni, ne fagyjak meg, és ne lőjenek le. Szóval kell golyóálló mellény és sisak is. Én eredetileg Kijevben kaptam volna védőfelszerelést. Katonákhoz akartam menni Donbasba, dokumentálni, hogyan élnek. A háború kitörése után azonban már nem sikerült elérnem hozzájuk.

Esélyem sem volt eljutni Kijevbe golyóálló mellény nélkül. Próbáltam beszerezni, de elképesztő hosszú folyamat volt. Sem az önkénteseknél, sem az újságíró szervezeteknél nem volt, három hét alatt sikerült vennem egyet.

Mellényből legalább 4-es erősségű kell. Feltesszük a PRESS feliratot, így nagyobb a valószínűsége, hogy nem lőnek ránk. Igaz, ez sem életbiztositás, nemrég a Fox News operatőrét lőtték le itt Ukrajnában. Lvivben elég hosszan vártam, hogy beljebb mehessek, így ott is lett a bázisom. Innen utazom az ország különböző pontjaira minimális csomaggal. Csak a kameráimat viszem, a laptopom, a töltőket, két gatyát, két zoknit és két pulcsit. Sok esetben a fürdési lehetőségek sem a legjobbak vagy egyáltalán nincsenek, és a több napos ruhát hordjuk.

Igen, sokszor van szagunk is, és a borotválkozás sokadrangúvá válik.

Amit vittél, az nem biztos, hogy örökre ott lesz. Elhagytam a kamerám töltőjét, eltört az adapter, ami az angol elektromos eszközeimhez kell. Elvesztettem sapkámat is, és a bakancsom is szétesett. Ezeket háborúban nem is olyan egyszerű pótolni. A boltok üresek voltak, vagy nem is voltak nyitva.

– Voltál életveszélyben?

– Nem azért jöttem, hogy a harcoló tankokkal szembeállva fotózzak. Amit fotózok, azt meg is szeretném mutatni, szóval hosszú távra tervezek. De nagyon félelmetes volt Harkivban egy olyan részen fotózni, ahol folyamatos rakétázás hallatszott a közelemben, de a becsapódás nem látszott a panelházak között. Futnom kellett, a fixerem félúton behívott fedezékbe, hogy fújjam ki magam, mielőtt továbbfutunk az autóhoz.

– Hol alszol, eszel?

– Többnyire szendvicset eszek, nagyon ritkán sikerül főtt ételhez jutni. Az első 10 napban szinte kizárólag kebab volt a menü. Rá se tudok nézni, az otthoni finomságokról álmodom, amit a feleségemmel felváltva főzünk. A szállásaim nagyon változatosak. Egy éjszakát fűtés nélküli, üres lakásban töltöttem. Ahogy egy pillanatra elaludtam, felébredtem a reszketésre. Kint esett a hó, és mínusz 3 fok volt. Ezután egy nappal viszont Lvivben egy nagyon előkelő hotelban kaptam helyet egy éjszakára, máshol épp nem volt hely. Általában olcsó hostelekben foglalunk szállást a kollégákkal, akikkel együtt dolgozunk. Lvivben majdnem két hónapja bérlek egy kapszula-szobát, ez egy ablak nélküli, pici hely, tényleg csak az ágy és egy bőrönd fér el. Nagyon olcsó, a célnak megfelel.

Nincs kocsim, de itt úgy érzem, az a legjobb. Press feliratú autót is lőttek már.

Közeli helyekre a fixer elvisz, távolabbra pedig éjszakai vonatokkal közlekedünk. Olcsó, lassú, késik és kényelmetlen is, de mindig megérkezünk oda, ahova terveztük. A legtöbb vonat a 70-es vagy 80-as évek Szovjetuniójából maradt itt.  A kalauznak is szovjet stílusú uniformisa van, nagy tányérsapkával. Priccseken lehet aludni, amik kemények és borzasztó keskenyek. Szóltak, hogy fent aludjunk, mert ha berobbanna az ablak, ne ránk essenek a szilánkok. Féltem, hogy leesek.

Mozdulni sem mertem, aludni sem bírtam.

Általában én mindig arra utazom, ahonnan menekülnek, de egyszer kipróbáltam menekültekkel együtt is egy másfél órás utat a határig, most 5 óra volt. A teljesen teli vonaton a vécé be volt zárva, a gyerekek pedig sokat sírtak.

Alszunk, ahol bírunk

– Kitől vannak információid? Hogyan tudod megértetni magad ott, ahol nem beszéled a nyelvet?

– A fixer az első számú segítőm. Nyilván ukrán, és ukrán szempontból mutat mindent, ahogy mindenki az országban. Objektivitást nem tőlük várunk, igyekszem a szememre bízni magam. Twitter vagy Telegram újságírói és helyi csoportokban találok információkat a történésekről. A liveuamap applikáción pedig látom a hadmozdulatokat. Követem a megérzéseimet, illetve kérdezem a helyieket fixer segítségével, hacsak nem beszélnek angolul. Olyan is van, amikor ők találnak meg. Egyszer az utcán egy önkéntes jött oda hozzám, mert látta a kamerákat a nyakamban. Beszélgettünk és mondta, hogy bevisz egy fegyverhasználati kiképzésre.

– Milyen szabályok vannak? Volt újságíró, akit kiutasítottak az országból, helyiekre pedig büntetés vár egy túl hamar kiadott felvétel miatt.

– Tudni kell, hogy Ukrajnában "martial law" van érvényben, ami statáriumot jelent. Gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a normális íróságokat. Vészhelyzet van, így katonai kormány vezet. Az alkohol árusítását is így tiltották be. Itt az átlagnál több szigorítás van az újságíróknak. Egyrészről a technikai fejlődés most ott tart, hogy mindent tudunk élőben mutatni. Ezt nagyon nem szeretnék, mert azt akarják, hogy az oroszoknak minél kevesebb információjuk legyen a rakétatámadásaik sikeréről.

Az akkreditációban szerepel, hogy senki nem mutathat be robbantást, csak 12 óra elteltével. Aki hamarabb hozza nyilvánosságra, kiutasíthatják.

Igy járt a holland újságíró is, aki az odesszai rakétatámadásról adott ki fotót, videót azonnal. Gyakorlatilag államtitkokat adott ki. Tilos fotót vagy videót készíteni úttorlaszokról, harcászati eszközökről vagy katonai objektumokról illetve katonákról is, kivéve, ha maszk van rajtuk, vagy erre személyesen engedélyt adnak. Ez nyomasztó, gondolkodik is az ember a szabály megsértésén, de nem éri meg.

– Van időd pihenni?

– Két hónap után most engedtem meg két napot fotózás nélkül, de tennivaló így is van. Képeket kell rendszereznem és küldözgetnem, ráadásul folyamatosan nézni kell a híreket és szervezkedni is kell, mert hétfőn szeretnék Zaporizzsjába menni. 500-1500 fotót készítek egy nap általában. Ebből kell esténként kiválogatni a legjobbakat, majd szerkeszteni és elküldeni az ügynökségnek. Ez rendszerint este 8 és 10 óra között van. Ez már késő a fotóügynökségeknek. Ők azt szeretnék, hogy 6-ig adjam le a felvételeimet, különben nem veszik meg az újságok.

– Mennyibe kerül több mint két hónapig dokumentálni az ottani eseményeket?

Sokba. Autista fiatalokkal dolgozom gondozóként Angliában, a fizetésem nem rossz, de itt annál többet költök egy hónapban, a bevételek pedig minimálisak. Családi megtakarításunkat élem föl, és kezdetben gyűjtöttek nekem a barátok olyan 200 ezer forintot. Örök hálám nekik, nagyon köszönöm a kedvességüket!

A golyóálló mellényem itt készült, 500 euróba került. Azt mondták erős, és ellenáll a Kalasnyikov golyójának is. Hogy mennyire erős valójában, azt nem szeretném kipróbálni.

Én még szerencsés voltam, mert a hazatérő újságírók eladják, akár 1500 eurót is kérnek a védőfelszerelésükért. A kiadásaim jelentős része  a fixerre megy, illetve a szállásokra, vonatra és kajára. Van, hogy csak csoki van nálam, hogy ha nincs idő enni, akkor valami energiát adjon.

– Melyek a legnagyobb kihívások?

– Nagy kihívás a bizonytalanság biztonsági és tervezési szinten is. A folyamatos szervezés mellett egyeztetni a kollégákkal, a fixerrel, és akkor sem biztos, hogy az eredmény az lesz, amire számítok. Rengeteg energia, idő és pénz megy néha kukába. Legutóbbi példa, hogy egyik kollégával megbeszéltük, hogy találkozunk Odesszában, onnan átmegyünk Mikolajivba. Azt mondta, jön hétfőn, másnap kedd vagy szerdát ígért, majd harmadik nap közölte, hogy elmegy ellenkező irányba. Elvesztegetett idő, pénz vonatra, szállásra, és a leszervezett fixer is bukott.

Vicces és bosszantó volt a háború elején, hogy aggódó ismerősök sokan írtak, de senki nem gondolta, hogy attól, hogy online vagyok, nem biztos, hogy ráérek. Nem csak beszélgetni nem érek rá, hanem sokszor egy visszaköszönésre sem.

A legnagyobb kihívás nyilván az érzelmi teher. Amikor látom a halott kétéves kislányt a sírgödör szélén, az exhumálás után.

Készítettem egy közeli fotót róla, de csukott szemmel. Később persze megnéztem, és beleégett az agyamba, mindig látom a kék overalljában. És az emberek megkérdőjelezik, hogy ez a háború tényleg van-e, hogy nem az ukránok mészárolják a  saját népüket vagy színészeket alkalmaznak? Ez nem egy akciófilm, ahol 10 millió statisztát meggyőztek, hogy dolgozzanak együtt a kormánnyal, pártállástól függetlenül. Volt egy szemtanú, aki látta a kislány és a családja meggyilkolását, majd ő is temette el őket. Olyan fájdalmat láttam az arcán, amit aligha tud valaki eljátszani.

A legeslegnagyobb kihívás tehát az, hogyan tudom megmutatni a kételkedőknek, hogy a fotó, amit csinálok, nem egy kép, hanem szétrobbantott jövő, amiből emberek hiányoznak, vagy tárgyak, épületek, amik örökre eltűntek.

Ami két hónap alatt tönkrement itt, évtizedek alatt is csak a töredékét lehet helyrehozni.

Elveszett jövő

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"
A szakértő szerint az orosz titkosszolgálatok már Magyarországon tartózkodó embereikkel készülnek egy provokációra. A cél szerinte egy szűk kormánypárti győzelem utáni esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakos lejáratása és delegitimálása lehet.


A magyarországi választásokkal kapcsolatos orosz-magyar kooperáció egy új, a korábbi információs szakaszt követő, potenciálisan erőszakos fázisba érkezhetett – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, szakértő a Totem Show-ban. Szerinte az utóbbi napok eseményei, mint például a szerbiai határ mellett történt, hamis zászlós műveletnek minősített akció, valamint a kormánypárti politikusok kommunikációja mind egy előre megírt forgatókönyv részei.

Példaként említette Budai Gyula fideszes politikus kijelentését, miszerint a Tisza Párt gyilkolásra készül. „Ez abszolút illeszkedik azokba a kormánszati kommunikációs panelekbe, amelyek az elmúlt napokban erősödtek fel, próbálják már előre delegitimálni bármilyen fajta esetleges ellenzéki demonstrációt vagy megmozdulást” – fogalmazott Buda.

Állítása szerint a kormányzati kommunikáció olyan elemeket vesz át, amelyek egyértelműen visszavezethetők orosz dezinformációs platformokra. Ezek a hálózatok – mondta – már évekkel ezelőtt beazonosításra kerültek más országokban, és most ugyanazokat a paneleket alkalmazzák Magyarországon is: álhíreket terjesztenek például álruhába öltözött ukránokról, akik erőszakos tüntetéseket szerveznek, megrohamozzák a Parlamentet és rátámadnak a rendőrökre. Ezeket a tartalmakat a kormánymédia és a kormányzati politikusok is megosztják.

A szakértő szerint a cél egy kaotikus, destabilizációt erősítő forgatókönyv megvalósítása, amely illeszkedik az eddigi orosz választási beavatkozások mintázatába.

„Tehát ez, hogy úgy mondjam, nagykönyv szerint megy, ebben semmi kiszámíthatatlan és meglepő nincsen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy éppen a forgatókönyvek ismertsége ad lehetőséget arra, hogy a nyilvánosság erejével delegitimálják ezeket a törekvéseket.

A szerbiai hamis zászlós műveletet Buda Péter szerint sikerült „nagymértékben kipukkasztani”, de az, hogy mégis meglépték, szerinte kényszerhelyzetre utal a kormányzat és orosz támogatóik részéről.

A művelet megszervezésével kapcsolatban úgy vélte, hogy abban valószínűleg egyik állam részéről sem a hivatalos szervek vettek részt, de a végrehajtás a legmagasabb politikai szintek tudtával történt. Ezzel magyarázható a „hihető tagadhatóság”, és az is, hogy a szerb katonai titkosszolgálat hiába figyelmeztetett a veszélyre, a politikai vezetés „lerázta” őket, hogy ne dekonspirálják a műveletet.

A választások utáni lehetséges forgatókönyvekről szólva elmondta, nem tartja valószínűnek a választás elhalasztását. Inkább arra számít, hogy egy szűk kormánypárti győzelem utáni tiltakozásokat fognak provokatív csoportok beépítésével lejáratni.

„Ezeknek a tiltakozásoknak a delegitimációja vagy a lejáratása érdekében olyan provokatív csoportokat építenek be, akikre hivatkozva, akiknek a tevékenységére hivatkozva erőteljesen föl lehet lépni az úgymond népharaggal szemben” – mondta.

Hozzátette, Moszkvának valószínűleg mindkét kimenetelre megvan a saját forgatókönyve.

A kiszivárgott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, mint amilyen a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, vagy az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd volt, Buda azt mondta, a legfontosabb dolgokat személyesen beszélik meg, ez magyarázza a sűrű találkozókat.

Az Orbán-Putyin leiratban elhangzott „kisegér-oroszlán” hasonlatot megdöbbentőnek nevezte. „Tehát itt lelepleződik az, hogy tulajdonképpen Nyugat-Európa az számunkra az ellenség, a szövetséges pedig Oroszország” – értékelte a helyzetet. Szerinte ez a beszélgetés is bizonyítja, hogy a magyar kormány egy teljesen más szövetségi rendszer mellett köteleződött el, mint amiben hivatalosan benne van, és Orbán Viktor arra játszik, hogy Ukrajna megszűnésével átalakul Európa geopolitikai térképe.

A szakértő súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy az Alapjogokért Központhoz hasonló szervezetek tudatosan terjesztenek orosz dezinformációt.

„Gyakorlatilag egy külföldi ország titkosszolgálatával való összejátszás a magyar választásokba való beavatkozás érdekében. A magyar választások rendjének a megsértése érdekében ez súlyos bűncselekménynek számít” – jelentette ki. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormányzati szereplők ne lennének tisztában ezen információk orosz eredetével.

A helyzet súlyosságát azzal az analógiával írta le, hogy a magyar állami szervek nem figyelmeztetnek az orosz dezinformációra, ahogy a Sherlock Holmes-történetben sem ugatott a kutya, mert ismerte a tettest.

„Miért nem ugat? Mert ismeri az elkövetőt. Erre csak ez az egyetlen magyarázat van. Elképesztően súlyos bűncselekmény a kormánynak a támadása a saját országa, a saját társadalma ellen.”

Buda Péter szerint a nemzetbiztonsági szerveken belül sokan „félábon várják a változást”, hogy a pártpolitika ne telepedjen rá a szakmai munkára. Úgy látja, Magyarország mára az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé és menhelyévé vált, ahonnan Európa-ellenes akciókat hajtanak végre.

„Mi kárt okozunk nemcsak a saját országunknak, hanem Európának is” – mondta. A nyugati titkosszolgálatok által kiszivárogtatott információkat nem a magyar választásokba való beavatkozásnak, hanem a nyugati országok önvédelmének tartja egy olyan szövetségessel szemben, amely trójai falóként viselkedik.

„Mi vagyunk a rés a pajzson. Mi vagyunk az az erő, amely az ellenséget, amely egyébként hibrid háborút folytat Nyugat-Európában... segíti” – fogalmazott.

A magyarországi oroszbarát műveletek irányításával kapcsolatban „koprodukcióról” beszélt, amelyben a magyar fél nincs mindenbe beavatva, mert Oroszország csupán eszközként használja.

„Gyakorlatilag egy bunkós bot vagyunk Oroszország kezébe, és Oroszországot az abszolút nem érdekli, hogy a bunkónak fáj-e az, amikor odacsapnak vele valahova.”

Ezeket a bizalmi műveleteket szerinte nem hivatalos állami szerveken keresztül, hanem a kormány körül lévő „intézőkkel” hajtják végre, hogy a szálak ne legyenek visszavezethetők a politikai döntéshozókig. Ez felveti egy árnyék-titkosszolgálat létezésének gyanúját, ami Buda szerint egy demokráciában elfogadhatatlan és alkotmányellenes.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata lenne azt, hogy ezt felszámolja, nem pedig azt, hogy támogassa.”

A szakértő úgy véli, Oroszország célja a jelenlegi kormány hatalmon tartásával nem csupán egy szövetséges megtartása, hanem az, hogy Magyarország továbbra is obstrukciós politikát folytasson, és megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját.

„Ha marad a jelenlegi kormány, akkor még keményebben fogja ezt a bunkós botot Oroszország, ami mi vagyunk, használni.” Szerinte a kormány hatalmon maradása háborúval fenyeget, mivel az országot „az orosz stratégia készséges eszközévé teszik”.

A magyar kormány oroszbarát politikájának mélyebb motivációiról szólva Buda egy geostratégiai téveszmét említett. Eszerint a kormány abból a felismerésből indul ki, hogy a Nyugatnak „befellegzett”, a Kelet pedig felemelkedőben van, és ha Magyarország időben a jó oldalra, vagyis Oroszország mellé áll, akkor a végén nagyobb szeletet kaphat a tortából.

„Magyarország egyfajta hullarabló megközelítésből kifolyólag az ellenségnek segít, hogy a gyengélkedő nyugati szövetségi rendszert minél előbb le tudja győzni, és cserébe majd akkor kapunk tőle valamit. Ezt hívják egyébként árulásnak.”

Ebben a geostratégiában szerinte az is belefér, hogy Ukrajna területi egységének felbomlása esetén Kárpátalja magyar fennhatóság alá kerüljön. „Amelyik geostratégiába belefér egy 600.000 négyzetkilométer fölötti uralomnak a lecserélése... onnantól fogva szerintem tulajdonképpen minden belefér.”

A választás napjára vonatkozó lehetséges orosz akciókkal kapcsolatban elmondta, megbízható forrásokból olyan hírek keringenek, hogy már Magyarországon tartózkodnak azok az orosz személyek, akik egy esetleges erőszakos provokáció megszervezésében vesznek részt. Ők nem azonosak a GRU-tisztekkel.

„Ők, hogy úgy mondjam, politikai mérnökök, ők pedig a mesteremberek, akik betonoznak és fűrészelnek.”

Hogy ténylegesen mit csinálhatnak, az a helyzetértékelésétől függ.  Az tűnik célravezetőbbnek, hogy megakadályozzák a választásokat és elhalasztják, vagy pedig már biztosítottnak látják a választási eredményt, egy szűk győzelmet a különböző egyéb eszközök segítségével, és aztán az adott esetben másnap kitörő ellenzéki tiltakozásokat próbálják delegitimálni.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A kormánymédia megvalósítja Buda Péter jóslatát: ukrán típusú zavargásokról, magyar Majdanról írnak
Csercsa Balázsra hivatkozva a Metropol előállt egy újabb, tiszásnak mondott titkos tervvel, ami szerint ha Magyar Péterék veszítenek, utcai zavargásokra, a főváros stratégiailag fontos pontjainak elfoglalására készülnek. Mindez arra utal, az orosz befolyásolási terv nem állt le.


Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő nemrég arról írt, választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek. Szerinte az orosz médiában egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, ami arra utalhat, hogy az oroszok egy hamis zászlós műveletet készítenek elő, és erőszakosan is beavatkoznának a magyar választásokba.

Ezt támasztotta alá Rácz András Oroszország-szakértő is, aki szerint kitartóan terjed egy álhír arról, hogy Ukrajnában jó fizikai állapotú embereket toboroznak, hogy magyarországi nyilvános eseményeken vegyenek részt. Rácz szerint „ha választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Buda Péter még egy olyan hamis vidót is bemutatott, amin állítólagos ukrán katonák tanulmányoznak egy akciótérképet, amire nagy betűkkel ráírták: BUDAPEST.

Úgy tűnik, most a Buda Péter és Rácz András által megjósolt orosz akció valóban elindult.

A Metropol a választás napján, 11 óra után nem sokkal ugyanis megjelentetett egy cikket, amiben azt írják: "itt van Magyar Péterék titkos dokumentuma: választási vereségre készülnek, ukrán típusú zavaragásokat akarnak kirobbantani.”

Ezután ismertetnek egy „választásnapi akcióterv” című angol nyelvű "dokumentumot". Eszerint a tiszásoknak „fel kell készülniük a vereségre, Magyar Péteréknek már nap közben el kell kezdeniük a csalás narratíváját építeniük, még a szavazás befejezése előtt hamisan győzelmet kell hirdetniük, majd a vereség után zavargásokat kell kezdeniük, úgy, ahogyan 2014-ben Ukrajnában, a Majdanon tették.”

A "dokumentum" szerint ennek érdekében terjeszteni kell, hogy a Fidesz választási csalásokat követett el. „A "jogellenes" kampánylépésekre "bizonyítékokat" kell felmutatni (természetesen hamis bizonyítékokat), és lehetőség szerint tanúkat kell megszólaltatni. A kommunikációs nyomásgyakorlás részeként már a választás vége előtt győzelmet kell hirdetni, de legkésőbb az urnazárás után meg kell ezt tenni” - idéz a "dokumentumból" a Metropol.

Majd ezt írják:

„Amennyiben az eredmények kedvezőtlenek, szervezett tömegeket kell mozgósítani, meg kell szállni a főváros stratégiailaig fontos pontjait, és szükség esetén össze kell csapni a rendőrséggel.”

A Metropol szerint a "dokumentumban" kifejezetten úgy fogalmaznak: az ukrajnai Majdanhoz hasonló zavargások kellenek, és állítólag arról is írtak, hogy a nemzetközi médiát és politikusokat is be kell vonnia a választás eredményének megkérdőjelezése érdekében.

A "dokumentum" forrásaként a Tisza Pártból kiugrott Csercsa Balázst jelölik meg, aki az elmúlt hónapokban több más, később egyértelműen hamisnak bizonyult "dokumentum" hitelesítőjeként is feltűnt. Például ő "erősítette meg", hogy valós a Tisza Párt kiszivárgott, adóemeléseket tartalmazó programja, amiből persze egy szó sem volt igaz.

Csercsa facebook oldalára valóban kikerült egy poszt, ami egyetlen fotót tartalmaz, egy aláírás nélküli, gépelt szöveggel teleirt oldalról. Ő csak ennyit írt mellé: „Ez most érkezett a belső forrásomtól. Durva. Tudjatok róla...”

A rendőrséggel való összecsapás narratívája azért aggasztó, mert egyértelműen beleillik abba a sorba, amire Buda Péter és Rácz András figyelmeztettek.

Persze az egésznek csak akkor van értelme, ha a valós eredménytől függetlenül a Fidesz győzelmét hirdetik ki este, és az ezen felháborodó tömegek kimennek az utcára. Ebben az esetben a kormány hivatkozhat arra, hogy Magyar Péter győzelemről tett napközbeni állításai csak a "titkos terv" részét képezték, a bejelentett eredmény miatt tiltakozók pedig mind Ukrajna titkos tervét hajtják végre. Legrosszabb esetben ukránoknak álcázott orosz provokátorok gondoskodhatnak arról is, hogy gyorsan kitörjön az erőszak, ami legitimálná a rendvédelmi erők bevetését.

Mindez természetesen csak egy elképzelt forgatókönyv, aminek az eddigi események, és különösen a kormánymédiában terjedő állítólagos tiszás dokumentum megágyazhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tesztelték, hogy Orbán az összeomlása után képes-e közönség előtt beszédet mondani – ezt állítja egy korábbi MTVA-s vezető
Bognár Tibor, az MTVA korábbi kabinetvezetője a választás hétvégéjén egy Facebook-videóban állította, hogy egy amerikai úton Orbán Viktor sofőrjeként dolgozott. A jelenleg Németországban élő férfi a közmédiában uralkodó félelemről is beszélt.


A választás hétvégéjén egy videóban jelentkezett be Bognár Tibor, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap korábbi kabinetvezetője, aki több, személyes emléket is felelevenített a Fidesz vezető politikusairól. Állítása szerint egykor Orbán Viktor sofőrje is volt.

„Orbán Viktor sofőrje voltam Amerikában két napig, amikor

az összeomlása után azt tesztelték, hogy vajon el tud-e mondani még egy beszédet élőközönség előtt. Sikerült neki. Kár, hogy idevezetett”

– mondta Bognár, majd hozzátette, hogy bár nem szimpatizál a TISZA Párttal, a változás reményében mégis rájuk szavazna.

Bognár a videóban felidézte azt is, milyennek látta tinédzserként Szijjártó Pétert. „Emlékszem a 15 éves Szijjátó Péterre. A Győri Bencés gimnáziumban olyan atyák is tanítottak minket, akik megjárták a börtönt és megjárták a gúlagot.

Nem gondoltam volna róla, hogy egyszer majd Moszkvától kér telefonos segítséget, hogy vajon mi a magyar nemzeti érdek.”

A volt kabinetvezető beszélt a közmédiában szerzett tapasztalatairól is. Azt állította, hogy egykori kollégái között általános a félelem, függetlenül attól, hogy kormánypártiak, ellenzékiek, vagy politikailag semlegesek.

„Közös bennük, hogy félnek. Félnek attól is, hogy a rendszerváltás lesz, és attól is, hogyha nem.”

Szerinte ez a félelem a megélhetés elvesztéséből fakad. Ezzel szembeállította a saját helyzetét, mondván, ő már egy szabad országban él.

„Én most Németországban vagyok kamionsofőr. Szabad ember egy szabad országban. Azért, hogy ők is megtudják, milyen egy szabad országban élni, nem vagyok tiszás. De a rendszerváltásra szavazok.”

Bognár elmondta, hogy bár idegenkedik Magyar Pétertől, mégis rá szavazna, mert szerinte most egyedül neki van reális esélye a változásra.

„Föláll a szőr a hátamon Magyar Pétertől. Egyszerűen nem értem, hogy hogy jutott idáig” – fogalmazott, de hozzátette, hogy Magyar rendszerváltást ígér, és a közvélemény-kutatások szerint egyedül neki van esélye ezt elérni.

„Ezért most megkapja a szavazatomat. Most az egyszer.”

A volt kabinetvezető arról is beszélt, hogy szerinte a hatalom mindent bevetett Magyar Péter ellen. Bognár Tibor a videóját egy Magyar Péternek és pártjának címzett figyelmeztetéssel zárta: „És szerintem ő is tudja, erről szól a szlogenjük, hogy soha többet, soha többet, hogyha ezt most elcseszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bódi Mátyás a részvételi adatokról: Ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem örülnék
A szakértő szerint a kistelepülések meglepően alacsony részvétele rossz előjel a kormánypártnak. Az új szavazók pedig jellemzően a közepes méretű városokból érkeznek, ahol a Fidesz hagyományosan kevésbé erős.
M.M. / Fotó: Telex - szmo.hu
2026. április 12.



Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője a Telex élő műsorában elemezte a választás napján beérkezett részvételi adatokat. Bódi szerint „a legfontosabb megállapítani azt, hogy minden valószínűség szerint rekordrészvétel várható a nap zárásakor, ez jelentős különbség a 2022-es adatokhoz képest”. Az elemző úgy véli, hogy „75 és 80 százalék között várható majd a végleges választási részvétel.”

Kilenc óráig a középvárosok voltak a legaktívabbak, és mint mondta, rengeteg olyan település van a kategóriában, ami Budapest környékén, az agglomerációban található, de a megyeszékhelyeken is komoly az aktivitás. Ezzel szemben a kistelepüléseken a részvételi arány még mindig visszafogott – ezt Bódi meglepő fejleményként jelölte meg.

Bódi Mátyás szerint „az látszik, hogy nagyon sok olyan választó fog most szavazni, aki korábban nem szavazott.”

Úgy véli, a fenti adatok alakulását az indokolhatja, hogy „az új választók jellemzően a közepes méretű városokból jönnek, és kisebb arányban érkeznek a kisebb településekről.”

Az elemző szerint a fenti eredmény „nem egy jó előjel a Fideszre nézve.”

Kifejtette, hogy „a Fidesz számára a leginkább aggodalmat okot adó fejlemény, hogy a kisebb településekről kevesebb választó érkezik, mint a nagyobb településekről.”

A részvételi adatok alapján a pesti és tolnai választókerület is aktív, ugyanakkor „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szembetűnő a viszonylagos passzivitás”.

Az elemző kifejtette, itt ment el eddig talán a legkevesebb választó szavazni, és ez valamennyire igaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nem nyíregyházi választókerületekre is.

Bódi szerint ha a nap végére sikerül elérni a 75-80 százalékos részvételi arányt, akkor az azt jelenti, hogy „több százezer olyan választó lesz ma Magyarországon, aki korábban soha nem szavazott,” mert állítása szerint „máshogy nem jön ki a matek.” Egy ilyen részvételi aránynál ez azt jelentené, hogy „minden tizedik választó új választó.”

Bódi Mátyás a műsor egy korábbi pontjában kiemelte a budapesti agglomerációt is, ahol állítása szerint szintén nagyon erős a részvétel.

Az adatok jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem biztosan örülnék ezeknek az eredményeknek”.

Szerinte „a fővárosban és a megyei jogú városokban hagyományosan magasabb aktivitás most még inkább felerősödött, ami politikailag is jelentős következményekkel járhat”. Példaként említette Győrt, Szekszárdot, Debrecent és a Balaton-felvidéket, ahol különösen magas részvételt mértek.

Úgy véli, ezek „jellemzően nem a Fidesz felé mozgó választókerületek”.

Közölte azt is, hogy „az egyik legaktívabb megye jelenleg Hajdú-Bihar, ahol a [tiszás] kampányzárót is tartották”. Az adatok alapján megállapította, hogy „a legaktívabb településtípusok most a kisvárosok, míg a leggyengébb részvétel az aprófalvas térségekben látható”. Mindez szerinte komoly fordulat a korábbi trendekhez képest.

Kifejtette, hogy „korábban a legapróbb falvak voltak a legaktívabbak, most viszont ez megváltozni látszik”.

Bódi szerint „különösen figyelemre méltó, hogy az ezer fő alatti településeken – ahol általában a legkorábbi órákban szavaznak – most nem látszik a megszokott kiugró aktivitás”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: