EGÉSZSÉG
A Rovatból

A testünk legrejtélyesebb sejtjei nem is a mieink – ez a mikrokimerizmus, az anyaság legbizarrabb mellékhatása

Szó szerint magadban hordozod az anyád – és talán a nagymamád, a testvéreid, a nagynénjeid és nagybácsijaidat is. A jelenség, a mikrokimerizmus szinte mindenkit érint, aki valaha méhben fejlődött.


Körülbelül 24 évvel ezelőtt Diana Bianchi egy mikroszkópba nézett, és egy emberi pajzsmirigy-darabkát vizsgált. Amit látott, attól azonnal libabőrös lett. A minta egy nőtől származott, akinek a kromoszómái XX-ek voltak. A lencsén keresztül azonban Bianchi egyértelműen Y-kromoszómákat látott – tucatjával.„Egyértelmű volt – mondta –, hogy a pajzsmirigyének egy része teljesen férfi volt.”

Bianchi gyanúja szerint ennek oka a terhesség volt. Évekkel korábban a páciens egy fiút hordott ki, akinek sejtjei egy ponton elhagyták a méhet.

Ezek a sejtek az anya pajzsmirigyében kötöttek ki – és szinte biztosan más szerveiben is –, majd felvették az őket körülvevő női sejtek identitását és funkcióit, hogy összehangoltan működhessenek velük.

Bianchi, aki ma az Eunice Kennedy Shriver Nemzeti Gyermekegészségügyi és Emberi Fejlődési Intézet igazgatója, megdöbbent.„A fia sejtjei teljesen átalakították a pajzsmirigyét” – mondta.

Az eset nem volt egyedi. Gyakorlatilag minden alkalommal, amikor egy embrió beágyazódik és növekedni kezd, apró darabokat küld magából abba a testbe, amelyben él. Ezek a „lerakódások” már a terhesség negyedik–ötödik hetében megkezdődnek. És szinte minden anatómiai területen megtelepednek, ahol a tudósok eddig keresték őket: a szívben, a tüdőben, az emlőben, a vastagbélben, a vesében, a májban, az agyban.

Ez a mikrokimerizmusnak nevezett jelenség, amikor szó szerint magunkban hordozzuk mások sejtjeit – írta a The Atlantic. A magzatból származó sejtek évtizedekig, akár egy életen át is velünk maradhatnak.

„Ezeket akár az evolúció eredeti szervátültetéseinek is tekinthetjük”

– mondta J. Lee Nelson, a Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa.

A sejtcsere kétirányú: miközben a magzati sejtek az anyába jutnak, az anya sejtjei is átvándorolnak a magzatba, ahol akár felnőttkoráig is megmaradnak. A kutatók szerint így

az emberek apró mozaikjai lehetnek több rokonuknak is, például az idősebb testvérüknek, az anyai nagymamájuknak, vagy akár olyan nagynéniknek és nagybácsiknak, akiket a nagymama még az anya születése előtt hordott ki.

„Olyan, mintha az egész családodat magadban hordanád” – fogalmazott Francisco Úbeda de Torres evolúcióbiológus. Egy 2012-es tanulmány 59 elhunyt nő agyát vizsgálva 63 százalékukban talált férfi eredetű DNS-t, bizonyítva, hogy ezek a sejtek még a vér-agy gáton is átjutnak.

De vajon tesznek is valamit ezek a sejtek?

Sok szakértő úgy véli, hogy a mikrokimerikus sejtek nem puszta potyautasok, akik sodródnak valaki más genomtengerében. Ezek genetikailag elkülönülő entitások egy idegen testben, saját evolúciós érdekeikkel, amelyek akár ütközhetnek is a „házigazdájukéval”.

És hatással lehetnek az egészség számos aspektusára: arra, mennyire vagyunk fogékonyak fertőző vagy autoimmun betegségekre, a terhességek sikerességére, sőt talán még a viselkedésre is.

Ha ezek a sejtek valóban olyan fontosak, mint ahogy egyes tudósok gondolják, akkor az emberi élet egyik leginkább alulértékelt formálói lehetnek.

Az anyától örökölt sejtek segíthetik a csecsemő immunrendszerének finomhangolását. A jelenség magyarázhatja azt is, miért fogadja el a szervezet könnyebben az anyától származó szervátültetést.

A kutatók már most is találtak jeleket arra, hogy ezek a vándorló sejtek mire lehetnek képesek. Way egereken végzett vizsgálatai például arra utalnak, hogy a terhesség alatt örökölt mikrokimerizmus segíthet finomhangolni a csecsemők immunrendszerét, és ellenállóbbá teheti őket a vírusfertőzésekkel szemben.

Saját terhességeik kihordásában is, azzal, hogy a félig idegen DNS-ből álló magzatot nem fenyegetésként, hanem ártalmatlan jelenlétként „tanítják meg” felismerni a szervezetnek.

Hasonlóképpen, az örökölt mikrokimerizmus magyarázatot adhat arra, miért fogadja el az emberi szervezet könnyebben az anyától származó szervátültetést, mint az apától érkezőt

– mondja William Burlingham, a wisconsini egyetem transzplantációs szakértője.

Az 1990-es évek elején Burlingham egy vesetranszplantált beteget vizsgált, aki hirtelen abbahagyta az immunszuppresszív gyógyszereit – ami normál esetben kilökődést okozott volna. „De teljesen jól volt” – mondta. A vesét az anyjától kapta, akinek sejtjei még mindig keringtek a testében. A szervezete az új szervet egyszerűen „ismerősnek” érzékelte.

Ugyanakkor a mikrokimerizmusnak lehetnek árnyoldalai is: egyes kutatások szerint azoknál a nőknél, akiknek a testében több magzati sejt van, hosszú távon nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos autoimmun betegségek. A kép azonban nem fekete-fehér, mivel más autoimmun kórképek, például a reumatoid artritisz, épphogy enyhülhetnek a terhesség alatt.

„Nem gondolom, hogy rosszindulatú szereplők lennének”

– mondta Nelson a magzati sejtekről.

Egyes evolúcióbiológusok szerint a magzati sejtek stratégiailag is elhelyezkedhetnek az anya testében, hogy a baba érdekeit szolgálják: az agyban több figyelmet követelhetnek, az emlőben több tejtermelést serkenthetnek. „Szerintem ez a baba biztosítása az anyára. – Egyfajta: »Hé, ne támadj meg.«” – mondta Amy Boddy biológiai antropológus. A sejtek szerepét sebgyógyulásban is kimutatták már: császármetszési hegekben olyan magzati sejteket találtak, amelyek a gyógyuláshoz szükséges kollagént termeltek.

Ugyanakkor emberi daganatokban is megjelentek, de ott még nem tisztázott, hogy segítik vagy gátolják a kóros folyamatokat.

A kutatásokat nehezíti, hogy ezek a sejtek rendkívül ritkák, koncentrációjuk sokszor csak egymillióból egy. Emiatt a tudósok között is vita zajlik a jelentőségükről. „Egy részem teljesen készen áll arra, hogy elfogadja: a mikrokimerizmus nagy része teljesen ártalmatlan” – ismerte el Melissa Wilson evolúciós biológus. Ha azonban kiderül, hogy valóban fontos szerepet játszanak, az forradalmasíthatja az orvostudományt. Az Egyesült Államokban már zajlik egy klinikai vizsgálat, amelyben a természetes toleranciát kihasználva egy súlyos genetikai vérképzőszervi betegségben, az alfa-talasszémiában szenvedő magzatokat kezelnek méhen belüli anyai őssejt-átültetéssel. A jövőben a mikrokimerizmus ihlette kezelések segíthetnek a veszélyeztetett terhességeken és a szervátültetések sikerességén is.

A legtöbb szakértő szerint a jelenség túl elterjedt és ősi ahhoz, hogy jelentéktelen legyen.

„Ezek a sejtek túl kitartóak, túl elterjedtek, túl ősi eredetűek ahhoz, hogy ne legyen hatásuk” – állítja Boddy. A felfedezés az alapító kutató személyes önképét is átformálta. „Az én fejemben ez megváltoztatta azt, hogy ki vagyok” – mondta Bianchi.

Via The Atlantic


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.


Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Saját homloka felét bénította le egy orvosnő, hogy bemutassa a botox valódi arcát
A YouTube-ra feltöltött videóban a szakember részletesen elmagyarázza a neuromodulátorok működését. A kísérlet arra is figyelmeztet, hogy a beavatkozás komoly mellékhatásokkal járhat, ha nem profi végzi.
DP - szmo.hu
2026. április 08.



Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.

Dr. Bita Farrell, egy neves plasztikai sebész a homloka csak egyik felébe adott be injekciót, az eredményt pedig egy YouTube-ra feltöltött videóban mutatta meg a világnak.

A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.

„A neuromodulátorok, mint például a Botox, használhatók a szemöldök formázására és szép megemelésére – ezt pedig az izmok működésének megértésével érjük el” – mondta Dr. Farrell, aki szerint a lényeg az izmok egyensúlyának megbontása.

„Az izmok vagy felfelé húznak, vagy lefelé, és amikor hagyjuk érvényesülni azokat az izmokat, amelyek felfelé húznak, szép emelést lehet létrehozni.”

A kísérlet során pontosan megmutatta, mely területek kezelése hozza a leglátványosabb eredményt. „Látható, hogy ez az oldal sokkal nehezebbnek tűnik” – részletezte a doktornő.

Az eredmény valóban megdöbbentő: a kezelt oldalon a szemöldök látványosan megemelkedett, bár ez egyúttal egyfajta állandóan meglepett arckifejezést is kölcsönzött neki.

Az eset rávilágít, hogy bár a botox valóban átalakító erejű lehet, komoly mellékhatásokkal járhat, ha nem képzett szakember végzi a beavatkozást.

Nem ez az első alkalom, hogy a botox hatását ilyen látványosan demonstrálták. Korábban egy ikerpár kísérlete járta be a világsajtót, ahol az egyik testvér éveken át rendszeresen kapott botoxot, míg a másik nem.

Az évek múltán készült fotókon egyértelmű volt a különbség: a kezelt ikernek jóval kevesebb nyugalmi ránca volt, különösen a homlokán és a szemei körül.

Via Youtube - Dr Bita Farrell


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Riasztást adtak ki a magyar kardiológusok: ezekre a tünetre figyeljen mindenki, aki sportol
A Magyar Kardiológusok Társasága négy kritikus tünetre hívta fel a figyelmet, amelyek veszélyt jeleznek mozgás közben. Ezek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel, akár hirtelen szívhalállal is járhat.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 20.



A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.

Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.

A szervezet ugyan alkalmazkodik a terheléshez, csökken a nyugalmi pulzus és hatékonyabbá válik a szívműködés, ám bizonyos szívproblémák sokáig tünetmentesek maradhatnak, és csak edzés közben okoznak panaszt.

„A mozgás egy fontos védőfaktor a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden esetben kockázatmentes. Vannak olyan, sokszor rejtett betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak problémát” – hangsúlyozza dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

A legsúlyosabb következmény a sportolás közbeni hirtelen szívhalál, ami bár ritka, hátterében legtöbbször súlyos ritmuszavar áll. Fiatalabb korban ennek oka gyakran genetikai eredetű szívizombetegség, míg 35 év felett jellemzően a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus.

A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat, különösen bizonyos csoportok számára.

„Nagyobb intenzitású sporttevékenység megkezdése vagy folytatása esetén – ha valakinél szív- és érrendszeri rizikófaktorok állnak fenn, mint például magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, dohányzás vagy pozitív családi anamnézis – javasolt a kardiológiai kivizsgálás” – mondja a professzor.

A versenysportolók számára Magyarországon kötelező a rendszeres sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely EKG-t és szükség esetén további teszteket is magában foglal.

Mivel a szabadidős sportolóknak ez nem kötelező, nekik különösen figyelniük kell a testük jelzéseire. Azonnal fel kell függeszteni az edzést és orvoshoz kell fordulni, ha mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező légszomj, szívdobogásérzés, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik.

Gyakori kérdés, hogy egy fertőzéses betegség után mikor lehet biztonságosan visszatérni a mozgáshoz. A szabály az, hogy amíg tünetek vannak, kerülni kell a fizikai terhelést a szövődmények kockázata miatt. A tünetek megszűnése után legalább néhány nap panaszmentes időszakot kell tartani, és csak ezután lehet óvatosan, fokozatos terheléssel újrakezdeni az edzést.

Napjainkban egyre több okoseszköz segíti a sportolókat, melyek pulzust mérnek, vagy akár egycsatornás EKG-t is rögzítenek. Bár ezek hasznosak lehetnek, a kardiológus óvatosságra int.

„Bár ezek az eszközök hasznos kiegészítő információt nyújthatnak, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Ugyanakkor panasz esetén segíthetnek abban, hogy a kivizsgálás gyorsabban és célzottabban történjen”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy rossz fog okozhatja a vállfájdalmat? Hogyan derül ki, hogy nem is ott van a gond, ahol sejtjük?
Évi dentálhigiénikus szakemberként sem gondolta, hogy egy fogászati góc okozza a vállfájdalmát. Pedig miután a problémás fogat eltávolították, elmúlt az ízületi panasza is. A Diagnózis podcast új epizódjában a fogászati gócoknak jártunk utána és megtudhatunk minden fontosat a fogorvostól.


Ha hónapok óta makacs váll-, hát- vagy ízületi fájdalommal küzdesz, valószínűleg először nem a fogorvos jut eszedbe. Gyógytorna, gyógyszerek, reumatológia – legtöbben ezeken az állomásokon indulnak el. Pedig néha a valódi ok egészen máshol lapul.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális epizódjában éppen egy ilyen történetet jár körül Ganzler Orsolya két vendégével: dr. Virtics Ferenc fogorvossal, az Abident vezető szakemberével, valamint Kovácsné Haász Évával, aki nemcsak érintettként, hanem dentálhigiénikus szakemberként is megszólal. A műsor jól ismert formátuma szerint ezúttal is egy konkrét egészségi problémából indul a beszélgetés: egy személyes történet és egy szakértői nézőpont együtt segít megérteni a háttérben húzódó összefüggéseket.

Éva története azért is különösen érdekes, mert maga is a fogászati területen dolgozik, mégsem gondolta elsőre, hogy a hónapok óta tartó vállfájdalomnak köze lehet a fogaihoz.

„Nem jutott eszembe először, hogy a fogammal lehet a probléma, és ez okozza az ízületi fájdalmaimat”

– mondja a beszélgetésben.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Éjszakánként a lüktető fájdalomra ébredt, többféle kezelésen is átesett, de az áttörés elmaradt. A fordulatot végül egy komplex fogászati kivizsgálás hozta el: CT-felvételen derült ki, hogy egy korábban gyökérkezelt fog gócos elváltozást okoz.

Dr. Virtics Ferenc a beszélgetésben érthetően magyarázza el, mi történik ilyenkor a szervezetben:

„A fogászati góc egy krónikus gyulladás. Sokszor semmilyen panaszt nem okoz a szájban, ezért a páciensek nem is gondolnak rá.”

Ez a lappangó gyulladás azonban nem marad feltétlenül helyben: bizonyos időszakokban a szervezet más pontjain is tüneteket okozhat, például ízületi fájdalmat vagy krónikus gyulladásos panaszokat.

Éva esetében a gócos fog eltávolítása után néhány nappal megszűnt a vállfájdalom:

„Arra ébredtem, hogy végigaludtam az éjszakát, és nincsenek ezek a lüktető fájdalmak.”

Talán az egyik legfontosabb felismerés, ami a beszélgetésből kirajzolódik, hogy sokan nem is a tünetek hiánya miatt halogatják a fogorvost, hanem a félelem miatt. Ezt dr. Virtics Ferenc is hangsúlyozza:

Sok páciens még mindig rossz emlékeket, korábbi kellemetlen élményeket társít a fogászati kezelésekhez, ezért csak akkor kér időpontot, amikor már fájdalom vagy komolyabb panasz jelentkezik.

Pedig éppen ez az, ami hosszú távon több kellemetlenséget, hosszabb kezelést és nagyobb költséget is jelenthet. A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a rendszeres kontroll nem pusztán „fogászati rutin”, hanem a teljes szervezet egészsége szempontjából is kulcskérdés lehet. Egy időben elvégzett szűrővizsgálat vagy panorámaröntgen olyan elváltozásokat is megmutathat, amelyek még semmilyen tünetet nem okoznak, később viszont komoly problémák forrásai lehetnek.

Tudtad, hogy a fogászati kezeléseidet is fizetheted az OTP Egészségpénztárral?

A magánfogászati kezeléseidet részben vagy teljes egészében fedezheted a pénztári számládról – akár közvetlenül a rendelőben egészségkártyával, ha az adott fogászat szerződött partner. Ha nem szerződött, akkor kérj egy számlát (a helyes számlakiállításra figyelj!) a kezelésről, és utólag elszámolhatod a pénztáraddal.

Az adó-visszatérítést közvetlenül az egészségpénztári számládra kaphatod, így évente akár plusz 150 000 forintot is gyűjthetsz fogászati kiadásaidra, ha rendszeresen az OTP Egészségpénztáron keresztül fedezed az egészségügyi kiadásaidat.

Mire használhatod fel a pénztári egyenleged?

  • fogászati szűrésre és állapotfelmérésre
  • fogkőeltávolításra és dentálhigiéniai kezelésekre
  • tömésekre, gyökérkezelésre
  • fogpótlásokra, koronákra, hidakra
  • fogszabályozásra
  • szájápolási termékekre és egyéb gyógyászati eszközökre

Ha még egyszerűbbé tennéd a használatot, akkor összekötheted az egészségkártyádat a bankszámláddal, így a kezeléseket közvetlenül fizetheted, és az elszámolás automatikusan megtörténik.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

 

Az epizód második felében a nézői kérdések kerülnek fókuszba: szó esik a helyes fogmosási technikáról, a fogágybetegségről, a genetikai hajlam kérdéséről, sőt, még a száj mikrobiomjáról is.

A teljes epizódból többek között az is kiderül:

  • mit jelezhet a fogfájdalom,
  • valóban örökölhető-e a „rossz fog”,
  • mikor kell először fogorvoshoz vinni a gyereket,
  • és miért nem csak akkor érdemes időpontot kérni, ha már fáj.

Nézd meg a teljes beszélgetést, ha szeretnéd tudni, milyen jelekre érdemes odafigyelni, és milyen kérdéseket érdemes legközelebb feltenned a fogorvosodnak.

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: