Ónodi Eszter: Felesleges az életkorod miatt befeszülni

Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:

A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?

A műsorban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető Ónodi Eszter színésznővel és Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológussal beszélget arról, hogyan őrizhető meg a nők önbizalma 40 felett, javíthat-e az énképünkön egy arcplasztika és mit kezdjünk a külvilágból érkező, nem mindig pozitív visszajelzésekkel.

Az 50. év betöltése egy mágikus határ lenne?

Mindjárt a beszélgetés elején Ónodi Eszter elmeséli, hogy őt alapvetően nem különösebben izgatta volna az 50. születésnapja – de véletlenül úgy alakult, hogy megkerülhetetlenül szembe kellett néznie vele.

Ettől kezdve már őt is elkezdte foglalkoztatni a kérdés. Mert egy dolog, hogy mit jelent neked egy életkor – és egy másik, hogy mit jelent a külvilágnak.

Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus tágabb perspektívába helyezi a jelenséget. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az 50. életév ennyire erősen meg tud jelenni a nők életében. Sokan valódi mérföldkőként élik meg – még akkor is, ha korábban nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és vannak, akik már jóval korábban, a elkezdenek a korukkal foglalkozni, és már a 40. születésnapjukat is szorongva várják.

Fruzsina elmagyarázza, hogy mit is jelent a  „szubjektív életkor”:

A probléma inkább ott kezdődik, amikor a külvilág visszajelzései elkezdenek ütközni ezzel a belső élménnyel.

És ez nem csak „fejben dől el”. Fruzsina szerint biológiai szinten is hatunk egymásra: „sokkal jobban befolyásoljuk egymás hangulatát és idegrendszeri állapotát, mint gondolnánk”. Vagyis nem lehet teljesen kivonni magunkat abból, amit mások mondanak – de az igenis tanulható, hogy kitől fogadunk el visszajelzést, és kitől nem.

Épít vagy rombol a külvilág visszajelzése?

Eszter is tanulja ezt, például úgy, hogy a közösségi médiában való jelenléttől kicsit hátrébb lépett a negatív tapasztalatok miatt. Merthogy ő is kapott már bántónak ható kommenteket a kinézetére, életkorára vonatkozóan. Eszter konkrét példát idéz fel: „Imádom a havat, újévkor elmentem futni a Hármashatár-hegyre és futós szettben tettem ki egy szelfit, így kívánva boldog új évet. Egy bizonyos pont után olyan kommentek jelentek meg a poszt alatt, mint például:

Annyira ledöbbentem ezen, még ha sejtettem is, hogy akik írták, saját frusztrációjukat eresztették ki.  Ha másért nem, hát ezért hálás vagyok, hogy ezzel a poszttal segíthettem enyhíteni a frusztrációjukat” – meséli Eszter.

Éppen ezért inkább visszavett az online jelenlétből, ma már sokkal ritkábban oszt meg személyes tartalmakat. Nem azért, mert ne lenne mondanivalója, hanem mert nem akar folyamatosan ezekkel a reakciókkal szembesülni.

Hogyan gondoskodjunk már most 70+-os önmagunkról?

A beszélgetésben az is szóba kerül, hogy az öngondoskodás nem csak mentális kérdés – hanem nagyon is gyakorlati: például az, hogy gondolunk-e arra, mi lesz velünk később, és teszünk-e ezért előre. Eszter például abszolút tudatos ebben: „Színésznőként is gondolnom kell arra, hogy bár szeretnék még 70 évesen is játszani,

És te gondoltál már arra, hogy hogyan telnek majd nyugdíjas éveid? Mert nemcsak az számít, lesznek-e ráncaid, hanem hogy biztosított-e a megélhetésed.

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy

• valóban létezik-e a „láthatatlanná válás” élménye,
• hogyan torzítják a gondolkodásunkat a reklámok és a közösségi média,
• mit tesz velünk a plasztikai beavatkozás,
• mit kezdjünk a kritikával,
• és hogyan lehet úgy megőrizni az önbizalmunkat, hogy közben ne a korunk határozza meg azt.

Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre, nézd meg a Diagnózis legújabb epizódját:

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.

Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex

Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu

Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.

A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.

„A neuromodulátorok, mint például a Botox, használhatók a szemöldök formázására és szép megemelésére – ezt pedig az izmok működésének megértésével érjük el” – mondta Dr. Farrell, aki szerint a lényeg az izmok egyensúlyának megbontása.

A kísérlet során pontosan megmutatta, mely területek kezelése hozza a leglátványosabb eredményt. „Látható, hogy ez az oldal sokkal nehezebbnek tűnik” – részletezte a doktornő.

Az eredmény valóban megdöbbentő: a kezelt oldalon a szemöldök látványosan megemelkedett, bár ez egyúttal egyfajta állandóan meglepett arckifejezést is kölcsönzött neki.

Nem ez az első alkalom, hogy a botox hatását ilyen látványosan demonstrálták. Korábban egy ikerpár kísérlete járta be a világsajtót, ahol az egyik testvér éveken át rendszeresen kapott botoxot, míg a másik nem.

Az évek múltán készült fotókon egyértelmű volt a különbség: a kezelt ikernek jóval kevesebb nyugalmi ránca volt, különösen a homlokán és a szemei körül.

Via Youtube - Dr Bita Farrell