KULT
A Rovatból

A soul királynője, aki soha nem adott fel semmit - jön az életrajzi film Aretha Franklinről

A 18-szoros Grammy-díjas amerikai énekesnő életét bemutató film március 21-én jelenik meg a National Geographic nagysikerű Géniusz című doku-drámasorozatának harmadik részeként.


Elmondhatom, hogy a tenyerén hordott az élet, mert kiskamasz éveimet az 1960-as években, a múlt század talán legizgalmasabb és legihletőbb korszakában élhettem meg, és az akkor kapott élmények számomra kultúrszomjas emberként, később történészként, és író-újságíróként is egy életre szólók lettek. A kor zenéje számomra azóta is felülmúlhatatlan és ebben nem kis része van az amerikai soul zene fénykorának. A hangcsillagok micsoda együttállása lehetett, hogy egyszerre hallgathattuk Otis Reddinget, James Brownt, Etta Jamest, Wilson Pickettet, a még tizenéves Stevie Wondert, és nem utolsó sorban „Lady Soult”, azaz Aretha Franklint, aki nem csupán a legnagyobb volt a műfajban, hanem egyben az afro-amerikai nők felszabadulásának és önazonosságának szimbóluma.

Nem véletlenül választotta a National Geographic Channel Géniusz című dokudráma-sorozatának harmadik évadjára Albert Einstein és Pablo Picasso után Arethát, akinek keresztneve is fogalom. Mint ahogy az sem volt véletlen, hogy ő énekelte a könnyekig meghatott Barack Obama elnöki beiktatásán az angol himnusz dallamára született My Country-t, mert évtizedekkel a véres polgárjogi harc után – baptista lelkész apját, Clarence LaVaughn Franklint is meggyilkolták – végre hazájának érezhette az országot. És ki más ordíthatta le macsó férjének fejét a Think című dallal a Blues Brothers-ben, hogy a kultfilm második részében a nem kevésbé kultikus R-E-S-P-E-C-T-tel emlékeztessen a neki járó tiszteletre?

Az az énekesnő, aki a tánctermeket is felgyújtotta olyan rhythm&blues dalokkal, mint a Chain of Fools, soha nem maradt hűtlen a kislány kora óta beléivódott gospelekhez – az Egyesült Államokba látogató Ferenc pápát is elbűvölte.

1998-ban pedig a Grammy-gálán, ahol eredetileg csak a Blues Brothers-szel lépett volna fel, amikor az utolsó pillanatban kiderült, hogy Luciano Pavarotti torokgyulladása miatt nem tud énekelni, Aretha „beugrott” helyette a Maestro „védjegyével”, Nessun dormával…

A Géniuszban Lady Soult a nigériai származású, Londonban élő Cynthia Erivo játssza. A gyönyörű énekes-színésznőnek, aki olyan musicalek főszerepét játszotta, mint a Bíborszín és az Apácashow, nem újdonság az életrajzi film sem: két évvel ezelőtt ő játszotta el a 19. század híres fekete rabszolgafelszabadító aktivista, Harriet Tubman szerepét, amely a legjobb női főszerep Oscar-jelölését hozta neki.

Ahogyan szemtől szembe láttuk őt azon a zoom-sajtókonferencián, amelyre minket is meghívtak, nem tűnt optikai csalódásnak, hogy a fiatal Arethát látjuk. Hogy szerepébe mennyire képes volt beleélni magát, arról a film író-producere, Suzan-Lori Parks mesélt: bár a filmben többnyire az eredeti dalok szólalnak meg, volt néhány, amelyet Cynthia maga énekelt élőben, és amikor az I Never Loved A Man-re került sor, mindenkinek elállt a lélegzete. „Ő maga volt Aretha” – mondta Parks.

Cynthia Erivo elmondta, hogy 9-10 éves lehetett, amikor először hallotta őt énekelni, és rögtön megérintette a belőle áradó különleges erő. Mégis megdöbbentette, bár hízelgőnek érezte, hogy őt választották ki Aretha Franklin szerepére. A forgatás során számára a legnagyobb kihívást éppen az élő felvételek jelentették, de annál nagyobb örömet okozott számára:

„Rajongóként kezdtem, aztán egyre jobban kezdtem megérteni, hogy ki is volt ő valójában. Hihetetlen, ahogyan a 60-as évektől kezdve együtt tudott haladni a zenei áramlatokkal. És bár fontos volt neki a siker, az alkotást többre becsülte – ahogyan én is”

– mondta Cynthia.

Nem jelentett gondot neki, hogy egy valóságos személy bőrébe kellett bújnia, de Aretha figuráján keresztül sokat tanult a múltból – nem tudta például, hogy Franklin apja révén, akit a filmben Courtney B. Vance alakít, kapcsolatba került Martin Luther Kinggel - miközben nyomon kellett követnie az énekesnő személyiség-fejlődését.

„Aretha kezdetben nagyon félénk volt, idő kellett neki, hogy bízzon önmagában és felépítse sikeres karrierjét. Az ő megszemélyesítése erősítette a munkámban, a tehetségemben vetett hitemet. Nagy ihletet adott nekem, hogy amit csinálok, amennyire csak lehet igaz és fontos legyen”

– mondta Erivo, aki bevallotta, hogy sokkal szívesebben vállal olyan szerepeket, amelyekben érez némi kockázatot, mint olyanokat, amelyeket könnyedén kiráz a kisujjából. Ugyancsak újdonság volt számára a művésznő magánélete, mélységes hite, az az odaadás, ahogyan gyermekeit nevelte.

„Arethában többféle lényeg lakozott: a zene lényege, a kitartás lényege, bár nagyon befelé forduló ember volt, dalaiban ott volt mindaz, amit érzett, gondolt, átélt, de nem mondott ki”.

Suzan Lori-Parks arról beszélt, hogy Aretha Franklin alakján keresztül a „zseni” fogalmát is más megvilágításba akarták helyezni.

„Az, hogy Arethán isteni áldás volt, az egy dolog, de ahhoz, hogy ez a zsenialitás kibontakozzon, kellett egy csodálatos család, amely mindenben mellette, mögötte állt – néha túlságosan erősen is. Segítették egy olyan világban, amikor a zenét fehér férfiak uralták. Billie Holiday a maga nemében szintén zseni volt, de őt nem vette körül egy olyan védelmező közösség, mint Arethát”

– mondta az író-producer.

Park szerint Franklin példakép a fiatal generációknak is azzal, ahogy fekete nő létére helyet követelt magának a zenebizniszben, ahogy tántoríthatatlanul ment előre a maga útján. És ezzel erőt adott másoknak is, hogy hallassák a hangjukat, kiálljanak az igazságukért. Ugyanakkor nem volt megközelíthetetlen díva, szeretett nevetni, tréfálkozni, és mindenekelőtt tele volt szeretettel az emberek iránt.

"A zene mindenütt velünk van. A világ halott lenne zene nélkül. Sokszor arról emlékszünk vissza egy-egy napunkra, hogy aznap milyen dalt hallottunk, máskor meg előre visz bennünket" – mondta Courtney B. Vance – A zenészek azok, akik felráznak, elgondolkodtatnak minket.

A színész szerint Aretha Franklin zsenialitása abban volt, hogy soha semmit nem adott fel, addig küzdött, dolgozott, amíg elérte, amit akart. Vance úgy érzi, hogy nem kell felmentenie Aretha apját, aki, bár lelkész volt, gyakran bánt durván a családjával, és ezt a gyülekezete is tudta, de mégiscsak egybetartott egy családot. Az a világ pedig, amiben ők éltek, sokkal rosszabb volt, mint a mai, és a legrosszabb sora a fekete nőknek és a fekete gyerekeknek volt, de még ebben a világban is megtalálták az apró örömöket.

Az Aretha Franklinről készült életrajzi film március 21-én jelenik majd meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk