KULT
A Rovatból

A medvék nem ették meg a cápákat, akik viszont többször egymás torkának estek

Rég versengtek a cápák ennyire, mint a chilei származású Ricardo ajánlatáért, Moldován András viszont szokás szerint sokszor vitába szállt kollégáival.


Ha vasárnap, akkor Cápák között. A harmadik adás kapcsán leginkább arra voltam kíváncsi, hogy fogják keverni a cápákat most, hogy heten vannak.

Mint kiderült, sehogy.

Balogh Levente, Balogh Péter és Moldován András állandó, csak a maradék két poszton cserélgetnek. Olyan ez, mint az iskolai órarendben a páros és páratlan hét. A páratlan Sárospataki Alberté és Dr. Varga Eszteré.

Kumincez Gábor és Gáspár Gábor saját véleményük szerint forradalmasították az ételházhozszállítást. Lilu igen találóan rámutatott, hogy ez a piac finoman szólva le van fedve. Való igaz, Budapest belvárosában, ha bárhol óvatlanul nyitod ki a kocsi ajtót, fellöksz egy biciklisfutárt.

Az ifjú üzletemberek szerint azonban pont az a probléma, hogy ott ez a sok ételfutár cég, de mind ugyanazt csinálja. Ők viszont termelői alapanyagokból, prémium minőségű ételeket szállítanak környezettudatos módon, Michelin-csillagos éttermekben edződött szakácsoktól. A számaik is biztatóak, ami annak is köszönhető, hogy ügyfeleik között megtalálható két nagy magánkórház.

Egy konyhát szeretnének építeni és berendezni, ehhez 200 millió forint finanszírozást kértek 10% tulajdonrészért. A cápák elismeréssel hallgatták őket egészen az ajánlatig, ami 2 milliárdos cégértéket feltételez. Ekkor kételkedni kezdtek. Közben kaptak kóstolót is, ami nagyon ízlett neki, bár Moldován András kétségbe vonta, hogy ez fine dining lenne.

A cápák össze is vesztek kicsit, hogy ez akkor most luxus közétkeztetés, vagy sem. Végül mindenki kiszállt. Egyedül Sárospataki Albert tett ajánlatot: 100 millió forintot adott volna 30%-ért, és 100 milliós hitelkeretet.

A fiúk ellenajánlata 100 millió forint kamatmentes hitelről szólt 2 évre, és 100 millióért kínáltak 10%-ot. Albert közölte, hogy 25% alá nem megy, és a kamatmentes hitelre 1 évre tudja odaadni. A Gáborok ezt nem fogadták el, így dolguk végezetlen távoztak.

Danku Tibor kereskedő és Nyíri Szilárd vendéglátós a Onebeer vállalkozást képviselik, amely egy pub, egy store és egy webshop büszke tulajdonosa, ahol különleges italokat kínálnak. Biztosak voltak benne, hogy a cápák verekedni fognak értük. A különleges italok kisüzemi kézműves söröket jelentenek. A webshopot pont a Covid előtt futtatták fel. Végül újabb lábként gerillasörfőzés ágazatot is indítottak, és mára ők lettek a legnagyobb hazai kraftsör-forgalmazók.

Gyorsabban szeretnének növekedni. Saját sörök exportálása, franchise üzlet létrehozása, új üzletek nyitása, és a nagyker gyors felfuttatása szerepel a célok között. 20 millió forintot kérnek a cápáktól 10%-ért.

Ars poétikájuk:

„Mi vagyunk a medvék, a medve halat eszik, és a cápa is csak egy hal.”

Még „Cápák vére” nevű sörrel is készültek.

Moldován Andrásnak nagyon tetszett, különösen a Kopi Luwakos sör – ez ugye a világ legdrágább kávéja, amiben az a pláne, hogy a cibetmacska kikakilta, lásd még a Bakancslista című filmet. András lelkesedését mutatja, hogy nem fektet alkoholba, de kiskapuként az ismert székelyvicc szellemében megállapította, hogy ez nem alkohol, hanem sör. Fel is ajánlott 10 milliót 10%-ért.

Esztert az zavarta, hogy kiderült, Szilárd – akinek a kreativitása nélkül valószínűleg nem tartana ott a cég, ahol – nem tulajdonos a cégben, így elvileg bármikor elmehet. A bankárhölgy ki is szállt. Mondjuk valóban furcsa volt, ahogy a cégtulajdonos Danku közölte, hogy Szilárd pótolható, pedig lássuk be, befektetendő pénze több embernek van, mint kreatív tehetsége.

A végén András mellett Albert maradt csak versenyben, aki némi tépelődés után megadta András ajánlatát: 10 millió 10%-ért. Danku Tibor megpróbálta lealkudni 7-7%-ra, de Moldován András lukat beszélt a hasába, így végül megköttetett az üzlet.

Gábri Gabriella és Juhász Csaba következett. A párból a hölgy a közgazdász, az úr a feltaláló. Egy orvosbiológiai innovációval érkeztek a cápákhoz, amely szerintük a penicillin felfedezése óta a legnagyobb durranás a sebkezelésben. A találmány biológiailag képes módosítani a sebgyógyulás folyamatát.

Két termékkel érkeztek, állatok és emberek részére. Tulajdonképpen egyfajta „folyékony kötszerről” van szó, ami 3-6-szor gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé, mert amellett, hogy fertőtleníti a sebet, olyan réteget képez rajta, amely biológiai folyamatokat indukál.

A piaci bevezetésben szerettek volna segítséget kérni: 1,5 millió eurót kértek 20% cégrészért. Moldován András hülyeségnek és vajákosságnak tartotta a terméket. A többiek ugyan elhitték, hogy a termék jó, de a számok elijesztették őket. Moldován András ki is ment a stúdióból, szerinte felnőtt emberek nem hihetik el ezt a sztorit, hogy 9 éve dolgoznak ezen a terméken, olyan hatékony, ahogy mondják, mégsem csapott le még rá senki.

Végül senki nem tett ajánlatot, de Eszter, Levente és Albert reményét fejezte ki, hogy sikerül Csabáéknak elérni a céljaikat.

Ehhez talán segítség, hogy ebben az adásban ők kapták a Raiffeisen különdíját (mert ilyen is van).

Ricardo Pardo Aroca chilei menekültek gyermekeként nőtt fel Magyarországon. Egy AI alapú kutatási eszközzel érkezett a cápák elé. A HubScience egy tudásfeltáró eszköz, amit kutatók készítettek kutatóknak.

A világban átlag 12 másodpercenként jelenik meg egy új cikk. Ezt a tudásmennyiséget feldolgozni nagyon nehéz. A HubScience mesterséges intelligencia révén „tudásbányászatot” folytat: elemzi és kereshetővé teszi a cikkeket. Más hasonló szoftverekkel ellenben előnye, hogy a kutató kezébe adja az irányítást, és az eredmények visszakereshetőek. Ricardo 50 millió forintot kért 4%-ért.

Balogh Levente Ricardo másik cégéből is szeretett volna részesedést. Varga Eszter 20% részesedést kért volna 50 millióért. Balogh Péter és Moldován András ugyanezt ajánlották ketten.

Az általam eddig látott jelentkezők közül a latin fiatalember érkezett a legjobban átgondolt ajánlattal.

Albert kérdésére, hogy miért csak 50 milliót kért elmondta, hogy az eddigi adások elemzésével arra jutott, ez egy reális összeg, amit megkaphat, de elég sok ahhoz, hogy kezdeni is lehessen valamit belőle. Nem csoda, hogy a cápák versengeni kezdtek érte, ugyanis Albert felajánlott 50 milliót 15%-ért. Petya, Eszter és Levente is felajánlotta, hogy beszáll mellé.

Nem is láttam még ilyen alkudozást, ahol a cápák adtak folyamatosan jobb és jobb ajánlatokat, csak hogy bekerülhessenek a cégbe. Végül Eszter, Albert és Petya hárman kínáltak 20-20 milliót 4-4 százalék üzletrészért, amit Ricardo elfogadott, így hát igazi happy enddel ért véget az adás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Néhány hetünk maradt a Sziget megmentésére
A Sziget alapítója szerint két fő feladatuk van, az első és legfontosabb a biztos finanszírozást előteremteni.


Hétfőn érkezett a hír, hogy veszélyben lehet a Sziget Fesztivál jövője: Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy

kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás, pontosabban a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben. Éppen ezért a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.

Gerendai Károly nyolc év után térhet vissza a fesztivál élére. Az Indexnek elmondta, hogy most nagyon új neki ez a helyzet, hiszen nyolc évig kimaradt a fesztiválszervező világból. Amikor kiszállt, úgy érezte, nem ért már eléggé ehhez, nem ismeri eléggé a mai fiatalok gondolkodását, ízlését. Erre viszont nincs sok ideje, hiszen gyorsan kell cselekedni, hogy megmentsék a jövő évi fesztivált. Mint mondta, sok embert megkeresett már a környezetében, sokan pedig őt találták meg a hírek hatására, hogy felajánlják segítségüket.

Első lépésként a nemzetközi trendeket és a hazai piac állapotát nézi át. Felméri, voltak-e stratégiailag hibás döntések az elmúlt években, és ha kell, korrigálna. Azt is vizsgálja, mennyire lehet a régi Sziget hagyományaira építeni, mi maradt értékes, és mit kell újragondolni. Kérdés számára az is, mire van igénye a mai fiataloknak, érdemes-e kizárólag rájuk építeni, vagy vissza kell-e hozni a korábbi közönséget is.

„Még csak keresem az ezzel kapcsolatos válaszokat, de nagyon rövid időn belül döntéseket kell hozni, hiszen az, hogy még mindig nincsenek árusítva a jegyek, nincsenek lekötve fellépők, nem zajlanak azok a folyamatok, amelyeknek ilyenkor már rég zajlania kéne, olyan probléma, amit nem lehet sokáig fenntartani. Mert ha még sokáig gondolkodunk, akkor hiába az a szándékom, hogy folytassuk, egyszerűen kicsúszunk az időből. Erre most néhány hetünk van maximum”

– mondta a Sziget alapítója.

Azt is elmondta, melyek most a legfőbb feladatai: „Az egyik, összerakni azt a finanszírozást, ami biztosítja azt, hogy folytatható legyen a Sziget a következő időszakban, hiszen sajnos komoly veszteségek képződtek az elmúlt években, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán legyen esély megvalósítani, kell egy kockázatvállaló befektetői háttér. Másrészt pedig kell egy olyan vízió, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lesz, hiszen az a cél, hogy ne legyenek a későbbiekben már ilyen veszteségek.

Tehát ez a két fő feladat van, egyrészt a jelenlegi biztos finanszírozást előteremteni, a másik pedig megtalálni a megoldást arra, hogy hosszú távon ne kelljen finanszírozni.”

Gerendai úgy látja, a hosszabb kihagyás miatt frissebb szemmel néz a folyamatokra. „Akik benne vannak egy adott szakmában, azok sokszor már nem látják a fától az erdőt, kevésbé érzékelik a nagy képet vagy a tágabb összefüggéseket” – mondta. Az elmúlt napokban szakmai anyagokat olvasott és sokakkal egyeztetett.

„Tegnap is szinte egész nap kint voltam a Sziget-irodában, és a volt kollégáimmal azt próbáltuk elemezgetni, hogy miket látunk hibának az elmúlt időszakban, és miket látunk jó iránynak. Miben kéne erősíteni, mit kéne megváltoztatni, miben kellene visszatérni inkább az alapokhoz, miben kellene kifejezetten megújulni.

Most egyszerre kell megteremtenünk egy stabil hátteret, miközben ez esély arra, hogy jó irányba mozduljanak el a dolgok, mert ez a számok alapján egyértelműen szükségesnek látszik”

– fogalmazott.

Az ötletelés mellett már tárgyal a lehetséges befektetőkkel is. Alapvetően magyar partnerekről beszélt, részleteket azonban nem árult el. Azt is mondta, úgy érzi,

a fesztivál az édes gyermeke, és mindent meg kell tennie azért, hogy megmentse.

Gerendai szerint ez a főváros és az ország érdeke is, ezért arra számít, hogy ebben pozitív lesz mindenkinek a hozzáállása. „Ez egy komoly szakmai kihívás, ami engem még inspirál is, hogy meg tudjuk-e találni a választ” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mi lesz a Szigettel? Nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését egy bizottság a fővárosban
Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül. Karácsony Gergely új ülést kezdeményez.


:

Felborult a Sziget-mentőterv Budapesten: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága első körben nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését a Sziget Zrt.-vel. A Fidesz nemmel voksolt, a Tisza Párt tartózkodott.

A fesztivál 2026-os megrendezése így kérdésessé vált, miközben a Sziget vezérigazgatója maga kezdeményezte a szerződés felmondását, mert a külföldi tulajdonos a jelenlegi struktúrában nem vállal több kockázatot.

A mostani fővárosi megállapodás szerint jövőre akkor is fizetnie kellene a cégnek, ha végül nem lenne fesztivál, ezért inkább felmondanák az egyezséget, és új konstrukcióban folytatnák.

„A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van.

Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni.” — írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében.

Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül.

Karácsony új ülést kezdeményez, és azt kéri, vegyék ismét napirendre az ügyet.

„Hívjanak szakértőket, kérjenek segítséget, tegyenek bármit, csak ne kövessék el azt a hibát, hogy megfosztanak sok ezer embert a szabadság élményétől, Budapestet pedig egy kulturális értéktől.” — üzente a főpolgármester.

A Sziget–főváros megállapodás felmondását azért indítványozták, hogy elkerüljék a fizetési kötelezettséget akkor is, ha 2026-ban mégsem lenne rendezvény.

A fesztivál alapítója, Gerendai Károly jelezte: akár vissza is venné a Szigetet, hogy megmaradjon. Reméli, októberben sikerül megállapodni az új tulajdonosi struktúráról; az elmúlt években milliárdos mínuszok gyűltek fel.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk