A Fidesz költötte el a legtöbb pénzt politikai YouTube-reklámokra egész Európában május közepe óta

A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.

Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:

A jogszabályok szerint az eltűnés megállapításától számítva öt évnek kell eltelnie, mire a hozzátartozók kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást, és

A szakértő hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az azonosítási folyamat általában gyors, a 2017-es veronai buszbalesetnél például napok alatt lezárult ez a szakasz.

Mint az már ismert, a tragikus repülőbaleset magyar áldozatai Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának egykori vezetője és családja. A gyászoló családtagoknak kell intézkednie a földi maradványok Magyarországra szállításáról, amelyben a kenyai magyar konzulátus munkatársai segítenek. Ez a lelki teher mellett jelentős anyagi költséggel is jár. A magyar áldozatokon kívül két német turista és a kenyai pilóta vesztette életét a szerencsétlenségben.

A kenyai közlekedési minisztérium 30 napos vizsgálatot ígért a baleset okainak feltárására.

A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.

Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.

A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.

A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.

A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”

Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.

A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.

Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.

Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.

Magyar Péter a szavazás eredményeit tágabb politikai kontextusba helyezte, és a kormánnyal szembeni kritikát fogalmazott meg. Azt állította, a Fidesz „fenyegeti a választókat és hazug propagandát folytat a mi pénzünkből”, miközben a TISZA Pártnak nincsenek közpénz-százmilliárdjai.

A szavazás eredményeit és az október 23-i „Nemzeti Menetet” egyaránt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a pártja megelőzte a Fideszt.

A politikus szerint „ez nem meglepő, mert a kormány nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozik, hanem saját magával”, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal. „A Harcosok Klubja fontosabb számára, mint a gyermekvédelem rendbetétele” – fogalmazott.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve alakítják a programjukat.

A Nemzet Hangja a TISZA Párt által szervezett online konzultációsorozat. Az első, tavaszi fordulóban a párt közlése szerint több mint 1,1 millióan vettek részt, bár a részvételi adatok és az eredmények hitelesítésének módjáról nem adtak tájékoztatást. Akkor a 13 kérdésből egyedül Ukrajna európai uniós csatlakozása bizonyult megosztónak, a többi javaslat elsöprő támogatást kapott. A most lezárult második fordulót október elején indították, majd a határidőt az október 23-i rendezvényük után november elejéig meghosszabbították. A most közzétett százalékos eredmények szintén a párt saját közlésén alapulnak.

A TISZA Párt és a Fidesz támogatottságáról a közvélemény-kutató intézetek eltérő képet festenek. Míg több, a kormánytól független intézet, mint a Medián és az IDEA Intézet 2025 nyarán és őszén is a TISZA Párt előnyét vagy a két párt közötti szoros versenyt mérte, addig a kormányközeli kutatók, mint a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93, rendre a Fidesz stabil vezetéséről számolnak be. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az október 23-i megemlékezések résztvevőinek számáról is komoly vita, úgynevezett számháború alakult ki a kormánypárti Békemenet és a TISZA Nemzeti Menete között, ahol független kutatói becslések a TISZA rendezvényét hozták ki nagyobbnak.

Holnap egy népes kormányzati delegáció indul Washingtonba, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök személyesen találkozik – írta a 24.hu. A delegációnak több miniszter is tagja lesz, köztük Nagy Márton gazdasági, Lázár János építésügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter és Lantos Csaba energetikai miniszter is.

A 7350 kilométeres távolságot a küldöttség a légitársaság az idén átvett, nagy hatótávolságú A321 XLR típusú gépével teszi meg.

A fapados légitársaság választása éles kontrasztban áll a miniszterelnök és a kormánytagok korábbi utazási szokásaival, amelyek az elmúlt években számos kritikát váltottak ki. Orbán Viktor előszeretettel használta a Magyar Honvédség Airbus A319-es és Dassault Falcon 7X típusú csapatszállító, illetve futárgépeit, amelyeket a sajtó gyakran csak „kormányzati luxusrepülőkként” emlegetett.

Ezek azonban jóval kisebbek, mint a Wizz Air most kibérelt gépe, így a váltásnak lehet, hogy csupán az az oka, hogy a honvédségi Airbus túl kicsi egy ekkora delegációnak.

A pénteki megbeszélés fő célja, hogy Magyarország mentességet kapjon a Trump-adminisztráció által nemrég bejelentett, orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól, amelyek Magyarország olajellátását is érinthetik. Orbán Viktor kérésére Donald Trump korábban úgy reagált: „kért mentességet, de nem adtunk”.