HÍREK
A Rovatból

A Direkt36 megnevezte azokat a kórházakat, ahol a legnagyobb a baj a kórházi fertőzések miatt

Sok budapesti kórházban nagyon nagy a baj, de arányaiban egy ceglédi intézmény vezeti a szomorú rangsort. Kisebb intézmények és központi kórházak is szerepelnek a listán.


Magyarországon most először nyilvánosságra kerül egy összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy a magyar kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

A Direkt36 egy néhány évvel ezelőtti adatsor alapján egy biostatisztikus segítségével készített egy elemzést, amelynek a legfőbb megállapításai a következők:

kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet;

a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal.

Az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat.

Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

A részletes listák elérhetők a Telexen megjelent cikkben. Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésükre. 2015-16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A 2017-2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várni kell.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház az a hely, ahol – legalábbis a 2015-16-os adatokból kirajzolódó kép szerint – az egész országban a legnagyobb arányban fertőzik meg a betegeket az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok.

A ceglédi kórházban is tudják, hogy baj van. Egy, a honlapjukra feltöltött, segélykiáltással felérő dokumentumban – amely a kórház 2018-2023 közötti időszakának stratégiáját mutatja be – nyíltan elismerik, hogy „évről évre nő a speciális multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma, miközben nem várható újabb antibiotikum kifejlesztése, ami megoldaná ezt a problémát. A (…) fertőző betegek ellátása során nehézséget okoz az elkülönítés és az elkülönítő kórtermek számának elégtelen volta. A (…) fertőzések előfordulása jelenleg is nehezíti a gyógyító munkát.”

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a Direkt36 számításai szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015-16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt az MRSA, illetve MACI nevű kórokozók fertőzésébe.

Jóval kisebb betegforgalmat bonyolít a Jahn Ferencnél az újpesti Károlyi Sándor Kórház, amely ennek ellenére országos szinten arányaiban a legtöbb fertőzést jelentő intézményei közé került a számítások alapján: egyedülálló módon mindhárom fertőzéstípusban a legrosszabb öt között van. Két év alatt több mint 100-100 clostridiumos, illetve multirezisztens baktériumfertőzést jelentett be a kórház.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház nagy intézmény: Kőbánya, Rákosmente, Monor, Gyömrő és a környékük lakosságának betegeit látja el, évente 40 ezer fekvőbetegük van. A számításaink a fertőzések előfordulása alapján a Bajcsyt az országban a hatodik legrosszabb helyre sorolták a leggyakoribb fertőzéstípusokban: a clostridium és a multirezisztens kórokozók esetében is.

Járványok is törtek ki, például a belgyógyászaton, ahol a clostridium járványos terjedése csak 2015 nyarán (májustól szeptemberig) 14 embert érintett. Ez nem is csoda, hiszen a 2015-16-os adatok alapján készült számításaik szerint a kórház belgyógyászata a második legrosszabb az országban, ha a hasmenéses fertőzésről van szó. Rosszul szerepelt még többek között a sebészet (4. hely) és a csecsemő- és gyermekgyógyászat (1. hely) is.

A Direkt36 megkeresésére sem ezek a kórházak, sem a Belügyminisztérium, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás hivatalának 49 autója van - 120 millióért keresnek szervizt a köztársasági elnök flottájához
A flotta nagysága a szerződés ideje alatt változhat, akár 20 százalékkal is. A nyertesnek komoly műhelykapacitással kell rendelkeznie.


A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.

A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.

A listán 7 Volkswagen Multivan/Carawelle, 5 Volkswagen ID4, 4 Volkswagen T-Roc, 1 Volkswagen Caddy, 3 Volkswagen eGolf, 1 Volkswagen Tiguan, 2 Audi, 17 Skoda SuperB, 7 Skoda Octavia, 1 Skoda Kodiaq és 1 Skoda Yeti szerepel.

A kiírásban azt is kiemelték, hogy a flotta összetétele és mérete változhat a szerződés időtartama alatt.

Az ajánlatkérő a mennyiséget a tényleges igényekhez igazítva akár 20 százalékkal is módosíthatja.

Az államfő hivatala a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. Az Átlátszó szerint a részletek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentumokból derülnek ki.

A 444.hu korábbi cikke arra is emlékeztetett, hogy amikor Sulyok Tamás hivatalba lépett, a Sándor-palota több autót értékesített, majd újakat szerzett be. Azóta körülbelül 80 millió forintot költöttek vásárlásra, míg Novák Katalin 2022-es beiktatása után 185 millió forintot fordítottak erre.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Súlyos a helyzet a Balatonnál: csaknem 300 millió köbméter víz tűnt el a tóból
Az Időkép szerint átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.


Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.

Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.

Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.

A portál szerint sokkal reálisabb képet ad, hogy mennyi esőre lenne szükség a Balaton egész vízgyűjtőjében. Mivel a lehulló csapadék nem 100 százalékban jut a tóba (beszivárgás, párolgás, tározódás), számolni kell lefolyási tényezővel is. Ennek értéke változó lehet a csapadék intenzitásától és talajállapottól függően.

Átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.

Erre egyelőre nem számíthatunk, bár hétvégén érkezik egy hidegfront, de ez is inkább csak lokálisan hozhat jelentősebb csapadékot a Balaton környékén.


Link másolása
KÖVESS MINKET: