KULT
A Rovatból

A Birodalom azoknak való, akiket érdekelnek a kulisszatitkok, de a könyvdarálók sem csalódnak

A Birodalom a '90-es évek iránti nosztalgiahullámot lovagolja meg, bemutatja, milyen sufnituning megoldásokkal készültek az első hazai pornófilmek, de azt is jól ábrázolja, miért nagyon szerethető ember Kovi.


A 2020-as évek különös trendje a 90'-es évek iránti nosztalgia. Az, hogy az én generációm vágyódva emlékszik vissza azokra az időkre, érthető, hisz többé-kevésbé ez az évtized vezetett minket az általános iskolás korból az egyetemig, ekkor nőttünk fel.

Hogy a gyerekeink generációját miért vonzza, azt nem pontosan tudom, de még Dezső András is arról számolt be az interjúnkban, hogy a fiatalok emiatt olvassák szívesen a korabeli alvilágról szóló könyveit. Ugyanez az érdeklődés tesz sikeressé olyan filmeket, mint a Hogyan tudnék élni nélküled, és sorban születnek a korszakot feldolgozó sorozatok is, mint amilyen a Bróker Marcsi, vagy a Magda Marinko sztorit feldolgozó A kegyetlen, hogy csak az RTL saját gyártású produkcióinál maradjunk.

Május 28-án került fel a Kovi munkásságát bemutató Birodalom első epizódja az RTL+ streaming felületre, ami bevallottan szintén ezt a nosztalgiahullámot próbálja meglovagolni.

Kovival és feleségével, Magdival többször találkoztam baráti társaságban, és nagyon kedves szerethető embereknek ismertem meg őket. Mindezt csak azért tartom fontosnak leszögezni itt az elején, hogy jelezzem, a felnőttfilmekről mindenki gondolhat amit akar, de a pornó mögött is húsvér emberek vannak, akiket nem lehet feketén-fehéren megítélni.

És végső soron erről szól a Birodalom is.

Ahogy azt A királyt is jegyző Kovács Dániel Richárd rendező is elmondta, az alapötlet lényege, hogy megmutatssák az egyéni történeteket, amiért valaki a felnőttfilmezés mellet dönt.

Mint az életrajzi filmeknél megszokott, itt is a valós elemek keverednek a fikcióval, de azért azt Kovi és a korszak legnagyobb férfi pornósztárja, Choky is megerősítette, hogy nagy vonalakban úgy történtek a dolgok, ahogy a sorozat ábrázolta.

Az első epizód értelem szerűen a kezdeteket eleveníti fel. Kovács István, Kovi (Takács Zalán) már gyerekként is szeretett fotózni, és előszeretettel fényképezett szép nőket (a sorozatban Kovi első, gyerekkori fotóalanyaként a rendező feleségét, Dobos Evelint láthatjuk egy cameo erejéig). Ám Kovi élete eleinte nem úgy alakult, ahogy megálmodta. Felnőttként egy húsüzemben látjuk viszont, ahol sofőrként dolgozik. De két fuvar között az üzem hűtőtermében erotikus fotókat készít. A főnöke (Baksa Imre) persze nem nézi ezt jó szemmel, és hamarosan kirúgja.

Kovi annyira nem is bánja, hiszen a fotózás sokkal jobban érdekli, és amikor videótékás barátja Janó (Olasz Renátó) szembesíti vele, mennyire népszerűek a szex vhs-ek, elhatározza, hogy elkészíti az első magyar felnőttfilmet. Felesége, Magdi (Szandtner Anna) eleinte nagyon idegenkedik az ötlettől, de amikor látja, hogy Kovi az anyukáját (Soltész Bözse) is maga mellé állítja, végül elhatározza, hogy támogatja a férjét.

Igaz, döntését egy magánéleti probléma is befolyásolja…

A Birodalom első epizódjának legfőbb erénye amellett, hogy feleleveníti a 90-es éveket – sose hittem volna, hogy egyszer gyerekes örömet fogok érezni, amiért meglátok egy Zastavát –, az, ahogy bevezet az első magyar pornófilm, a Hótehénke kulisszatitkaiba. Ha valaki kíváncsi erre a produktumra, a neten fellelhető. Őszintén szólva nem emlékszem, annak idején mit gondoltunk róla, mai szemmel azért eléggé "kezdetleges", hogy finoman fogalmazzunk. De az is igaz, hogy a szocializmus ingerszegény álprüdériája után valószínűleg mindegy volt, csak ciciket lássunk.

A Birodalomból legalább azt is megértjük, miért lett a film olyan, amilyen: ugyanúgy sufnituningban készült, mint abban az időben szinte minden. A résztvevők között elvétve akadt ugyan egy-egy profi – például a Mr. Taky művészi álnéven dolgozó BalázsBéla-díjas operatőr, vagy a profi pornós multtal rendelkező Zsanett –, de a többség csak lelkes, jó esteben tehetséges amatőr. Persze ma már tudjuk, hogy ahogy gyűlni kezdtek a tapasztalatok és a források, úgy lettek a Kovi filmek is egyre profibbak és igényesebbek.

A Birodalom ezzel szemben vérprofi munka, a kivitelezésre nem lehet panasz, igazi magyar sztárparádéval.

Legelőszőr is Takács Zalánt és Szandtner Annát kell kiemelni, akik tényleg a megszólalásig azonosultak az általuk megformált személyekkel. Nyilván sokat segített, hogy személyesen is alkalmuk volt megismerkedni Koviékkal. Takács Zalánnak (akit az Űrpiknik Zalatnay Saroltára gerjedt űrlénye mellett láthattunk többek között az Azariah filmben is) még a hanglejtése, a nevetése is olyan, mint Kovié. Kovi báját tulajdonképpen az adja, hogy ránézésre senki nem kapcsolná össze a pornóiparral. Kicsit Woody Allen-szerű figura, aki minden csetlés-botlás és nehézség ellenére a kitartása révén a felnőttfilmes ipar meghatározó szereplőjévé válik. Szandtner Anna pedig megmutatja, milyen fontos szerepet játszott Magdi abban, hogy felépülhessen a Lux Video birodalma, és milyen visszás pozícióba került férje pályaválasztásával.

Izgalmas kérdés az erotika megjelenése és megítélése a kultúrában. Hol a határ a magas kultúra és a trash között? Bocaccio, Sade márki vagy Apollinaire a "feketetarisznyás" bölcsészek kedvencei, az Utolsó tangó Párizsban vagy a Matador a filmművészet megbecsült alkotásai. A felnőttfilmeket viszont a mai napig kisujjeltartós fintorgás övezi, a műfaj alkotóit sokan lenézik, erkölcstelennek bélyegzik. Függetlenül attól, hogy konkrétan milyen tartalmak létrehozásában vesznek részt.

Bárhogy is van, az tagadhatatlan, hogy Kovi életműve a magyar kultúra meghatározó része, és talán hozzájárult, hogy az elmúlt évtizedek alatt megváltozott a gondolkodásunk erről a témáról.

Tény, hogy a meztelenség, az ízléses határokon belül ábrázolt szexualitás a magyar mainstream kultúrában is elfogadottá vált, elég csak a Hunyadi sorozatra gondolnunk. És hogy mennyit változott az erotika megítélése, jól jelzi, hogy egyre több neves színész és színésznő vállalja a pikánsabb feladatokat.

Hogy maradjunk a Birodalomnál, az első epizódban például Simon Zoltán játssza Choky Ice-t Fekete Lindát láthatjuk Ciccolinaként, de a későbbiekben is olyan nevek jönnek majd, mint Márkus Luca (Monique Covet), Gombó Viola Lotti (Michelle Wild) vagy Hermányi Mariann (Maya Gold). Rajtuk kívül is a magyar színészvilág krémje vonul fel – értelem szerűen nem feltétlenül szexis kontextusban.

Az első epizódban például nagy kedvencem, Kövesi Zsombor alakítja egy villanás erejéig Ricót, az olasz pornóproducert, akit többek között a Magyar mennyegzőben láthattunk. De a sorozatban feltűnik majd Csapó Virág, Járai Kira, Schell Judit, Nagy Zsolt, Nagy Ervin, Molnár Áron és Miller Dávid is.

A Birodalom dramaturgiája kicsit hasonlít egy felnőttfilmre: némi történet két szexjelenet között. Persze itt azért kőkemény akcióra ne számítsunk. Bár a meztelenség megkerülhetetlen, de maguk az akciók nyilván imitáltak. Ezzel együtt nem kevés vagányságra volt szükség a szereplők és az alkotók részéről, hogy ezt bevállalják.

A Birodalom elsősorban azoknak való, akiket érdekel ez a világ, és szívesen betekintenek a kulisszák mögé, de akik szeretnek felháborodni mások erkölcstelenségén, és dörgedelmes tiltakozó leveleket írni, vagy épp könyveket darálni, nos, ők sem fognak csalódni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Braun Rita, Melissa McCarthy magyar hangja
Hónapokig tartó betegség után elhunyt Braun Rita színésznő, aki Börcsök Enikő halála után vette át Melissa McCarthy szinkronizálását. Halálhírét családja csak napokkal később tudta közölni.
M.M. / Fotó: Fejes Rita/Facebook - szmo.hu
2026. június 18.



Hónapok óta tartó betegség után, 54 éves korában elhunyt Braun Rita szinkronszínész. A színésznő még június 6-án halt meg, a halálhírét azonban a családja csak csütörtökön tudta megosztani a nyilvánossággal, mert csak ekkor fértek hozzá az elhunyt Facebook-profiljához.

A család közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből kiderül, miért nem lehetett a színésznőt elérni az utóbbi időben. „Tisztelt ismerősök, barátok! Mély fájdalommal tudatom veletek, hogy Rita 2026. június 6-án örökre elaludt. Sajnálom, hogy nem tudtuk előbb közölni, de most tudtunk belépni a fiókjába” – idézte a család közleményét az Index.

„Hónapokig küzdött, de a szervezete feladta a harcot… Hatalmas űrt hagyott maga után.”

A család azt is közölte, hogy Braun Rita búcsúztatása szűk családi körben zajlik majd. Arra kérték az ismerősöket, hogy gondoljanak rá szeretettel, és a színésznő utolsó üzenetét is átadták, mely szerint barátai ne szomorkodjanak, hanem éljenek békében és boldogságban.

Braun Rita a szinkronszakma elismert alakja volt, aki Börcsök Enikő 2021-es halála után több filmben is átvette Melissa McCarthy magyar hangjának szerepét.

A nézők emellett hallhatták a hangját az Agymenők című sorozatban is, ahol Dr. Stephanie Barnett karakterét szinkronizálta, de színésznőként is feltűnt több magyar filmben, köztük a Kaméleon, a Nyócker! és a Vakvagányok című alkotásokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk