A Balaton nem szerette a Pogány Madonnát
Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Bujtor István 1981-ben történelmet írt. Mészáros Gyula rendezővel és társforgatókönyvíróval közösen tető alá hozták az ország első krimi-vígjátékát a Pogány Madonnát.
A helyszín és az időjárás
A filmet egy évvel korábban, 1980-ban forgatták az eredeti helyszínen, vagyis a Balatonon, ahol a történet is játszódik. A forgatás utolsó hete június végére esett (volna), ám az időjárás nem volt kegyes a stábhoz. Már csak a vitorlásverseny jeleneteit kellett volna rögzíteni, ám június utolsó vasárnapján és előtte-utána néhány nappal az idő meglepően cudarra fordult. Annyira hideg, szeles és esős napok voltak ezek, hogy a magyar tenger mellett nyaralók is pulóverben járkáltak a füredi sétányon. Ilyen időben lehetetlenség lett volna a csodaszép nyarat idéző képkockákat felvenni, melyek passzoltak volna a korábban rögzített napsütéses képekhez. A színészek és a stáb így napokig a Marina Hotellel szemben álló Baricska házakban várta a lehetőséget a folytatásra.
A vitorlázás
Igaz a vitorlás jelenetekkel korábban is adódtak problémák, hiszen a forgatás idején valóban zajlott egy verseny a tavon és a filmesek által használt Prága rendőrségi hajó bizony elfogta a szelet a hajók ellen. A versenyzők ezért folyamatosan kiabálva próbálták megértetni Mészárosékkal, hogy a verseny is fontos nem csak a film. Ezen felül azonban maga a forgatás szinte teljesen zökkenőmentesen zajlott. A színészek valóban mindent megtettek a sikerért. Kern András például a felvételek közötti szünetben valóban megtanult motorcsónakot vezetni és így a filmben végig ő szerepel, egyszer sem helyettesíti dublőr. Még akkor is ő látható a képeken, amikor a menekülő - Kovács István - által alakított Soltész Gábor a csónakból a vízbe löki. Ezt nevezik színész alázatnak.
A kaszkadőrökről...
A jelenetek leforgatásához a főszereplő, Bujtor István sem kért kaszkadőrt, így az emlékezetes, helikopteres üldözési jelenetben is ő lóg a kötélhágcsóról.
Pogány Madonna és Sándor Mátyás
Ha valaki, akkor éppen ő igazán magáénak érezhette ezt a filmet, hiszen a főszerep mellett az eredeti novellát és a forgatókönyvet (a rendezővel közösen) is Bujtor István írta. Ahogy egy nyilatkozatban elmondta, már régóta szeretett volna egy Piedonéhoz hasonló filmet készíteni és – bár Mészáros Gyula nem szerette ezt a párhuzamot – Bujtor egy pillanatig sem titkolta, hogy a filmben ő a magyar Piedone. A színész élőben is találkozott Bud Spencerrel, a Sándor Mátyás című film forgatásának idején és ez lett a végső csepp: még ott a helyszínen el kezdett dolgozni a novellán. Mire a Sándor Mátyás minisorozat a Magyar Televízió képernyőjére került (1980 december), addigra a Pogány Madonna pedig már dobozban volt és várta a bemutatót.
A film költségvetése
A filmen nem csak a Balatonon, hanem a MAFILM budapesti stúdióiban is komoly munkálatok folytak. Az eredetileg rögzített 18 ezer méternyi filmszalagból, már a nyers vágás végére is csupán 2800 maradt és ezt még finomvágták a bemutató előtt. Mondhatnánk, hogy hihetetlen pazarlás, ám a Pogány Madonna akkori viszonylatban meglehetősen takarékos alkotásnak minősült. A végső elszámolásban szereplő 9 millió forintos összeg többek között Mészáros Gyula profizmusának is köszönhető volt, hiszen ő találta ki többek között, hogy az apátsági jeleneteket ne a forgatással egyidőben, hanem az előszezonban rögzítsék. Így a helyszínbérlet naponta mindössze 900 forintba került, míg ugyanez a főszezonban 3000 forint lett volna.
A befektetett pénz pedig valószínűleg busásan megtérült lévén, hogy a az első magyar Piedone (szerű) alkotás azonnal megdöntötte az addigi mozi nézettségi rekordot már az 1981 májusi bemutatókor. A siker ráadásul sokáig fennmaradt és egy évvel később már 1,3 millió fizető nézőről szóltak a híradások. Ám a Pogány Madonna nem csak itthon lett sikeres, hiszen összesen 28(!) országban vetítették a mozik és a televízió csatornák. Ezt a sikert pedig a folytatásnak tekinthető epizódok már megközelíteni sem tudták.
A folytatás és Ötvös Csöpi
Már a következő Ötvös Csöpi mozi, a Csak semmi Pánik bemutatásakor (1982) is arról cikkeztek a lapok, hogy a film semmi újat sem hozott, igazából az első alkotás felhigított változatát kapták a nézők (Részünkről ezzel azért vitatkoznánk, de hát mi nem vagyunk nagytudású kritikusok). Azonban nem csak ők, hanem a nézők is kevésbé értékelték az új kalandokat, bár a 870 ezres nézettség azért még így is szép.
A három évvel később a mozikba kerülő Elvarázsolt dollár újra feljebb tette egy kicsit a lécet, de a 940 ezer eladott jegy még mindig jócskán elmaradt a Pogány Madonna idevágó értékétől. A rendszerváltás azután nem tett jót az Ötvös Csöpi sorozatnak, mivel az 1991-ben bemutatott Hamis a baba már csak 270 ezer embert ültetett a székekbe.
