6 különös történet Vác múltjából - Ilyen volt, ilyen lett a szépséges barokk város
Az ezeréves múltú barokk város, Vác rengeteg csodaszép épülettel, térrel, parkkal, látnivalóval rendelkezik. Bármerre nézünk, mindegyik hely érdekes történeteket mesél el. Tartsatok velünk egy időutazásra, és megmutatjuk, milyen volt Vácz és milyen lett Vác napjainkra.
A legismertebb helyekből válogattunk össze párat, íme:
1. Március 15. tér – Főtér
A jelenlegi Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A heti vásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig.
A hely nem csak Vác ezer éves történelmének különleges műemlék együttese, hanem Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere.
A Főtér a város legismertebb közösségi tere. Már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. Épületei a XVIII. század építő püspökei nyomán nyerték el mai formájukat. A téren található a Városháza, a középkori Szent Mihály templom maradványai, a Fehérek temploma, és az egykori Aranyszarvas Fogadó is, mely ma a Váci Művészeti Gyűjtemények otthona. A Curia épülete, mely káptalanházként, majd a XVIII. században vendégfogadóként, szállóként működött. De itt áll az ország első Siketnéma Intézete, a Nagypréposti palota, az Irgalmas rendi Kórház és Kápolna. A térre a Bécsi kapun, a Hatvani kapun és a Révkapun keresztül léphettek be, melyek ma stilizált formában láthatóak.
Egykor Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, jelenleg pedig Március 15. térnek nevezik.
2. Duna-parti korzó
A Duna-parti korzót 1888-ban építették ki, melyhez Péts Sándor városi mérnök készítette el a Duna-part rendezési tervét. A védmű tetejét a Parlament helyéről elhozott öntöttvas korlátok díszítik, melyeket Feszl Frigyes tervezett. Ő tervezte többek között a Pesti Vigadó épületét is.
A város az 1970-es években feltöltötte a sóderos partszakaszt, és azóta lehet végigsétálni a hosszan elnyúló panorámás Duna-parti korzón. Ma a váci Duna-part a leghosszabb kiépített korzó, melyen végig bicikliút is vezet.
3. EMKE kávéház
A XX. században a Főtér a pihenés és a társasági élet egyik központjává vált, kávéházak és cukrászdák nyíltak, melyek közül az egyik legnevesebb az EMKE:
1908 nyarán egy zenés esttel nyílt meg a teljesen átalakított, modern EMKE-kávéház. A név arra utalt, hogy bérlője támogatta az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesületet. A kávéház a két világháború között is előkelő hely volt, ablakait színes ólomüvegek díszítették, mennyezetén velencei kristálycsillár világított. A város jeles polgárainak kefbelt szórakozóhelye volt.
Napjainkban a Duna Presszó nevet viseli.
4. Hegyes torony
A Hegyes torony a középkori városfal legészakibb saroktornya, és a város egyetlen, török időket átélt felszíni építménye. Az idők folyamán használták uradalmi, majd járási börtönnek is. Az eredetileg pártasorral koronázott tornyot, a későbbi kúpos tető miatt nevezte el a népnyelv "Hegyes”-nek. Korábban múzeumot szerettek volna belőle kialakítani, ám jelenleg lakóépület.
5. Kőkapu
Magyarország egyetlen diadalívét Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. A legenda szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, hintójával nem mert áthajtatni alatta, mert félt, hogy rádől az építmény, ezért inkább kiszállt és gyalog ment el mellette. Távozásakor azonban látta, hogy még mindig áll a kőkapu, így ekkor már nyugodtan haladt át alatta.
A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját a mennykő leütötte.
Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.
6. Székesegyház
Magyarország első, klasszicizáló későbarokk stílusú székesegyházát a francia Isidor Canavale tervezte. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be. Ez Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza az esztergomi és az egri után.
A székesegyház egyik fő érdekessége a főoltárának falára festett kép, melyet eredetileg (1770-71 közt) Maulbretsch osztrák művész készített és Szűz Mária látogatását ábrázolta. A püspöknek azonban nem tetszett, mert szerinte nem volt elég áhítat keltő a női alak, ezért két év múlva a kép nagyobbik részét befalaztatta, és Johann Schmidt kremsi festőművész alkotásával, a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló hatalmas olaj vászonképpel eltakartatta. A 170 éven át elfedett képet végül Pétery József püspök helyreállíttatta. 1944 őszén szabadították ki a falképet a ráfalazott téglaburkolattól. Kákai Szabó György restaurálta, a Schmidt kép pedig a székesegyház oratóriumában van.
A fotók és képeslapok tulajdonosa Cservenák Péter.
