KULT
A Rovatból

19 évesen már példakép volt, és Barbie baba is készült róla – Zendaya a Z-generáció legnagyobb sztárja

Tánc, színészet, éneklés, írás, producerkedés, divattervezés – csupán néhány dolog, amibe Zendaya belefogott életének eddigi 26 éve alatt. És még mennyi mindent csinálhat! Portré egy lángoló fiatal lányról.


Bár a világ csupán Zendayaként ismeri (a nevének helyes kiejtése amúgy Zendéja), valójában ez csak az első keresztneve, ami az afrikai sona nyelven azt jelenti: hálát adni. A teljes neve azonban Zendaya Maree Stoermer Coleman, és 1996. szeptember 1-jén született a kaliforniai Oaklandben két tanár, a német és skót felmenőkkel rendelkező Claire Stoermer, valamint a nigériai származású Kazembe Ajamu Coleman gyermekeként. „Van egy afrikai keresztnevem, egy középső nevem, ami egyben az anyukám középső neve is, illetve ott vannak a szüleim vezetéknevei, a Stoermer és a Coleman. Vagyis szó szerint olyan, mintha egy történelmi idősík lenne a nevemben" – magyarázta az ifjú sztár.

Zendayának öt idősebb féltestvére van az apja révén. A Fruitvale Általános Iskolába járt, ahol édesanyja két évtizeden át tanított.

Hatéves korában a suliban két barátjával együtt előadott egy színdarabot a Fekete Történelem Hónapja alkalmából, innen indult minden.

2016-ban a W magazinnak elmondta, hogy az első meghallgatása a James és az óriásbarack című iskolai előadására szólt. „A főszerepre jelentkeztem, de végül a selyemhernyó szerepét kaptam. Nem volt szövegem, de tudod mit? Ragyogtam! Egy féreg voltam, de mindenre reagáltam, és arcokat vágtam, én voltam a legjobb selyemhernyó valaha” – emlékezett vissza egy interjúban.

A Disney színpadán

A karrierjét gyerekmodellként és háttértáncosként kezdte. Nyolcévesen csatlakozott a Future Shock Oakland nevű hiphop tánccsoporthoz, amelynek három évig volt a tagja, első fizetős munkáját pedig egy Sears-reklámban kapta Selena Gomez háttértáncosaként.

Zendaya részben a California Shakespeare Színházban nőtt fel, ahol az édesanyja munkát vállalt. A kislány segített neki leültetni a vendégeket, jegyeket árult, és végül ezek a színházi előadások vezették őt a színészi pályára, mivel teljesen elvarázsolta ez a világ.

Hetedik osztályos, tehát körülbelül 13 éves volt, amikor a család Los Angelesbe költözött, ahol folytatta a színészi tanulmányait a gimi mellett. Közben pedig 14 évesen betáncolta magát a Disney Channel Indul a risza című sorozatának egyik főszerepébe, amiben Bella Thorne-nal játszott és táncolt együtt, amíg a sorozat 2013-ban véget nem ért.

Nagyon tetszett neki a színészkedés, ezért képezte magát: az Oaklandi Művészeti Iskolába járt, és más egyéb színészképzőkbe, így már diákként kapott komoly színházi szerepeket.

Több William Shakespeare-drámában is feltűnt, ő játszotta például Lady Anne-t a III. Richárdban, Celiát az Ahogy tetszikben, és részt vett a Vízkereszt, vagy amit akartok című előadásban is.

Az Indul a risza miatt azonban a Disney Channel egyik nagy sztárja lett, és a csatorna több műsorában is játszott, például a Bar/átokban (2012) vagy a Megkutyulvában (2014). Ráadásul nem volt elég számára a tánc és a színészkedés: 2012-ben, 16 évesen leszerződött a Hollywood Recordshoz, egy évvel később pedig megjelent debütáló, Zendaya című albuma. Ugyanebben az évben feltűnt a Dancing with the Stars című tévéműsorban, ahol partnerével, az ukrán-amerikai táncos Val Csmerovszkijjal a második helyet szerezték meg.

Tini segíti a tiniket

Lássuk csak, hol tartunk. Filmek, sorozatok, zenei album, színházi darabok, táncos produkciók. Nem volt elég. Zendaya a Disney Channel sztárjaként arra is ihletet kapott, hogy írjon egy tinédzsereknek szóló tanácsadó/önsegítő könyvet. „A tinédzserévek nagyon szórakoztatóak és izgalmasak lehetnek, de egyben nehéz időszak is egy lány életében. Ekkor találod meg a hangodat és a saját stílusodat. Rengeteg dráma éri az embert ilyenkor a szülőkkel, a testvérekkel, a tanárokkal, a fiúkkal és a lányokkal való kapcsolatokban. Remélem, hogy ez a könyv átsegíti a lányokat a tiniévek nehezebb részein, és ráébreszti őket arra, hogy értékeljék a szórakoztató részeket” – nyilatkozta akkor.

Immár ő diktál

2015-ben Zendaya leérettségizett, majd visszatért a Disney Channel K.C. a tinikém című sorozatában, ezúttal azonban már nemcsak színészként, hanem producerként is kivette a részét a munkából. És még mindig csak 19 éves…

„Az egyetlen módja annak, hogy visszatérjek a Disney Channelhez, az volt, ha egy nagyobb hatalommal bíró pozícióba kerülök. Az egyik dolog, ami nagyon fontos számomra, az a sokszínűség a csatornán. Nehéz más etnikumú vagy hátterű fiatal lányként úgy nézni a tévét, hogy nem látsz senkit, aki hasonlít rád. A reprezentáció nagyon fontos" – magyarázta 2016-ban.

Konkrét feltételei is voltak azzal kapcsolatban, hogy a karakterét hogyan mutatják be a műsorban. „Biztos akartam lenni abban, hogy ne csak énekelgessen meg táncolgasson. Hiszen vannak más dolgok is, amiket egy lány csinálhat. Azt akartam, hogy például képzett legyen a harcművészetekben. Hogy képes legyen mindenre, amit egy fiú is tud. De azt is akartam, hogy szociálisan esetlen legyen, és ne egy menő gyerek. Egy teljesen normális ember, akinek rendkívüli az élete” – mondta ezzel kapcsolatban.

Barbie lett belőle

A 2015-ös Oscar-gálán Zendaya rasztahajjal jelent meg, és szembe kellett néznie az E! News riportere, Giuliana Rancic negatív megjegyzéseivel, aki azt mondta, hogy a fürtjei bizonyára pacsuli- és fűszagot árasztanak, amire a tinisztár egy széles körben megtapsolt Instagram-poszttal válaszolt. „Van egy vékony határvonal aközött, hogy mi a vicces és mi a tiszteletlen. Azzal, ahogy az Oscar-díj vörös szőnyegén viseltem a hajamat, az volt a célom, hogy emlékeztessem a színes bőrű embereket, hogy a hajunk elég jó. Számomra ezek a loknik az erő és a szépség szimbólumai” – állt a bejegyzésében.

Többek között ennek hatására, még abban az évben a Mattel egy, a vörös szőnyeges megjelenéséhez illő Barbie babát készített róla, hogy ezzel is tisztelegjen Zendaya példaképként való szerepvállalása előtt.

A pók hátán a csúcsra

Mindez pedig már elég volt ahhoz, hogy felkérjék őt egy hollywoodi gigafranchise, az MCU, azon belül is az új Pókember-filmek női főszerepére. Így lett Zendaya bemutatkozó mozifilmje a 2017-es Pókember: Hazatérés, amelyben MJ-t, Peter Parker későbbi szerelmét játszotta, és itt ismerkedett meg a címszereplő Tom Hollanddal is… A film persze óriási kasszasiker lett, és nem sikerült rosszul a következő projektje sem, hiszen még ugyanebben az évben szerepelt A legnagyobb showman című musicalben Hugh Jackman és Zac Efron oldalán, ami szintén nagyot robbantott a mozik kasszáinál, és itt kamatoztathatta énekesi és táncos képességeit is.

A következő évben, vagyis 2018-ban pedig már csatlakozott Lupita Nyong'óhoz és Julia Robertshez, mint a Lancôme szépségmárka globális nagykövete.

2019-ben Zendaya bejelentette, egy időre visszavonul a zenétől, hogy a színészi karrierjére koncentrálhasson. „Azt hiszem, a zeneipar egy kicsit kiöli a szenvedélyt az emberből. Kiszipolyoz téged. Amiről azt hittem, hogy akarom, az már nem az, amit valóban szeretnék, különösen, ha arra gondolok, hogy mi mindennel kellett megküzdenem. Egyébként, ha bárki tanácsot kérne tőlem a szórakoztató- és legfőképp a zeneiparral kapcsolatban, azt mondanám, hogy nézzétek át a szerződéseket, minden egyes szót, és ne írjatok alá semmit, ami nem éri meg nektek. Sokkal többet érsz, mint amennyit ők mondanak rólad” – osztotta meg a rajongóival akkor.

A színészi karrier pedig be is indult rendesen, hiszen egyrészt még ebben az évben kijött a második hálószövős filmje, a Pókember: Idegenben, amely szintén nem kerülhette el a sorsát, és kasszasiker lett, másrészt pedig elstartolt az HBO egekig magasztalt sorozata, az Eufória, amelyben Zendaya megmutatta a komoly színészi oldalát is, de még hogy!

Rue szerepéért 2020-ban ugyanis megkapta a legjobb női főszereplő Emmy-díját drámai sorozatban, 24 évesen így ő lett a legfiatalabb színésznő valaha, aki ebben az elismerésben részesült. Az Eufória premierje előtt egyébként a következő nyilatkozatot tette: „Az Eufória az érett közönségnek szól. Ez egy nyers és őszinte portré a függőségről, a szorongásról és a mai életben való eligazodás nehézségeiről. Vannak jelenetek, amelyek megrázóak, nehezen nézhetőek és erős érzelmeket kiváltó hatásúak lehetnek. Kérjük, csak akkor nézd meg, ha úgy érzed, hogy mindezt tudod kezelni.”

Kasszasiker, szerelem

A Covid alatt sem tétlenkedett, a lezárások idején az Eufória író-rendezőjével, Sam Levinsonnal és John David Washingtonnal 2020-ban elkészítették az egy helyszínen játszódó, frappáns dialógusokban tobzódó párkapcsolati drámát, a Malcolm és Marie-t (2021), amiben szintén nagyot játszott, és a Disney Channel-féle vicceskedő és butácska tiniműsorokat maga mögött hagyva végérvényesen komoly drámai színésznővé vált.

A 2021-es év azonban még két kasszasikert hozott a számára, a Dűnét és a Pókember: Nincs hazautat. Majd ismét minden energiáját az Eufóriába fordította, immár producerként is: a 2. évad 2022 elején jött ki, Zendaya pedig másodszor is megkapta e szerepéért az Emmyt, így ő lett az első fekete színésznő, aki kétszer is győzedelmeskedni tudott a legjobb drámai női főszereplő kategóriában.

2021 azonban nemcsak a szakmai életében hozott sikereket…

Már korábban is sokan sejtették, hogy lehet valami közte és a Pókember-filmek sztárja, Tom Holland között, majd a hónapokig tartó titkolózásokat követően végül az év végén, a Pókember: Nincs hazaút premierjének idején vallották be a nyilvánosság előtt, hogy együtt vannak.

A szerelmük azóta is tart, vélhetően idén nyáron ünneplik a harmadik évfordulójukat.

Eufórikus jövőkép

És hogy mit hoz a jövő? Nos, jelenleg épp a Dűne: Második rész öregbíti Zendaya hírnevét, a folytatásban ugyanis a karaktere, Chani sokkal nagyobb és fontosabb szerepet kapott, és úgy tűnik, ez a filmje sem lóg majd ki a filmográfiájából, vagyis anyagilag felettébb jövedelmező lesz.

Ezt követően idén áprilisban mutatják be a mozikban a Challengers című filmjét, amelyben egy szerelmi háromszögbe keveredő teniszezőnőt alakít, a rendező pedig a Szólíts a neveden, a Sóhajok és a Csontok meg minden direktora, Luca Guadagnino. Sportos és fülledt filmnek ígérkezik.

Ezután pedig jöhet az Eufória harmadik évada, ami a tervek szerint 2025-ben érkezik majd az HBO felületeire. És talán vele együtt egy harmadik Emmy-díj is? Meglátjuk. Hiszen Zendaya még mindig csak 26 éves!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk