MÚLT
A Rovatból

16 elfelejtett mese a múltból, amit minden gyereknek látnia kell

Vannak olyan mesefilmek, amik minden generációnak érdekesek, ettől számítanak klasszikusnak. Ti emlékeztek rájuk?


Nem ismered még a Mókusunkat?

Házi praktikák, receptek, DIY, napi mókusmóka, hasznos tippek, női lélek, gondolatébresztő témák... mindezekkel jön napról napra, úgyhogy érdemes követned!

Nem azt mondom, hogy mindennap rajzfilmnézés legyen a program hosszú órákig, de időnként egy-egy jó mese beindítja a kicsik fantáziáját, tanulságokkal szolgál és még élvezik is. Most olyan alkotásokat hozok, amik vagy régebbi klasszikusok a legjobb értelemben, vagy újabbak, de valamiért nem épültek be a köztudatba annyira, pedig nagyon szerethetőek.

Természetesen - mint minden lista - ez is szubjektív. Ha úgy érzed, valami kimaradt, írd meg kommentben!

1. Ico, a bátor lovacska (1983, Magyarországon 1987)

Ico egy erdőben született, mégis a király lova akar lenni, ha felnő. Elindul a vár istállójába, azonban egy félelmetes titokkal találja szemben magát. A gyerekkorából is jól ismert harangszót hallja minden teliholdkor, ami azzal jár, hogy a király istállójából minden alkalommal, amikor megszólal a harang eltűnik egy-egy ló. Ico barátnőjével elszántan erednek a furcsa események után, hogy kiderítsék mi áll a háttérben.

2. Beszélő kutyák csodacsontja (1988)

Milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol mi, emberek szót értünk kedvenceinkkel. Ebben a mesében ez teljesül. Egy nagy becsben tartott, mágikus csont lehetővé teszi, hogy az emberek megértsék a kutyákat és a macskákat. Azonban a gonosz tolvajok nemcsak elrabolják, hanem el is törik, így a varázslat megszűnik, és néhány bátor hős elhatározza, hogy visszaszerzi.

3. Szivárványocska és a csillagtörpe (1985, Magyarország 1990)

Szivárványocska és Csillagfény nevű lova rendre elhozzák a Földre a tavaszt, de valamiért ez most nem sikerül. Egy távoli gyémántbolygót kell felkeresniük a válaszért. Záporka és Ciklon nevű lova is csatlakozik a pároshoz, hogy megmentsék a Földet a minden elpusztító fagytól.

4. Hercegnő és a kobold (1991)

Angelika hercegnő otthonát a csúf koboldok fenyegetik, akiknek a fegyverek nem árthatnak. A király őrséget szervez, de ő nem tudja, hogy a fegyver nem árthat a dajkamesének hitt ellenségnek. A mesében feltűnik egy titokzatos segítő is, aki a királylány jószágos üknagymamájának szelleme, és egy varázsvonallal ajándékozza meg Angelikát. Kófic, a bányász fia azonban tudja, hogy a zene ereje kifog a koboldokon és bátran szembeszáll velük.

5. Ebek közt a legszemtelenebb (1991)

A mára sajnos elhunyt legendás, amerikai komikus, Rodney Dangerfield rejtőzik a főszereplő kutya mögött, akit Rover Dangerfieldnek hívnak. Egy las vegasi táncsosnő kutyája ő, akit egy nap, váratlan események egy tanyára sodornak. A lusta, de fényűző élethez szokott kutyus nehezen veszi fel a tempót a dolgos, de visszafogott élethez szokott tanya többi lakójával. Egy nap az eredeti gazdi előkerül és Rovernek dönteni kell két élete és megannyi kutyabarátja között.

6. Gondos bocsok (1985, Magyarországon 1993)

Van egy kis keverés ezzel a mesével kapcsolatban, mert a gondos bocsok sorozat legelső darabja, így nem kapott alcímet. Bár a sorozatnak rengeteg része készült a későbbi években, igazán kettőt érdemes megnézni. Az eredeti történet egy megárvult testvérpárról szól, akik elhatározzák, hogy többé nem szeretnek. A szíves bocsok (ezen a néven is emlegetik őket) világa azonban szeretet nélkül összeomlik, így lesietnek a Földre, hogy segítsenek a fiataloknak. Közben egy bűvésztanoncot is megismerünk, aki fekete mágiába ártja magát, hogy kiölje a szeretet a szívekből.

7. Gondos bocsok Csodaországban (1987, Magyarországon 1993)

Csodaország hercegnője pont a koronázása előtt tűnik el nyomtalanul, és a gondos bocsokat hívják segítségül. A leendő királynőt nem is olyan egyszerű megtalálni, így kényszermegoldásra szorulnak a bocsok. A kedves mackók egy - a Földről származó - hasonmás lányt kérnek fel, hogy játssza el a hercegnő szerepét, amíg ők tovább keresik a valódi szívhercegnőt.

8. Reszkessetek, nem hagyom magam (1994)

Az előszereplőt Macaulay Culkin játssza, aki egy elvarázsolt könyvtár segítségével átcsöppen a mesevilágba. Három társa lesz kalandjai során, egész pontosan három könyv: a mese, a kaland és a horror. Az utolsó hallatán nem kell megijedni, gyereknek készült alkotás.

9. Hüvelyk Panna (1994)

Hüvelyk Panna kalandjait rengetegszer átdolgozták már, mind könyvben, mind a filmvásznon. Ebben a történetben az elején rátalál a picike kislány az ő lovagjára, a tündérkirályfira. A lányka kalandos útját mutatja be a mese, ami elvarázsolja a nézőket.

10. Bűvös kard (1998)

Arthúr király kardját, az Excaliburt egy nap ellopják. Kayley minden vágya, hogy lovag váljon belőle, így a bűvös fegyver nyomába ered. Utazása során találkozik egy vak fiúval, aki egy erdő mélyén él, és megismerkedik egy vicces, de furcsa kétfejű sárkánnyal is. Kiemelkedően jó zenéje van!

Egy dal belőle:

11. Szuper haver (1999)

A Földre érkezik egy hatalmas robot, aki azonban elveszíti az emlékeit. Hogart a bátor kisfiú megtalálja és barátságot kötnek. De vajon mit szól ehhez a kormányügynöke? A teljes mese például a MeseKincsestár oldalán fent van.

12. Irány Eldorádó (2000)

Két vagány, mondhatni széltoló srácról szól, akiknek lételeme a kaland. Egy szép nap eljutnak egy a civilizációtól elszigetelt ősi faluba, ahol isteneknek hiszik őket, és valahogy rájuk jellemzően nem igyekeznek korrigálni a tévedést, inkább megpróbálnak megfelelni az elvárásoknak. Rengeteg elveszett kincs és egy cuki tatu is lesz a mesében... csak szólok! :)

13. Atlantisz (2001)

Az elsüllyedt várost különc szakértőkből álló felfedezőcsapat igyekszik megtalálni. A kalandorokból azonban nem mindenkit a tudományos leletek iránti vágy hajt, ami komoly veszélybe sodorja mesehőseinket, de amit találnak, az nem mindennapi. Felnőtteknek is jó szívvel ajánlom, mert nagyon jó poénok vannak benne. Ha megnézed a kis videó első 30 másodpercét, tuti beleszeretsz te is.

14. Szilaj, a vad völgy paripája (2002)

El sem hiszem, hogy 2002-es ez a történet, pedig én csak néhány éve fedeztem fel. Egy musztáng hányatott sorsáról szól, ami bár egy vadregényes tájon boldogan kezdődik, de később megismerkedik az emberekkel. A sok megpróbáltatás után megismerkedik egy jóravaló indiánnal is. Kicsit pityergős néhány helyen, de nagyon szép mese, amit felnőttként is érdemes megnézni.

15. Kincses bolygó (2002)

A fiúk imádnak rejtett kalóz kincsek nyomába eredni, nincs ez másképp Jim esetében sem. Bár térképet kap hozzá, de olyan rejtélyes az útvonalat rejtő gömb, hogy eddig még soha nem tudták kinyitni. A mese attól különleges, hogy űrvitorláson szelik át a bolygók közti távolságokat a kalózok kincse után, és megannyi érdekes fajjal találkoznak.

16. Szinbád, a hét tenger legendája (2003)

Szinbád a hírhedt tengerész, aki csak az önös érdekeivel törődik, egy nap szemben találja magát azzal a kihívással, hogy meg kell menteni barátja életét. Ehhez azonban át kell kelnie a fél világon és egy istennő eszén is túl kell járnia. A szerelemmel és rengeteg vicces helyzettel átitatott kaland egyformán szórakoztató kicsiknek és nagyoknak is.

Szó mi szó, én még a mai napig is nézek meséket és animációs filmeket, hiába... van aki soha nem nő fel. TV elé ültetni a gyerekeket lassan főbenjáró bűnnek számít, amiért megkövez a társadalom egésze, úgy általában. Igaz, megnevezés nélkül, vannak manapság olyan mesecsatornák, amik borzalmakat sugároznak és olyan gusztustalanok és agyatlanok a karakterek, hogy csodálkozik az ember, hogyan engedhetik ezeket adásba. Úgyhogy ha a maiak között nem találsz már olyat, amit megéri megnézni, válogass a régiek közül!

Pedig még emlékszem, milyen jó volt belebambulni a kedvenc mesekazettáimba és rongyosra nézni a VHS-eket. Remélem, találtál olyat a gyűjteményben, ami kellemes emlékeket idéz, vagy a gyereked lett kíváncsi rá!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg
1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.


1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé
Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.



Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.
Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Jeanne Calment hihetetlen története: 100 évesen még biciklizett, 114 évesen filmezett, 122 évesen halt meg
A francia Jeanne Louise Calment döntötte meg a leghosszabb igazolt emberi élettartam rekordját. 85 évesen kezdett el vívni, 117 évesen szokott le a dohányzásról, és amikor a 120. születésnapján megkérdezték tőle, milyen jövőre számít, azt felelte: „egy nagyon rövidre”.


Ha bármikor kiejtenéd a szádon, hogy „az én koromban ezt már nem kéne”, gondolj az Arles-ban 1875-ben született Jeanne Louise Calmentre, aki fittyet hányt az efféle sztereotípiákra, és úgy alapvetően az élet törvényeire is, hiszen 122 évet és 164 napot élni nem éppen szokványos. 100 évesen még simán biciklizett, 114 évesen szerepelt az életéről szóló filmben, és 115 évesen rászánta magát egy csípőműtétre is, sőt, a cigiről is majdnem egy évszázad után szokott le – igaz, nem a tüdejével volt gond, hanem csak azért döntött így, mert a megromlott látásával utált tüzet kérni másoktól.

Madame Calment izgalmas korban született Franciaországban, hiszen az Eiffel-tornyot 14 éves korában építették fel, és ezidőtájt találkozott – a nagybátyja boltjában festéket vásárló – Vincent van Gogh-gal, aki a megítélése szerint „koszos, rosszul öltözött és ellenszenves volt”.

A munkahelyi stressz nem rövidített az életén, hiszen 21 éves korában hozzáment másod-unokatestvéréhez (dédnagybátyja unokájához), a dúsgazdag üzlettulajdonos Fernand Calment-hoz, és sosem dolgozott egyetlen percet sem. Helyette leginkább teniszezett, kerékpározott, úszott, görkorcsolyázott, zongorázott és operába járt. Életfilozófiája az volt, hogy amin nem tudsz változtatni, azon ne stresszelj, és soha nem használt szempillaspirált, mert gyakran nevetett sírásig. Híres volt hatalmas életkedvéről, valamint nagy étvágyáról, különösen az édességek iránt.

Jeanne végig megőrizte éles szellemi képességeit, de közben tragikus dolgokat kellett megélnie: hosszú élete során a saját lánya, sőt, unokája is elhunyt. Pedig közeli hozzátartozói is rendkívül hosszú ideig éltek: idősebbik bátyja, François 97, édesapja 93, édesanyja pedig 86 évig.

Amikor Jeanne 90 éves lett, örökös híján leszerződött az akkor 47 éves, André-François Raffray nevű ügyvéddel, aki szerződésben vállalta, hogy havi 2500 frankot fizet az idős hölgynek azzal a feltétellel, hogy a halála után ő örökli a lakást. Raffray azonban a legrosszabb rémálmában sem gondolta, hogy végül nem csak 30 évig fizeti Jeanne-nak az ígért havidíjat, hanem a hölgy még túl is éli őt.
Miután az ügyvéd 77 éves korában meghalt, annak özvegye köteles volt tovább fizetni Calmentnek élete végéig a törvény értelmében.

Jeanne olyan legendás idézeteket hagyott az utókorra, mint például hogy „fiatalnak lenni lelkiállapot, nem a testtől függ. Valójában még mindig fiatal vagyok, csak az elmúlt 70 évben nem néztem ki olyan jól.” Vagy hogy „a mi jó Istenünk elfelejtett engem”. Az egyik interjúja végén az újságíró azt mondta: „Asszonyom, remélem, valamikor jövőre újra találkozunk”. Erre Jeanne azt válaszolta: „Miért ne? Annyira azért nem vagy öreg, még mindig itt leszel!”

Források: 1,2,3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Új részletek derültek ki a Titanic kapitányáról – annak is híre ment, hogy túlélte a katasztrófát
Egy friss könyv szembemegy a régóta terjedő pletykákkal Smith kapitánnyal kapcsolatban. Feltárult a Titanic első emberének igazi sorsa.


Egy új könyv teljesen más képet fest a Titanic tragédiájának egyik legismertebb szereplőjéről, Edward John Smith kapitányról, mint amit a róla terjesztett szóbeszédek, cikkek, dokumentumfilmek vagy a sok esetben pontos mozifilm alapján sejtettünk.

Dan E. Parkes író A Titanic öröksége: A kapitány, a lánya és a kém című – magyar nyelven egyelőre kiadatlan – könyvében azt állítja, hogy Smith nem lőtte főbe magát, ahogy azt sok pletyka sugallta, és nem is a hajóhídon ölte meg a vezetőfülkébe betörő jeges ár, ahogyan azt James Cameron 1997-es sikerfilmjében láthattuk.

A könyv több korabeli pletykát is cáfol, például azt, hogy a kapitány ittasan vezette a hajót, figyelmen kívül hagyta a jéghegyekre vonatkozó figyelmeztetéseket, vagy felelőtlenül siettette az utazást.

Parkes megemlíti a kötetben, hogy a Titanic elsüllyedése után három hónappal egy Baltimore-i férfi azt híresztelte, hogy Smith életben van és Maryland államban bujkál. Később a Life magazin írta meg, hogy egy ohiói hajléktalan férfi Smith kapitánynak vallotta magát. E történetek egyike sem nyert bizonyítást, és lássuk be, nem is valószínű, hogy bármelyik igaz lenne.

Forrás: Wikipedia

A könyv az Unilad szerint felidézi a tragédia utáni újságcikkeket is, amelyek a kapitány öngyilkosságáról számoltak be. A Los Angeles Express 1912. április 18-án például azt írta: „E.J. Smith kapitány főbe lőtte magát”, míg a Daily Mirror egy nappal később hasonló címmel adott ki szenzációnak szánt írást; azt írták, „Smith kapitány főbe lőtte magát a hídon.” Parkes viszont hangsúlyozza, hogy a szemtanúk ugyan hallottak lövéseket, de ezeket azóta sem sikerült a tiszthez kötni.

A könyv inkább a túlélők beszámolóira alapoz: egyikük, a tragédia idején 27 éves Robert Williams Daniel például azt vallotta, látta a kapitányt a hídon, amikor a hajó süllyedni kezdett, és szerinte „hősként halt meg.”

Frederick Hoyt, egy gazdag utas arról számolt be, hogy visszatért a fedélzetre, ahol találkozott Smith-szel, és megosztottak egy italt, mielőtt ő maga a vízbe ugrott.

Isaac Maynard, egy 31 éves szakács azt mondta, látta, „ahogy a kapitányt a hídon elragadja a víz”. Valószínűleg ezt a vallomást vette alapul Cameron is a film forgatókönyvénél, ám nem teljes egészében, mert a férfi később még úszni látta Smith-t, és biztos volt benne, hogy őt, mert felismerte az egyenruháját és a sapkáját. Ezt a verziót más túlélő is megerősítette, valószínűleg az a személy, aki utoljára látta élve.

Egy tutajhoz kapaszkodó férfi próbálta kimenteni a kapitányt: kezet nyújtott neki, de az nem hagyta, csak azt kiáltotta: „Vigyázzatok magatokra, fiúk”. A szemtanú hozzátette: nem tudja, ezután mi lett vele, mert többé nem került a szeme elé, és úgy gondolta, a vízbe fulladt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: