SZEMPONT

Tiltás nélkül is tömegével maradtak el koncertek ősszel, jövőre viszont igazi dömping jöhet

Megnéztük, mi a helyzet a zeneiparban a negyedik hullám csúcsán. Az elmúlt hónapok a klubok többsége számára tragikusak voltak, a szervezők mégis bizakodóak.

Láng Dávid; illusztráció: Spencer Davis/Unsplash - szmo.hu
2021. december 11.

A lassan két éve tartó világjárvány a turizmus-vendéglátás és a rendezvényszektor mellett a zeneipart érintette leghátrányosabban. Magyarországon a tavalyi év nagy részében vagy egyáltalán nem, vagy csak 500 fős létszámkorláttal lehetett koncerteket tartani, idén az első 5 hónap szintén teljesen kiesett.

Bár nyár elejétől védettségi igazolvánnyal újra szabadon lehet bulizni, az oltatlanok azóta se mehetnek zenés-táncos szórakozóhelyekre. Ez főleg vidéken okozott komoly forgalomkiesést, a negyedik hullám felerősödése óta pedig félelemből is egyre többen maradnak otthon.

Mindez azzal járt, hogy hiába nem volt hivatalos korlátozás, az elmúlt hónapokban mégis rengeteg koncertet le kellett mondani. A jelenség hátteréről és a jövőbeni kilátásokról beszélgettünk szakmabeliekkel.

A kötelező védettségi igazolvány és a félelem is visszafogta az érdeklődést

„Az egész őszi klubszezonra jellemző volt, hogy csak azok a zenekarok tudták a járvány előtti nézőszámokat produkálni és jegyeket eladni elővételben, akik kifejezetten fiatal közönséghez szólnak” – mondja Kovács Ákos Dadan menedzser, koncertszervező, a Gold Record munkatársa.

Ebbe a körbe tartozik az általuk képviselt előadók közül ByeAlex és a Carson Coma, a más menedzsmenthez tartozók közül pedig Dzsúdló, Krúbi, Azahriah, vagy az alternatív színtérről az Elefánt. Azok viszont, akiknek idősebb a közönségük, a saját korábbi nézőszámaiknak legfeljebb a 60 százalékát tudták hozni.

Arra is sok példa volt, hogy egy elővételben közel telt házas koncertre végül jóval kevesebben mentek el, mint ahányan jegyet vettek rá. Ez bevétel szempontjából még mindig a jobbik eset, de attól még aggasztó fejlemény. Az eggyel nagyobb, sportcsarnokos szinten a turnék nagy részét vagy elhalasztották, vagy átszervezték az adott városok kisebb klubjaiba.

Sok klubnak kellett megkongatnia a vészharangot, mert ilyen körülmények mellett még a költségeiket sem tudták kigazdálkodnt, nemhogy profitot termelni. Van olyan vidéki klub például, amely az összes őszi koncertjét átütemezte tavaszra, annyira kicsi volt az elővételes érdeklődés. Ezért inkább sima bárként tartanak nyitva, így védettségi igazolvány nélkül is be lehet ülni hozzájuk.

Beszéltünk az említett klub névtelenséget kérő tulajdonosával, aki szerint Budapesten és az egyetemi városokon kívül jelenleg mindenhol a túlélésre játszanak: keresik a törvény által nem egyértelműen tiltott kiskapukat, mivel a közönségük akkora része nem hajlandó felvenni az oltást, hogy másképp esélyük se lenne. Ráadásul, ha egy nagyobb társaságnak akár csak egyetlen tagja oltatlan, legtöbbször mindannyian más helyet keresnek inkább, ahová szabadon beengedik őket.

A kötelező védettségi igazolvány Kovács szerint is egyértelműen hozzájárult a nézőszámok visszaeséséhez: a nyárra is jellemző volt már, hogy sok regionális kisfesztivált meg sem tartottak, mivel a szervezők felmérték, hogy a közönségük akkora arányban maradna távol emiatt, amiből csak veszteségük lehet.

A másik tényezőnek pedig a félelmet tartja, ami miatt elsődlegesen a médiát hibáztatja: „Az online portálok naponta akár 10-15 cikkben riogatnak, emiatt olyan pszichózis van az emberekben, hogy egyszerűen nem mernek ilyen rendezvényekre járni. Bennünket is egyre többször keresnek meg jegyvásárlók, hogy váltsuk vissza a belépőjüket. Ráadásul azt látjuk, hogy sokszor azok félnek legjobban, akik amúgy háromszor is be vannak oltva.”

Újabb járványhullámokra szerinte ezután is számíthatunk, a fő kérdés az, mennyire fogják ezek leterhelni az egészségügyi rendszert. Ha a magas átoltottság vagy a vírus legyengülése miatt kevesebben kerülnek majd kórházba, akkor jó esetben mindez semmilyen hatással nem lesz a mindennapi életünkre, így a szórakoztatóiparra sem.

Teljes rendezvénykorlátozástól már nem tartok, de sajnos eljutottunk oda, hogy az emberek jó része önként zárja be magát. A mostani ősz jól megmutatta, hogy nem kell ahhoz explicit tiltás, hogy tömegével maradjanak el koncertek

– teszi hozzá. A zeneipar várakozásai mindenesetre a jövő évre sokkal optimistábbak, mint tavaly ilyenkor voltak. A hagyományosan novemberben megrendezett Music Hungary konferencia hangulata is jóval pozitívabb volt most az egy évvel ezelőttihez képest, amikor épp a lezárások bejelentése előtt került rá sor.

„Folyamatosan szervezzük a saját bulikat a tavaszi szezonra, emellett az önkormányzati rendezvények piaca is beindult, már augusztus 20-ra is kötöttünk le koncertet. Töretlen az optimizmusom, szerintem 2022-ben mindennél nagyobb esély van arra, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba” – összegez Kovács Ákos Dadan.

Deák Bill Gyula koncertje az idei Szent István-napi rendezvénysorozaton a Tabánban. Fotó: MTI/Kovács Attila

Soha nem volt még annyi stadion- és arénakoncert, mint jövőre lesz

A klubszíntér mellett a piac másik nagy szeletét az aréna- és stadionkoncertek adják, ahol a legjelentősebb szereplő a Live Nation. A szervezők többségétől eltérően nekik nemcsak a hazai helyzethez kell alkalmazkodnunk, hanem a nemzetközihez is, mivel kizárólag külföldi előadókkal dolgoznak – nyilatkozta megkeresésünkre Márkus Éva marketing- és PR-vezető.

A cégnek a járvány kezdete, tehát tavaly március óta egyetlen koncertje sem valósult meg, gyakorlatilag folyamatos újratervezésből állt a munkájuk. Emellett 2022-re már számos új koncertet is lekötöttek, aminek nem volt korábbról elhalasztott időpontja.

Bár az idei évre is voltak próbálkozások, ezekből végül semmit nem sikerült megtartani. Európában ugyanis annyira nem egységesek a szabályozások – a nagyobb piacokon még tartományonként is különbözhetnek, nemhogy országonként –, ami lehetetlenné tette a nagy turnékat. Ezek egyelőre csak az Egyesült Államokban tudtak elindulni, mivel ott az összes államban egységes szabályrendszer van érvényben, így lehetett előre tervezni.

A Live Nation összesen 9 koncertet halasztott el 2020-ról (előbb 2021-re, majd 2022-re), nagyjából ugyanennyit mondtak le végleg, új időpont nélkül. Új koncertből jelenleg 14 van tervben, ehhez jön hozzá a fentebb említett 9, valamint készülnek további bejelentésekkel is, ami azt jelenti, hogy akár két tucatnál is több eseményük lehet jövőre.

Ez abszolút rekord, soha nem volt még példa hasonlóra. Márkus Éva szerint elég komoly leterheltséget jelent a csapatnak, minden bizonnyal a megvalósítás is komoly próbatétel lesz. A jövő nyári szezonban teljes kapacitással fog pörögni a zenei szakma, bíznak benne, hogy nem lesznek komolyabb fennakadások a sok párhuzamos vagy egymáshoz közeli esemény miatt.

Egyelőre úgy néz ki, a közönség részéről is megvan az érdeklődés: minden olyan előadó esetén, aki már korábban is járt itt, jobban fogynak a jegyek az előző alkalmakkal összevetve. Az elhalasztott koncertekről sem mondtak le a nézők, 80-85 százalékuk megtartotta a jegyét az időpont-csúsztatások ellenére is.

Január 27-én az izlandi Kaleo koncertjével indítják az évet, ez az átlagosnál kisebb méretű produkció, ráadásul EU-állampolgárok, ezért könnyebben tudnak országról országra utazni az unión belül, mint egy amerikai zenekar. De remélik, hogy nyárra már a kontinensek közötti mozgás is gördülékenyen működhet.

Szükség is lesz rá, mivel terveik szerint az év további részében olyan sztárokat hoznak el Magyarországra, mint Sting, a OneRepublic, a Tool, a Scorpions, az Iron Maiden, a Red Hot Chili Peppers, az Aerosmith, vagy a Judas Priest.

Újabb rendezvénykorlátozásra a Live Nation sem számít, a kötelező védettségi igazolványnál drasztikusabb szabályokat szerintük nem fog bevezetni a kormány. Az elmúlt bő másfél év miatt voltak ugyan belső megszorítások a cégnél, de ezeket át tudták vészelni, és most már gőzerővel készülnek a 2022-es évre.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Építőmunkás és kazánkovács volt, titkos ügynökként dolgozna, és fekete öves dzsúdzsucus – 30 érdekesség a 80 éves Al Bundyról, azaz Ed O’Neillről

Az Egy rém rendes családban nem véletlenül álmodja azt, hogy nyomozó (általában ilyen szerepeket játszott), és nem véletlenül kérkedik a sporteredményeivel (a valóságban is játszott).

KULT

Négy év várakozás után éjjel visszatér az HBO-ra az Eufória Zendayával, Jacob Elordival és Sydney Sweeney-vel

Az Emmy-díjas dráma harmadik évada Magyarországon április 13-án hajnalban debütál az HBO-n. A nyolc részből álló szezon fináléja a tervek szerint május végén, június elején érkezik.

KULT

„Ez a 2026-os rendszerváltás himnusza lesz” - ilyen Azahriah új dala és videója a kommentelők szerint

Egy nappal a Rendszerbontó Nagykoncert után máris kijött az új dal. Az utema videóklipje alatt nem győzik dicsérni a számot a kommentelők.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"

A szakértő szerint az orosz titkosszolgálatok már Magyarországon tartózkodó embereikkel készülnek egy provokációra. A cél szerinte egy szűk kormánypárti győzelem utáni esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakos lejáratása és delegitimálása lehet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 12.

A magyarországi választásokkal kapcsolatos orosz-magyar kooperáció egy új, a korábbi információs szakaszt követő, potenciálisan erőszakos fázisba érkezhetett – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, szakértő a Totem Show-ban. Szerinte az utóbbi napok eseményei, mint például a szerbiai határ mellett történt, hamis zászlós műveletnek minősített akció, valamint a kormánypárti politikusok kommunikációja mind egy előre megírt forgatókönyv részei.

Példaként említette Budai Gyula fideszes politikus kijelentését, miszerint a Tisza Párt gyilkolásra készül. „Ez abszolút illeszkedik azokba a kormánszati kommunikációs panelekbe, amelyek az elmúlt napokban erősödtek fel, próbálják már előre delegitimálni bármilyen fajta esetleges ellenzéki demonstrációt vagy megmozdulást” – fogalmazott Buda.

Állítása szerint a kormányzati kommunikáció olyan elemeket vesz át, amelyek egyértelműen visszavezethetők orosz dezinformációs platformokra. Ezek a hálózatok – mondta – már évekkel ezelőtt beazonosításra kerültek más országokban, és most ugyanazokat a paneleket alkalmazzák Magyarországon is: álhíreket terjesztenek például álruhába öltözött ukránokról, akik erőszakos tüntetéseket szerveznek, megrohamozzák a Parlamentet és rátámadnak a rendőrökre. Ezeket a tartalmakat a kormánymédia és a kormányzati politikusok is megosztják.

A szakértő szerint a cél egy kaotikus, destabilizációt erősítő forgatókönyv megvalósítása, amely illeszkedik az eddigi orosz választási beavatkozások mintázatába.

„Tehát ez, hogy úgy mondjam, nagykönyv szerint megy, ebben semmi kiszámíthatatlan és meglepő nincsen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy éppen a forgatókönyvek ismertsége ad lehetőséget arra, hogy a nyilvánosság erejével delegitimálják ezeket a törekvéseket.

A szerbiai hamis zászlós műveletet Buda Péter szerint sikerült „nagymértékben kipukkasztani”, de az, hogy mégis meglépték, szerinte kényszerhelyzetre utal a kormányzat és orosz támogatóik részéről.

A művelet megszervezésével kapcsolatban úgy vélte, hogy abban valószínűleg egyik állam részéről sem a hivatalos szervek vettek részt, de a végrehajtás a legmagasabb politikai szintek tudtával történt. Ezzel magyarázható a „hihető tagadhatóság”, és az is, hogy a szerb katonai titkosszolgálat hiába figyelmeztetett a veszélyre, a politikai vezetés „lerázta” őket, hogy ne dekonspirálják a műveletet.

A választások utáni lehetséges forgatókönyvekről szólva elmondta, nem tartja valószínűnek a választás elhalasztását. Inkább arra számít, hogy egy szűk kormánypárti győzelem utáni tiltakozásokat fognak provokatív csoportok beépítésével lejáratni.

„Ezeknek a tiltakozásoknak a delegitimációja vagy a lejáratása érdekében olyan provokatív csoportokat építenek be, akikre hivatkozva, akiknek a tevékenységére hivatkozva erőteljesen föl lehet lépni az úgymond népharaggal szemben” – mondta.

Hozzátette, Moszkvának valószínűleg mindkét kimenetelre megvan a saját forgatókönyve.

A kiszivárgott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, mint amilyen a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, vagy az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd volt, Buda azt mondta, a legfontosabb dolgokat személyesen beszélik meg, ez magyarázza a sűrű találkozókat.

Az Orbán-Putyin leiratban elhangzott „kisegér-oroszlán” hasonlatot megdöbbentőnek nevezte. „Tehát itt lelepleződik az, hogy tulajdonképpen Nyugat-Európa az számunkra az ellenség, a szövetséges pedig Oroszország” – értékelte a helyzetet. Szerinte ez a beszélgetés is bizonyítja, hogy a magyar kormány egy teljesen más szövetségi rendszer mellett köteleződött el, mint amiben hivatalosan benne van, és Orbán Viktor arra játszik, hogy Ukrajna megszűnésével átalakul Európa geopolitikai térképe.

A szakértő súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy az Alapjogokért Központhoz hasonló szervezetek tudatosan terjesztenek orosz dezinformációt.

„Gyakorlatilag egy külföldi ország titkosszolgálatával való összejátszás a magyar választásokba való beavatkozás érdekében. A magyar választások rendjének a megsértése érdekében ez súlyos bűncselekménynek számít” – jelentette ki. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormányzati szereplők ne lennének tisztában ezen információk orosz eredetével.

A helyzet súlyosságát azzal az analógiával írta le, hogy a magyar állami szervek nem figyelmeztetnek az orosz dezinformációra, ahogy a Sherlock Holmes-történetben sem ugatott a kutya, mert ismerte a tettest.

„Miért nem ugat? Mert ismeri az elkövetőt. Erre csak ez az egyetlen magyarázat van. Elképesztően súlyos bűncselekmény a kormánynak a támadása a saját országa, a saját társadalma ellen.”

Buda Péter szerint a nemzetbiztonsági szerveken belül sokan „félábon várják a változást”, hogy a pártpolitika ne telepedjen rá a szakmai munkára. Úgy látja, Magyarország mára az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé és menhelyévé vált, ahonnan Európa-ellenes akciókat hajtanak végre.

„Mi kárt okozunk nemcsak a saját országunknak, hanem Európának is” – mondta. A nyugati titkosszolgálatok által kiszivárogtatott információkat nem a magyar választásokba való beavatkozásnak, hanem a nyugati országok önvédelmének tartja egy olyan szövetségessel szemben, amely trójai falóként viselkedik.

„Mi vagyunk a rés a pajzson. Mi vagyunk az az erő, amely az ellenséget, amely egyébként hibrid háborút folytat Nyugat-Európában... segíti” – fogalmazott.

A magyarországi oroszbarát műveletek irányításával kapcsolatban „koprodukcióról” beszélt, amelyben a magyar fél nincs mindenbe beavatva, mert Oroszország csupán eszközként használja.

„Gyakorlatilag egy bunkós bot vagyunk Oroszország kezébe, és Oroszországot az abszolút nem érdekli, hogy a bunkónak fáj-e az, amikor odacsapnak vele valahova.”

Ezeket a bizalmi műveleteket szerinte nem hivatalos állami szerveken keresztül, hanem a kormány körül lévő „intézőkkel” hajtják végre, hogy a szálak ne legyenek visszavezethetők a politikai döntéshozókig. Ez felveti egy árnyék-titkosszolgálat létezésének gyanúját, ami Buda szerint egy demokráciában elfogadhatatlan és alkotmányellenes.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata lenne azt, hogy ezt felszámolja, nem pedig azt, hogy támogassa.”

A szakértő úgy véli, Oroszország célja a jelenlegi kormány hatalmon tartásával nem csupán egy szövetséges megtartása, hanem az, hogy Magyarország továbbra is obstrukciós politikát folytasson, és megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját.

„Ha marad a jelenlegi kormány, akkor még keményebben fogja ezt a bunkós botot Oroszország, ami mi vagyunk, használni.” Szerinte a kormány hatalmon maradása háborúval fenyeget, mivel az országot „az orosz stratégia készséges eszközévé teszik”.

A magyar kormány oroszbarát politikájának mélyebb motivációiról szólva Buda egy geostratégiai téveszmét említett. Eszerint a kormány abból a felismerésből indul ki, hogy a Nyugatnak „befellegzett”, a Kelet pedig felemelkedőben van, és ha Magyarország időben a jó oldalra, vagyis Oroszország mellé áll, akkor a végén nagyobb szeletet kaphat a tortából.

„Magyarország egyfajta hullarabló megközelítésből kifolyólag az ellenségnek segít, hogy a gyengélkedő nyugati szövetségi rendszert minél előbb le tudja győzni, és cserébe majd akkor kapunk tőle valamit. Ezt hívják egyébként árulásnak.”

Ebben a geostratégiában szerinte az is belefér, hogy Ukrajna területi egységének felbomlása esetén Kárpátalja magyar fennhatóság alá kerüljön. „Amelyik geostratégiába belefér egy 600.000 négyzetkilométer fölötti uralomnak a lecserélése... onnantól fogva szerintem tulajdonképpen minden belefér.”

A választás napjára vonatkozó lehetséges orosz akciókkal kapcsolatban elmondta, megbízható forrásokból olyan hírek keringenek, hogy már Magyarországon tartózkodnak azok az orosz személyek, akik egy esetleges erőszakos provokáció megszervezésében vesznek részt. Ők nem azonosak a GRU-tisztekkel.

„Ők, hogy úgy mondjam, politikai mérnökök, ők pedig a mesteremberek, akik betonoznak és fűrészelnek.”

Hogy ténylegesen mit csinálhatnak, az a helyzetértékelésétől függ. Az tűnik célravezetőbbnek, hogy megakadályozzák a választásokat és elhalasztják, vagy pedig már biztosítottnak látják a választási eredményt, egy szűk győzelmet a különböző egyéb eszközök segítségével, és aztán az adott esetben másnap kitörő ellenzéki tiltakozásokat próbálják delegitimálni.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videón, ahogy az ütközés után a mélybe zuhan az autó a Váci úti halálos balesetnél

Egy luxus Audi sofőrje a gyanú szerint versenyzett péntek este a Göncz Árpád felüljárón, amikor áttért a szembesávba és frontálisan ütközött. A vétlen autó 66 éves sofőrje a helyszínen meghalt, ahogy az ámokfutó 35 éves török utasa is.

KULT

Putyin jóképű lett a most is kiváló Jude Law-nak hála, A Kreml mágusa azonban igazán lehetett volna tökösebb is

Száraz történelemlecke, vagy szatirikus beszólás Oroszország első emberének? Még a magyarországi választások előtt megnéztük a Putyin-filmet.

KÉK HÍREK

Kiderült, hogy kik a Váci úti halálos baleset áldozatai - őrizetbe vették a feltételezett okozót

A rendőrök a balesetet okozó autó 35 éves, török állampolgárságú, de magyarországi lakcímmel rendelkező sofőrjét előállították. A nyomozók vizsgálják az alkohol- és kábítószeres befolyásoltságot, valamint a versenyzés lehetőségét a tragédiában.

SZEMPONT

A kormánymédia megvalósítja Buda Péter jóslatát: ukrán típusú zavargásokról, magyar Majdanról írnak

Csercsa Balázsra hivatkozva a Metropol előállt egy újabb, tiszásnak mondott titkos tervvel, ami szerint ha Magyar Péterék veszítenek, utcai zavargásokra, a főváros stratégiailag fontos pontjainak elfoglalására készülnek. Mindez arra utal, az orosz befolyásolási terv nem állt le.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 12.

Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő nemrég arról írt, választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek. Szerinte az orosz médiában egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, ami arra utalhat, hogy az oroszok egy hamis zászlós műveletet készítenek elő, és erőszakosan is beavatkoznának a magyar választásokba.

Ezt támasztotta alá Rácz András Oroszország-szakértő is, aki szerint kitartóan terjed egy álhír arról, hogy Ukrajnában jó fizikai állapotú embereket toboroznak, hogy magyarországi nyilvános eseményeken vegyenek részt. Rácz szerint „ha választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Buda Péter még egy olyan hamis vidót is bemutatott, amin állítólagos ukrán katonák tanulmányoznak egy akciótérképet, amire nagy betűkkel ráírták: BUDAPEST.

Úgy tűnik, most a Buda Péter és Rácz András által megjósolt orosz akció valóban elindult.

A Metropol a választás napján, 11 óra után nem sokkal ugyanis megjelentetett egy cikket, amiben azt írják: "itt van Magyar Péterék titkos dokumentuma: választási vereségre készülnek, ukrán típusú zavaragásokat akarnak kirobbantani.”

Ezután ismertetnek egy „választásnapi akcióterv” című angol nyelvű "dokumentumot". Eszerint a tiszásoknak „fel kell készülniük a vereségre, Magyar Péteréknek már nap közben el kell kezdeniük a csalás narratíváját építeniük, még a szavazás befejezése előtt hamisan győzelmet kell hirdetniük, majd a vereség után zavargásokat kell kezdeniük, úgy, ahogyan 2014-ben Ukrajnában, a Majdanon tették.”

A "dokumentum" szerint ennek érdekében terjeszteni kell, hogy a Fidesz választási csalásokat követett el. „A "jogellenes" kampánylépésekre "bizonyítékokat" kell felmutatni (természetesen hamis bizonyítékokat), és lehetőség szerint tanúkat kell megszólaltatni. A kommunikációs nyomásgyakorlás részeként már a választás vége előtt győzelmet kell hirdetni, de legkésőbb az urnazárás után meg kell ezt tenni” - idéz a "dokumentumból" a Metropol.

Majd ezt írják:

„Amennyiben az eredmények kedvezőtlenek, szervezett tömegeket kell mozgósítani, meg kell szállni a főváros stratégiailaig fontos pontjait, és szükség esetén össze kell csapni a rendőrséggel.”

A Metropol szerint a "dokumentumban" kifejezetten úgy fogalmaznak: az ukrajnai Majdanhoz hasonló zavargások kellenek, és állítólag arról is írtak, hogy a nemzetközi médiát és politikusokat is be kell vonnia a választás eredményének megkérdőjelezése érdekében.

A "dokumentum" forrásaként a Tisza Pártból kiugrott Csercsa Balázst jelölik meg, aki az elmúlt hónapokban több más, később egyértelműen hamisnak bizonyult "dokumentum" hitelesítőjeként is feltűnt. Például ő "erősítette meg", hogy valós a Tisza Párt kiszivárgott, adóemeléseket tartalmazó programja, amiből persze egy szó sem volt igaz.

Csercsa facebook oldalára valóban kikerült egy poszt, ami egyetlen fotót tartalmaz, egy aláírás nélküli, gépelt szöveggel teleirt oldalról. Ő csak ennyit írt mellé: „Ez most érkezett a belső forrásomtól. Durva. Tudjatok róla...”

A rendőrséggel való összecsapás narratívája azért aggasztó, mert egyértelműen beleillik abba a sorba, amire Buda Péter és Rácz András figyelmeztettek.

Persze az egésznek csak akkor van értelme, ha a valós eredménytől függetlenül a Fidesz győzelmét hirdetik ki este, és az ezen felháborodó tömegek kimennek az utcára. Ebben az esetben a kormány hivatkozhat arra, hogy Magyar Péter győzelemről tett napközbeni állításai csak a "titkos terv" részét képezték, a bejelentett eredmény miatt tiltakozók pedig mind Ukrajna titkos tervét hajtják végre. Legrosszabb esetben ukránoknak álcázott orosz provokátorok gondoskodhatnak arról is, hogy gyorsan kitörjön az erőszak, ami legitimálná a rendvédelmi erők bevetését.

Mindez természetesen csak egy elképzelt forgatókönyv, aminek az eddigi események, és különösen a kormánymédiában terjedő állítólagos tiszás dokumentum megágyazhat.

Kapcsolódó

Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

29 millióért árulta az Audiját a tragédia előtt a török vállakozó, aki a Váci úti felüljárón történt balesetet okozhatta

A Blikk szerint családja éttermet és egy reptéri parkolót üzemeltet. Szemtanúk szerint a két ember életét követelő tragédiát illegális utcai verseny előzte meg.

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a sofőrt, aki a Váci úti felüljárón történt halálos balesetet okozhatta

A Telex szerint az Audi nagy sebességgel érkezett a Megyeri híd felől, majd a felüljáróra felhajtva áttért a szemközti sávba. A balesetben két ember meghalt.

KÉK HÍREK

Videón a Váci úti tragédia utáni percek: a tűzoltók emelték az egyik utast a roncsból

Öt autó ütközött össze a felüljárón, az egyik a mélybe zuhant. A balesetben két ember meghalt.

SZEMPONT

Bódi Mátyás a részvételi adatokról: Ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem örülnék

A szakértő szerint a kistelepülések meglepően alacsony részvétele rossz előjel a kormánypártnak. Az új szavazók pedig jellemzően a közepes méretű városokból érkeznek, ahol a Fidesz hagyományosan kevésbé erős.

M.M. / Fotó: Telex - szmo.hu
2026. április 12.

Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője a Telex élő műsorában elemezte a választás napján beérkezett részvételi adatokat. Bódi szerint „a legfontosabb megállapítani azt, hogy minden valószínűség szerint rekordrészvétel várható a nap zárásakor, ez jelentős különbség a 2022-es adatokhoz képest”. Az elemző úgy véli, hogy „75 és 80 százalék között várható majd a végleges választási részvétel.”

Kilenc óráig a középvárosok voltak a legaktívabbak, és mint mondta, rengeteg olyan település van a kategóriában, ami Budapest környékén, az agglomerációban található, de a megyeszékhelyeken is komoly az aktivitás. Ezzel szemben a kistelepüléseken a részvételi arány még mindig visszafogott – ezt Bódi meglepő fejleményként jelölte meg.

Bódi Mátyás szerint „az látszik, hogy nagyon sok olyan választó fog most szavazni, aki korábban nem szavazott.”

Úgy véli, a fenti adatok alakulását az indokolhatja, hogy „az új választók jellemzően a közepes méretű városokból jönnek, és kisebb arányban érkeznek a kisebb településekről.”

Az elemző szerint a fenti eredmény „nem egy jó előjel a Fideszre nézve.”

Kifejtette, hogy „a Fidesz számára a leginkább aggodalmat okot adó fejlemény, hogy a kisebb településekről kevesebb választó érkezik, mint a nagyobb településekről.”

A részvételi adatok alapján a pesti és tolnai választókerület is aktív, ugyanakkor „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szembetűnő a viszonylagos passzivitás”.

Az elemző kifejtette, itt ment el eddig talán a legkevesebb választó szavazni, és ez valamennyire igaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nem nyíregyházi választókerületekre is.

Bódi szerint ha a nap végére sikerül elérni a 75-80 százalékos részvételi arányt, akkor az azt jelenti, hogy „több százezer olyan választó lesz ma Magyarországon, aki korábban soha nem szavazott,” mert állítása szerint „máshogy nem jön ki a matek.” Egy ilyen részvételi aránynál ez azt jelentené, hogy „minden tizedik választó új választó.”

Bódi Mátyás a műsor egy korábbi pontjában kiemelte a budapesti agglomerációt is, ahol állítása szerint szintén nagyon erős a részvétel.

Az adatok jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem biztosan örülnék ezeknek az eredményeknek”.

Szerinte „a fővárosban és a megyei jogú városokban hagyományosan magasabb aktivitás most még inkább felerősödött, ami politikailag is jelentős következményekkel járhat”. Példaként említette Győrt, Szekszárdot, Debrecent és a Balaton-felvidéket, ahol különösen magas részvételt mértek.

Úgy véli, ezek „jellemzően nem a Fidesz felé mozgó választókerületek”.

Közölte azt is, hogy „az egyik legaktívabb megye jelenleg Hajdú-Bihar, ahol a [tiszás] kampányzárót is tartották”. Az adatok alapján megállapította, hogy „a legaktívabb településtípusok most a kisvárosok, míg a leggyengébb részvétel az aprófalvas térségekben látható”. Mindez szerinte komoly fordulat a korábbi trendekhez képest.

Kifejtette, hogy „korábban a legapróbb falvak voltak a legaktívabbak, most viszont ez megváltozni látszik”.

Bódi szerint „különösen figyelemre méltó, hogy az ezer fő alatti településeken – ahol általában a legkorábbi órákban szavaznak – most nem látszik a megszokott kiugró aktivitás”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Úgy mozog, mint a lazac a medve mancsában” - Bödőcs Tibor bemutatta, mi zajlik szerinte Orbán Viktor és Putyin találkozóin

Egy tolmácsjelenettel is illusztrálja a helyzetet, ahol a fenyegető orosz mondatokat diplomatikus semmitmondássá szelídítik.

KULT

Ha rátok nézek, úgy érzem, hogy van jövője ennek az országnak - Kiss Tibi, Azahriah, Beton.Hofi a Rendszerbontó Nagykoncerten

Rengeteg ismert énekes, rapper, előadó sorakozott fel a hat órás koncerten. Volt, aki csak játszott a színpadon, de sokan üzentek is a százezres tömegnek, mint például a Quimby frontembere.

KÉK HÍREK

Tömegbaleset a Váci úti felüljárón: öt autó ütközött, az egyik a mélybe zuhant, ketten meghaltak

Egy ember a helyszínen életét vesztette, a másik áldozat kórházba szállítás közben halt meg. A rendrőség vizsgálja a baleset körülményeit.

SZEMPONT

Török Gábor: A 70 százalékot jelentősen meghaladó részvétel inkább a Tiszának kedvezhet

A politológus a választás napján elemezte a részvételi adatok lehetséges hatását. Meglátása szerint a kisebb pártokat rosszul érintheti a magas részvétel.

DKA – Fotó: MTI/Vasvári Tamás - szmo.hu
2026. április 12.

Török Gábor politikai elemző a választás napján egy Facebook-posztban intett óvatosságra mindenkit, aki a napközbeni részvételi adatokból próbál messzemenő következtetéseket levonni.

A szavazás ugyanis rendkívüli aktivitással indult: országszerte több helyen már a reggel 6 órás nyitás előtt sorok álltak, a 7 órás adatok pedig rekordmagas, 3,46 százalékos részvételt mutattak.

Török Gábor szerint azonban érdemes hűteni a kedélyeket. Mint írja, „miután estig mindenki sötétben tapogatózik, napközben leginkább ezeket a számokat fogjuk figyelni és elemezgetni.”

Figyelmezteti azokat, akik túlságosan belelendülnének az elemzésbe: „még ha területi, akár szavazóköri részvételi adatokat is hasonlítunk össze, biztos tudásunk akkor sem lehet arról, hogy a nagyobb/kisebb részvétel kinek kedvez.”

Az elemző szerint bár lehet gondolkodni a részvételi adatok jelentésén, „ezek a választási adatok megjelenéséig csak hipotézisek.”

Hozzáteszi, hogy a jelenlegi vélekedések szerint

egy a 70 százalékot jelentősen meghaladó (75 feletti) részvétel a két nagy párt versenyében elméletileg a Tiszának kedvezhet, míg a kisebb pártokat rosszul érintheti.

A bejegyzés végén azonban ismét hangsúlyozza, hogy a valóságot csak az urnazárás utáni eredmények mutatják majd meg.

Török Gábor már a választás előestéjén is jelezte, hogy a legfontosabbnak egy olyan politikai versenyt tartana, ahol a hatalmat folyamatosan kontrollálják-

Kapcsolódó

Megvannak az első részvételi adatok: ilyen magas számmal még soha nem indult magyar választás

A választásra jogosultak 3,46 százaléka szavazott az első órában, ami messze a legmagasabb adat a rendszerváltás óta. Mutatjuk, melyik választókerületekben voltak eddig a legtöbben voksolni.