SZEMPONT
A Rovatból

Tiltás nélkül is tömegével maradtak el koncertek ősszel, jövőre viszont igazi dömping jöhet

Megnéztük, mi a helyzet a zeneiparban a negyedik hullám csúcsán. Az elmúlt hónapok a klubok többsége számára tragikusak voltak, a szervezők mégis bizakodóak.


A lassan két éve tartó világjárvány a turizmus-vendéglátás és a rendezvényszektor mellett a zeneipart érintette leghátrányosabban. Magyarországon a tavalyi év nagy részében vagy egyáltalán nem, vagy csak 500 fős létszámkorláttal lehetett koncerteket tartani, idén az első 5 hónap szintén teljesen kiesett.

Bár nyár elejétől védettségi igazolvánnyal újra szabadon lehet bulizni, az oltatlanok azóta se mehetnek zenés-táncos szórakozóhelyekre. Ez főleg vidéken okozott komoly forgalomkiesést, a negyedik hullám felerősödése óta pedig félelemből is egyre többen maradnak otthon.

Mindez azzal járt, hogy hiába nem volt hivatalos korlátozás, az elmúlt hónapokban mégis rengeteg koncertet le kellett mondani. A jelenség hátteréről és a jövőbeni kilátásokról beszélgettünk szakmabeliekkel.

A kötelező védettségi igazolvány és a félelem is visszafogta az érdeklődést

„Az egész őszi klubszezonra jellemző volt, hogy csak azok a zenekarok tudták a járvány előtti nézőszámokat produkálni és jegyeket eladni elővételben, akik kifejezetten fiatal közönséghez szólnak” – mondja Kovács Ákos Dadan menedzser, koncertszervező, a Gold Record munkatársa.

Ebbe a körbe tartozik az általuk képviselt előadók közül ByeAlex és a Carson Coma, a más menedzsmenthez tartozók közül pedig Dzsúdló, Krúbi, Azahriah, vagy az alternatív színtérről az Elefánt. Azok viszont, akiknek idősebb a közönségük, a saját korábbi nézőszámaiknak legfeljebb a 60 százalékát tudták hozni.

Arra is sok példa volt, hogy egy elővételben közel telt házas koncertre végül jóval kevesebben mentek el, mint ahányan jegyet vettek rá. Ez bevétel szempontjából még mindig a jobbik eset, de attól még aggasztó fejlemény. Az eggyel nagyobb, sportcsarnokos szinten a turnék nagy részét vagy elhalasztották, vagy átszervezték az adott városok kisebb klubjaiba.

Sok klubnak kellett megkongatnia a vészharangot, mert ilyen körülmények mellett még a költségeiket sem tudták kigazdálkodnt, nemhogy profitot termelni. Van olyan vidéki klub például, amely az összes őszi koncertjét átütemezte tavaszra, annyira kicsi volt az elővételes érdeklődés. Ezért inkább sima bárként tartanak nyitva, így védettségi igazolvány nélkül is be lehet ülni hozzájuk.

Beszéltünk az említett klub névtelenséget kérő tulajdonosával, aki szerint Budapesten és az egyetemi városokon kívül jelenleg mindenhol a túlélésre játszanak: keresik a törvény által nem egyértelműen tiltott kiskapukat, mivel a közönségük akkora része nem hajlandó felvenni az oltást, hogy másképp esélyük se lenne. Ráadásul, ha egy nagyobb társaságnak akár csak egyetlen tagja oltatlan, legtöbbször mindannyian más helyet keresnek inkább, ahová szabadon beengedik őket.

A kötelező védettségi igazolvány Kovács szerint is egyértelműen hozzájárult a nézőszámok visszaeséséhez: a nyárra is jellemző volt már, hogy sok regionális kisfesztivált meg sem tartottak, mivel a szervezők felmérték, hogy a közönségük akkora arányban maradna távol emiatt, amiből csak veszteségük lehet.

A másik tényezőnek pedig a félelmet tartja, ami miatt elsődlegesen a médiát hibáztatja: „Az online portálok naponta akár 10-15 cikkben riogatnak, emiatt olyan pszichózis van az emberekben, hogy egyszerűen nem mernek ilyen rendezvényekre járni. Bennünket is egyre többször keresnek meg jegyvásárlók, hogy váltsuk vissza a belépőjüket. Ráadásul azt látjuk, hogy sokszor azok félnek legjobban, akik amúgy háromszor is be vannak oltva.”

Újabb járványhullámokra szerinte ezután is számíthatunk, a fő kérdés az, mennyire fogják ezek leterhelni az egészségügyi rendszert. Ha a magas átoltottság vagy a vírus legyengülése miatt kevesebben kerülnek majd kórházba, akkor jó esetben mindez semmilyen hatással nem lesz a mindennapi életünkre, így a szórakoztatóiparra sem.

Teljes rendezvénykorlátozástól már nem tartok, de sajnos eljutottunk oda, hogy az emberek jó része önként zárja be magát. A mostani ősz jól megmutatta, hogy nem kell ahhoz explicit tiltás, hogy tömegével maradjanak el koncertek

– teszi hozzá. A zeneipar várakozásai mindenesetre a jövő évre sokkal optimistábbak, mint tavaly ilyenkor voltak. A hagyományosan novemberben megrendezett Music Hungary konferencia hangulata is jóval pozitívabb volt most az egy évvel ezelőttihez képest, amikor épp a lezárások bejelentése előtt került rá sor.

„Folyamatosan szervezzük a saját bulikat a tavaszi szezonra, emellett az önkormányzati rendezvények piaca is beindult, már augusztus 20-ra is kötöttünk le koncertet. Töretlen az optimizmusom, szerintem 2022-ben mindennél nagyobb esély van arra, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba” – összegez Kovács Ákos Dadan.

Deák Bill Gyula koncertje az idei Szent István-napi rendezvénysorozaton a Tabánban. Fotó: MTI/Kovács Attila

Soha nem volt még annyi stadion- és arénakoncert, mint jövőre lesz

A klubszíntér mellett a piac másik nagy szeletét az aréna- és stadionkoncertek adják, ahol a legjelentősebb szereplő a Live Nation. A szervezők többségétől eltérően nekik nemcsak a hazai helyzethez kell alkalmazkodnunk, hanem a nemzetközihez is, mivel kizárólag külföldi előadókkal dolgoznak – nyilatkozta megkeresésünkre Márkus Éva marketing- és PR-vezető.

A cégnek a járvány kezdete, tehát tavaly március óta egyetlen koncertje sem valósult meg, gyakorlatilag folyamatos újratervezésből állt a munkájuk. Emellett 2022-re már számos új koncertet is lekötöttek, aminek nem volt korábbról elhalasztott időpontja.

Bár az idei évre is voltak próbálkozások, ezekből végül semmit nem sikerült megtartani. Európában ugyanis annyira nem egységesek a szabályozások – a nagyobb piacokon még tartományonként is különbözhetnek, nemhogy országonként –, ami lehetetlenné tette a nagy turnékat. Ezek egyelőre csak az Egyesült Államokban tudtak elindulni, mivel ott az összes államban egységes szabályrendszer van érvényben, így lehetett előre tervezni.

A Live Nation összesen 9 koncertet halasztott el 2020-ról (előbb 2021-re, majd 2022-re), nagyjából ugyanennyit mondtak le végleg, új időpont nélkül. Új koncertből jelenleg 14 van tervben, ehhez jön hozzá a fentebb említett 9, valamint készülnek további bejelentésekkel is, ami azt jelenti, hogy akár két tucatnál is több eseményük lehet jövőre.

Ez abszolút rekord, soha nem volt még példa hasonlóra. Márkus Éva szerint elég komoly leterheltséget jelent a csapatnak, minden bizonnyal a megvalósítás is komoly próbatétel lesz. A jövő nyári szezonban teljes kapacitással fog pörögni a zenei szakma, bíznak benne, hogy nem lesznek komolyabb fennakadások a sok párhuzamos vagy egymáshoz közeli esemény miatt.

Egyelőre úgy néz ki, a közönség részéről is megvan az érdeklődés: minden olyan előadó esetén, aki már korábban is járt itt, jobban fogynak a jegyek az előző alkalmakkal összevetve. Az elhalasztott koncertekről sem mondtak le a nézők, 80-85 százalékuk megtartotta a jegyét az időpont-csúsztatások ellenére is.

Január 27-én az izlandi Kaleo koncertjével indítják az évet, ez az átlagosnál kisebb méretű produkció, ráadásul EU-állampolgárok, ezért könnyebben tudnak országról országra utazni az unión belül, mint egy amerikai zenekar. De remélik, hogy nyárra már a kontinensek közötti mozgás is gördülékenyen működhet.

Szükség is lesz rá, mivel terveik szerint az év további részében olyan sztárokat hoznak el Magyarországra, mint Sting, a OneRepublic, a Tool, a Scorpions, az Iron Maiden, a Red Hot Chili Peppers, az Aerosmith, vagy a Judas Priest.

Újabb rendezvénykorlátozásra a Live Nation sem számít, a kötelező védettségi igazolványnál drasztikusabb szabályokat szerintük nem fog bevezetni a kormány. Az elmúlt bő másfél év miatt voltak ugyan belső megszorítások a cégnél, de ezeket át tudták vészelni, és most már gőzerővel készülnek a 2022-es évre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.


Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: