SZEMPONT
A Rovatból

Tiltás nélkül is tömegével maradtak el koncertek ősszel, jövőre viszont igazi dömping jöhet

Megnéztük, mi a helyzet a zeneiparban a negyedik hullám csúcsán. Az elmúlt hónapok a klubok többsége számára tragikusak voltak, a szervezők mégis bizakodóak.


A lassan két éve tartó világjárvány a turizmus-vendéglátás és a rendezvényszektor mellett a zeneipart érintette leghátrányosabban. Magyarországon a tavalyi év nagy részében vagy egyáltalán nem, vagy csak 500 fős létszámkorláttal lehetett koncerteket tartani, idén az első 5 hónap szintén teljesen kiesett.

Bár nyár elejétől védettségi igazolvánnyal újra szabadon lehet bulizni, az oltatlanok azóta se mehetnek zenés-táncos szórakozóhelyekre. Ez főleg vidéken okozott komoly forgalomkiesést, a negyedik hullám felerősödése óta pedig félelemből is egyre többen maradnak otthon.

Mindez azzal járt, hogy hiába nem volt hivatalos korlátozás, az elmúlt hónapokban mégis rengeteg koncertet le kellett mondani. A jelenség hátteréről és a jövőbeni kilátásokról beszélgettünk szakmabeliekkel.

A kötelező védettségi igazolvány és a félelem is visszafogta az érdeklődést

„Az egész őszi klubszezonra jellemző volt, hogy csak azok a zenekarok tudták a járvány előtti nézőszámokat produkálni és jegyeket eladni elővételben, akik kifejezetten fiatal közönséghez szólnak” – mondja Kovács Ákos Dadan menedzser, koncertszervező, a Gold Record munkatársa.

Ebbe a körbe tartozik az általuk képviselt előadók közül ByeAlex és a Carson Coma, a más menedzsmenthez tartozók közül pedig Dzsúdló, Krúbi, Azahriah, vagy az alternatív színtérről az Elefánt. Azok viszont, akiknek idősebb a közönségük, a saját korábbi nézőszámaiknak legfeljebb a 60 százalékát tudták hozni.

Arra is sok példa volt, hogy egy elővételben közel telt házas koncertre végül jóval kevesebben mentek el, mint ahányan jegyet vettek rá. Ez bevétel szempontjából még mindig a jobbik eset, de attól még aggasztó fejlemény. Az eggyel nagyobb, sportcsarnokos szinten a turnék nagy részét vagy elhalasztották, vagy átszervezték az adott városok kisebb klubjaiba.

Sok klubnak kellett megkongatnia a vészharangot, mert ilyen körülmények mellett még a költségeiket sem tudták kigazdálkodnt, nemhogy profitot termelni. Van olyan vidéki klub például, amely az összes őszi koncertjét átütemezte tavaszra, annyira kicsi volt az elővételes érdeklődés. Ezért inkább sima bárként tartanak nyitva, így védettségi igazolvány nélkül is be lehet ülni hozzájuk.

Beszéltünk az említett klub névtelenséget kérő tulajdonosával, aki szerint Budapesten és az egyetemi városokon kívül jelenleg mindenhol a túlélésre játszanak: keresik a törvény által nem egyértelműen tiltott kiskapukat, mivel a közönségük akkora része nem hajlandó felvenni az oltást, hogy másképp esélyük se lenne. Ráadásul, ha egy nagyobb társaságnak akár csak egyetlen tagja oltatlan, legtöbbször mindannyian más helyet keresnek inkább, ahová szabadon beengedik őket.

A kötelező védettségi igazolvány Kovács szerint is egyértelműen hozzájárult a nézőszámok visszaeséséhez: a nyárra is jellemző volt már, hogy sok regionális kisfesztivált meg sem tartottak, mivel a szervezők felmérték, hogy a közönségük akkora arányban maradna távol emiatt, amiből csak veszteségük lehet.

A másik tényezőnek pedig a félelmet tartja, ami miatt elsődlegesen a médiát hibáztatja: „Az online portálok naponta akár 10-15 cikkben riogatnak, emiatt olyan pszichózis van az emberekben, hogy egyszerűen nem mernek ilyen rendezvényekre járni. Bennünket is egyre többször keresnek meg jegyvásárlók, hogy váltsuk vissza a belépőjüket. Ráadásul azt látjuk, hogy sokszor azok félnek legjobban, akik amúgy háromszor is be vannak oltva.”

Újabb járványhullámokra szerinte ezután is számíthatunk, a fő kérdés az, mennyire fogják ezek leterhelni az egészségügyi rendszert. Ha a magas átoltottság vagy a vírus legyengülése miatt kevesebben kerülnek majd kórházba, akkor jó esetben mindez semmilyen hatással nem lesz a mindennapi életünkre, így a szórakoztatóiparra sem.

Teljes rendezvénykorlátozástól már nem tartok, de sajnos eljutottunk oda, hogy az emberek jó része önként zárja be magát. A mostani ősz jól megmutatta, hogy nem kell ahhoz explicit tiltás, hogy tömegével maradjanak el koncertek

– teszi hozzá. A zeneipar várakozásai mindenesetre a jövő évre sokkal optimistábbak, mint tavaly ilyenkor voltak. A hagyományosan novemberben megrendezett Music Hungary konferencia hangulata is jóval pozitívabb volt most az egy évvel ezelőttihez képest, amikor épp a lezárások bejelentése előtt került rá sor.

„Folyamatosan szervezzük a saját bulikat a tavaszi szezonra, emellett az önkormányzati rendezvények piaca is beindult, már augusztus 20-ra is kötöttünk le koncertet. Töretlen az optimizmusom, szerintem 2022-ben mindennél nagyobb esély van arra, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba” – összegez Kovács Ákos Dadan.

Deák Bill Gyula koncertje az idei Szent István-napi rendezvénysorozaton a Tabánban. Fotó: MTI/Kovács Attila

Soha nem volt még annyi stadion- és arénakoncert, mint jövőre lesz

A klubszíntér mellett a piac másik nagy szeletét az aréna- és stadionkoncertek adják, ahol a legjelentősebb szereplő a Live Nation. A szervezők többségétől eltérően nekik nemcsak a hazai helyzethez kell alkalmazkodnunk, hanem a nemzetközihez is, mivel kizárólag külföldi előadókkal dolgoznak – nyilatkozta megkeresésünkre Márkus Éva marketing- és PR-vezető.

A cégnek a járvány kezdete, tehát tavaly március óta egyetlen koncertje sem valósult meg, gyakorlatilag folyamatos újratervezésből állt a munkájuk. Emellett 2022-re már számos új koncertet is lekötöttek, aminek nem volt korábbról elhalasztott időpontja.

Bár az idei évre is voltak próbálkozások, ezekből végül semmit nem sikerült megtartani. Európában ugyanis annyira nem egységesek a szabályozások – a nagyobb piacokon még tartományonként is különbözhetnek, nemhogy országonként –, ami lehetetlenné tette a nagy turnékat. Ezek egyelőre csak az Egyesült Államokban tudtak elindulni, mivel ott az összes államban egységes szabályrendszer van érvényben, így lehetett előre tervezni.

A Live Nation összesen 9 koncertet halasztott el 2020-ról (előbb 2021-re, majd 2022-re), nagyjából ugyanennyit mondtak le végleg, új időpont nélkül. Új koncertből jelenleg 14 van tervben, ehhez jön hozzá a fentebb említett 9, valamint készülnek további bejelentésekkel is, ami azt jelenti, hogy akár két tucatnál is több eseményük lehet jövőre.

Ez abszolút rekord, soha nem volt még példa hasonlóra. Márkus Éva szerint elég komoly leterheltséget jelent a csapatnak, minden bizonnyal a megvalósítás is komoly próbatétel lesz. A jövő nyári szezonban teljes kapacitással fog pörögni a zenei szakma, bíznak benne, hogy nem lesznek komolyabb fennakadások a sok párhuzamos vagy egymáshoz közeli esemény miatt.

Egyelőre úgy néz ki, a közönség részéről is megvan az érdeklődés: minden olyan előadó esetén, aki már korábban is járt itt, jobban fogynak a jegyek az előző alkalmakkal összevetve. Az elhalasztott koncertekről sem mondtak le a nézők, 80-85 százalékuk megtartotta a jegyét az időpont-csúsztatások ellenére is.

Január 27-én az izlandi Kaleo koncertjével indítják az évet, ez az átlagosnál kisebb méretű produkció, ráadásul EU-állampolgárok, ezért könnyebben tudnak országról országra utazni az unión belül, mint egy amerikai zenekar. De remélik, hogy nyárra már a kontinensek közötti mozgás is gördülékenyen működhet.

Szükség is lesz rá, mivel terveik szerint az év további részében olyan sztárokat hoznak el Magyarországra, mint Sting, a OneRepublic, a Tool, a Scorpions, az Iron Maiden, a Red Hot Chili Peppers, az Aerosmith, vagy a Judas Priest.

Újabb rendezvénykorlátozásra a Live Nation sem számít, a kötelező védettségi igazolványnál drasztikusabb szabályokat szerintük nem fog bevezetni a kormány. Az elmúlt bő másfél év miatt voltak ugyan belső megszorítások a cégnél, de ezeket át tudták vészelni, és most már gőzerővel készülnek a 2022-es évre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.


Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Orbán Viktor győzelmi esélye 40 százalék alá zuhant a Polymarketen
Török Gábor politikai elemző a Polymarket trendjére hívta fel a figyelmet, ahol a miniszterelnök esélye 39 százalékra esett. A platformot a magyar hatóságok januárban blokkolták, így csak VPN-nel érhető el.


A Polymarketen 59–39-re vezet Magyar Péter Orbán Viktorral szemben – miközben a platformot Magyarországon január óta blokkolják.

Török Gábor politikai elemző a Facebookon hívta fel a figyelmet a fejleményre, hogy szerinte: „Nyílik az olló a Polymarketen: OV [Orbán Viktor - a szerk.] benézett 40 százalék alá” – kommentálta Török, hogy a nemzetközi, blokkláncalapú előrejelzési platformon Orbán Viktor választási győzelmi esélye 39 százalékra esett, míg Magyar Péteré 57 százalékon áll - legalábbis állt akkor, ugyanis azóta Magyar Péter már még jobban elhúzott.

Magyar-Orbán 59:39

Török Gábor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a platformon látható számok nem tekinthetők hagyományos közvélemény-kutatásnak.

„ez nem közvélemény-kutatás, nem is az esélyeket mutatja, de azt igen, hogy milyennek látják az esélyeket azok, akik pénzt tesznek egyik vagy másik jelöltre"

– tette hozzá.

Még érdekesebb dolgokat láthatunk, ha a pártversenyre megtett téteket nézzük. Ebben még jobban elhúzott a Tisza.

A Polymarket Magyarországon január óta hivatalosan nem érhető el, legfeljebb VPN-szolgáltatással lehet hozzáférni. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendelte el a polymarket.com domain és aldomainjeinek blokkolását „tiltott szerencsejáték szervezése” gyanújával. Néhány nappal később a hatóság a rivális Kalshi elérését is korlátozta.

Ellenzéki hangok szerint a predikciós piacok hasznos jelzést adhatnak a közhangulatról, így a tiltás információs korlátozásnak is tekinthető.

A predikciós piacok nemzetközi szinten is a hatóságok fókuszába kerültek már a múltban. A holland szerencsejáték-felügyelet például február 17-én szólította fel a Polymarketet a helyi működés beszüntetésére, és heti 420 ezer eurós bírságot helyezett kilátásba. A piacok forgalma eközben dinamikusan nő, január közepén napi 700 millió dollár körüli rekordot ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé
Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.


A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.

Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.

„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.

„Amikor az az ember megszólal és beszédet tart, nekem olyankor könnybe lábad a szemem, magyarnak érzem magam, és nem cigánynak” – fogalmaz.

„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”

Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.

A képviselő szerint a szíve a Tiszáé, de az esze a Fideszé.

Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.

„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”

Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.

Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.

„Lehet egy rendszert köpködni, lehet egy rendszert gyűlölni, lehet egy másik rendszerre vágyni. Amennyi rosszat úgymond tett Orbán Viktor miniszterelnök, annyi jót is hozzá lehet rakni.”

Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.

Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.

A Fideszhez fűződő viszonyát a Stockholm-szindrómához hasonlítja. „Amikor a fogvatartott ragaszkodik a fogvatartójához, elszenvedi mindazt a rendszert, ami nem jó. Sőt, még érzelmileg is kötődik hozzá.”

„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”

Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.” 

Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.

„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”

Szerinte a mostani döntés történelmi jelentőségű.

„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből  is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”

A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”

Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.

„A fele barátaim tiszásak, és bíznak bennem. De van Sápon egy bátyám, Iván. Ő nagy fideszes. És mondott egy mondatot: Ne bántsd a szúnyogot, amelyik már jól lakott, mert jön helyette egy éhesebb.”

„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”

Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek.  Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.

Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."

Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.

„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”

Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter szerint ha győznek, felfüggesztik a gödi akkumulátorgyár működését, és ez első nap kiadják az ide menekült lengyel politikusokat
Fotókat, jegyzőkönyveket kaptak az akkugyárakkal kapcsolatban, és kiderült, a cégek előre tudtak az ellenőrzésekről – mondta a TISZA elnöke évértékelője után. A városligeti tóból eltűnt vadkacsák is szóba kerültek, amiket Magyar Péter szerint egy 13. kerületi hotelben dolgoztak fel.


Magyar Péter a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban elmondta, még nem kapott választ a cég vezérigazgatójától, be tud-e menni egyeztetni, de azóta még több kérdése lett, mert sokan jelentkeztek náluk.

Azt ígérte, újabb információkkal fog előállni, de annyit elárult, hogy vezető beosztású és gyárszalag mellett dolgozó munkavállalókkal, valamint környezetvédelmi szakemberekkel is felvették a kapcsolatot, akik „egészen elképesztő dolgokat meséltek el”.

Állítása szerint nemcsak a gödi, hanem más akkumulátorgyárakról is szó van, ahol a hatóságok előre értesítik a cégeket az ellenőrzésekről.

„Tudják ezek a cégek, hogy mikor jönnek ki a hatóságok, mikor ellenőriznek, mikor mérnek, erre fel tudnak készülni ezek a veszélyes üzemet megjelenitő gyárak, és nyilván így mások lesznek a mérési eredmények” – jelentette ki.

„Elhullott állatok, kiszivárgó, veszélyes, mérgező szennyvíz, levegőbe kerülő veszélyes anyagok, ugyanaz, mint Gödön, de Gödön is egyre több információ van, fotókkal dokumentálva, jegyzőkönyvekkel dokumentálva. Úgyhogy azt hiszem, hogy ennek a történetnek nincs vége, és nagyon-nagyon gyorsan kell majd cselekednie április 12-e után a Tisza kormánynak” - fogalmazott.

“Azt várjuk el most a kormánytól, amíg még ez az ügyvezető kormány van, hogy függessze fel a gyár működését, amíg nem tisztázódnak a dolgok, amíg a nyilvánosság nem kap részletes tájékoztatást, amíg nem engednek be oda független ellenőröket, amíg a felelősök nincsenek megnevezve. Hogyha ezt nem teszik meg a következő 56 napban, akkor Tisza azonnal megteszi. És egyébként egy átfogó vizsgálatot rendelünk el az összes akkumulátorgyárnál. Felállítunk egy országos hatáskörű akkumulátoripari szakhatósági szervet. Nyilván annak van átfutási ideje, de addig is egy átfogó vizsgálat lesz, felfüggesztés, ahol ilyen szabálytalanságok vannak” - jelentette ki Magyar Péter.

Reagált arra is, hogy Orbán Viktor szerint a Shell és az Erste háborús szövetséget kötött Brüsszellel a TISZA győzelme érdekében, és a halál vámszedőinek nevezte a két céget.

„Szerintem a magyar emberek többsége látja, hogy ha a halál vámszedőiről beszélünk, akkor azok inkább a több tízezer ember életét veszélyeztető akkumulátorgyárak vagy egyéb szennyezőgyárak, amelyeknek a működését a kormány hagyta” – fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette, azért is érdekes a kijelentés, mert a Shell-lel a kormány 2025 szeptemberében stratégiai megállapodást kötött például nagy LNG beszerzésekre.

Állítása szerint egy TISZA-kormány mindenkivel helyre fogja állítani a kapcsolatot, mert a gond nem a külföldi befektetőkkel van, hanem azokkal a cégekkel, amelyek a magyar emberek egészségét és a környezetet veszélyeztetik.

Arra a miniszterelnöki felvetésre, hogy a multik akarják kormányra segíteni a TISZA Pártot, Magyar Péter úgy reagált, a hülyeséget nem szabad megismételni.

Leszögezte, semmilyen kapcsolatuk nincs multicégekkel, a pártot több tízezer magyar ember támogatja a saját adózott jövedelméből. Feltette a kérdést, ha a kormány valóban 14 ezer milliárd forintot „vett el” a cégektől, akkor vajon miért nőtt háromszorosára az államadósság.?

Kijelentette, a TISZA Párt kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a multikkal, és megtartaná a jelenlegi adókat. „Egyenlő feltételeket fogunk biztosítani a külföldi és a magyar befektetőnek egyaránt” – ígérte.

Attól nem tart, hogy a kormány külföldi támogatások elfogadásával vádolja majd őket, és esetleg érvénytelenítik a választás eredményét.

Szerinte itt gyűlöletkeltésről és a magyar emberek félrevezetéséről van szó, aminek semmilyen alapja nincs. Hozzátette, nem nekik vannak amerikai kampánytanácsadóik, és nem ők avatkoznak bele más országok választásaiba. „Mi a magyar emberek szavazatára várunk és azt kérjük, ennek igyekszünk megfelelni, úgyhogy vergődni lehet, vádolni lehet, hangulatkeltés” – mondta.

A befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban elmondta, több európai vezetővel is tárgyalt, és világossá tette, hogy egy leendő TISZA-kormány legfontosabb feladata a 8000 milliárd forint hazahozatala. Ennek feltételeiként a korrupció felszámolását, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását, az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságának garantálását, valamint a felsőoktatási intézmények függetlenségének helyreállítását nevezte meg. „Ez a négy, és itt full stop” – szögezte le.

Ígéretet senkitől sem kapott, de úgy látja, az érdekek egyeznek, mert az EU-nak és a tagállamoknak is az az érdeke, hogy Magyarország megkapja a forrásokat és fejlődjön a gazdasága.

A belengetett videóval kapcsolatban azt állította, régóta fenyegetik és zsarolják, de erről szerinte felesleges beszélni, mert Rogán Antal és a Fidesz célja éppen a figyelemelterelés a valós problémákról. Elmondása szerint a zsarolás abból áll, hogy hamisított felvételeket vagy üzeneteket küldenek neki és a kollégáinak. „Kap a postaládájában egy hamisított felvételt, vagy egy leírást, vagy kap az Instagramján egy üzenetet, hogy ilyen is van” – részletezte. Azt is elmondta, hogy bár a fenyegetések ismeretlenektől érkeznek, sejti, kinek az érdekében állnak.

A Városligeti tóból eltűnt kacsák és halak ügyében, amit vendégmunkásokkal hozott összefüggésbe, azt mondta, nevetségesnek tartja, hogy a sajtó ezt emelte ki a bicskei beszédéből. Fenntartotta állítását, mondván, a cikkek alatti kommentekből is látszik, hogy sok más vidéki városból is eltűntek állatok, ahol vendégmunkások élnek.

Állítása szerint konkrét információi vannak arról, hogy a Városligetből származó állatokat egy XIII. kerületi hotelben dolgozták fel.

„Értem a viccet, csak nem szeretem. Tudom ezt továbbhozni, és tudok tanukat is hozni, de azt gondolom, amikor egy gödi Samsung gyár van és a környéken több tízezer embernek az életét, egészségét veszélyeztetik, akkor az kicsit fontosabb, mint a Városligeti tóban élő vagy nem élő aranyhalaknak a száma” – zárta a témát.

A kampánnyal kapcsolatban soha nem látott mocskolódásra és lejáratásra számít. „A jelenlegi hatalomnak az a célja és az az érdeke, hogy balhé legyen” – vélekedett. Azt mondta, azért reagált rá előre, hogy lezárja a témát és a lényegről lehessen beszélni.

Az országjárásról elmondta, mind a 106 egyéni választókerületbe el fognak menni, de a kampány végén a billegő körzetekre fognak koncentrálni. Hozzátette, a Fidesz belső mérései is hozzájuk jutnak el, és azok ugyanazt mutatják, mint a független kutatások.

A TISZA Párt EP-képviselőinek szavazatáról az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban azt mondta, azért szavaztak nemmel, mert a megállapodásból Magyarország kimarad, és mert szerintük Európának most magára kellene koncentrálnia.

Az ukrán uniós csatlakozásról úgy vélekedett, hogy amíg háború van, addig erről nem érdemes beszélni. Elmondta, tárgyalópartnerei többsége is egyetértett vele abban, hogy nem lehet kivételt tenni Ukrajnával, miközben a nyugat-balkáni országok évek óta várnak a felvételre. „Senki nem akarja holnapután felvenni Ukrajnát, és nem is lehet” – jelentette ki, hazugságnak nevezve a kormányzati kommunikációt.

Beszélt arról is, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az Alkotmányt a sorkötelezettség eltörlése érdekében, de egy új alaptörvény megalkotását is elkezdenék, amit széles társadalmi párbeszéd előzne meg és népszavazás erősítene meg.

„Egy alkotmányozás nem egy egy hónapos feladat, nem egy tableten születik, hanem több tableten és több éves folyamat” – fogalmazott. Kétharmados többség nélkül is felállítanának egy önálló környezetvédelmi minisztériumot, aminek élére Gajdos Lászlót szánják. A háborús veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást a parlament második üléséig tartanák fenn. Az önkormányzatoktól elvont forrásokról, így a szolidaritási hozzájárulásról azt mondta, a választások után leülnek tárgyalni az önkormányzatokkal, és jelentősen csökkentenék az elvonásokat.

A 24.hu kérdésére a müncheni tárgyalásairól azt mondta, a legnagyobb eredmény, hogy ott voltak és tárgyalóasztalhoz ültek. „Ha nem vagy ott, akkor te vagy a menü” – fogalmazott.

A miniszterelnök-jelölti vitáról kijelentette, amíg Orbán Viktor nem áll ki vele, addig a TISZA jelöltjei sem vitáznak a fideszes jelöltekkel. „Nem fogjuk eljátszani és elbábozni a demokráciát” – mondta. Az „Út a börtönbe” programról közölte, az továbbra is érvényes, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint a független nyomozóhatóságok biztosítanák a felelősségre vonást.

A Kontroll újságírójának kérdésére elmondta, a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén ő hozta fel a Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel kormánypárti politikusok, Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski ügyét.

„Hogyha még itt lesznek, amikor megalakul a Tisza kormány, akkor az első nap kiadjuk őket” – jelentette ki.

Hozzátette, szerinte vagy Minszkbe mennek, vagy Moszkvába, és “lehet, hogy más is ül majd a repülőn.”

Egy lengyel újságíró kérdésére a Visegrádi Együttműködésről azt mondta, az ma már nem létezik, de az első lépés a lengyel-magyar kapcsolatok helyreállítása lenne, majd a cseh és szlovák kormányokkal is tárgyalnának a V4 megerősítéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk