Vitézy Dávid: Felperzselt föld fogadja majd az új minisztériumi vezetést. Olyan szintű rombolás ment, amit én el sem tudtam képzelni, hogy látni fogok
A Dombóvár-Komló között bezárt vasútvonalon, egy különvonaton adott interjút az Átlátszónak Vitézy Dávid. A TISZA Párt által a közlekedési és beruházási miniszteri posztra felkért politikus a leköszönő kormányzatot és elődjét, Lázár Jánost bírálva vázolta fel terveit.
Vitézy Dávid szerint szándékukban áll újranyitni a Lázár János által 2023-ban bezárt komlói vasútvonalat, de a végső döntés előtt alaposan fel kell mérni a pálya állapotát és a járműhelyzetet. A miniszterjelölt felidézte, hogy egy évvel ezelőtt a vonal bezárásakor is a helyszínen tiltakozott a vasútbarátokkal közösen. Úgy látja, a MÁV azóta a vonal karbantartását gyakorlatilag nem végzi, ezért míg a bezárás előtt 60-80 km/órás sebességgel lehetett közlekedni, a mostani különvonat már csak 30-cal tud haladni. A komlói vonal bezárását a legkevésbé érthető és legindokolatlanabb döntésnek nevezte, mivel szerinte ez nem egy mellékvonal, hanem egy várost az országos hálózatba bekötő regionális vonal.
Vitézy szerint 2023-ban a tíz vonal bezárásával vált a kormányzat végképp vasútrombolóvá. „Itt látszott az, hogy az a vasútrombolás, ami elindult a beruházások leállításával, elindult az intézményrendszer szétverésével, az átfordult gyakorlatba” – mondta, hozzátéve, hogy itt döntötte el, hogy a helyzet tarthatatlan.
Azért is érkezett most erre a vonalra, mert egy évvel ezelőtt is itt volt az emlékmenetről posztolva. A többi, 2023-ban bezárt vonal sorsáról azt mondta, azokat egyesével kell megvizsgálni műszaki és finanszírozási szempontból. Különbséget tett a gyorsan, érdemben újranyitható vonalak, és az olyanok között, mint például a Makó-Újszeged szakasz, amelynek szerinte csak akkor lenne igazán értelme, ha megépülne a több mint 70 éve ígért szegedi vasúti Tisza-híd.
A Debrecen és Nagykereki közötti 106-os vonal felszedését „elképesztő rombolásnak” nevezte, amely szerinte a kínai akkumulátorgyártás érdekeit szolgálta a magyar közérdekkel szemben. Úgy véli, felelőtlenség volt bezárni a vonalat, mielőtt a pótlását egyáltalán elkezdték volna tervezni.
„Ha Budapest környékén lenne ez a vasútvonal, akkor mindenki elővárosi vonalként, esetleg hévként hivatkozna rá” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a vonalra szükség van, és mindent el kell követni az újraindításáért.
A Mohácsi híd kapcsán Vitézy azt mondta, a beruházást alaposan meg kell nézni, de Magyar Péter iránymutatása alapján „torzókat semmiképpen nem szeretne maga után hagyni ez a kormányzat”. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy minek kell oda kétszer két sáv, ami szerinte nem a helyi, hanem „valamiféle építőipari érdek kiszolgálásáról” szól. Azt is felvetette, hogy a hídra költött plusz pénzből akár a Budapest-Pécs vasútvonalat is fejleszteni lehetett volna, amelyen 50 éve nem történt érdemi beavatkozás. Elutasította Lázár János narratíváját a vidék és Budapest szembeállításáról.
„Én nem szeretném semmiben erősíteni azt a teljesen fals szembeállítását magyar és magyar embernek, amit Lázár János a zászlajára tűzött, és végig tolt, hogy ha valami jó Budapestnek vagy a térségének, akkor az a vidéknek rossz.”
A Budapest-Belgrád vasútvonal személyforgalmának indulásával kapcsolatban szkeptikus.
Szerinte a probléma a kínai biztosítóberendezés beüzemelésével van, amelynek biztonságos működését még nem igazolták. Kérni fogja a teljes dokumentációt, beleértve a TÜV-jelentést is, és a nyilvánosságra hozatal mellett érvelt. „Én nem látom azt, hogy egy ilyen vasúti beruházás kapcsán mit és miért kéne titkolni” – tette hozzá, utalva a beruházás körüli titkosításra.
Budapest és térsége kapcsán Vitézy Dávid egyfajta „bosszúpolitikáról” beszélt Lázár János részéről, ami minden vasúti és hévberuházás leállítását jelentette. Célja, hogy az uniós források megérkezésével újraindítsák a legfontosabb projekteket, mint a HÉV-ek vagy a lajosmizsei vonal fejlesztését. A TISZA programjában szereplő nagyberuházásokról is beszélt: a 4-es metró újpalotai meghosszabbítását meg kell csinálni, de előbb tanulmányokat kell készíteni a módjáról. A reptérfejlesztést a reptér saját profitjából kell finanszírozni, az államnak a vasúti és közúti megközelíthetőséget kell megoldania. Az új gyorsforgalmi utak építése helyett a meglévő főúthálózat karbantartására helyezné a hangsúlyt.
„Talán a legbotrányosabb, leginkább a magyar adófizetők érdekével ellentétes döntés az a magyar autópályáknak az egy nagy tenderben Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma (...) számára történő koncesszióba adása volt.”
A beruházási törvényt „sebtében összerakott tákolmánynak” és tarthatatlannak nevezte, amelynek egyetlen célja szerinte az volt, hogy Lázár János kezében koncentrálja a hatalmat.
Kritizálta az olyan beruházási ügynökségek, mint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő vagy a Budapesti Fejlesztési Központ megszüntetését is.
A Galvani hídra szerinte szerkezeti szempontból szükség van, de mivel magyar költségvetési forrásból valósulhatna meg, nem tartozik az első körös beruházások közé. Hangsúlyozta a helyiek bevonásának és a kompromisszumoknak a fontosságát. Úgy véli, a kormány és a főváros viszonyában új fejezetet lehet nyitni. Miniszteri felkérését is azért fogadta el, mert hite szerint „Budapestért is egyébként itt tudok most a legtöbbet tenni”. A kinevezéshez Karácsony Gergely főpolgármester is gratulált.
Az ország- és vármegyebérletek rendszerét alapvetően pozitívnak tartja, de a vármegyebérletet igazságtalannak nevezte azokkal szemben, akik rövid távon, de megyehatáron át utaznak. Szerinte egy rugalmasabb, távolságalapú rendszerre lenne szükség. Az árakhoz egyelőre nem tervez hozzányúlni, de a pontos számok ismeretében lehet majd felelős döntést hozni.
