SZEMPONT
A Rovatból

Véget ér egy korszak: pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram utolsó dolgozóinak is

A legtöbb dolgozónak ez az utolsó napja a cégnél, amely egykor a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt. A jövőben talán ötven ember dolgozhat majd az újpesti üzemben, ami 122 évig volt a Tungsram központja.

Link másolása

Pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram megmaradt dolgozóinak – tudta meg lapunk a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetétől. A világhírű magyar cég bölcsőjének számító Váci úti telephelyen mára körülbelül 150 munkavállaló maradt, a legtöbbjüknek ez az utolsó napja. Így január 13-án egy korszak véget ér és lényegében lehúzzák a rolót az egykori Egyesült Izzónál, ami a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb izzógyára volt.

Ahogy Sallai Gábor, a szakszervezet elnöke elmondta: a Váci úton körülbelül ötven embert foglalkoztathatnak majd a jövőben a jelenlegi gárdából. Konkrét megállapodások azonban még nincsenek.

„A felmondási idő pénteken lejár, ezt már nem lehet visszacsinálni. Akiket a jövőben megtartanának, azokat néhány hétre munkaerő-kölcsönző cégeknek fogják átadni, az átmeneti időszakra”

– mondta Sallai Gábor.

A helyzet azonban egyelőre elég bizonytalan, így a tungsramosok egy része ezt már nem fogja kivárni. A műszaki területen dolgozók közül ugyanis sokan már kaptak jobb ajánlatot más cégektől. Mások azonban még kivárnak – akár lojalitásból is.

A tulajdonos tervei szerint a Váci úton egy pénzügyi befektetői csoport tovább működtetné a CMH égőgyártást - a korábbi több ezer dolgozó helyett azonban már csak ötven emberrel. Azt, hogy mi lesz a nagy múltú gyár épületeivel, területével, majd a kirendelt felszámolóbiztos fogja eldönteni.

A Tungsramnak a Váci úti központon kívül még öt még működő telephelye van. A Népszava szerdán arról írt, hogy

a tulajdonos az egyes gyáregységekben kisebb cégeket hoz létre, ezek vennék át az „anyagyár” szerepét, megosztva.

Jelenleg ezek a tervek:

  • A szintén Budapesten, a Fóti úton lévő kerámiaüzemről a Bakony Kerámia Kft-vel és a Rauscherreltárgyalnak, itt 50 emberrel számolnak.
  • Nagykanizsán egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó vállalat venné át az üzemeltetést, és a jelenlegi bérlőkkel együtt ipari parkként működtetne tovább. Itt 160-180 főt foglakoztatnának.
  • Zalaegerszegen a Videoton tovább vinné az eddigi kapacitást, és a dolgozók nagy részét is tovább foglalkoztatnák.
  • Hajdúböszörményen egy „még meg nem nevezett” befektető üzemeltetné a wolframszál-gyártáshoz szükséges telephelyrészt, a forgácsoláshoz szükséges üzemet pedig a Scintilla Kft. veszi át.
  • Kisvárdán tavaly teljesen leállt a termelés, és egyelőre nincsenek hírek sem, mikor, milyen körülmények indulhatna újra itt a munka.

    Konkrét megegyezések továbbra sincsenek, így még mindig nagy a bizonytalanság. A dolgozók felmondási ideje azonban lejár, tehát a legtöbb embernek január 13-a jelenti az utolsó munkanapot a nagy múltú vállalatnál.

    Így lényegében ezen a napon „lehúzzák a rolót” a Váci úti épületben, amely több mint 120 éven keresztül volt a világ egyik vezető világítástechnikai gyárának a székhelye.

    Az 1886-ban megalakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.(későbbi Egyesült Izzó) ugyanis 1901-ben költözött be Újpestre. A cég 1906-ban megvásárolta Just Sándor és a horvát származású Franjo Hanaman volfrámszál előállítására vonatkozó szabadalmát. Így az addigiaknál megbízhatóbb és hosszabb élettartamú izzókat tudtak gyártani.

    Még a költözés előtt került a vállalathoz Aschner Lipót, akinek a neve elválaszthatatlanná vált a cégtől, sőt a gyárnak otthont adó Újpesttől is. 1909-ben ő jegyzett be védelmet a Tungsram névre és a márka logójára, a jellegzetes körbe foglalt T-betűre is.

    A cég neve egy kreált szó: a wolframot angolul Tungstennek, németül pedig Wolframnak nevezik, a kettő ötvözéséből alkotta meg Aschner Lipót a Tungsram márkanevet.

    Az első világháború alatt a gyár komoly hadiipari megrendeléseket kapott, a legprofitábilisabb termékük a rádiócső lett. A Tungsram a két világháború között is tovább növekedett, és az 1920-as évekre már a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt.

    A gyártási volumen emeléséhez a legmodernebb gépeket a General Electric szállította 1922-ben - részesedés fejében.

    Ugyanebben az évben Aschner megalapította a gyár kutatás-fejlesztési részlegét, és az újpesti központban a kor legkiválóbb tudósait gyűjtötte össze, akik jelentős eredményeket értek el.

    Itt dolgozott például Bródy Imre fizikus is, akinek az alapkutatásai nyomán sikerült kriptonnal megtölteni a lámpabúrákat, ezzel forradalmasítva az izzólámpagyártást.

    A II. világháború már jobban megtépázta a céget. A gyár súlyos károkat szenvedett, a szovjet hadsereg pedig leszerelte a gépeket és kivitték az országból. Aschner Lipót koncentrációs táborba került, ahonnan a részvénytársaság szabadította ki 100 ezer svájci frank jóvátétel fejében.

    A gyártás csak nehezen indult újra, de 1946. február 6-án újabb tudományos áttörtést produkáltak az újpesti üzemben. Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium vezetője ugyanis sikeresen fogott fel radarvisszhangot a Holdról a Tungsramnál készített lokátorral.

    Aschner 1947-ben tért csak vissza Magyarországra, 1948-ban pedig a Tungsramot államosították.

    Ő azonban még ezt követően is szinte minden nap az újpesti gyárban tartózkodott, egészen 1952-ben bekövetkezett haláláig.

    A szocializmus évei alatt a gyárhoz több üzemet is „hozzácsaptak”, 1964-ben felépült a Nagykanizsai gyáregység, 1969-ben pedig a kutató- és fejlesztőrészleghez csatolták a Híradástechnikai Kutató Intézetet és a Távközlési Kutató Intézetet is.

    A cég nevét 1984-ben megváltoztatták Tungsram Rt.-re és 1988-ban ténylegesen is részvénytársasággá alakították. A Tungsram 1989-ben egy nyugati bankkonzorciumhoz került, amely még abban az évben el is adta a többséget a General Electricnek, amely 1994-től már kizárólagos tulajdonosa volt a cégnek. Egészen 2018-ig, amikor más európai, közel-keleti és afrikai fényforrás-üzletágaival együtt a General Electric eladta azt Jörg Bauernek, aki korábban a cég felsővezetésében dolgozott.

    Ő jelentette be tavaly áprilisban, hogy a Tungsram azonnali kormányzati segítséget kér, mivel „a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot”.

    Bauer az Indexnek tavaly április elején adott interjújában azt mondta, hogy „olyan érzékeny pillanatban érkeztek ezek a durva, külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után önálló életében még fiatal cégnek számított, és éppen belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó új, innovatív tevékenységének felépítésébe”.

    „Ezt a munkát nem lehet elvégezni, ha folyamatosan a túlélésért kell küzdeni”

    - fogalmazott akkor a tulajdonos.

    A választások után aztán kiderült: a Tungsram öt telephelyéről összesen körülbelül 1600 embert kirúgnak. Már látszott, hogy óriási baj van a cégnél, amely nyáron végül csődeljárásba menekült.

    Novemberben a legfőbb hitelező, az állami Eximbank - sokak megdöbbenésére – nem fogadta el a Tungsram ajánlatát az egyeztetőtárgyaláson és világossá vált: a több mint 120 éves céget felszámolják.

    A legtöbb dolgozó már nyáron távozott a Tungsramtól, január 13-án pedig a még megmaradtak többsége is végleg kicsekkol a műszak végén a legendás újpesti üzemből.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    SZEMPONT
    A Rovatból
    Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
    A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2024. április 18.


    Link másolása

    Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

    A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

    „Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

    Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

    Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

    „Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

    – tette hozzá Magyar Péter.

    A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    SZEMPONT
    A Rovatból
    Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
    Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2024. április 18.


    Link másolása

    „Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

    Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

    „Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

    „Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

    – jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

    A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    SZEMPONT
    A Rovatból
    Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
    A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

    Link másolása

    Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

    A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

    A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

    Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

    „Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

    De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

    A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

    „Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

    - mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

    Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

    A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

    Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    SZEMPONT
    A Rovatból
    „Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
    Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
    Láng Dávid - szmo.hu
    2024. április 19.


    Link másolása

    Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

    „A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

    Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

    Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

    Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

    Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

    „A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

    Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

    „Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

    Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

    Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

    A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

    „Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

    Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

    „Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk