Véget ér egy korszak: pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram utolsó dolgozóinak is
Pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram megmaradt dolgozóinak – tudta meg lapunk a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetétől. A világhírű magyar cég bölcsőjének számító Váci úti telephelyen mára körülbelül 150 munkavállaló maradt, a legtöbbjüknek ez az utolsó napja. Így január 13-án egy korszak véget ér és lényegében lehúzzák a rolót az egykori Egyesült Izzónál, ami a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb izzógyára volt.
Ahogy Sallai Gábor, a szakszervezet elnöke elmondta: a Váci úton körülbelül ötven embert foglalkoztathatnak majd a jövőben a jelenlegi gárdából. Konkrét megállapodások azonban még nincsenek.
– mondta Sallai Gábor.
A helyzet azonban egyelőre elég bizonytalan, így a tungsramosok egy része ezt már nem fogja kivárni. A műszaki területen dolgozók közül ugyanis sokan már kaptak jobb ajánlatot más cégektől. Mások azonban még kivárnak – akár lojalitásból is.
A tulajdonos tervei szerint a Váci úton egy pénzügyi befektetői csoport tovább működtetné a CMH égőgyártást - a korábbi több ezer dolgozó helyett azonban már csak ötven emberrel. Azt, hogy mi lesz a nagy múltú gyár épületeivel, területével, majd a kirendelt felszámolóbiztos fogja eldönteni.
A Tungsramnak a Váci úti központon kívül még öt még működő telephelye van. A Népszava szerdán arról írt, hogy
Jelenleg ezek a tervek:
Konkrét megegyezések továbbra sincsenek, így még mindig nagy a bizonytalanság. A dolgozók felmondási ideje azonban lejár, tehát a legtöbb embernek január 13-a jelenti az utolsó munkanapot a nagy múltú vállalatnál.
Az 1886-ban megalakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.(későbbi Egyesült Izzó) ugyanis 1901-ben költözött be Újpestre. A cég 1906-ban megvásárolta Just Sándor és a horvát származású Franjo Hanaman volfrámszál előállítására vonatkozó szabadalmát. Így az addigiaknál megbízhatóbb és hosszabb élettartamú izzókat tudtak gyártani.
Még a költözés előtt került a vállalathoz Aschner Lipót, akinek a neve elválaszthatatlanná vált a cégtől, sőt a gyárnak otthont adó Újpesttől is. 1909-ben ő jegyzett be védelmet a Tungsram névre és a márka logójára, a jellegzetes körbe foglalt T-betűre is.
Az első világháború alatt a gyár komoly hadiipari megrendeléseket kapott, a legprofitábilisabb termékük a rádiócső lett. A Tungsram a két világháború között is tovább növekedett, és az 1920-as évekre már a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt.
A gyártási volumen emeléséhez a legmodernebb gépeket a General Electric szállította 1922-ben - részesedés fejében.
Itt dolgozott például Bródy Imre fizikus is, akinek az alapkutatásai nyomán sikerült kriptonnal megtölteni a lámpabúrákat, ezzel forradalmasítva az izzólámpagyártást.
A II. világháború már jobban megtépázta a céget. A gyár súlyos károkat szenvedett, a szovjet hadsereg pedig leszerelte a gépeket és kivitték az országból. Aschner Lipót koncentrációs táborba került, ahonnan a részvénytársaság szabadította ki 100 ezer svájci frank jóvátétel fejében.
A gyártás csak nehezen indult újra, de 1946. február 6-án újabb tudományos áttörtést produkáltak az újpesti üzemben. Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium vezetője ugyanis sikeresen fogott fel radarvisszhangot a Holdról a Tungsramnál készített lokátorral.
Ő azonban még ezt követően is szinte minden nap az újpesti gyárban tartózkodott, egészen 1952-ben bekövetkezett haláláig.
A szocializmus évei alatt a gyárhoz több üzemet is „hozzácsaptak”, 1964-ben felépült a Nagykanizsai gyáregység, 1969-ben pedig a kutató- és fejlesztőrészleghez csatolták a Híradástechnikai Kutató Intézetet és a Távközlési Kutató Intézetet is.
A cég nevét 1984-ben megváltoztatták Tungsram Rt.-re és 1988-ban ténylegesen is részvénytársasággá alakították. A Tungsram 1989-ben egy nyugati bankkonzorciumhoz került, amely még abban az évben el is adta a többséget a General Electricnek, amely 1994-től már kizárólagos tulajdonosa volt a cégnek. Egészen 2018-ig, amikor más európai, közel-keleti és afrikai fényforrás-üzletágaival együtt a General Electric eladta azt Jörg Bauernek, aki korábban a cég felsővezetésében dolgozott.
Ő jelentette be tavaly áprilisban, hogy a Tungsram azonnali kormányzati segítséget kér, mivel „a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot”.
Bauer az Indexnek tavaly április elején adott interjújában azt mondta, hogy „olyan érzékeny pillanatban érkeztek ezek a durva, külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után önálló életében még fiatal cégnek számított, és éppen belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó új, innovatív tevékenységének felépítésébe”.
- fogalmazott akkor a tulajdonos.
A választások után aztán kiderült: a Tungsram öt telephelyéről összesen körülbelül 1600 embert kirúgnak. Már látszott, hogy óriási baj van a cégnél, amely nyáron végül csődeljárásba menekült.
A legtöbb dolgozó már nyáron távozott a Tungsramtól, január 13-án pedig a még megmaradtak többsége is végleg kicsekkol a műszak végén a legendás újpesti üzemből.