SZEMPONT
A Rovatból

Varga Judit exférje: „Megmagyarázhatatlan, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek”

Interjút adott a Partizánnak Magyar Péter, aki szerint az nem normális, hogy az ország fele néhány család kezében van. Azt is elmesélte, amikor válni akart, megjelent az irodájában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Link másolása

Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezérigazgatója nem sokkal azután tette közzé első NER-kritikus posztját, hogy volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök lemondott. Azt írta, „egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak.” Egyben bejelentette, minden állami megbízásáról lemond, így otthagyja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságát és az MBH felügyelőbizottsági tagságát is.

A Partizánnak adott hosszú interjújában Magyar Péter elmondta, mélységesen felháborította, „ahogy a jobboldali sajtó Rogán Antal irányításával bánt a köztársasági elnökkel.” Példaként azt hozta fel, ahogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címlapján „páros lábbal beleszállt” Novák Katalinba.

„Én azt gondolom, hogy egy köztársasági elnököt meg lehet kérni, hogy mondjon le, lehet neki tanácsolni, lehet vele beszélni, meg lehet vitatni vele a közvéleménykutatásokat, az opciókat. De az megengedhetetlen, hogy a saját jelöltemmel, a saját emberemmel így bánjunk.”

Hozzátette, őt nagyon bántotta a botrány kirobbantása utáni hallgatás is. „Én biztos vagyok benne, hogy a Sándor-palota egyeztetett a Rogán-féle kommunikációs művekkel, és azt a tanácsot kapták, hogy hallgassanak. Majd a botrány elül, történik valami.” Ehelyett az alaptörvénymódosítás jött, és ezzel kényszerpályára állították a köztársasági elnököt. „De ettől még nem kell nyilvánosan belerúgni a köztársasági elnökbe.”

A konkrét kegyelmi ügyről Magyar Péter azt mondta, ő úgy tudja, hogy Varga Judit nem javasolta Novák Katalinnak, hogy támogassa a kérvényt. Azt nem tudja, hogy amikor visszakapta, miért írta ő is alá. Szerinte ha volt erről egyeztetés, akkor azok tudnának erre válaszolni, „akik ezen az egyeztetésen részt vettek, és meggyőzték, hogy miért kell ezt mégis aláírni.”

Magyar Péter úgy gondolja, valószínűleg Novák Katalin sem magától döntött.

„Egy ilyen ügyben magától nem ad senki kegyelmet. Főleg egy olyan politikai környezetben, amikor erre épül a teljes kormányzati kommunikáció. Valakinek közben kellett járnia.”

„Mert azt gondolom, hogy szakemberek terjesztik elő az elnöki hivatalban is, az igazságügyi minisztériumban is, és ott ráírják, hogy milyen bűncselekményről van szó, mik a kockázatok, emberi, szakmai, jogi, politikai, egyéb. Ha ennek ellenére megadta, ott valami volt.”

Azt nehezen tudja elképzelni, „hogyha egy utolsó MTI közleményt is jóváhagynak valahol, akkor egy ilyen politikailag is, erkölcsöleg is érzékeny kérdésben, főleg akkor, ha egy igazságügy-miniszteri döntést felülbírál a köztársasági elnök valamilyen okból, amihez joga van, akkor itt nem történik valamilyen fajta egyeztetés.”

Ahogy tudomása szerint volt egyeztetés például a Budaházy-ügyben is. „A Budaházy-ügyről pontosan tudom, hogy arról a Fidesz-elnökség is tárgyalt, az egy olyan magasszintű lobbi volt minden irányból, pro és kontra, hogy ott nyilván el kellett dönteni, és ott nem egyszemélyben akarta a köztársasági elnök vállalni azt a döntést, hogy megadja. ”

Magyar Péter nem hiszi, hogy ami most történt Novák Katalinnal és a volt feleségével, az egy leszámolás. „De ha az ember belegondol, jelenleg van a miniszterelnök, aki a Fidesz naprendszerében a Nap. És alatta vannak különböző szereplők: miniszterek, pártpolitikusok, képviselők.

„És ha azt nézzük, hogy ki lett volna két héttel ezelőtt Orbán Viktor potenciális utódja, kik azok a legelismertebb politikusok, akik jobboldali, nemzeti körökben magas népszerűséggel rendelkeznek, akkor négy ilyet tudunk mondani: Szijjártó Péter, Gulyás Gergő, Novák Katalin és Varga Judit. Ebből a négyből kettő kiesett.”

Ez szerinte hosszabb távon is sok mindenen változtat.

„Mutatkozott arra esély, hogy egy olyan generáció lesz a Fideszen belül kormányzati tapasztalattal, akik idővel átveszik az irányítást, és ott más lesz.” Szerinte ami most hétvégén történt, ennek nagyon alávágott.

Pedig szerinte fontos lenne változtatni.

„Amikor azt érzed, hogy már a fél ország pár család kezében van, akkor hova lehet még hátrálni?”

- tette fel a kérdést a műsorban.

Mindezt úgy, hogy saját bevallása szerint ő két évtizede jobboldali, konzervatív. Még 2002-ben keveredett jó barátságba Gulyás Gergellyel, és akkor lépett be a Fideszbe is, de családi indíttatása is a nemzeti oldalra sodorta, keresztapja például Mádl Ferenc köztársasági elnök volt.

„Kialakulhat normálisan egy országban, hogy pár családé az ország fele? Szerintem nem. És teljesen mindegy, hogy jogállam van-e, a bíróságok függetlenek-e - azok egyébként, - vagy az ügyészség végzi-e a dolgát - tételezzük fel, hogy végzi, - nem ez a lényeg, a végeredmény a lényeg. Nekem volt szerencsém Tiborcz Istvánnal négyszemközt többször reggelizni. Szerintem az a lényeg, ami ezekben a körökben folyik.”

Egy példát is elmesélt.

„Hogyha megyek Budapesten, és megkérdezi az egyik gyerekem az autóban, hogy ez a szálloda kié, majd elmegyek a következő szálloda előtt, és megkérdezi megint, mondom, ne kérdezd meg a harmadiknál is, mert ugyanazé. És ezek csak a szállodák. Nem a balkáni irodaházak, nem az alapkezelők, nem a bank, nem a Waberer's, nem a nem tudom, milyen cég. Szerintem ez nincs rendben. És mondom ezt tősgyökeres, meggyőződéses, jobboldali emberként.”

Magyar Péter azt mondja, nem ő változott.

„Pár éve még az a kijelentés volt, hogy élesen elválasztják egymástól az államot és a családi ügyeket. És ez most elmosódni látszik.”

„Szerintem az nem egészséges, és megmagyarázhatatlan nekem, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek.”

Azt mondja, régebben még volt közfelháborodás. „Mostmár át lehet írni mindent a saját nevére mindenkinek. Engem ez zavar a legjobban ebben az országban, hogy ez az apátia van, hogy ezt meg lehet csinálni.”

Szerinte a jobboldalnak lenne a leginkább érdeke, hogy kikényszerítse a változást.

„Nem igaz, hogy nem tudjuk kikényszeríteni, hogy ne Rogán Antalok legyenek a kormányzat középpontjában. Én azt gondolom, hogy Rogán Antalnak mennie kell. El kell hinnünk, hogy enélkül is működik.”

Rogán Antalt egyenesen a kormány Richelieu-jének nevezte. „Minden kormányban vannak intéző emberek. Rogán Antal egy intéző ember. Van, amit a miniszterelnök nem fog megcsinálni, vagy nem az ő terepe.”

Persze nem csak róla van szó. „Vannak, akik sose vállalják a nyilvánosságot, soha nem válaszolnak egyetlen kérdésre sem, és ők, meg a mögöttük álló körök kavarnak folyamatosan. Erre írtam, hogy röhögnek a markukba. Őket soha nem kéri senki számon, ők nem elszámoltathatók.”

Miközben mások szerinte a nyilvánosság előtt élik az életüket, tényleg hisznek a szuverén, polgári Magyarországban, és soha nem vettek el semmit a közösből.

„A fontos döntések nem a kormányülésen dőlnek el, hanem a belső magban. Ide tartozik Rogán Antal, Gulyás Gergely, Orbán Balázs és Nagy Márton” – folytatta. Ezen belül is „borzasztó nagy hatalma van Rogán Antalnak. Magyar szempontból talán példátlan hatalma van. Az előző ciklusban még talán nem, de azzal, hogy a titkosszolgálatok is hozzá kerültek, mostmár pro forma is.”

Ezen a ponton szóba került a Pegazus-ügy is, aminél - már ha létezett az egész - a volt feleségének kellett ellenjegyeznie a megfigyeléseket. „Ő az előterjesztésekkel nem volt mindig elégedett. Információkat kért sokszor. És akkor szóltak neki, hogy nem kell ezzel foglalkozni. Ezt átszignáljuk másra. És itt jött a képbe Völner Pál, aki megkapta a titkos megfigyeléseket. Neked ezzel nem kell foglalkozni, majd megoldja más.”

Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció hagyta, hogy ráégjen ez a botrány is, pedig Magyar Péter szerint volt feleségének ehhez semmi köze nem volt.

Ugyanígy ráégett Varga Juditra a lakásügyük.

Először a budai ingatlanjukkal kapcsolatosan érték őket sajtótámadások: mennyiért vették, hogy kaptak rá hitelt. „Erről az ingatlanvásárlásunkról három ember tudott. A miniszterelnök, Gulyás Gergely és Rogán Antal.” Varga Judit szólt nekik róla. Majd nem sokkal később megjelent a hír a Blikkben. „Felmerül az emberben, hogy vajon honnan szerezte ezt az információt a Blikk, hiszen nem hiszem, hogy a földhivatalban csak úgy tulajdoni lapokat kéregetnek le random módon, és egyszer csak megtalálják Varga Judit nevét.”

Miután megjelent a cikk, Magyar Péter szerint azt kérték tőlük, ne reagáljanak.

„Az én volt feleségem azt az ukázt kapta Rogán Antaltól és a kormányzati agytröszttől, hogy nem kommunikálunk. Nem emeljük fel a hírt. Pedig egy egyszerűen cáfolható, jogilag, hitelszerződéssel szépen levezethető, normális lakásvásárlás volt.”

„Semmilyen hír nem lett volna, ha az ember normálisan reagál a megkeresésre.” De az volt az utasítás, ne tegyék. „Itt egy elég kemény katonai rend van. És kommunikációban is az van, amit Rogán Antal mond."

„Ez teljesen ráégett a feleségemre, teljesen érthetetlen módon. És utána pár nap múlva kitört a botrány abból, hogy Rogán Antal feleségének hány ezer hektárt sikerült majdnem vásárolnia. De egy sokkal alacsonyabb szinten, mivel már megágyaztak, és mivel már a nézők belefáradtak ebbe. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem véletlenül irányítják úgy a dolgokat, ahogy irányítják.”

Elmesélte azt is, 2020 elejétől pár hónapig külön éltek Varga Judittal. Felmerült a válás is. „Behívtak a Karmelita-kolostorba, és azt mondták, ha ez és ez fog történni, akkor ezt és ezt választhatom. És mondtam, hogy nem, nem szeretnék külföldre menni.”

A visszautasításnak azonban következményei lettek.

„Ha a cukros rendőr nem jó, akkor próbáljuk a botost. Egy verőfényes napon a Diákhitel Központban bekopogott a titkárnőm, hogy megérkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és azonnali be nem jelentett vizsgálatot kívánnak elvégezni az én irodámban, a helyettesem irodájában és az egész cégnél.” Lefoglalták a számítógépét és minden elektronikus adattárolót.

„Én jól ismerem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét. És felhívtam, hogy ez mi? Ráadásul tudta is, hogy éppen válófélben vagyunk, mert előtte lévő hétvégén kirándultam a gyerekekkel vele. És mondta, hogy ez egy figyelmeztetés. Tegnap este kapott egy telefont, hogy ki kell ide jönni, és le kell foglalni mindent. De ne csináljak semmit, mert nem lesz baj.”

Nem is lett, mert rendeződött a kapcsolatuk Varga Judittal. „Miután ez megtörtént, lezárták a vizsgálatot, mindenféle megállapítás nélkül.”

„Tulajdonképpen beleavatkoztak, hogy hogyan válsz el.” Szerinte a válás tartalmát akarták befolyásolni. „Valószínűleg az volt az elvárt, hogy ne legyen balhé. Nem is lett.”

Aztán azt is megtudta, ki állt az egész mögött.

„Engem egy barátom felhívott utána este. Azt közölte, hogy őt elhívták előtte egy sétára, és ott közölték, hogy ez lesz. És azt is közölte, hogy kinek az utasítása volt, és az kinek az utasítására hajtotta ezt végre.”

Szerinte csoda, hogy mindezek ellenére sikerült rendezniük akkor a kapcsolatukat Varga Judittal. És azt azt követő Fidesz kongresszuson, mikor újra egy pár voltak,

Rogán Antal személyesen gratulált neki, hogy mennyire becsüli, hogy ezt megtette, és mennyire örül, hogy sikerült rendezniük. Ő csak kacsintott válaszul.

Mindezt azért nem mondta el hamarabb, mert volt felesége ennek a rendszernek volt a tagja. De állítása szerint már régóta zavarta, ami történik. A Diákhitel Központ vezérigazgatói székét például azért hagyta ott, mert nem akarta aláírni azokat a megrendeléseket, amiket Balássy Gyula központi tenderen kiválasztott cégével kellett kötniük. Kollégái ugyanis úgy látták, háromszorosam, hatszorosan túlárazottak. Végül Rogán Antal kabinetfőnöke próbálta meggyőzni, de ő inkább felállt. Viszont hallgatott.

De ami most történt, az megadta a végső lökést, hogy ez így szerinte nem mehet tovább. Úgy gondolja, innen már neki nincs visszaút. Politikai alternatívát nem tud kínálni, de szerinte ez a rendszer messze nem annyira stabil, mint kívülről tűnik. Ez a mostani ügy is jól mutatja, hogy bármi megtörténhet.

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, azt válaszolta, nem, mert nem mesélt el mindent.

„Ha én lennék Rogán Antal, akkor a hajam szála se görbülne meg, és nagyon vigyáznék Magyar Péterre, hogy ne legyen semmi baja”.

A teljes Partizán-adás

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Most telt be nagyon sok embernél a pohár” – sokan életükben először tüntettek pénteken
Rengetegen vettek részt az influenszerek hívására a pénteki tüntetésen. A tömegben álló résztvevőknek kérdeztük a véleményét.

Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. A felszólalók között volt többek között Azahriah, Pottyondy Edina és Osváth Zsolt is. A tömegben kérdeztünk résztvevőket, hogy mi a véleményük az ügyről, a tüntetésről, miért jöttek el, és mit várnak az eseménytől.

Ha valaki az összes beszédet meg akarja nézni, itt megteheti:

Ha pedig a legerősebb képeket szeretnétek látni, ide kattintsatok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A feltételezett új orosz űrfegyver visszalőhet minket a kőkorszakba – emberélet kioltása nélkül is
Nem emberi életeket, hanem a civilizációnk életszínvonalát és technológiai feltételeit vehette célba Oroszország azzal a rejtélyes űrfegyverrel, ami alacsony Föld körüli pályán okozhat beláthatatlan pusztítást - figyelmeztetnek az amerikai titkosszolgálatok.

Link másolása

Az, hogy Oroszország növeli az alacsony Föld körüli pályára állított katonai műholdak számát, nem újkeletű dolog: az amerikai hírszerzés először 2022 elején, az Ukrajna elleni invázió kezdetén jelezte az orosz űrtevékenység fokozódását, és nyomozni kezdett az ügyben.

A New York Times emlékeztet: a kémügynökségek arra jutottak, hogy Oroszország újfajta űrfegyver telepítésén dolgozik - egy olyan eszközön, ami alacsony Föld körüli pályán végrehajtott nukleáris robbanással bolygónk infokommunikációs rendszereinek egészét fenyegeti.

Ha a veszély valós, akkor egyben globális: az állítólagos űrfegyver azokat a szatellit hálózatokat veheti célba, amelyek mára fontosabbak talán a mélytengeri optikai kábeleknél is, hiszen a nemzetközi adatkapcsolat, a navigáció, a logisztika vagy például az online kereskedelem alapját, kvázi a világgazdaság egyik legfontosabb motorját jelentik.

Annak ellenére tehát, hogy emberéletet közvetlenül nem tudna kioltani, egy ilyen fegyver az egyik legnagyobb fenyegetés lenne, ami létezik.

A világunkat összekapcsoló sok ezer műholdat veszélyeztetheti az, ha Oroszország atomfegyvert juttat az űrbe - intett óvatosságra Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter az egy hete rendezett Müncheni Biztonsági Konferencián is, ahol az oroszokkal az USÁ-nál sokkal jobb kapcsolatot ápoló kínai és indiai kollégájával is átbeszélte az űrbéli nukleáris fenyegetés lehetőségét. A politikus egyértelművé tette: ha Moszkva atomrobbantást hajtana végre a Föld körüli pályán, akkor a detonáció válogatás nélkül tarolná le a létfontosságú műholdakat, legyenek azok amerikai, kínai, indiai vagy bármely más nemzethez tartozó eszközök.

Akárcsak a Kessler-szindróma

Nem kell találgatni, hogy milyen globális károkat okozna egy ilyen támadás az egész világon, mert egy hasonló esemény lehetséges következményeit már 1978-ban leírták.

Donald J. Kessler, a NASA tudósa a róla elnevezett forgatókönyvben felvázolta: a Föld körül keringő űrállomások és műholdak megsemmisülése kommunikációs sötétségbe borítaná az emberiséget, és ehhez elég az orbitális pályán hagyott űrszemét néhány kisebb darabjának összeütközése is, ami láncreakciót indítana el a fejünk felett és elpusztítana minden űreszközt, a kommunikációs műholdaktól a Nemzetközi Űrállomásig.

Ha bekövetkezne, az globális katasztrófát jelentene, hiszen a törmelék komoly károkat okozna azokban a szolgáltatásokban, amelyektől jelenleg mindannyiunk életmódja függ.

Egyes számítások szerint az első műhold 1957-es fellövése óta az emberiség több mint nyolcezer tonnányi hulladékot hagyott Föld körüli pályán. A becslések kb. 2350 üzemképtelen műholdról, 28 ezer darab tíz centiméternél, illetve 900 ezer darab egy centiméternél nagyobb objektumról szólnak, és utóbbiak akár egyetlen egy darabja is elég lenne ahhoz, hogy elpusztítson egy használatban lévő űreszközt, ha összeütközik vele.

Kessler mindezt véletlen baleset következményeként vázolta fel, és nyilván eszébe sem jutott, hogy valaha valaki lenne annyira elvetemült, hogy nem csak előidézne egy ütközést, hanem egyenesen nukleáris robbantást hajtana végre a Föld körüli pályán, még tovább fokozva ezzel a végzetes hatást.

Ha két irányíthatatlan űrtörmelék véletlen találkozása is kommunikációs kőkorszakot idézhet elő (és erre szándékosság nélkül is egyre nagyobb az esély), el lehet képzelni, mit művelne egy irányított atomrobbanás láncreakciója.

Illusztráció: Európai Űrügynökség

Az USA szerint beláthatatlan következményekkel járna

Amerikai tisztviselők és külső elemzők úgy vélik, egy ilyen esemény bőven okozna akkora katasztrófát, mint a Kessler-szindróma.

Összeomlanának a globális kommunikációs rendszerek és az égadta világon minden meghibásodna, a segélyszolgáltatásoktól a mobiltelefonokon át a villamos energia generátorok és vízszivattyúk szabályozásáig, magyarán: működésképtelenné válnának a létfontosságú infrastruktúráink.

Ennek oka az, hogy egy orbitális pályán bekövetkező atomrobbanás iszonyatos mennyiségű űrtörmelékkel szórná meg a fent keringő kommunikációs eszközöket.

Ha egy ilyen végzetes esemény nem lenne önmagában is elég súlyos (de igen, lenne), még hosszú évtizedekre meg is pecsételné az emberiség sorsát, hiszen csak rendkívül lassan helyrehozható károkat okozna. Nagyon hosszú ideig az esetleg megmaradó műholdakkal se lehetne kapcsolatba lépni, a megsemmisült szatelliteket pedig nehéz volna pótolni, hiszen a szétszóródott törmelék ellehetetlenítené új eszközök fellövését és pályára állítását. Teljes kommunikációs sötétség. Akár évtizedekig.

Oroszország tagad

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy múlt heti nyilatkozatban kijelentette: ellenzi a nukleáris fegyverek űrbe történő telepítését, és hazája csak ahhoz hasonló képességeket fejleszt, amilyeneken az USA is dolgozik. Erre erősített rá a The Guardian szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki tagadta, hogy tervbe vették volna egy ilyen fegyver megalkotását.

„Nem telepítettünk az űrben nukleáris fegyvereket, vagy azok bármely elemét, hogy műholdak ellen használjuk őket, vagy hogy olyan mezőket hozzunk létre, ahol a műholdak nem tudnak hatékonyan működni”

– állítja Sojgu. A feltételezett nemzetközi fenyegetés kapcsán a politikus azt mondta: az orosz szándékokról szóló amerikai állítások célja szerinte az, hogy ráijesszenek a saját törvényhozóikra, mert ettől remélik azok támogatását újabb pénzforrások feloldására, amit Ukrajna támogatására, vagyis az Oroszország elleni küzdelemre fordítanának. A miniszter úgy véli, a Fehér Ház ilyen módon akarja rávenni Moszkvát a nukleáris fegyverzetellenőrzési tárgyalások újrakezdésére is, hiszen országa ezekből a nemzetközi szerződésekből nem sokkal a háború kezdete után kiszállt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valaki meg tudja csinálni ezt a bravúrt, az ő lehet” - Van-e még Milák Kristófnak esélye a párizsi olimpián?
A napokban még mindig csak a 24. születésnapját ünnepelő olimpiai bajnok magyar úszó, Milák Kristóf hosszú kihagyás után újra edzésbe állt. A lapunknak nyilatkozó újdonsült vb-bronzérmes Németh Nándor szerint a következő időszakot fejben is bírnia kell.

Link másolása

A Dohában megrendezett világbajnokságon Honda Tomoru nyerte a 200 méteres pillangóúszást. Magyar szempontból nem a japán sportoló diadala, hanem az időeredménye volt az érdekes: az 1 perc 53.88 másodperces eredmény több mint három és fél másodperccel gyengébb Milák Kristóf világcsúcsánál. Ez még egy visszafogott becslés szerint is azt jelenti, hogy a magyar klasszis közepes formában is megnyerhette volna ezt a versenyszámot a vb-n.

Bosszantó? Örömteli? Ki-ki döntse el magában.

Milák először a 2018-as glasgow-i Európa-bajnokságon győzött 200 pillangón, ezt követte a 2019-es vb-, a 2021-es olimpiai és a 2022-es hazai rendezésű vb-elsőség, majd az Európa-bajnoki cím, kiemelkedő időeredményekkel. Legutóbb a 2023 márciusában rendezett felnőtt országos bajnokságon szerepelt, majd fizikai és mentális problémákra hivatkozva többek között a nyári fukuokai világbajnokságot is kihagyta.

Korábban úgy volt, hogy szeptemberig kapott pihenőt, de ezután sem tért vissza az uszodába. Végül az idei, dohai vb is kimaradt.

A közelmúltban az a hír járta, hogy „álruhában és lehetetlen időpontokban”, de úszóedzéseket végez a Duna Arénában. A Nemzeti Sportnak nyilatkozott Szabó Álmos, a paralimpiai úszóválogatott vezetőedzője, aki arról beszélt, „Milák Kristóf valóban megjelent a Duna Arénában, ahol szárazföldi és vizes edzésmunkát is végez. Nem viselt kapucnit, nem bujkál senki elől, a saját belépőkártyájával, a szokásos edzésidőben jelent meg, és abban az edzésidősávban edzett, amikor mindig is készült. Súlyfelesleg nincs rajta, de biztosan szüksége lesz azért majd még újra pár kiló izomra.”

A sportoló a múlt héten is úszott a Duna Arénában, nem is rosszul, egymás után sorozatban 29 másodperc alatt nyomta le az 50 pillangókat, kis pihenőkkel. A sportoló várhatóan ott lesz a márciusi spanyolországi edzőtáborban is.

Most, hogy Milák Kristóf ismét visszatért, sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy extra-tehetsége elég lesz-e ahhoz, hogy egy nagy kihagyás után is eredményt érjen el az olimpián?

Németh Nándor egy héttel ezelőtt sporttörténeti sikert ért el azzal, hogy a világbajnokságon bronzérmet szerzett 100 gyorson. A BVSC sportolója őszintén beszélt portálunknak a Milákkal kapcsolatos gondolatairól, érzéseiről.

Németh Nándor, Fotó: MTI/Kovács Tamás

„Sokan kérdezősködnek róla, de körülbelül ugyanannyit tudunk, mint az újságírók. A mi szempontunkból a váltó miatt érdekes az ő felkészülése, ugyanis nem mindegy, hogy a 4X100 méteres magyar csapat hogy áll majd fel Párizsban. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogyaz úszás egyéni sportág, mindenki maga dönt a saját életéről, ezt nem tudjuk befolyásolni. Húsz hét van az olimpiáig, ennyi idő alatt végig lehet csinálni egy felkészülést – ha nincs az ember mögött egy év kihagyás.”

„Kristóf azonban rendkívül tehetséges, ha valaki meg tudja csinálni ezt a bravúrt, az ő lehet.”

„Ha valaki egy hosszabb pihenő után újra munkába áll, annak az eleje biztosan jó, de aztán jönnek az egyre erősebb edzések, a korai kelések, és ezt fejben is bírni kell. Reméljük a legjobbakat” – mondta Németh.

Kristóf első komoly versenye az áprilisi országos bajnokság lehet, ahol kiderülhet, hol tart a felkészülésben. Az akkori idejéből lehet majd sejteni, hogy mire lesz képes az ötkarikás játékokon.

Selmeci Attila, aki nyolc éven át, a tokiói olimpia végéig irányította Milák felkészülését, néhány hete optimistán beszélt erről a kérdésről.

„A jelenlegi helyzetet látva egyes szakemberek azt mondják, nem valószínű, hogy egy ekkora kihagyás után ez az idő elegendő lesz az eredményes olimpiai szerepléshez, legyen Kristóf bármekkora tehetség. Én a kivételek közé tartozom, tartom magam a korábbi kijelentésemhez: ha most elkezdi és a szükséges intenzitással végzi a munkát, elmegy az edzőtáborba, akkor érzésem szerint sikerülhet jól a felkészülése. Persze az újabb esetleges zavaró körülményeket, egy sérülést, betegséget, pszichés nehezítő tényező kialakulását nem lehet előre látni” – fogalmazott Selmeci a hvg-nek.

Fotó: Getty Images/Matteo Ciambelli

Milák olimpiai indulása egyébként nincs veszélyben, mert már 2022-ben teljesítette az induláshoz szükséges A-szintet

– írta a Telex.

A swimswam.com nemzetközi portál összeállításában a világ 100 legjobb úszója közül a 30. helyre tette Milákot, arra hivatkozva, hogy „2022 óta nem szerepelt jelentősebb versenyen, fizikai és lelki fáradtságra „hivatkozva”. A szaklap méltatja a magyar klasszist azért, mert korábban megdöntötte Michael Phelps világrekordját, a párizsi esélyek kapcsán viszont kiemelik, hogy az idő nem neki dolgozik, ráadásul, a regnáló világbajnok Leon Marchand párizsi hazai közönség előtt úszik majd.

Milákot a végletek embereként jellemzik: két aranyérmet is nyerhet, de az is lehet, hogy el sem indul az olimpián.

És valóban ez a nagy kérdés, hogy kitart-e a lendülete Párizsig? Felül tud emelkedni a korábbi problémáin és legyőzheti-e saját magát?

Szerdán mindenesetre találkozott az edzőjével, Virth Balázzsal, akivel hónapok óta nem dolgozott együtt, és lapértesülések szerint megállapodtak abban, hogy mostantól újra közösen készülnek. Milák továbbra sem akar nyilatkozni, pedig többen próbálták meggyőzni őt arról, hogy a legtöbbet az segíthetne rajta, ha végre mondana valamit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben mérgezni a helyi lakosokat” - Simon Gergely a Gödön levegőbe került magzatkárosító anyagról
A debreceni akkumulátorgyárban is ugyanezt az anyagot akarják használni, de Komáromban és Iváncsán is ezt használják. A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyezhetnék a környezetüket.

Link másolása

Ijesztő mértékben szennyezte Göd levegőjét a Samsung SDI akkugyára 2019 és 2022 között, derült ki az Átlátszó keddi cikkéből. A lap kikérte a város és a gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, melyek alapján csak a szén-dioxid mennyisége 2018-hoz képest a hétszeresére nőtt, míg az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószerből, az N-metil-2-pirrolidonból (NMP) 88 tonna került a levegőbe Gödön 2019 és 2022 között.

Simon Gergely szerint hiába derültek ki ezek az elszomorító számok, eddigi tapasztatai alapján nem sok változás várható a akkugyárak működésének szabályozásában. A Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét beszélgetésünk elején arra kértük, hogy néhány szóban foglalja össze, mit kell tudni a nagy mennyiségben a levegőbe és vízbe eresztett oldószerről.

– Az N-metil-2-pirrolidon, vagyis NMP a gyógyszer- és akkumulátorgyártás során is alkalmazott oldószer, ami nagy mennyiségben gőzölög és párolog ki, de szennyvízbe is kerülhet.

Ennek a magzatkárosító reprotoxikus, vagyis emberi szaporodásra káros anyagnak a használatát az Európai Unióban korlátozták.

Vagyis elvben az uniós jogszabályok alapján csak nagyon indokolt esetben szabad használni, és nyilván mindent meg kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy minél hamarabb kiváltsák, másrészt pedig hogy senki ne kerüljön vele kapcsolatba. Ehhez képest teljesen abszurd, hogy ilyen hihetetlen nagy mennyiségben volt engedélyezve a kibocsátása. Az Átlátszó cikkéből is kiderült, hogy a 2 mg/köbméter helyett itt 150 mg/köbméter kibocsátását engedtek mostanáig.

– Miért történhetett meg, hogy az ajánlott hetvenötszöröse volt itt a korlát?

– Azt gyanítom, hogy ez teljesen szabálytalan volt. Úgy érezzük, hogy az elmúlt években a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy kipárnázzák az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó üzemeknek az útját.

Amikor a saját dolgozóik tömegét mérgezik meg, akkor is elhanyagolható, néha csak pár tízezres bírságot kaptak,

mint például az SK Innovation komáromi gyára. Miután Gödön betemették a figyelőkutakat, a helyi civilek és lakosok mérték ki, hogy az NMP benne van a talajvízben. Nyilvánvaló, hogy nem próbálják ezeket a gyárakat szorosan fogni, és nem is tudták az elmúlt években megakadályozni, hogy szennyezések legyenek. Olyan, mintha a hatóságoknak minimális kontrollja lenne az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó hulladékfeldolgozók fölött.

– Az Átlátszó cikkéből kiderül, hogy a 88 tonna NMP nagy része, vagyis 81,4 tonna egyetlen év alatt, 2021-ben került a levegőbe. Ezt a magasra tolt korlát vagy valamilyen egyéb dolog eredményezhette?

– Lehet, hogy valamilyen ipari baleset történt, de nem tudom a pontos okát. Ezt kizárólag a Samsung és reményeim szerint a hatóságok tudhatják. Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben terhelni és mérgezni a helyi lakosokat.

– A lap cikke a 2019 és 2022 közötti adatokra vonatkozott, vagyis azok a magzatok, akikkel akkoriban várandósak volt az anyukák, ma már akár 5 évesek is lehetnek. Van arra vonatkozóan bármilyen adat, hogy a környékbeli újszülöttek esetében ebben az időszakban megugrottak a különböző egészségkárosodások?

– Sok esetben ezeknek a szennyeződéseknek hosszú távú, akár csak évek múlva jelentkező hatása van. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy mindig ennyire rövid távú, direkt összefüggés jelentkezik.

– A helybélieknek mennyire kell megijednie attól, hogy ez a mérgező szerves oldószer a levegőbe került?

– Én semmiképp nem örülnék helyiként, hogy évekig ilyen anyagokkal voltam terhelve ekkora mennyiségben. Egyébként a Greenpeace pont a folyamatos bejelentések miatt egy évvel később volt is ott mérni, de mi már sokkal alacsonyabb koncentrációt tapasztaltunk.

Gondolom, a bejelentések és büntetések hatására elkezdték szigorúbban venni.

Azóta már csak az említett 2 mg/köbméter határértéket engedik nekik is. De hallottam olyan információt, hogy más üzemekben még mindig a 150 mg/köbmétert engedélyezik.

– Nem először van gond az NMP-vel. Van valamilyen megoldás arra, hogy valamivel helyettesítsék ezt az anyagot?

– Hát hogyne. Tele van a szakirodalom azzal, hogy mivel lehetne ezt az unió által is korlátozott anyagot helyettesíteni, ami nyilván több pénzbe kerül. De az semmiképp nem lehet megoldás, hogy nem helyettesítik, és arról sem gondoskodnak, hogy lakosok ne találkozzanak ezzel az anyaggal. Tudomásom szerint Németországban a hasonló gyárakban 1 mg/köbméter vagy még ezalatti a kibocsátási határérték, semmiképp sem a gödi 150 mg/köbméter.

– Hogyan tudják megóvni az egészségüket a gödiek ebben a helyzetben, ha van rá egyáltalán bármilyen lehetőségük?

– Nehéz erre bármit mondani. Folyamatos bűzre panaszkodnak, kiderült, hogy a határérték feletti a zajszennyezés, majd az, hogy bekerült a vízbe az NMP.

Úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyeznék a környezetüket. Rá kellene kényszeríteni valahogy a magyar hatóságokat, hogy tartassák be a szabályokat.

Azt gondolom, hogy ezen felül Gödön mind a vízre, mind pedig a levegőre minél hamarabb egy nagyon szigorú monitoring-rendszerre lenne szükség, ami folyamatosan vizsgálja, hogy nincsenek-e terhelve ilyen mérgekkel a helyiek.

– A közeljövőben még több akkumulátorgyár épülhet Magyarországon. Ami Gödön ezzel a mérgező anyaggal történt, az egyedi eset és specifikusan csak erre a gyárra és az üzem termékeire vonatkozik?

– Nem.

Debrecenben is ugyanezt akarják használni, de Komáromban és Iváncsán is ezt használják. Sóskúton van egy NMP-feldolgozó, a bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akkumulátor-hulladékfeldolgozóból is ugyanez az anyag juthat ki a környezetbe,

vagy okozhat ott problémát információink szerint.

– Tapasztalatai szerint milyen következményei lehetnek annak, hogy az újságcikk kapcsán kipattant ez az ügy?

– Nem sok minden. Számtalan botrány volt az akkumulátorgyárak körül, érdemi változás nélkül. Annyi történt, hogy az egyre újabb üzemek engedélyezésénél a lakosság elkezdett izgulni ezeknek az adatoknak a fényében.

Link másolása
KÖVESS MINKET: